Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-22 / 114. szám

BüBBMBt lELtBNZ ÉK 1940 mijut 22. Négy évezrede folyik a harc a Földközi-tenger uralmáért A Föidközi-tengep stratégiai szakaszai. — Málta szigetének jelentősége. — Az olasz és az angol hadi taktika. — Történelmi csaták a Földközi-tengeren Mintegy négyezer évvel ezelőtt a Föld­közi-tenger urai a hellén kultúra fenn­tartói voltak, akiknek központja Kréta- szigete volt. Egyiptomban „a tenger né­pe" né> alatt emlegették őket. Krisztus előtt a \ 111. században jelentek meg a földközi-tengeren a főniciaiak. Fzek a vakmerő hajósok Gibraltárig jutottak el. A főniciaiak után görögök, majd latinok kó vetkeztek. A Krisztus előtti II. és III. évszázad­ban a Róma és Karthago között lezajlott három pun háború a Földközi-tenger uralmáért folyt. Az antik világ két uagy hatalma csapott akkor össze. Az erős, fegyveres Róma. amely Itália egyesítése után megjelent a világpolitikai arénában es a gazdag Karthago. A háború a latin Róma győzelmével végződött. A középkorban a Földközi-tenger fe­lett Velence uralkodott, amellyel Ragu- za harcolt az uralomért több-kevesebb si­kerrel. .Amerika és India felé vezető utak fel- fedezése a küzdelmek területét a Föld­közi-tenger partjairól az Atlanti-óceán, majd a XVI. században a Csendes-óceán partjai felé irányították. A szuezi csatorna átvágása után a I'öldközi-tenger ismét középpontja lett a nemzetközi bonyodalmaknak. Jelenleg ismét feszült a földközitengeri helyzet és ismét a háborús érdeklődés középpontjá­ban áll. fii lehel a szerepe a röidhözl-fengerneh a jelenlegi háborúban Ha csak felületesen is rátekintünk a Földközi-tenger térképére, rögtön észre­vesszük, hogy medencéje három fősza­kaszra oszlik. A Fekete-tenger, az Égéi- tenger és az Adriai-tenger másodlagos fontosságú, viszont a nyugati rész a köze­pe és a keleti rész elsőrangú fontosságú egy esetleges tengeri háború kitörésénél. - A feketetengeri szakasz olyan távol esik az érdekelt országok közlekedési útjaitól, hogy7 teljesen eltekinthetünk fe­lette. A Fekete-tenger csak akkor jöhet tekintetbe, ha a háború ide is kiterjedne. A másik két másodlagos fontosságú sza­kasz ilyen tekintetben kedvezőtlenebb helyzetben van, de az a tény, hogy a nagyhatalmak távol maradtak az Égei- tengertől és az Adriai-tengeren pedig egyetlen hatalom tartja az egyeduralmat, kedvező jelenség arra vonatkozólag, hogy ha a háború kis is törne, ide nem jut el. Az elsődleges fontosságú szakaszon vi­szont egészen más a helyzet. Itt a háború fenyegető veszélye teljes mértékben fennáll. KORZIKA ÉS SZARDÍNIA SZE­REPE A Földközi-tenger nyugati szakaszán Franciaország uralkodik, melynek tengeri hatalma afrikai gyarmataira és azok ki­kötőire támaszkodik. Az összekötő pillér Korzika, amely a délfranciaországi és az ’északafrikai tengeri összeköttetés őre is. Például Korzika őrzi a Toulor—Bizerta és a Marseille—bizertai utat. Azonban ezt az útvonalat oldalról meg lehet tá­madni és teljesen bizonytalan volna, hogyha Olaszország birtokában lenne a Baleari szigetcsoport valamelyik szigete. A &pauyol polgárháború kezdetén Olasz­ország próbálkozott azzal, hogy megves­se a lábát itten, de azután kivonult. A Franciaország és Afrika közötti ut igv inkább kelet felől van fenyegetve. Ha Olaszország számára a francia Kor­zika a kellemetlen szomszéd szerepét töl­ti be, úgy az olasz Szardínia Franciaor­szág számára jelent akadalvt. A különb­ség az, hogy Korzika veszélyt jelent Olaszország számára, viszont Szardinia közvetlenül nem fenyegeti Franciaorszá­got. Ebben a földközitengeri szakaszban azonban csak Málta szerepének megszü nése után lehetne lefolytatni tengerészeti műveleteket. Az angol Málta előretolt ál lás, amely nélkül a Földközi-tenger nyu gáti részén lehetetlen háborút folytatni Az olasz ellenőrzés annál a délkörnél kezdődik, amely Szardínián halad át és keleti határa az a délkör volna, amely át­szeli Matapánt. Ez a terület magában fog­lalja a Földközi-tengernek az olasz libiai részét, a volt Tripolis-t és Kirenaikát. Ez a szakasz olasz ellenőrzés alatt áll és az olaszok uralkodnának felette, ha nem fe­küdne a közelben Korzika, Tunis és kü­lönösképpen Málta. \ máltai nemzet Málta szigete Szicília cs Pentallaria kö­zött fekszik. Háború esetén fekvése nem a legszerencsésebb, azonban mindaddig, míg Málta angol kézen van és itt angol flotta állomásozik, az olasz flotta meg van bénítva nyugaton és délen. Feltehe­tő azonban az a kérdés, hogy ez az angol tengeri támaszpont milyen hosszú ideig tudna ellentállni az ellenség tengeri és légi egységei támadásainak. I Arra való i tekintet lel, hogy Máltu vé- ' d< Íme egyre kockázatosabb, érthető, hogy ' az angolok azon igyekeznek, hogy minél inkább távolabbra helyezzék a tengeri hadműveletek központját, az olasz par­toktól kelet felé. Az angol tengeri had­erők jelenlegi elosztása megerősíti azt a feltevést, hogy az angol parancsnokság háború esetén az (tiasz flottát el akarja távolítani támaszpontjaitól és Ciprusra, Haifára ég Alexandriára támaszkodva akar harcolni. Általában a tengeri batal inak ilyen taktikai háromszöget képeztek ki. példa rája az Északi-tengernél a né­met tengerészeti háromszög, amely Bar­kóm. Helgoland és Sylthöl áll. KÉTFÉLE TAKTIKA Fenti feltevések szerint az angol flotta tengerészeti támaszpontjain várná he az esetleges olasz támadást. Ezzel kapcsolat­ban felvetődik az a kérdés, hogy vájjon milyen okok kényszerítenek az olaszokat arra, hogy kelet felé támadjanak? Rho­dos/. vagy a Dodékanézosz szigetek miatti nyugtalanság semmiesetre sem, mert ez nem érné meg, hogy kockáztassák az olasz flottát. Abesszíniáért, amelyet el le­het vágni Olaszországtól a Szuezi-csator- na utján? Ez már fontosabb kérdés az olaszok számára. Ha tekintetbe vesszük az olasz csizma óriási méretű tengerpartját, világos, hogy Olaszország számára flottája elvesztése csapást jelentene. Ezért Olaszország két­ségtelenül meggondolja, hogy kockáztas­sa e flottáját. Az olasz taktika arra irá­ny ul, hogy az angol flottát maga felé vonzza. Az olusz taktika azon alap zi!. hogy erős hajóhaddal > n légi egységekkel megtámadja Máltát, azt elfoglalja és igv beállítsa az olasz védelmi vonalba, amely a Földközi-tengert legkeskenyebb részén szeli keresztül és onnan támadásokat in­tézhet Franciaország tengeri közlekedési utjai ellen. Olaszországnak elővigyázati szempontból mindössze annyit kellene tennie, hogy elzárja az Otrantoi-szorost, amely az Adriai-tengerbe vezet. SALAMISTÓL TRAFALGAR ÍG Hogy megértsük azt, mit jelent a Föld­közi-tengeren egy háború, tudnunk kell. hogy a Földközi-tenger egészen más, mint az Északi-tenger. A Földközi-tenger föld­rajzi fekvésénél fogva kitűnő terület egy tengeri háború számára, mert félszigetek­kel medencékre van osztva, az Ibériai, az olasz, a görög és a kisázsiai medencére. A Földközi-tengernek kitűnő természetes kikötői vannak, amelyek hajózási előnyt adnak. Légköri viszonyai kiválóan ked­veznek a tengerészeti és a légi hadműve­letek számára. A Földközi-tengernek nin­csenek áramlatai, partjai nem zátonyosak és a hajók veszély nélkül közelíthetik meg. Ezen a környéken nincsenek viha­rok. ezért történt, diogy ezen a tengeren döntő háborúkat lehetett lefolytatni. Ilyen volt a salamisi tengeri ütközet, amely Ázsia és Görögország között folyt le. Róma actiumi győzelme Egyiptom fe­lett. Lepantónál a keresztes hajóraj győ­zelme a törökök felett és ugyancsak ezen a tengeren játszódott le az abukiri és tra- falgári tengeri csata is. Ot sebesültie van a személyvonat és a vasúti szerelvény karamboliának Hivatalos jelentés a révi vasúti szerencsétlenségről BUKAREST, május 21. (Rfídorj) A Bukarest—Nagyvárad között közleke­dő 3001. számú személyvonat tegnap este Rév állomáson összeütközött a 468. ezámu szerelvénnyel. Mindkét mozdony kisiklott. A 468. számú vonat öí sze*< mélykocsija is kiugrott a sínekről, üt sebesült van. A balesetért Nasui Ste­fan forgalmistát és Simon fékezőt terheli felelősség. Vilma holland királynő és a örököspár izgalmas utazásáréi közöl érdekes részleteket a bukaresti Jurnalul Veszélyes körülmények közüli torién! a trón örököspár utazása BUKAREST, május 21. A „Jurnalul“ c. bukaresti lap a külföldi sajtótudósitások alapján érdekes részleteket közöl Vilma holland királynő és a trónörö­kösné Londonba érkezéséről. — A Liverpoolstreeti pályaudvaron — ír­ja a lap — utazóruhába öltözött, idősebb hölgy szállt ki a vonatból, oldalán gázálarc­tartóval. Vilma holland királynő volt, aki ve> szélvekkel telt utón érkezett az angol fővá­rosba. Azt a hajót, melyen utazott, bombáz­ták. A pályaudvaron Julianna holland trón­örökösnő és férje, Bernhardt herceg fogad­ták, akik két leánykájukkal, ugyanazon a na­pon, korán reggel érkeztek Londonba. Bern­hardt herceg a holland hadsereg sötétkék egyenruháját viselte. VT. György angol király szintén megjelent a fogadtatáson, odalépett a királynőhöz, kezetfogott, majd arcának mind két oldalát megcsókolta. A királynő és az an­gol király ezután francia nyelven hosszasan elbeszélgettek. Közben a holland királyi gár­da katonái és tisztjei is leszálltak a vonatról és egy udvari lakáj leemelte azt a két egy­szerű bőröndöt, mellyel a királyné utazott. Mint előbb közöltük, Julianna trónörökös- nő és férje, Bernhardt herceg reggel érkeztek az angol fővárosba, ahol VI. György angol király nevében Harewood fogadta őket a pá­lyaudvaron. A trónörökösnő nagyobbik gyer­mekét, a kétéves Beatrix hercegnőt kezénél fogva tartotta, mig Bernhardt herceg karján a kis Irén hercegnőt tartotta. A kis Beatrix hercegnő mellett a négyéves Roell bárónő állt, aki legkedvesebb játszótársa. Utazásuk telve volt veszélyekkel. Midőn a trónörökös­nő az udvarhölgyekkel és cselédséggel a hol­land tengerparton útra készen állott, váratla­nul repülőgép jelent meg, több kört irt le a hölgyekből álló csoport felett, majd bombá­kat dobott. Az egyik bomba csupán 150 mé­ter távolságra robbant fel a rakparton és egy férfit elpusztított. Aztán több repülőgép tűnt fel, mire a kikötő légelháritó ütegei és gép­fegyverei is megszólaltak. A trónörökösnő férjével, gyermekeivel és kíséretével csak az ellenséges repülőgépek elvonulása után, késő este szálh hajóra. Útközben azonban ismét ellenséges repülőkkel találkozott. Éjfél volt. Közben angol repülők tűntek fel és szünet nékül a hajó felett köröztek, hogy megvédjék a támadástól. A repülőgépek motorjai igen nagy zajt okztak és a kis hercegnőket a hajó alsó részébe vitték, hogy zavartalanul aludja­nak ... A német repülők akkor is láthatók voltak, midőn a hajó az angol parthoz ért, az angol légelháritó ütegek azonban elűzték őket. A holland királyi család tagjaira egyébként gép- fegyveres titkos rendőrök ügyeltek fel ai utazás égés* ideje alatt. _____.___

Next

/
Oldalképek
Tartalom