Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-06 / 79. szám

vxjBBaaaamwi iiimim» ■: -«aan—Bwaw Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon H—09. Nyomda: Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könrvosz'tály: P- Unirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 210. félévre 480, egész évre 960 lej. LXÍ ÉVFOLYAM, 79. SZÁM. S Z 0 M B A T CLUJ, 1940 ÁPRILIS 6. Chamberlain újabb beszédei iarioii a háborús helyzetről •— mi —m—— ----­Az angol miniszterelnök szerint Hitler nem használta fel a nyugati szövetsé- gesek elten hadseregének kezdeti fölényét és most már végleg elmulasztóba a kedvező alkalmat. — „A háború nyolcadik hónapjában a győzelemben való bitünk tízszeresére emelkedett— Az angol és francia sajtó tovább készíti elő a tengeri ostromzár megszigorítását. —. Olaszországban nem> h!szikt hogy az ostromzár döntő tényező lehessen. Äz angol kormány különleges kereskedelmi társaságot alapított a dunai és balkáni - mohhal és Törökországgal való gazdasági kap­csolatainak lebonyolítására LONDON, áptilis 5. (Rador.) Chamberlain csütörtökön reggel a konzervatív és unionis­ta szervezetek központi tanácsának ülésén beszédet mondott, melyben hangsúlyozta a pártpolitikai érdekek a jelenlegi körűimé* evek között való háttérbe szorításának szük­ségét. mert csak igy lehet minden törekvést és erőfeszítést a győzelem gondolata körül összpontosítani. — Nem hiszem — mondotta a minszter- elnök — hogy történelmünk folyamán az angol nemzet szorosabb egységbe tömörült volna valaha általános politikai célkitűzése és azoknak eléréséért folytatott küzdelmének érdekében. Amikor szeptemberben háborúba léptünk, tisztában voltunk azzal, hogy győz­nünk kell. Ma, a háború nyolcadik hónap­jában, a győzelemben való hitünk tízszere­sen megnövekedett. Az angol miniszterelnök rámutatott ezután arra, hogy a háború kitörésének pillanaté' ban a németek háborús előkészületei sokkal előrehaladottabb stádiumban voltak, mint a szövetségesekéi és azt lehetett volna hinni, hogy Hitler fel lógja használni ezt a fölényt a támadásra. Ez azonban nem következett be és •— bármi legyen is ennek az oka — Hitler kancellár elszalasztottá a kedvező al­kuimat. Azóta a szövetségeseknek alkalmuk volt védelmi és támadó eszközeiket készen­létbe helyezni és küzdő erejüket a maximu­mig, fejleszteni, úgyhogy ma már higgadtan és határozottan tekintenek a jövő elé, akár­mit hozzon is az. — Én leszek a legutolsó, aki az ellenség erejét lebecsülöm, vagy kétségbe vonom azt az eltökélt szándékát, hogy minden erejével. Iclhiismeretjurdalás és kímélet nélkül akarja a győzelmet kivívni. Azonban éppen a szö­vetségesek teljes felkészültségének tudatá­ban, állíthatom, hogy erre az ellenségnek aligha lesz alkalma. I I Az angol miniszterelnök ezután rámutatott , arra, hogy a szövetségesek nem »zenvednek élelmiszerhiányban. A semleges államokról kijelentette, hogy az államok közvéleményé­nek hangulata egyre kedvezőbbé válik Nagy- británnia szempontjából, mivel a semlegesek javait és polgáraik életét tiszteletben tartó szövetséges hatalmakat egy egész világ vá­lasztja el a semleges hajókat előzetes figyel­meztetés nélkül elsülyesztő és személyzetü­ket a hullámokban veszni hagyó német mód­szerektől. A valóság az, hogy Németország­nak ma a világon egyetlen igaz barátja sincs. Ezzel szemben katonai erejével éppen elég nemzetet hajtott uralma alá. Bár nem aka­runk semleges hajókat elsülyeszteni és tovább is gondosan őrködünk a nemzetközi jogszabá­lyok tiszteletbentartására, azt senki sem vár­hatja tőlünk, hogy a végletekig tűrni fegjuk azt a helyzetet, amikor Németország becsü­letességünkből hasznot húz és támogatást él­vez a semlegesektől, akik jól tudják — csak mondani nem merik — hogy győzelmünk sza­badságukat hozza meg, vereségünk pedig rab­szolgaságba döntené őket. Eddig Anglia ke­zében a leghatalmasabb fegyver az ostromzár volt. Ez a fegyver ma sem kevésbé hasznos. Az a tény, hogy igyekszünk a semlegesek ér­dekeit és jogait szem előtt tartani, egyet je­lent azzal, hogy bizonyos mértékig akadá­lyozva vagyunk hadműveleteink végrehajtá­sában és itt-ott kívánnivalók maradnak. Azonban idővel Letöltjük a hiányokat és az ostromzár fojtogató gyűrűje mindinkább ki­meríti az ellenség ereiét.“ A nemrégiben nyilvánosságra hozott angol —francia nyilatkozatról Chamberlain kijelen­tette, hogy az Európa biztonságának legjelen­tékenyebb kezessége s az marad a háború be­fejezése után is. Bármilyen formát öltene is ez a háború — fejezte be beszédét az angol miniszterelnök — hisszük, hogy az angol­szász faj vitézsége és kitartása — mint min­dig •—< ezúttal is győzedelmeskedni fog. Anglia különleges kereskedelmi társaságot alapit a gazdasági háború számára LONDON, április 5. (Rador.) Sir John Simon angol pénzügyminiszter írásban 1 álaszoh egy képviselő hozzá intézett \ kérdésére és bejelentette, hogy Anglia egyes államokkal való kereskedelmi kapcsolatainak lebonyolítására különle­ges kereskedelmi társaságot létesítenek. Levelében az angol pénzügyminiszter v. következő magyarázatot fiizi ehhez; ..Ennek a kereskedelmi társaságnak a hatáskörébe fog tartozni különösen a Hitig áriéival, Görögországgal, Romániá vaíf Magyarországgal, Jugoszláviával, Törökországgal való kereskedelmi kap csoíataink lebonyolítása. Szükség és al­katom eseten azonban más államokkal is lebonyolíthat kereskedelmi ügylete­ket. Az angol kormány ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy Angliának egyes semleges államokkal való keres kedelml kapcsolatai fejlesztését több körülmény gátolja s az akadályok le­győzése céljából szükségessé vált egy különleges kereskedelmi társaság ala­kítása, Ennek szem előtt tartásával el­határozta, hogy „The English Commer­cial Corporation Limited" név alatt kii lönleges kereskedelmi társaságot ala­pit, amelynek rendeltetése a kérdéses államokkal való kereskedelmi ügyletek lebonyolítása és kötése. A társaság tő­kéjét a pénzügyminisztérium jegyzi és annak elnöke Swinton lord lesz. A cé get április 15 ikj kelettel jegyzik be Londonban. OLASZ FELFOGÁS SZERINT A GAZDASÁGI OSTROMZÁR NEM DÖNTŐ TÉNYEZŐ A HÁBORÚ KIMENETELÉBEN RÓMA. április 5- (Rador.) A Ştefani diplomáciai szerkesztője megállapítja, hogy a semleges államok érdekeinek te­kintetbevétele nélkül súlyosbított német* ellenes gazdasági zárlat arra mutat, hogy a szövetségesek az ostromzárt nem tekin­tik a győzelem döntő tényezőjének, hi­szen egyébként nem folyamodnának ehhez a veszedelmes rendszerhez, ameiy igen súlyos bonyodalmakat idézhet elő. A valóság az, hogy a szövetségesek tulaj­donképpen nemcsak a tengeri zárlatra számítottak, hanem főleg Oroszország 6egitségére is Németország körülzárolá- eában. Mivel ez a segítség nem követke­zett be. az ostromzár elégtelennek bizo­nyult, hiszen Németországnak minden lehetősége megvan arra, hogy Oroszországból lás­sa el magát a szükséges nyersanyagok­kal. Másrészről Anglia azt a lényt is felismer­te, hogy a német közvéleményben nem sikerült szakadást előidéznie. A hjtlerizmus ellenálló ereje és tekin­télye Németországban ma erősebb, mint valaha, ez azt jelenti> hogy csak katonai győzelem hozhatja meg Né­metország vereségét. A németek is meg vizeken haladó AMSZTERDAM, április 5. (Rador.) Berli­ni semleges körökben azt hiszik, hogy a leg­utóbbi napokban tartott megbeszélések célja az volt, hogy német részről védelmi intézke­déseket dolgozzanak ki a norvég, vagy szom­szédos vizeken közlekedő német hajók szá­ntára. Úgy vélik, hogy a németek kisebb el­lenőrző repülőőrjáratokat akarnak szervezni a norvég partok mentén. Amig támadás nem történik, a német gépek a parti vizeken kí­vül repülnek, mialatt a német hajók a parti vizek határán haladnak. Ha azonban angol hadihajó tűnne fel, a német hajók a part felé sietnek és a repülők működésbe lépnek. A FRANCIÁK GYORS EREDMÉNYT VÁRNAK AZ OSTROMZÁR MEGSZI­GORÍTÁSÁTÓL PÁRIS, április 5. (Rador.) Francia lapok a szövetségesek gazdasági offenzivájával fog­lalkoznak. A ..Journal“ megállapítja, hogy Németország huszadrészét sem termeli annak az ércmennyiségnek, melyre, szüksége van. Így az ostromzár rövid időn belül olyan helyzet elé állítja, hogy a háborút nem ké­pes tovább folytatni. A „Figaro“ szerint a szövetségesek rendelkezései megakadályoz­hatják Németországot abban, hogy elég pet­róleumot, zsirféléket, vasat és gyapotot sze­rezzen he. A „Malin1" szerint semmi ok nincs arra, hogy egyes semleges államok többet fo­gyasszanak 1940-ben annál a mennyiségnél, amennyit 1939-ben fogyasztottak. Ebből az következik, hogy Németországnak szánták a felesleget. A szövetségeseknek el kell zárni ezt az utat. A semlegesség nem jelentheti azt, hogy Németországba tovább szállítsák a Franciaországbau és Angliában vásárolt árukat. FOLYTAT-E TOVÁBB TS KERESKE­DELMET FRANCIAORSZÁG NÉMETORSZÁGGAL? PÁRIS, április 5 (Rc/Jor.) A ..Harpers Magazin " cimii amerikai folyóirat közlemé­nye szerint Franciaország és Németország között az ostromzár dúcára tovább folyik áruforgalom a semleges államok utján. Az amerikai folyóirat azt állítja, hog\ az el- zás/lotharingiai érc továbbra is elérkezik Ezt a győzelmet azonban nagyon nehéz lesz elérni LONDONI KÖZLÉS SZERINT A TEN­GERI OSTROMZÁR MEGSZIGORÍTÁS A A „LEHETŐSÉG HATÁRAI KÖZÖTT“ KÍMÉLNI AKARJA A SEMLEGES ÉR­DEKEKET" LONDON, április 5. (Rador.) Az ostromzár kiterjesztésére és a szövetségeseknek a sem­legesekkel fenntartott kereskedelmi kapcso­lataira vonatkozóan a következőket közlik: A semlegeseknek szánt termékeket a dugáru ellenőrzés alkalmával nem foglalják ie, ha megállapítható, hogy saját fogyasztási célra szolgálnak és nem küldik tovább Németor­szágba a kérdéses termékeket. Abban az esetben, ha saját ipari üzemeik céljára szük­ségük van ezekre a termékekre, nem gátol­ják a szállítmányok továbbítását. Nagybri- tánnia általában arra törekszik, hogy feltar­tóztassa, vagy minimumra csökkentse azon termékek mennyiségét, melyek Németország részére voltak rendelve. Anglia és a semleges államok között létrejött egyezmények bizto­sítékot nyújtanak arra, hogy a dugáruk jegy­zékében foglalt árukat nem exportálják és nem szállítják tovább Németország részére. Ugyanakkor ezek az egyezmények a semleges államok nemzetgazdasági életének normális menetét a lehetőség határain belül biztosít­ják. LONDON, április 5. (Rador.) Havas: Hiva­talos angol körökben megállapítják, hogy az angol kormány részéről semmiféle lépést nem tettek Norvégiában vagy Svédországban a Németországnak szánt vasérc szállításának esetleges megszigorításával kapcsolatban. szervezik a norvég halók védelmét Németországba és a német koksz-szállitás to­vább folyik Franciaországba Luxemburg köz­vetítésével. Francia körökben határozottan cáfolják ezeket a bireket s megállapítják, hogy 1939 augusztus 25-étől kezdődően a kérdéses árucseie jelentékeny mértékben csökkent és augusztus 31 óta teljesen szüne­telt. Frauciaország csupán annyi bányater­méket ad el Luxemburgnak, mely az onnan behozott acélmenuyiségnek pontosan megfe­lel. A NÉMET BEVITEL TÖRÖKORSZÁG­BA 52 SZÁZALÉKRÓL 2 SZÁZALÉK­RA ESETT ANKARA, április 5. (Rador.) A török kül­kereskedelmi statisztika adataiból kitűnik, hogy 1940 január és február hónapokban a Törökországból kivitt áruk exportjában Né­metország csupán 2 százalékkal szerepel. Ez­zel szemben múlt évbeu 52 százalékot ért el hasonló időszakban. Az Angliába es Fran­ciaországba irányított árukivitel 28 százalé­kot ér el, ami 22 százalékos többletnek fe-, lel meg. Az Olaszországba irányított kivitel ugyanakkor 30 százalékra emelkedett a múlt- évi 20 százalékkal szemben. ..............................iMamr-w ............ LONDONBAN ERÉLYESEN CÁFOLJÁK A NÉMET REPÜLŐGÉPEK LEGUTÓBBI TA­MADNÁNAK SIKERÉRŐL KIADOTT BERLINT JELENTÉST LONDON, ápiilis 5. (Rador.) A Reuter szerint az angol tengerészeti minisztérium cáfolja a német nagyvezérkar közleményé­ben szereplő jelentést, amely szerint a né­metek egv angol tarpedóromholót súlyosan megrongáltak, bárom járőrhajót és egy ke­reskedelmi hajót megsemmisítettek volna. Az angol tengernagyi hivatal szerdán este kiadott közleménye szerint a hajómenetet megtámadó német repülőgépek eredmén' linkül voltak képeidének visszavonulni. ÖSSZEHÍVTÁK \ KÖZÉPISKOT Ál •, TANFEI ÜGá El ŐK i \ \ ÁCS k T RVCJJ RESTI. április .5. (Rador.) \ kö­zépiskolai tanfelügyelők t:«nae<:it •»r« IR-ra 'isizciiivták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom