Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-05 / 78. szám
7 194 0 úp t II i * 5. ELLENZÉK MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? „EXCELSIOR”4: A „Le Temps44 citim francia lap liasábjaiu W ladimir d Ormes- son Ausztria történelmi hivatásával íog- lalkozik. Egy látszik, ezt a kérdést a a a lóságok ismerete nélkül ismét felvetik Wladimir d/Onnesson szerint ugyanis regi Habsburg-birodalont butára! között a Dépek közötti béke valóban megvalósult, ami nem felel meg a valóságnak Becs a jól nevelt emberek városa volt. aki ott élhetett, nem felejti el soha. levédés azonban azt hinni, hogy a népek békés együttélését biztosította. A monarchia területén ugyanis különbséget tettek az malkodé és a többi népek között. A cseheknek és jugoszlávoknak nem adtak iskolákat, templomokat és nem érvé nyesülhettek ott, ahol az uralkodó népek többségben voltak. Az osztrák-magyar monarchia telve volt társadalmi robbanó am aggal, melyről mindenki tudta, hogy előbb-utóbb felrobban. Wilson programjának ezért volt oly nagy visszhangja Wladimir cTOrmesson szerint csak két eset lehetséges: 1. Az összes középeurópai népeket államszövetség keretébe he- ívezik Ausztria fennhatósága alatt, vagy 2. német fennhatóság alá kerülnek és elpusztulnak. Véleménye szerint harmadik eset nincs, mert a kérdéses nemzetek képtelenek egyedül élni és nem tudják függetlenségüket megvédeni A felteves azonban helytelen. A világháborút követő 20 esztendő ugyanis megmutatta, hogy önálló állami életre alkalmasak. Kivételt éppen Ausztria képez, mely másra van utalva. Található azonban más mód is a dunavölgyí államok összefogására: gazdasági és politikai szövetség, mely minden bizonnyal életképesebbnek bizonyulna. A területi kérdést alá kell rendelni az élet parancsának Lehet, hogy a kisállamok okosabbak és Wladimir d'Or- messon javaslatával szemben az európai szövetséges államok első sejtjében összefognak. „CURENTUL“: A francia politika kétségkívül arra törekszik hogy a német tömeget felbomlassza. Ugyanakkor Franciaország a katolikus egyházzal szemben rokonszenves politikát folytat Győzelem esetére nagy szövetséges állam alakítását tervezik a katolikusok segítségével és Habsburg Ottóra vár a feladat, hogy a régi dinasztia uralmát folytassa. Ebbe a szövetséges államba helyeznék el a volt monarchia államain belül a bajorországi katolikusokat, hogy 18 millió németet állítsanak szembe 17 millió románnal, 12 millió szerb-horvát-szlovén. 8,760.000 csehszlovák. 10 millió magyar és 500.000 ruílién lakossal. Az államszövetséghez teháí összesen 54 millió 260 ezer lakos tartozna. A lelki kapocs aztán a katolicizmus volna, politikai kapcsolatról pedig a Jlabsburg-dinasztia gondoskodna Meg kell jegyeznünk, hogy Wladimir ééOrmesson maga Bajorország bekapcsolását nem kívánja, csupán a régi monarchia visszaaliitását óhajtja, mert — mint mondja — az itt élő népek gazdasági és diplomáciai szempontból önálló állami életre képtelennek mutatkoznak. A történelem azonban nem visszafelé fejlődik. Ausztria befejezte történelmi hivatását. A jövőt nem a történelem temetőiből irányítják. „TRIBUNA*1: Romániával kapcsolatban Molotov azt állitja, hogy Románia és a Szovjetunió között elintézetlen függő ügy van: Basarabia ügye, melyet a Szovjet sohasem akart fegyveres utón elintézni, „igy nincs semmiféle ok a szov jetorosz—román viszony súlyosbodására.4” Molotov külügyi népbiztos Basara bia „annexiósáról" beszél, holott történelmi tény, hogy Basarabia saját elhatározásából csatlakozott Romániához, minek alapján a békekonferencia elismerte egész etnikai területünkhöz való jogunkat, Moldováuak a Prut és Dnyeszter közötti régi területére vonatkozóan Beszéde további részében Molotov megemlíti a Butenko-ügyet, mely azért jelentett szenzációt, mert Butenko eltűnt, mikor állítólag Moszkvába visszahívták. A „Curentul" berlini tudósítójának jelentése szerint Molotov beszédének Basarabiara vonatkozó részéve) kapcsolatban megái lapítják a német fővárosban, bogy az ügy rcm adhat okot orosz-román háborúra. Német részről többször kinyilvánították azt az óhajt, hogy fenn kell tartani a békét Délkc-let-Ecrópában. Nem lehet várai, hogy_ kivételt tesznek Basarabiaval. Ami Mennyi ax uj póiatió kulcsa? — Április 2O.-Í0 adóvallomást kell foeoyuj iani* — Kik mentesek a pótadó fizetése alól? — Az uj pótadó is negyedévenként előre fizetendő CLUJ (KOLOZSVÁR), április 4. A Hivatalos Lap április 1-i száma közi: az uj költségvetési törvényt, valamint a költségvetési törvény mellékletét képező uj adótörvényeket és adótörvénymódosi- tásokat. Ezzel egyidejűleg jelent meg az a törvény is, amely a rendkiviili nyereségeket JO—20 százalékos speciális pót- n a<lóval sújtja a hadfelszerelési alap javara. Az erre vonatkozó törvény a következő főbb rendelkezéseket tartalmazza: A pótadó alapját —- mint megírtuk —- az a bruttó nyereségtöbblet képezi, ameb az 1939. évi mérlegben mutatkozik az 1936—1938. évek bruttó nyereségeivel szemben. Tehát az adónak nem a tisztanyereség emelkedési többlete az alapja, hanem a bruttó nyereség emelkedési többlete még akkor is, ha az illető vállalat az Í939. évben veszteséggel dolgozott, de az 1939. évi bruttó nyeresége az előző éveikét meghaladta. A pótadó kulcsa a következő: 100.000 lej bruttónyereségtöbbletig 10% 100.001— 300.000 lej 12% 300.001— 500.000 lej „ 14% 500.001— 1 millió lej „ 15% 1 000.001—5 millió lej „ 17% 5 millió lejen felüli bruttó nyereségtöbbletnél 20 százalék. Az adóalap megállapítására minden vállalat, kereskedő és iparos 1940 április 20-ig adóvaliomást köteles beadni. Az adóvallomást fehérpapirra kell Írni és fel kell tüntetni rajta az 1936, 1937, 1938. és 1939. évek bruttó forgalmát, az ezen években elért bruttónyereségeket stb. A vallomáshoz mellékelni kell az ugyanezen évekről szóló: nyersmérleget, mérlegszámlákat es veszteség-riyerescgszámlákat is. aláírva a cégtulajdonos vagy bejegyzett igazgatók által. E póladó fizetése alól mentesek azok a kisiparosok és kiskereskedők, akik a patenta fixa I—IX. osztálya, vagyis maximum százezer lej jövedelem után fizetnek adót. Ezeknek nem kell beadni adóvaliomást sem. A íiskus a bruttó jövedelemtöbbleteket a következőképpen állapítja meg, mind a négy évre (1936—1939. évekre): Kereskedőknél: Minden évben kiszámítják az áruvételárat és az áru eladási árát és a különbözet a bruttójövedelem. Az 1936—1938. évekre igy megállapított bruttó jövedelem középarányosát össze- hasonlítják az 1939 évi bruttó jövedelem összegével és a különbözet az adóalap, amelyből aztán a fenti kulcsok alapján kiszámítják a rendkívüli adót. Iparvállalatoknál: Minden évben kiszámítják a termelvények eladásából elére bruttó forgalmi összeget, amelyből levonásba kerülnek az összes gyártási költségek (a kereskedelmi költségek nem). Â különbözet a bruttó árunyereség. Az 1936—1938. évekre igy kiszámított bruttó árunyereségek középarányosát összehasonlítják az 1939. évi bruttó árunyere- seggel és ez az adóalap. Bankoknál: A kamatokból, jutalékokból és más bankügyletekből 1936—1938. években elért bruttó jövedelmek összegét összehasonlítják az 1939. évi hasonló jövedelmekkel és a különbözet a rendkívüli adó alapja. Az adó kivetési és felebbezési eljárása azonos az egyenesadókéval. Ez az adó is negyedévenként előre fizetendő. Az A rag el-Magyar Barak további fejlődéséről tosz to rau s á got az intézet 1939. évi mérlege az olasz álláspontot illeti, a „Rellazione Internationale11 leszögezte, hogy a Déi- kelet-Európában nyitva maradt politikai kérdések nem intézhetők el fegyverre!. Ez természetesen a brenneri találkozó eredménye, mely Délkelet-Európa békéjét biztosította. „UNIVERSUL11: Egybehangzó értesülések szerint a brenneri találkozónak többek között az volt a célja, hogy olasz :—német—orosz politikai állásfoglalást hozzon léire a délkelet-európai béke biztosítására a három nagyhatalom érdekeivel összhangban. Molofov beszéde után nehéz feltételezni, hogy a terv sikerült volna. Az orosz semlegesség hangsúlyozása arra mutat, hogy a Szovjetunió visz- sza akarja szerezni akciószabadságát Amint Molotov szavaiból megállapítható. Oroszország semleges, defenzív és békéi politikát követ, mely a Szovjetunió biztonságát szolgálja azzal, hogy kizárólag millió P.-ről 6.5 millió P.-re és az adósok tétele részint uj ügyfelek hitelszükségleteinek, részint a régi ügyfelek hiteligényeinek nagyobb mérvű kielégítése, részint pedig a kincstárnok nyújtott folyószátnlakölrsönbru történt részvétel folytán 53.1 millió P -ról 59.6 millió P.-re emelkedett. Az államadósságok, közkölcsönök és egyéb ér tékpapírok tétele a Nemzeti Beruházási Kölcsön elhelyezésében, valamint a székesfővárosi kötvény-kölcsön átvételében való részvétel folytán 3.3 millió P.-ről 7.4 millió P.-re, a pénzintézeteknél ér, egyéb vállalatoknál fennálló érdekeltség tétele pedig uj alapítások és tőkeemelésekben való részvétel következtében 10.7 millió P.-rő! 12.8 millió P.-re növekedett. A hosszúlejáratú jelzálogkölcsönök tétele visszafizetések folytán fél millió pengővel, 9.4 millió P .-re csökkent. A kezességek tétele, mely alatt a bank az ügyfeleinek belföldön rendelkezésre bocsátott óvadékokat és kezességeket tartja nyilván, 13.2 millió P.-ről 24 millió P.-re emelkedett, ami főként a nemzeti beruházási program végrehajtásával kapcsolatban vállait újabb kezességekre vezetendő vissza. Az 1938:XX. t. c. alapján az intézetre kivetett 6.4 millió P. összegű beruházási hoz* zájárulást az intézet a törvény által megengedett módon a tőketartalék, illetve részben a tartalékalap terhére fedezi, a lefolyt év végéig 5 részlet fizettetett be, a fennmaradó 4.8 millió P. összeg „Beruházási hozzájárulás függő-számlán“ szerepel a mérleg te- her-oldalán. A mérleg főösszege 166.9 millió P.-ről 196.4 millió P.-re emelkedett. A folyóüzlet élénkülésének megfelelően, a bruttó-nyereség 6.58 millió P.-ről 6.92 mil'iő P.-re emelkedett. A személyzeti kiadások személyzetszaporitás és fizetésjavitások következtében 224.000 P.-vel szaporodtak, mig a dologi kiadások terén 84.000 pengőnyi megtakarítás volt elérhető. A bank érdekkörébe tartozó ipari ds kereskedelmi vállalatok az elmúlt évben csaknem kivétel nélkül lényegesen nagyobb forgalmat bonyolítottak le, a legtöbb esetben kedvezőbb eredménnyel. MAGYAR KÖZGAZDASÁGI VEZETŐK LÁTOGATÁSA BUCURESTIBEN. A Pesti Tőzsde értesülése szerint, az Lri- kány—Zsil völgyi vezetősége, élen dr. Kulidéi Antal igazgatósági tag administrates deleguével. Bukarestbe utazott. Kunder Antal ezúttal elsőizfcen utazik le Bucurestibe, hogy bemutatkozó látogatási tegyeD az Lrikányi ottar.i erdes kéltségéinél. Társaságában ugyancsak leutaztak Bukarestbe dr. Raggaiubi Fluck András és Gara Pál igazgatók. Ugyancsak Bukarestben jártak dr Chorin Ferenc, ti Salgótarjáni Kőszenbánya Rt. elnöke* Heinrich Antal és Rejtő Annin ügyvezető igazgatók, ahol résztvett a Petroşani közgyűlésén. A Petroşani nyeresége tr,i millió lej és Lár a bruttó nyereség nagyobb volt, mégis a közterhek növekedése miatt csökkent a kimutatott nyereség. A bruttó nyeresége 323 mT:ió lej volt, amiből 148 milliót a kőszénbányák, 48 milliót az aranybányák jövedelmeztek. A „Petroşani1 Szatinármcgyehcii újabb ötvenéves koncessziót kajiott arany es ezüst kitermelésére és a vállalat aranybányáinak üzemét egyre jobban fejleszti. l! A KÖZGAZDASÁG RÖVID HÍREI. A központi behozatali bizottság, Petre Lo- gadi vezértilkár elnökletével, minden hétfőn ülést tart. — A nemzetgazdaság- iigyi miniszter a következőket nevezts ki 4 évre a nagybányai állami aranybányák rt. igazgatóságának tagjaivá: Dinu Cesianu, M. Gherman mérnök. B. Nie«- lescu, Gr. Odobescu tábornok Emil Ciulesc u, I Einlesen professzor és dr. Petre Popovici. A hunyadmegyei állami vasba- nyák igazgatóságába a következőket nevezték ki: M. Negura. Marcel Georgeseö mérnök, ü. Fuellop I. Símionescu-Ba> * lad. Anton Filiti, Gr Creteanu és Lazar Radulescu tábornok. - Az országos ipari hitelintézet (Creditul Industrial) 231 millió lejjel emelte az , Astra" vagoncyát hitelét, mely igy 550 millió lejre e.nel kedett. I saját életérdekeit tartva szem eelött, nem I kívánja a háborút kiterjeszteni. Ezidcig békés megoldásra jutott a haiti államokkal, Finnországgal szemben pedig erőszakot alkalmazott. S eredményt ért e! mindkét irányban. Az események alakúi lása attól függ, hogy mit ért a Szovjetunió saját biztonsága, a Szomszédos államok életérdeke és a hadviselők politikai, stratégiai és gazdasági szükségleteinek fogalma a!a»t. BUDAPEST, április 4. Az Angol—Magyar Bank Rt. igazgatósága dr. Schober Béla m. kir. titkos tanácsos elnöklete alatt március 27-én tartott ülésében megállapította az 1939. iizletév mérlegét, mely a mult évi nyereségáthozattal együtt 1,622.510.54 P. nyereségegyenleggel zárul (az előző évi 1,516.788.14 P.-vel szemben). E nyereség lehetővé tenné az intézetnek az osztalékfizetést, azonban a bank igazgatósága a világpolitikai helyzettel kapcsolatos körülményekre való tekintettel az osztalékfizetés ujrafelvételének elhalasztását tartja helyesebbnek s ennélfogva ezidén még nem javasolja osztalék fizetését, hanem a nyereségnek a belső erő növelésére való forditását. Ezért a nyereség felosztására nézve az igazgatóság azt az indítványt fogja az április 15-ére egybehívandó 49. évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy. a rendelkezésre álló összegből.-. 100.000 P. a tartalékalap növelésére, 225.000 P. az ingatlanok értékcsökkenésére és 500.000 P. a régi nyugdíjasok nyug- és kegydijalapjainak dotálására fordit- tassék, mig a fennmaradó 797.510.54 P. az 1940. üzletév gszámlájára vitessék át. A zárószár^adások legtöbb tétele a banküzlet minden ágára kiterjedő éléukebb tevékenységről és fejlődésről tanúskodik, egyes tételek emelkedését pedig az állami beruházási programmal kapcsolatos hitelműveletekben való részvétel idézte elő. örvendetes a betétállomány jelentékeny növekedése. A takarékbetétkönyvekre elhelyezett betétek állománya az előző évi 45.3 millió P.-ről 49.8 * millió P.-re, a folyószámlabetétek pedig 42.9 i millió P.-ről 55.8 millió P.-re, az együttes 1 betétállomány tehát a lefolyt évben 88.2 millió P.-ről 105.6 millió P.-re, vagyis 17.4 millió P.-vel emelkedett. (Ebből kb. 7 millió pengőt tesznek ki ügyfeleinknek kiviteli és behozatali ügyletekkel kapcsolatban nálunk külföldi pénznemekben elhelyezett betétei). Ez a 20 százalékos betétnövekedés azért is figyelemreméltó, mert az elmúlt évben két* Ízben is bekövetkezett külpolitikai feszültség idején, mint az országban általában, ugv nálunk is, jelentékeny betételvonások voltak: igy tehát az év végéig nemcsak az elvont betétösszegek kerültek vissza, hanem igen számottevő uj betét is szaporította állományunkat és tett tanúságot az intézet iránt megnyilvánuló bizalomról. Az egyéb hitelezők tétele az előző évi 23.5 millió P.-ről 35.4 millió P.-re, vagyis 11.9 . millió P-vel emelkedett. A hitelezők összegé- | bői mintegy 20 millió P. a bank külföldi üzletbarátai által az intézet ügyfelei részére a bank garanciájával korábban nyújtott hitelekre esik (itt visszafizetések folytán az előző évhez viszonyítva csökkenés mutatkozik), mig az egyéb hitelezőknél jelentkező többlet a nemzeti beruházási terv végrehajtása során a bank saját és ügyfelei részére átvett állami kölcsönkötvények nagyrészének re- financirozása folytán állott elő. A rendelkezésre álló idegen tőkék 29.3 millió pengőnyi szaporodásának megfelelően a bank fokozott mértékbe elégítette ki ügyfelei hiteligényeit, saját likviditásának mesz- sz emenő szem előtt tartásával. A pénztári készletek és bankári követelések 11.2 millió P.-ről 16.6 millió P.-re, a váltótárca 58.6 millió P.-ről 66.7 millió P.-re, az ügyfelek I export-import-áruüzlcteiuek előmozdítása vé- I gett elsőrendű fontosságú nyersanyagokra és egyéb árukra nyújtott, lombard-előlegek 2.6 IÍ1WI TlPlfiO WIIM'I'|l i'l IMI I III llliWllim I HM !■ ■■! I Ml FiisdtB ftcrcsftcflö ti iparos »3 üai- Kisicreltsi adtaid! Mlclcs fizetni
