Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-17 / 110. szám

ELLENZÉK 19 4 0 tu ú i u u I 7. Hogyan íörícní a holland csapatok legyvcricictcic? RAdió utján közölte a hágai német katonai attasé, hogy a holland haderő megadia ma­gát. — Hollandia és Németország között továbbra is fennáll a hadiállapot Százezer halottat veszítettek a hollan­dok a holland külügyminiszter szerint LÓNDON, május 16. (Rador.) A Ir.l- • ersumi holland rádióleadó hullámhosz- </.án W euiger tábornok, hágai német !ég- í'gyi attasé német nyelven három üzene­tet továbbított. A hallgatókat arra kérte, hogy az üzeneteket adják tovább a né­met hatóságoknak. Az első üzenet, mely Hibbentrop külügyminiszternek szólt, közli, hogy kedden este 7 órakor a hol­land hatóságok arról értesítették V eui­ger tábornokát, bogy a holland haderő - — a Zeelaud-tartományban lévő csapatok kivételével — megadta magát és VI ínckel- raann tábornok azt a kérelmet terjesztet­te elő, hogy küldjenek egy német meg­hatalmazottat, kivel a biztonság és rend ügyét letárgyalja. A második üzenet köz­li, hogy Zeeland-tartománnyal az össze­köttetés megszakadt. Néhány pere múlva elhangzott a harmadik üzenet, mely a következőképpen szólt: ..A német légi erők legfelsőbb parancsnokságának. Sür­gős. A holland haderő legfelsőbb parancs­noksága arról értesített, bogy az este 7 órakor történt fegyverletétel dacára -- melyből a zeclandtartományi csapatok ki­vétetnek — íleldert a német légierő este 8 óra 30 perckor bombázta.“ HOLLANDIA' TOVÁBBRA IS HADIÁLLAPOTBAN MARAD Ä NÉMETEKKEL PARIS- május 16. ( Rador.') A holland követség a következőket közölte. A hol­land hadsereg főparancsnoksága kiált­ványt adott ki, melyben a fegyverek le­tételét kéri a csapatoktól. A kiáltvány hoz­záfűzi. „Zeelandban a harc folytatódik“. Az elhatározást május 14-én délután hoz­ták. Igen nagyszámú ellenséges csapat­nak sikerült átjutnia a moerjyki erődő- :kön és a város erős bombázása után el­foglalnia Rotterdamot. Az ország közép­ső része igv nyitva maradt az ellenséges csapatok zömének előnyomulása előtt, a „viz-vonalat1, pedig visszafordítás fenye­gette. Ilyen körülmények között és az or­szág elpusztításának elkeiülése végett, a főparancsnokság arra a véleményre ju­tott, hogy minden ellenállás hiábavaló. A Londonban lévő holland kormány ha­tározatának megfelelően. Hollandia és Németország hozott tovább is fennáll a hadiállapot. LONDON; május 16. (Rador.) A hol­land követség egy főtisztviselője szerdán reggel kijelentette, hogy Wiukelmann tá­bornok kiáltványa csak a harcokban résztvevő csapatokhoz szól, nem a ten­geri egységekhez is. .,Továbbra is hadi- állapotban vagyunk a németekkel“ — fűzte hozzá. ,.ANGLIA KÖZVETLENÜL FE­NYEGETVE VAN!4' RÓMA. május 16. (Rador ) A Messzi- gero" cimü lap rámutat arra, hogy a hol­land és belga partokon szerzett német ál­lások folytán Anglia közvetlenül fenye­getve van. Az Anglia szive felé irányuló fenyegetős uj tényt jelent, mely legfon­tosabb ebben a háborúban SZÁZEZER HALOTTAT VESZ­TETTEK A HOLLANDOK PARIS, május 16 (Rador.) Van Klef- fens holland külügyminiszter a sajtó kép- viselői elolt kijelentette, hogy értesülé­sei szerint a hollandok körülbelül lOO.'./OO halottat vesztettek, azaz, a mozgósított hadsereg !elszúrnának egy negyedét HÁGÁBA BEVONULTAK A NÉMETEK LONDON, május 16. (Rador ) Ä lnl- versumi rádióleadóállomás jelentése sze­rint a német csapatok szerdán reggel 3 óra 30 perckor Hágába bevonultak. CFNF. május 16 (Rado;.) Avenol nép- szövetségi főtitkár elhatározta^ hogy a Nemzetek Ligájának székhelye, a forga­lomba került hírekkel ellentétben. Géni­ben marad. Ami a Hágában székelő ál­landó nemzetközi bíróság székhelyét il­leti. ezt a hollandiai események kö­vetkeztében — Genf be helyeznék át s ideiglenesen közös székhelye lenne a Nemzetek Ligájával. UJ HOLLAND HADSEREGET SZERVEZNEK PARIS, május 16. (Rador.) A párisi holland követség közlentecye: Egyes csa­patokat Hollandiából belga területre s/.o- ritottak. Ezeket az egységeket haladék talani,I tömörítik, hogy az uj holland ka­tonai erő magjai kepez/ek, melynek meg­szervezéséi a Londonban székelő holland kormány nyomban lervbevette. LONDON, május 1(>. (Rador) Reuter: Alig a németek tárgyalásokat folytatnak olv célból hogy Hollandia nagyohhik ré­szét elfoglalják, a helga ellenállás és a szövetségesek ellentámadása mind na­gyold* erővel folyik. A zeelamli (a belga határtól délnyugatra elterülő holland tar tornán}) csapatok tovább folytatják a harcot. A németek közölték, hogy ezek a csapatok nem állnak már a holland bad­en") főnökének parancsnoksága alatt. A londoni holland követség egyik köziemé- n\r ineeeriKili. hogy a Hollandia és Né­metország közötti hadiállapot továbbra i< fennmarad \\ incKelmann tábornok kö­zölte, hogy Rotterdam városa, mint más varosok igen sokat szenvedett, a holland katonák tizezrei estek el a harcokban és az ellenséges légi erő támadásai során számos polgári személyt is elpusztítottak. Ezekre a tényekre való tekintettel hoz­tam nyilvánosságra elhatározásomat“ — mondotta Winckelmarm tábornok. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? Az emberi akarat diadala egy festészeti kiállításon Ma délelőtt nyílt meg Klao Sándor kiállítása a Ferdinánd király ut 89, szám alatt, ahol a gránátnyomástól megbénult művész lábbal festett képei kerülnek bemutatásra KOLOZSVÁR, május 16. A rádió híreket ad: hadijelentéseket. Gé­pesített hadoszlopok csatájáról, ahol a gép­fegyverek kattogásának és az ágyuk dörejé­nek pokoli zaját többszázezer lóerejü moto­rok dübörgése fokozza . . . Már az elképze­lésébe is egészen beleszédül a feje az ember­nek. És ekkor megáll a szerkesztőségi asztal előtt egy nyájas, csendes asszony. Művészet­ről beszél. Olasz, német, magyar lapkivágá­sokat sorakoztat fel, melyek a férjéről, Klao Sándor festőművészről szólnak. ..Inter arma 6Ílent inusae“ (Fegyverek közt hallgatnak a Múzsák) — mondja a klasszikus közmondás. Beszámolónkat nem is a fen­tebbi bevezetővel kezdtük volna, ha Klao Sándor különleges művészi teljesítménye nem szorosan a háborúval függene össze. Oh, nem a tárgykörét illetőleg! Ez hangu­latos olasz tájakat, a forró afrikai föld kü­lönleges varázsu városait, óceánon tuli em­lékeket ölel fel. Tájképeket. Meg csendéletet, portrét . . . Bájjal, sziunel telítve. Nincsen bennük semmi korunk fiának zord lelkületé- bői. S ha mégis a háborút idéztük, egészen más késztetett erre. A festő művészetének különleges kiviteli módja; az, hogy lábbal fest. Nem különckö­désből, amerikai izü „trükk“-ből. Háborús áldozatként. A világháborúban szerzett béna­sága kényszerű parancsára. A VÉGZETES ZÁRÓTÜZ A képzőművészeti főiskola növendéke volt Klao Sándor 1914-ben Budapesten . . . Alig busz éves. De a következő évben már az Isonzó partján állta az olasz ágyuk tüzet. A nagy támadások száma tucatot is elért. Görz romokban hevert. Majd olasz lobogó került a romok fölé. A tolmeini hídfőnél alvilági koncert készítette elő az áttörést. A karszr- szerii sziklákat szilánkká morzsoló 28-as grá­nátok zárótüze bolttá merevített minden ele­vent. Klao Sándort csak légnyomás érte. Idegbé­nulást kapott egész életére tőle. Sokat küz­dött miatta az orvosi tudomány. Még többet vívódott az emberi akarat. A háború végeztével megkísérelte újra kéz­be venni az ecsetet. De a kéz bizonytalanul követte csupán a művész merész elgondolá­sait. Tehetetlenül hullt alá kar — és az ecset. A tetterő azonban törhetetlen maradt Mindenek felett győz a művészi akarás A festői meglátások nem hagyták nyugton a művész lelkét. Az engedetlen kar helyett megfelelőbb eszközt kellett keresni. Lehetetlennek látszott az ötlet: a minden súlyt magára vállaló lábat késztetni engedel­mességre. A kivitel egyenesen zsenialitásra vallott. Évek keserves küzdelme, végtelen türelme, törhetetlen bizalommal párosultan járult hoz­zá, hogy a bárdolatlan végtag önálló mozgé­konyságra képessé váljon. A különösen fejlett lábujjak mi már a kézujj mozgási szabadságát követik. — öt teljes év kellett hozzá, amíg idáig jutott — lelkesedett visszaemlékeiésében a feleség. — Külön két éven át pedig az ecset keze­lését gyakorolta. Alost minden erőltetés nél­kül, szinte természetességgel tartja velük a legfinomabb ecsetet. Színeket kever. Az alaptónustól kezdve a legmerészebb színár­nyalatig, lábujjaival késziti el müveit. A pikturális átérzés a lélekben székel, nem pedig kézvonások ügyességében áll csupán. Ezért mondta Raffaelről egyik kiváló mübi- r ál ója: „Ha kezek nélkül születik, akkor is nagy festő lett volna belőle.“ Avagy Beethovent süketsége akadályozta e hallhatatlan müvei megírásában? MÁSFÉL ÉVTIZED ALATT - A FÉLVILÁGON KERESZTÜL ... Hét esztendő múltán eléggé erősnek érez­te magát Klao Sándor arra, hogy nyilvános­ság elé lépjen lábbal festett képeivel. Szülő­földjéről, a Bánságból, családjával együtt ne­kivágott a világnak. Bemutató kiállítását Becsben rendezte. A siker nem maradt el. Vásári mutatvány he­lyett igazi művészi alkotás került ki a szerző keze, illetve —■ ezúttal — lába alól . . . Az elismerés nemcsak az alkotásnak, de a rok­kant testen győzedelmeskedő lelki erőnek is szólt Azóta . . . majdnem másfél évtizede bo­lyong a kis család országokon, világrésze­ken keresztül ... A német és angol birodal­mak, francia földnek, Észak- és Délameriká- nak legkülönbözőbb városai voltak állomáshe­lyei. Még Japánba, sőt kínai területre is el­vetődtek . . . — Talán mindenütt jártunk a világon — Ausztrália kivételével — mondja elmerengve az újságcikkek halmazán a művész-feleség. — Olaszországból, ahol éveket töltöttünk, a háború vihara zavart el. — Pedig ott még mindig igazán megbecsü­lik a művészetet. A méltató cikkek halmazában a közel év­százados mulíu „Róma“, a torinói „Stampa Sera“, „II Matino Napoli“, „II Gazettino Ve­nezia“ melleit Mussolini lapja: ..II Solio Fascisto“ is helyet szentel Klao Sándor fes­tészetének. Nemcsak különlegességét, a mű­vészi teljesitményt keresik benne. — Ezekre a bírálatokra méltán lehet büsz­ke a férjem — jegyzi meg a feleség, aki — annakidején — mint müvésznövendék a Kép­zőművészeti Akadémián ismerkedett meg ké­sőbbi férjével. — A fiunk is festő... Húsz éves mostan... — Húsz esztendős? -— Egy pillanatra ket­tőzve látom a számokat. . . Megint bábom dúl . . . Bombázó repülőgé­pek fenyegetnek . . . Légnyomás! . . . Vájjon mi lesz újabb busz év múltán? Ma­rad-e lelkierőnk újra kezdeni valahogy e megcsufolt életet? Raj fax István. TIMPUL: Az „igazi háború kezdete nem csökkentette egym nagyhatalmak magatartá­sának fontosságát az európai konfliktussal szemben, Olaszország magatartását melv- ből sok tekintetben fiigg a földközi te.igen béke különös figyelemmel kísérik Párih- ban és Londonban azon tiinteté-eh nyomán, melyek most zajlottak le Rómában és az olasz városokban az angol-francia tengeri ellenőrzés módjával kapcsolatban. Az oluiz sajtó erre nézve következőket hangoztatja: 1. Az ostromzár káros hatása az olasz here-- kedelemre és 'gazdaságra, sérti a nemzetközi jog szabályait és az állam felségjogát. 2. A szü\elségesek nemcsak Németországot akar­ják sújtani, de bele szeretnék kényszeríteni Olaszországot abba, hogy támogassa az őst- romzárt és igy háborús fél legyen. 3. A szó­vei* égések meg akarják szüntetni Olaszor­szág minden gazdasági önállóságát, ami első lépést jelent politikai szabadságának meg­szüntetésére. A „Giornale d'Italia" szerint az ostromzár valóságos háborút jeleni, me­lyet kíméletlenül folytatnak Olaszország el­len azok. akik barátságát kérik. Francia rész­ről meglepetéssel vették tudomásul a ke­mény olasz bírálatot és igyekeztek kedvező magyarázatot adni, a helyzet azonban ennek dacára súlyosbodott. Erre mutat, hogy az an­gol és egyiptomi csapatok elfoglalták a há-< I borús készültségnek megfelelő állásaikat. A A legutóbbi európai események Amerikában is mély hatást váltottak ki. A katonai esemé­Í nyekkel párhuzamosan a nemzetközi életben is fontos politikai események várhatók. ..ROMANIA“: A harctéri jelentések pél­dátlanul álló hevességgel folyó harcokról szá­molnak be. Óriási csata folyik, melyben két ellentétes teória csap össze a valóságban, hogy a győző Európa véres, füstölgő romjain aztán törvényt szabjon és a kontinens jövő sorsa felől határozzon. A küzdő felek kímé­letlen harcával szemben, ki kell kristálvosi- tani azon államok érzését, melyek nem sod­ródtak a háborúba, tekintet nélkül az ellen» &zen\re és ellentétekre, melyeknek tárgyalá­sa békeidőre halasztandó. A jelenlegi hely­zetben Románia uralkodója és kormánya ut­ján leszögezte álláspontját, mely szerint — fegyverrel is. ha kell — megvédi semleges­ségét. nemzeti és területi jogát. A tökéletes, lojális semlegesség nem tűr megalkuvást és egyezkedést. Ezen cél megvalósítása végett a román nép szorosan és szétválaszthatatianul Ófelsége személye körül összefogva, minden áldozatra kész ma is. Belgrádiján, Athénben, Ankarában ugyanazok a szavak hangzottak el, mint Bukarestben. Volt idő, midőn azt hittük, hogy a nyugati háborút nagylelkű be- keközvetitéssel lehet elintézni és kikerülhet­jük a fatális háborút. Ezek a reménységek szerencsétlenségre már nem helytállók. A Balkán-szövetséghez tartozó barátaink old a* Ián el vagyunk szánva, hogy hűségesen telje' sitjük fogadalmunkat — mely szerint becsű- leltei akarunk élni és megvédjük a becsületet. „UNIVERSUL“. Az európai háború kitöi résekor Olaszország „nem háborús fél" állá?' pontjára helyezkedett. Ez nem passzív poli­tikát, de a szabad-kéz politikáját jelenti» mely a mindenkori helyzethez alkalmazko' dik. A brenneri találkozó után nyilvánvaló változás történt Róma magatartásában. Aa olasz sajtó németbarát hangja erőteljesebb volt, a finn—orosz békével szemben mérsék letet tanúsított és mindenben helyeselve a riorvégiai hadjáratot. A földközitenger! an gol-francia intézkedések rnég inkább kiélez­ték Olaszország és a szövetségesek közötti el lentétet. A Földközi-tengeren egyébként hosszú idő óta tengerészeti gyakorlatok fo!y- nak, melyben a „Littorio” és „Vitorio Ve neto“ uj cirkálók is résztvesznek. Az olsA sajtó a hollandiai és belgiumi hadművelete két is kedvezően fogadta. A drámai órák ban jogosultnak látszik az a kérdés: kitér jed-e a háború a Földközi-tenger ma mét békés tájaira? Nem volna helyes, ha túloz nánk az eseményeket, de csökkenteni sert szabad azokat. Az annyira zavaros időkbei egyedül a tények leszögezésével lehet megér tetni a helyzetet, melynek további fejlődésé tői függ nagyrészt Délkelet-Európa békéje. KEZDŐKNEK, HALADÓKNAK, MESTEREKNEK: Maróczy Géza: A modern salclc vezérkönyve Végre magyar nyelven is megjelent az oly régen hiányzó nagy magyar sakkönyv, mely átfogó és mindenre kiterjedő voltával meg­bízható oktatója a kezdőknek, tapasztall kalauza a haladóknak és értékes mondnivaló; van azok számára is, akik már a mesterfog kot is elérték. A legnagyobb magyar sakk mesternek: Maróczy Gézának, ez a könyvi nemzetközi viszonylatban is a legmagasabb színvonalat képviseli. A nagyalakú 350 old» las könyv ára fűzve 198.—, kitűnő vászon kötésben 248.— lej az ELLENZÉK KÖNYV _ OSZTÁLYÁBAN, CLUJ — KOLOZSVÁR I Piata Unirii. Vidékre utánvéttel is azonos' szállítjuk. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom