Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-04 / 100. szám

âm 3 les S a.er.k e és kiadóhivatal:. Cluj;. Calea Motilmr 4t,/Éyftf.ani Ii-—09.. Kwamda:: Str.. L, G. Dtica* JSoi. 8». Fiókkiadóhimt&l. és könygvosztály,:: E.\ Ginriii 9.. Telefon lit—99:. ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS Eelclös szerkesztő és igazgató: DR„ ŰRPIS LÄS2L& Kiadotalajdouo s.: P Ä LL.A S EL. T. Törvényszéki lajstromozási, számi 39. (JÍ'aai.ÖBó/ 1938. Tth. Cluj.) Előfizetési ár aki havoaia 80, ,* negyedévre: 240T,félévre 180- egész évre 3S»Í k- j. LXI ÉVFOLYAM 100. SZÁM. SZOMBAT CLUJ, 1940 MÁJUS 4.  néniéi iiaJerő az angololcaí pariraszáallássiSc legdélibb poniján kiszariioááa ^©»végiábő! BerLni jelentés szerint „a német csapatok a .V» J'i'VeeU visszavonuló ango­lokat üldözve, elérték Andatenest“. — Londoni jelentés szerint az Andalsnes- ben uira behajózott angol csapatokat Norvégia más pontján fogják felhasz­nálni. — Aleg nem erősített hír liaalcort király és a norvég kormány Svéd­országba menekülését jelenti. Áfnerikai közbelépésre Mussolini állítólag kije« lenied®, bogy Olaszország továbbra is fenntartja „báborui nem viselő“ álláspontját Kador távirat közvetíti a német hivatalos jelentést, mely szerint „a né­met haderő a rendetlenül menekülő angol csapatok üldözése közben elérte Andalsnest“. Angol hadijelentés szintén közli, hogy a szövetséges csapatok ezen a ponton hajóira szálltak. Andalsnes a szövetségesek norvégiai partra­szállásának legdélibb pontja. Innen akarták a németek általi mindjárt kéz* detben elfoglalt Trondhjem kikötőt a Dél Norvégiában partraszállotít német csapatok zöméi"? elvágni. Ez a kísérletük, amint Chamberlain tegnapi beszé­dében szintén megállapította, nem sikerült. Egy másik hir, melyet azonban még nem erősítettek meg, azt jelenti, hogy Hsaikon király és a norvég kor­mány Svédországba menekült volna. Erre a lépésre, ha a hir valónak bízó* nyúl, Haakon királyt az kényszeritette, hogy a német előrenyomulás elvágta előle a más’rányu menekülés útját. A nap másik feltűnő eseménye, hogy — amint egy Rador távirat Wa* shingtcnból jelenti — Amerika közbelépésére Mussolini biztosítékot adott volna, hogy Olaszország megmarad a háború nemviseiés („non^belligeranza“) álláspontján. Ez egyelőre biztosítani látszik a Földközi-tenger békéjét, amely- ivei kapcsolatban különösen Angliának azon lépése után, hogy hajózását’ ki­vonja a Földközi-tengerről, az utóbbi napokban nagy nyugtalanság uralkodott. Az angol alsóházban Chamberlain tegnap beszámolót mondott a norvé- giai helj'zetről. Beismerte, hogy a szövetségesek kitűzött első céljukat, Trondhjem elfoglalását nem tudták megvalósítani. Ez azonban, jelentette ki, nem változtat elhatározásunkon, hogy Norvégiát továbbra se tekintsék má­sodrendű harctérnek és felmentsék a német megszállástól. Az AndaJsnesnéf visszavont erőket — jelentette ki Chamberlain — Norvégia más pontjain fogják felhasználni. BERLIN, május 3. (Rador.) A német had vezetőség közli: „A rendetlenül menekülő angol csapatok állandó üldözése közben a németek elérték Andals­nest, ahol azonnal kitűzték a horogkeresztes zászlót pontosan d. u. 3 órakor.“ LONDON, május 3. (Rador.) A angol hadügyminisztérium közli: „A sző* vetséges haderő, amely az előző napokban a Trondhjem irányában előnyo­muló ellenséges erő feltartóztatását szolgáló hadműveleteket hajtott végre, miután több ellenséges támadást sikeresen visszavert, az állandóan gyarapo­dó német erők nyomása elöl visszavonult. A szövetséges csapatoknak sike-< rüft Andalsnesnéí és több szomszédos kikötőben hajóra szállni. A csapatok hajóra szállása az ellertségets légi erők hatalmas és szakadatlan bombázása ellenére sikeresen ment végbe. Narvik környékén a hadműveletek tovább folynak és a szövetséges csapatküJÖnitniények érintkezésben vannak az ellen­séges haderővel.“ 1 BERLIN, május 3. ( Rador i) A német hadvezetoség közli: 'A norvégiai német csapatok hadműveletei üldözés jellegét öltötték magukra. A szövetséges erők lázas gyorsasággal vonulnak vissza An­dalsnes és Dombuas vidékén. Hatalmas hadianyagmennyiség jutott ezen a kör­nyéken a németek kezére, akik negyven kilométernyire állnak Andalsnestől. Há­romszáz nonég katona. akiknek az angol visszavonulást kellett volna fedezni fog­lyul esett. Morgendn és Ronstal parancs­nokai kapituláltak. A vasútvonal érintet­lenül jutott a német csapatok kezére. Bér géntől keletre. Oslótól nyugatra a né­met csapatok állandó érintkezésben áll­nak egymással. Narvik és Trondhjem környékén nem történt különösebb ese­mény. A német légi flotta folytatta az ellen­ség partraszállását és előnyomulását aka­dályozó tevékenységéi és súlyos károkat okozott az angol tengeri erőknek. Egy cirkálót bombatalálat ért, ggx kereske­delmi hajót el süly észt ettünk, öt hajó megrongálódott. STOCKHOLM, május 3. (Rador.) DNB: Az este nagy szenzációt jelentő hírek érkeztek Norvégiából. A még megerősítésre szoruló hirek szerint ä Nygaarsvold-kormány és Haakon király Svédországba menekült volna. A kor­mány és a norvég uralkodó jelenlegi tartózkodásának helyét nem ismerik. AMERIKA KÖZBELÉPÉSE ÁLLÍTÓ- LAG BIZTOSÍTOTTA A FÖLDKÖZI- TENGERI BÉKÉT WASHINGTON, május 3. (Rador.) Colon- ua herceg, Olaszország amerikai nagykövete, megbeszélést folytatott Sumner Welles-el, majd a Fehérházba ment, ahol Roosevelt el­nök kihallgatáson fogadta. Tekintettel arra, hogy ezek az eszmecserék mindjárt Mussoli­ninak és az Egyesült-Államok római nagykö­vetének, Philipsnek tanácskozásait követő napon folytak le, azokat az amerikai külügyi hivatalban a legnagyobb érdeklődéssel kí­sérik. WASHINGTON, május 3. (Rador.) Havas: Amerikai diplomáciai körökben megállapít­ják, hogy Colonua herceg, amerikai olasz nagykövet Roosevelt elnökkel való csütörtö­ki megbeszélése során a Duce nevében biz­tosítékokat adott volna arra nézve, hogy Olaszországnak nincs szándékában változtat­ni az európai viszályban eddig tanúsított «há­borúban részt nem vevő“ (non belligeranza) álláspontján. Diplomáciai körökben hozzáteszik, hogy ezek a biztosítékok az Egyesült-Államok ró­mai nagykövete szerdai demarsának tulajdo­nítható, amikor is az amerikai nagykövet Mussolini előtt rámutatott arra, hogy az ame­rikai kormány tisztázni kívánja a földköziten­geri bizonytalan helyzetet. Philips amerikai nagykövet ez alkalommal hangsúlyozta vol­na, hogy amennyiben a helyzet továbbra is bizonytalan marad, az amerikai kormány kénytelen lesz biztonsági okokból beszüntet­ni föídközitengeri hajóforgalmát. Ez az in­tézkedés igen érzékenyen érintette volna Olaszország kereskedelmi kapcsolatait, ame­lyeket amúgy is érzékeny veszteség ért az angol földközi tengeri hajóforgalom betiltása által. Diplomáciai körökben remélik, hogy az olasz biztosítékok enyhülést hoznak a földkö­zitengeri válságos helyzetbe, amelyet azonban az Egyesült-Államok kormánya továbbra is a legnagyobb figyelemmel kisér. ROMA, május 3. (Rador.) William Phihps, az Egyesült-Államok római nagykövete, ma délelőtt megbeszélést folytatott Ciano gróf olasz külügyminiszterrel, aki később Noel ró­mai angol ügyvivőt fogadta. A Ciano és Noel közötti megbeszélés, a Renter szerint, szívé­lyes hangú volt. RÓMA, május 3. (Rador.) Havas: Francois- Poncet római francia nagykövet hosszabb megbeszélést folytatott Philips amerikai nagykövettel. A francia nagykövet Philips nagykövetnek MussoKnivel és Ciano gróf kül­ügyminiszterrel folytatott tanácskozásai iránt érdeklődött. KAIRÓ, május 3. (Rador.) Csütörtökön reggel Kairóban minisztertanács volt. A mi­nisztertanácson a kormányelnök a többi kö­zött kijelentette, hogy „bizonyos elővigyáza­tossági intézkedések történtek. A helyzet sok veszélyt rejt magában, azonban riadalomra nincs ok és közvetlen veszély esete sem áll fenn.“ Chamberlain beszéde a norvégiai esem énvekről LONDON, május 3. (Rador.) Chamberlain nagy érdeklődés közepette, zsnfolt ülésterem előtt tartotta meg beszámolóját csütörtök délután a norvégiai helyzetről. Türelmet kért a képviselőktől, ha nem beszélhet tervekről és akciókról, amelyek még nincsenek befe­jezve, de ígérte, hogy a jövőhét elején úgy Churchill, mint 5, többet fognak mondhatni. NORVÉGIA MEGSZÁLLÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI — Körülbelül egy hónappal ezelőtt -— mondta Chamberlain — kisebb egységeket készítettünk elő, amelyeknek hivatása lett volna elfoglalni a norvég kikötőket, ha Dél- Norvégiát német részről támadás érné. Min­den lépésünket természetesen az ellenség, részben pedig a norvég kormány magatartá­sától tettük függővé. Norvégia azonban azt hitte, hogy semlegessége meg fogja óvni egy támadás lehetőségétől. Németország hóna­pokkal ezelőtt készítette elő akcióját. Tudo­másunk volt arról, hogy Balti német kikö­tőkben nagyobbarányu csapatösszevonásokat végeztek. Ezek a csapatok egyaránt felhasz­nálhatók lettek volna Finnország, Svédor­szág, Norvégia, Hollandia, vagy éppen An­glia elleni támadásra. Nem tudhattuk, kire csap le, de ha tudtuk is volna, hogy Norvé­gia és Dánia lesznek az első áldozatok, nem akadályozhattuk volna meg a történteket a két ország közreműködése nélkül. Ezek azon­ban nem figyelmeztettek bennünket a táma­dásra, amelyet ők a legkevésbé 6em vártak. Április 9-én a német haderő bevonult Dá­niába és előre elkészített árulással a német tengeri egységek elfoglalták Oslo, Stavan­ger, Bergen és Trondhjem kikötőket, ahol csapatokat szállítottak partra“. Az angol miniszterelnök a továbbiakban megemlékezett a narviki harcokról, majd a következőképpen folytatta beszédét: A szövetségesek hadműveletei Norvégiában-— Hadműveleteink a következő célokat j szolgálták: 1. Minden lehető segítséget meg ! akartunk adui a norvégeknek. 2. Késleltetni j akartuk a német csapatok délfelől való elő­nyomulását. 3. Meg akartuk könnyíteni a norvég uralkodó és kormány menekülését és biztonságba helyezését. — Ezeket a célokat a leggyorsabban Trondhjem elfoglalásával érhettük el. A had­műveletek nagy kockázattal jártak, mivel a »érnetek kezében volt a kikötő és Déluyu- gatnorvégia egyetlen nagy repülőtere, a sta- vangeri, mégis elhatároztuk, hogy minden erőfeszítést megteszünk. —- Északon a tengeri haderő Namsosnál április 14-én jelent meg. Ezeket április lő-án és 18-án angol csapatok patraszállása követ­te. Néhány nappal később francia hegyiva­dász osztagok érkeztek. E csapategységek egy része gyors menetben vonult előre Stenkjer közelében a norvég csapatok segítésére. — Trondhjemtőí délre tengeri haderő ér­kezett Andalsnesbe április 17-én, majd 18-án és 19-én itt is csapatok szálltak partra, ame­lyek hamarosan elérték a dombaasi vasúti csomópontot. Jelentékeny erők délfelé indul­tak és felvették az érintkezést a norvég csa­patokkal. A partraszállás után mindkét harc- vonalon bekövetkezett hadműveletek részle­teit nem közölhetem. Ezeken a frontokon a szövetséges csapatok súlyos nehézségekkel találták magukat szemben. A legnagyobb akadály az volt, hogy a repülőterek az ellen­ség kezében voltak. Ilyen körülmények kö­zött már néhány nappal ezelőtt nyilvánvaló­j vá vált előttünk, hogy tekintettel az ellenség I számbeli fölényére, nem tudunk megfelelő í tüzérségi készültséget szállítani, amelyek pe­dig a dél felől előnyomuló ellenséges táma­dások kivédésére feltétlenül szükségesek let­tek volna. „LE KELLETT MONDANUNK TRONDHJEM ELFOGLALÁSÁRÓL“ — Az angol tengeralattjárók és a francia hajóraj, valamint a légi haderő nagyszerű te­vékenysége dacára a németek egész idő alatt sokkal nagyobb mértékben kaptak erősítése­ket. mint a mi csapataink. A mult héten elhatároztuk, hogy le hell mondanunk Trondhjem elfoglalásáról és ezért innen visszavontuk csapatainkat, hogy más frontszakaszon összpontosítsuk azokat. Jelenleg érzékeny veszteségek nélkül megy végbe csapatainknak visszavonása Andels- nes környékéről. A veszteségek semmieset­re sem voltak arányban a hadműveletek jelentőségével. Habár nem tudtuk elfoglal­ni. Trondhjem várost, az a véleményein, hogy a mérleg karja jelenleg a szövetsége­sek javára billent. Nem kételkedem abban, hogy a németek könnyű katonai sétánáli tekintették a norvégiai hadjáratot, Dánia megszállásának példájára. Ez a német várakozás a norvég nép vitéz ellen­állásán kudarcot vallott és három heti had­járat után sem sikerült nekik Norvégia meg­szállása. Ezalatt az idő alatt pedig a német (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom