Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-16 / 109. szám

Lelkes hangulatban, az egység és összetartás jegyében megala­kult a Magyar Népközösség szilágymegyei tagozata — —...... ----------­Gfél Béleli Xálmásstf válaszáotáálk a áagoxístf elnökévé. ~r Az m elnök szék» ioglafó beszédében hangoztatta, hagy a Sépközosségnelt mindesískiíre szüksége van, aki magyarnak vallja gnagál-*' GíóI Teáe&íí Anám és Bariba Ignác képviselők a Magyar ^lépközösség céSküüzéseirőíí tafáottak beszédei 2ILAH. május 15. Pünkösd másodnapján ünnepélyes keretek között megalakult a Ro­mániai Magyar Népközösség szilágymegyei tagozata. Az alakuló gyűlésen a megye mm- deu számottevő helysége képviseltette magát, kiknek soraiban a többek között az alábbiak iu veit sikerült feljegyeznünk: gróf Béleli Kálmán, gróf Teleki Béla Zsibó, br. Jósika János Szurduk, Kerekes Ernő ny. gimu. igazgató, dr. Kaisler György ny. főispán, Brant József földbirtokos, id. Kethely István földbirtokos, dr. Dohy Albert ügyvéd, br. Gvöri’fy György, br. Braunecker György, dr. Szász Árpád kollégiumi igazgató, dr. Gazda Endre ügyvéd, Nagy Sándor nyug. tanár, dr. Udvary József ügyvéd, Barabás András, Jó- zsa Vince, Szénássy Ferenc iparosok, dr. Kosa Béla ügyvéd, Kandi László, Zonda Ist­ván bankigazgató, stb. A Magyar Népközösség központi kiküldöt­tei közül gróf Teleki Ádám és dr. Barths Ignác országgyűlési képviselők vettek részt. Az alakuló közgyűlést gróf Béldi Kálmán nyitotta meg, aki mellett gróf Teleki Ádám és Bartha Ignác képviselők foglaltak helyet. Gróf Bélái Kálmán megnyitó beszéde Gróf Béldi Kálmán megnyitó beszédében J üdvözölte a nagyszámban megjelent magyar­ságot és a központ kiküldötteit. Majd besze­det így folytatta: Megyénkben a népközös­ségi tagozat megalakítása rendkívüli viszo­nyok folytán és egyéb körülmények miatt késett. Türelemmel meg kellett várnunk a/, erre megérettnek látszó időt. Megyei meg­alakulásunkat már többizbeu előkészítettük, de az előbb említett körülmények miatt köz­bejött események annak többszöri elhalasz­tását tették szükségessé. S ha talán a mai viszonyok sem alkalmasak arra, hogy szerve- zelüuket az alapszabályoknak és kivánalmak­nak teljesen megfelelően alakítsuk meg, ez már tovább netu odázható, — meg kell alaki­tanunk legalább a kereteket. Összejövete­lünknek kötelessége és feladata, hogy szer­vezetünket a közóhajnak és> közakaratnak teljesen megfelelően alakítsuk rueg. Mind­nyájunkat az az egyetlen, minden egyéni szemponttól mentes cél vezet, hogy magyar­ságunk érdekeit összefogó munkával, minél jobban, minél eredményesebben tudjuk szol­gálni. MEGVÁLASZTJÁK A VEZETŐSÉGET Gróf Béldi Kálmán nagy tetszéssel foga­dott beszéde után az alakuló gyűlés kimon­dotta a szilágymegyei tagozat megalakulását, mely után a tisztikar megválasztására került a sor, mely időtartamra dr. Kaizler György uvug. főispánt választotok meg korelnöknek. Korelnök Nagy Sándor elnöklete alatt egy háromtagú jelölő-bizottságot küldött ki. mely időre a gyűlést felfüggesztették. A jelölő- bizottság munkáját elvégezve, korelnök a gyűlést újból megnyitotta és fölkérte Nagy­sándor jelölőbizottsági elnököt, hogy a jelö’o listát terjessze elő. Nagy Sándor előterjeszté­sére a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel az alábbiakat választotta meg: Elnök: gróf Béldi Kálmán. Alelnökök: br. Braunecker Antal, Köblös Endre ref. lelkész, Szász Árpád dr, igazgató. Pénztáros: Sólymos Károly. Ellenőrök: Barabás Sándor és Józsa Vince. latézőbizottsági tagok leitek: br. Jó­sika János, dr. Nagy Béla, Tüzes Bálint, gr. Teleki Béla, K. Bereczky Lajos, dr. Dohy Albert, Kerekes Bertalan, Kovács Félix, dr. Kölcsey Ferenc, Tarcinszky Kázmér, dr. Au- drássy Ernő, Csiba Ernő, Csiba Sándor, Márk Lőriue, Anderlik Dénes, dr. Györffy György, Lengyel István, dr. Rimely Károly, Barabás András, dr. Gazda Endre, dr. Gidai Gyula, dr. Kaizler György, Mátyás István, Nagy San dór, Rózsa Sándor, dr. Szabó Sándor, dr. Szmercsányi Béla, Balogh Ferenc, Bikfalvi Ernő, dr. Kosa Béla, Fetser Antal, Zonda István, dr. Réesey Lajos. dr. Tapeony Endre, Szász Istváu, dr. Aytaj K. Pál, Baragi István, Brandt József, id. Kethely Istváu, dr. Udvary József, dr. Szentpétery Elemér, Meleg An­drás. Elnöki tanácstagok: Dr. Kaizler György, dr. Bolöní Zoltán, dr. Gazda Endre. Központi intézőbizottságba küldendő tag: Dr. Kölcsey Ferenc. Vármegyei főtitkár: Dr. Bölöni Zoltán. Jogtanácsos: Dr. Sólymos István. Jegyző: Dr. Vajda Gyula. A választások megejtése után gróf Béldi Kálmán a következő beszédével tartotta meg székfoglalóját: „SZÜKSÉGÜNK VAN MINDENKIRE, AKI -MAGYARNAK ÉRZI MAGÁT“ „Magyar testvéreim! Úgy a magara, mint a ilfgyJjUftztoíS Huurkatársaun nevében, kosjzö- i nőm a belénk helyezett bizalmat. Vállalom és azt hiszem, társaim nevében is kijelent­hetem, vállaljuk a reánk bízott feladatot, mert ma minden magyar embernek kötelessége legjobb tudását és munkáját népkisebbségi szolgálatba helyezni azon a helyen, ahová a sors és fajtestvérei akarata állította. Vállaljuk e megbízatást ideiglenesen addig, inig lehetővé válik, hogy tagozatunk teljesen alkotmányosan, az alulról felfelé való felépí­tés szellemének megfelelően alakuljon meg. Nem akarom ma itt türelmüket hosszabb időre igénybe venni s a Népközösség felada­tairól, célkitűzéseiről s ezzel kapcsolatos jo­gos kívánságainkról bővebben nyilatkozni, meg fogják ezt itt hallani, erre nálamuál ille­tékesebbektől és arra hivatottabbaktól. Hangsúlyoznom kell azonban, bogy minden fáradozás, minden munka meddő fog marad­ni, ha nem tudunk összetartással, együttér­zéssel, egymás iránti megértéssel együtt dol­gozni. Meg kell tehát szűnnie minden bizal­matlanságnak, minden széthúzásnak, lélrcál- lásnak. Sziikségüuk van mindenkire, aki magyar­nak érzi magút, meg kell becsülnünk, meg fogunk becsülni mindenkit, aki a munkában részt vállal. DR. BARTHA IGNÁC BESZÉDE Gróf Béldi Kálmán elnök ezután dr. Bartha Ignác képviselőt kérte fel beszédének meg­tartására. —- „Elmúltak azok az idők — kezdte be­szédét dr. Bartha Ignác —, amikor ember­társaink előttünk közömbösek lehetnek. Ma már nem mondhatjuk és nem lopakodhatunk rá a felelősségre vonó szomszédra, hogy „Ki­nek mi köze hozzá.“ Itt egymásért élünk, egymásért dolgozunk és egymásért aggódunk. Most keli bekövet­keznie annak a nagy összefogásnak, mely­ben minden magyarnak együtt kell lenn'". Kéz a kézben. Összefogva. Meg kell szűnnie a széthúzásnak és egyenetlenségnek, — he­lyét el kell foglalja a megértés és kölcsönös megbecsülés. Ki kel! irtani az egymás közti gyűlölet és irigykedést, az érthetetlen gőgöt és életre kell kelteni az igazi és őszinte szeretetet és elismeréssel adózni a munka megbecsülé­sének. Az erdélyi magyarság élettere arra terjed ki, —- fejezte be szavait — hogy megtartsuk azt, arni a miénk, Megvédelmezzük ősi hitün­ket, nyelvünket, dalainkat, iskoláinkat, szo­kásainkat, egyszóval mindazt, ami a magyar sajátossághoz tartozik és történelmi emléke van ezen a földön, melyen őseink éltek és haltuk és rai is élünk.“ Gróf Teleki Ádám felszólalása Dr. Bartha Ignác nagy tetszéssel fogadott beszéde után a hallgatóság lelkes ünneplése közepette gróf Teleki Ádám emelkedett szó­lásra: Kedves magyar testvéreim! Európa népeinek politikai fejlődését az a törekvés jellemzi, hogy egyazon nyelvet be szélő nemzetek, népcsoportok, népi egységet alkossanak. Ez a törekvés s ez a felfogás jut| kifejezésre a román alkotmányban is, amely a politikai életben a román népnek nemzet­személyiségét állítja előtérbe, Természetes következmény volt tehát az, hogy az itt élő történelmi kisebbségeknek nem vitatta el azt a jogát, hogy önmagukban népi közössé­get alkossanak. A kormányzat népi személyiségünket elis­merte s ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy Népközösségünket megszervezzük és ezen keretben gazdasági, kulturális és szo­ciális munkát fejthessünk ki. Népi életünk­ben ezen nagyjelentőségű munka csak azon esetben végezhető eredményesen, ha a kor­mányzat nem gördít akadályokat a belső szervezés elé. Másrészről pedig akkor, ha ez az épitömunka teljes egyetértésben történik és magába foglalja népünk minden számotte­vő elemét. A Népközösség magában foglal minden­kit, aki magyar. Ezen keretben kifejtett munka népünk egyetemét szolgálja. Nem újszerű elméletek szabnak irányt e kö­zösségnek, hanem a történelemmel és a népünkkel szembeni kötelesség. Ez szabja meg belső rendünket és munkánk irányát, ürömmel kell megállapítanunk azt, hogy magyar népünk legszélesebb rétegei hivó szavunkat megértették és pezsdiilő élet indult meg ezen uj életkeretben: a Magyar Népközösségben. E munkánkban résztvesznek a kisgazdák, iparosok, kereskedők és latainerek, akik lel­kes odaadással törekszenek arra, hogy ezen intézményünket minél erősebbé és szilárdab­bá építhessük ki. A szilágymegyei magyarságtól azt várjuk, hogy miként a múltban, úgy a jövőben is legyen elöljáró példája a belső egyetértés­nek. Ez a belső egyetértés kell legyen társadalmi épitőmunkánk alapja és feltétele. Úgy gondo­lom, ismételten ki kell hangsúlyoznom, hogy a Népközösség nem ismer társadalmi kü­lönbségeket. csak dolgozó, munkás — népé­ért dolgozó magyarokat. A Népközösség munkaterülete tele vau meg­oldatlan kérdésekkel. Ilyen elsőrendű feladat volt városaink egyik legértékesebb elemei­nek, az iparosság életkérdéseinek felkarolása, jlsmerik az e téren felállított programunkat, •mellyel kapcsolatban örömmel jelenthetem, hogy céltudatosan haladunk poutról-pontra. Ezt annál könnyebben tehetjük, mert megta­láltuk a szellemi és lelki kapcsolatot az or­szág nemzeti érzelmű iparosságának legszéle­sebb rétegeivel. Ugyanez a kapcsolat van ki­épülőben a magyar munkássággal is, amelyik bekapcsolódott a népközösségi keretbe és ez­zel teljessé tette népi egységünket. Külön ki kell emelnem még ázt, hogy in- tellektuel rétegeink mind fokozottabb mér­tékben tesznek eleget kötelességüknek. Ezen sarkalatos alaptételek biztosítják a népünk­ért folyó eredményes és biztos közösségi munkát. Végül meleg szeretettel üdvözlöm a megye magyarságát és annak illusztris vezérét, gróf Béldi Kálmán elnök urat, ki mindig példát mulatott népéért folyó önzetlen, becsületes munkájával. Gróf Teleki Ádám beszédét a közönség nagy tapsviharral jutalmazta. GRÓF BÁNFFY MIKLÓS ÜDVÖZLÉSE A zilahi alakuló gyűlés alkalmával gróf Bédi Kálmán elnök az alábbi táviratot küld- J te gróf Bánffy Miklósnak, a Népközösség el* I nőkének: „Mai alakuló közgyűlésünk alkalmából1 Szi­I lágymegye magyarsága nevében üdvözletei tolmácsolok a magyarság vezérének. — j Béldi Kálmán. Dr. V. E. i í ———------------------------------------7 I Az agyvertódulás, a szivuzorongás, nehéz ' légzés, félelemérzet és az álmatlanság, ha ezek a rendetlen székürülés következményei, i akkor az enyhén, de biztosan ható természe- 1 tes „Ferenc József“ keserüviz használata ál­tal igen sokszor rövid időn belül megszun- I uek. Kérdezze meg orvosát. Szeretném megmondani Cantacuzino hercegnek, hogy nagyon impo­nál, amit tesz, s hogy amikor kiszáll a LARFS csiílogószárnyu, hatlamas gépéből a kolozsvári repülőtéren, egyszerű, kék püóta ruhájában az uj embertípus legrokouszeuve- sebb képviselője, akit csak elképzelhettünk. Mondok is neki valamit, hasonlót és megkér­tem, hogy beszéljen, moudja el az Ellenzék­nek, hogy világhíres sportember és bizánci fejedelmek késői utódja létére, társadalmi rangja és vagyona ellenére miért lett egy­szerű pilóta egy repülőtársaságnál, ahelyett, hogy vezérigazgatója lenne, mint a világ töb­bi hercege, aki szórakozásból azért repül cg kicsit? De mosolyog, rámnéz 8 azt mondja, ue haragudjak az iuterjiikat nem szereti a van a publicitásnak egy faitája... szóval nem akarja, hogy írjak róla, utóvégre semmit seiu tesz. csak azt, hogy olyan mesterséget válasz­tott magának, amit szeret s ez igazán nem olyasmi, amiről írni érdemes. Ma Bukarestből Kolozsvárra repül, aztán Athénbe s hogy azért „sportoljon“ is. kiválasztott magának egy nyári sportot, a teniszt s egy téli sportot, a jéghockeyt, mert a repülőgép volánjánál csak az idegek merülnek ki, de végeredmény­ben csak ül és elpuhul az ember. Ezt mond­ja mialatt egy vörösruhás, kövér hölgy lel­kendezve odakiált a virággal elősiető Iosipes- cu repülőparancsnoknak, hogy: Oh, Istenem, mikor megtudtam, hogy Cantacuzino ül a volánnál, mindjárt nyugodtabb voltam... Mert Cantacuzino, akinek élete a repülés s aki annyi ezer kilométert repült be már öt kontinensen át, hogy azzal az erővel egy­másután legalább harmincszor körülrepüíhet; né a földet — a legnyugodtabb, a legbizto- sabbkezii piióta. Meséli, hogy mivel másik hi­vatása a repiilőakrobatika (emlékszünk rá, hajmeresztő looping the locpjaira, szivdobog tató zuhanásaira, mialatt úgy éreztük, nogy ez már emberileg lehetetlen: ö Európa egyik legelső akrobata repülője), vannak utasok, akik megijednek, ha megtudják, hogy 5 ve­zeti a gépet, mert azt képzelik, hogy a re­pülőakrobata akkor is akrobatikázik, mikor utasokat visz, ami persze a legnagyobb buta­ság, hiszen éppen 5 az, aki a legsimábban vezet Versenyen kívül semmi más, csak ébe­ren vigyázó, éber repulőgépvezető, aki a le­vegő óriás kék óceánjában biztos révbe ve­zeti a gépet, hegyeken és tengereken és vá­rosokon keresztül, hogy olyan gimán szálljon földre aztáu, mint egy elpihenő nagy má- dár. Úgy vigyáz, de há egyedül repül, akkor belevesz a gyorsaság szédületébe * ezért volt már annyi kényszerleszállása, nap­pal és éjjel — de komoly, végzetes balesete soha. S még ezt mondja, nem kopog fán, mint más tenné. Nem babonás. Nincs kabalá­ja, amulettje, vagy kismacskája, mint Lind- bergnek. Csak jó idegei vannak. Pilóta csak Cantacuzino herceg, mint min­den más pilóta, aki a repülés mesterségében a legmagasabb rangot érte el. Emberéletekre vigyáz a levegőben, aztán kimerült idegekkel leszáll különböző repülőtereken, nem kíván megkülönböztetést, semmit, dolgozni akar, egyszerű repülő akar lenni, azt akarja csi­nálni. amit szeret, a hangárok, gépek, mon- tőrök, repülőterek között él 8 szabadidejében sportol, mint sok száz névtelen, egyszerű, fia- I tál férfi, hogy háború esetén, mint rajpa- “ ranjsnok teljesítse kötelességét. Uj világ uj embere. Ezt akartam neki megmondani, hogy szép az, ahogy cim és rang és nagy állás nél­kül csak repül, a nagy távolságok iránti sze­rétéiből s szinte névtelenül és személytelenül áll szolgálatában a polgári repülésnek — ezt akartam mondani, ott a kolozsvári repülőté­ren, a gyönyörű, uj épületnél, amelyben a modern, sima bútorok, az óriás üvegfalak olyan tökéletesen alkalmazkodnak a közleke­dés legújabb és legremekebb fajtájához s ahol a gondozott virágágyaknál, amelyeknek közepén olyan a nagy LARES-ház, mint egy méltóságteljes hajó s ahol végtelen vágy tá­mad az emberben a távolságok s a messze szépségek után. (M. L.) uscarestoen az ELLENZÉK és ESTIL4P rósaóee szóló aprönirdeiesos feladhatók as alábbi helyeken: „EX LIBRIS* litlls*Bak9iiyvtár, Str, Lipsoanl 3. CAROL SCHULDER hirdető iroda Pasagiu! Comedia. T; ATANASIU, Calea Vielerlei 40. ' Pasagint Majesite. etaj II.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom