Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-05 / 78. szám

ELLBNZt-K mm SZÍNHÁZ . MŰVÉSZE *3$ 19 40 Áprlllu 5. ■LM GOLDONI Carlo Faccio professzor előadása ! megfigyelte azoknak a városoknak lakóit, ahol megfordult s pompás humorral megfes­tette őket komédiáiban. Mint fiatal iro, sok I szerelmi kalandja volt s idősebb korában is plátói rajongással Nette körül társulata ifjú i’ötdgjait — mindig hűséges maradt amellett feleségéhez, a jó és hű Nicolettához. Barátja volt kor., legragyogóbb két színpadi csillagá­nak Ferramontinak és Passalaquának, N end- ramin-nek, a hires velencei Palazzo urának. Világpolgár volt, aki Párisban Rousseauval vitázott a szinház uj útjairól. Párisban egyéb­ként két »larabol irt. A szinház reformátora volt: élő dialigjui az élet frisseségével hatnak ma is. Elég volt számára egy vicc, egy furcsa karakter, egy név, hogy megszülessen agyában egy uj víg­játék. Tökéletesen emberivé tette az eddigi mesterkélt színház levegőjét. Ü az első mo­dern szindarahiró, az olasz Moliére. Renge­teg darabja között a Vedová scalta már a legmodernebb commedia deli' arte előfutára. Még életében francia, spanyol, angol nyelvre firditják le — figurái: a játékosok, a sze­relmesek, a herceg, Don Patrizio szintézis- szérűén magukban hordják művészetét, amely friss és halhatatlan és utat nyitott későbbi korok beláthatatlan lehetőségei felé. Prof. Faccio érilekes előadását hálás taps­sal köszönte meg a közönség. (M. L.) * * * HOLLYWOODI FILMKOCKÁK Próbaközben... A THALIA TAVASZI TERVEIRŐL az alábbi értesüléseket szereztük a szín­ház igazgatóságától. — A prózai együttes jövő hétfőn, áp­rilis 8-án Marosvásárhelyre rândul át nyolcnapos vendégjátékra Onnan három napra Nagyváradra megy az együttes, húszadikán pedig megkezdi a temesvári tavaszi évadot. A drámai együttes május másodikén érkezik haza az anyavárosba és előreláthatólag májusban felváltva fog játszani Kolozsváron és Nagyváradon. — Az operettegy ütlf jövő hétfőn, áp­rilis nyolcadikén tér haza háromhetes brassói vendégjátékát befejezve. Itthon a Pozsonyi lakodalom cimii újdonságot mutatja be elsőnek, amely az évad egyik legnagyobb szabású operettprodukciója lesz. Áprilisban az operett társulat Ko­lozsváron marrd s május másodikén le váltja Temesváron a drámai együttest. — így tehát az a híradás, hogy május hónapban a Színkörben idegen társulat fog játszani, teljesen légbőlkapott. Ilyen- féle tervvel a színház igazgatósága mind­eddig nem is foglalkozott. A kolozsvári közönség oly élénken látogatja a színhá­zat, hogy az évad megszakításának gon­dolata fel sem merülhetett. * SÓLYMOSÁN MAGDA EMLÉKÉNEK április közepén méltó ünnepség kereté Érdekes, színes és végi«; lebilincselő elő­adást tartott a napokban Carlo Goldonirök a nagy olasz sziudarabiróról, prof. Carlo Faccio, a helybeli Olasz Kulturintézet igaz­gatója, Signore Faccio, aki kiváló ismerője hazája irodalmának, maga is kitűnő szinda- rabiró, akinek vigjátékait a legkiválóbb staggione-társuiatok Olaszországszerte ját­szik s akinek egyik darabja irodalmi dijat is nyert. Goldoniról szóló előadását a Goldoni-kora- beli ,.setteceutő“ \ elence festői leírásával kezdte meg Carlo Faccio. Elénk varázsolta a folytonos karneváli díszben tobzódó tengerek királynőjét a maga romlottságában, szépségé­ben és dekadenciájában. A gazdag polgárság frivol, dús életét, a lagúnákra néző csodála­tos márványpalotákat, azokkal a luxusbejá­ratokkal, amelyeknek aranyos oszlopai alatt fekete gondolák ringatóztak. A polgárság kacagó, gondtalan életmódja, a patríciusokét utánozta s a kikötőben s a hangos kávéhá­zakban is, éppúgy mint a Kelet és Nyugat minden áruját felhalmozott üzletekben ren­geteg ember nyüzsgött, mint valami hatal­mas, lármás hangyabolvban. Ez a keret, amelyben Goldoni otthon van. Velencei a csontja velejéig. Családja három generáción át bábjátékokkal szórakoztatja a kicsinyeket. Az o^i marionett-játék vidámsága veszi kö­rül kisgyermek kora óta s éleszti benne a színház iránti rajongását. Nyolcéves korában már tanujelét adja tehetségének, mindamel­lett nem koraérett, nem csodagyerek. Korán rájött arra, ami egész élete munkájának hit­vallása lesz: hogy a színháznak erkölcsi hasz­not kell adnia a világnak s hogy az emberek hibáit sokkal jobban éreztetni kell a komi­kumban, mint a tragikumbau. Goldoni örök optimista « világnéze­téhez mindig hii marad. Pompás megfigyelő képessége van. Az állandó figyelés, a minden apró jellegzetességet észrevevés második ter­mészetévé válik. De nagy jelentősége, szinte forradalmi újszerűsége az, hogy úgy ir, aho­gyan az emberek beszélnek, tehát elsősorban egyszerűségre és érthetőségre törekedik. Tel­jesen újat ad, mert hiszen abban az időben a színház nem más, mint a valóságtól messze lévő álarcos játék, amelyben a színész foly­ton rögtönöz, még pedig a legvaskosabb mó­don, úgy hogy a velencei rendőrség is szám­talan előadást betilt erkölcstelenség miatt. A színpadi beszéd dagályos, érthetetlen. Az ala­kok messze esnek a valóságtól, túl naivak, vagy túl misztikusak. Mint Moliére, úgy Gol­doni is a komikus művészet számára szüle­tett. S amellett, hogy újat ad. nem égeti el teljesen a régi iskolához vezető hidat. Gol­doni kora első pszihoiógusa. Főeleme a ter­mészetesség. Az eddigi színpadi komédiák főhőse, a nvavalygó komikus, szerelmes volt s a kikapós szépasszony. Ezekkel az egyhan­gú szinpadi figurákkal ellentétben, Goldoni az első modern olasz szinpadi iró, a legerede­tibb alakokat viszi színpadra s a való életet élteti át velük. Az utcán, a kávéházban, az ostériákban figyel szakadatlanul s élethü alakjai, jellegzetes velencei alakok — tényleg élnek és élőn hatnak. A közönség csodálkoz­va s lelkesen fogadja az uj játékokat, a kon­zervatív kritika leszólja az irót. Az özvegyek iskoláját például lerántja a sárga földig. Gol­doni fölényes mosollyal válaszol e nagyképü kritikákra. Ha — mondja — a közönség Modenában, Pármában, Bolognában s Velen­cében megtapsolta a darabomat, nincs értel­me perbe szállnom kritikusaimmal. Egy da­rab sikerét nem a kritika, hanem a közönség tapsai döntik el. Goldoni életből merített darabjainak, ame­lyeknek mondatai mellett egy ének ritmusá­nak összhangjával csengenek, nagy sikere van. És újítását minden Itáliában bolyongó társulat utánozni kezdi, mert a közönség, ha egyszer látta Goldonit, már nem fogadta szí­vesen a régi, merev, mesterkélt formát. Gol­doni közönsége harsányan nevet a különböző korcsmái és kávéházi típusokon, a szerelmes vagy pletvkázó asszonyokon s magára vagy barátaira ismer bennük, tehát közel állnak hozzá. A nőket különben hibáikkal és eré­nyeikkel oly pompás élethüséggel festi meg Goldoni, hogy müveiben szobrot állít a XVIII, század nőjének, halhatatlanná teszi éppúgy, mint Bocaccio, Ariosto és Tasso a maguk ko­rának asszonyait. Goldoni nagy erénye, hogy saját magán is tudott nevetni. Nem vette magát komolyan s élményeit szépítés nélkül tudta szinpadra vinni. Beinek természetszemlélő, emberisme­rő. Ma is elevenen hatnak pittoreszk képei s változatos tipikusan Goldoni-i alakjai: halá­szok. tanítók, nemtelengondolások, stb. Tanult Bríanzában. Paviában. Ifjúságában ben fog hódolni a szinház s vele az egész magyarság, aki a tragikusan elhunyt fia­tal primadonnában a magyar színjátszás egvik legnagyobb büszkeségét és remény ségét vesztette el. Az ünnepség kereté­hen leleplezik Sólymosán Magda mell­szobrát, Szerváciusz mester megkapóan szép. alkotását. Az emlékeste gazdag mii- sorának kiemelkedő száma lesz Nemes Ferenc dramolettje ..az elárvult szere­pekről'. továbbá emlékbeszédek, versek, dalok Sólymosán Magdái ól. Apiilis közepén avatják fel különben Sólymosán Magda monumentális síremlé­két is az aradi temetőben * SZABADTÉRI ELŐADÁSOKAT ter­vez Kolozsváron a szinház vezetősége, ha a viszonyok nem romlanak. Az elő­adások jolius végén és augusztus elején lennének. Aliisoron a Szentivánéji álom, a Csongor és Tünde és Lévav Lajos Szent Ferenc misztériuma szerepelnének, Az ember tragédiája mellett. Az ünnepi játékok megrendezésébe a szinház be akarja vonni városunk zenei éleiének vezetőit is, hogy a produkció z^nei vonatkozásban is a viszonyaink kö­zött elérhető legmagasabb színvonalat érhesse el. Szó van róla, hogy egy vagy két nagy zenei eseményt is beiktatnak az ünnepi játékok műsorába Viszontlátás egy holtnak mondott kapitánnyal: KARL LUDwIgIdIEHL újból filmezik BERLIN, március hó. Akit az emberek egyszer holtnak monda­nak, az rendszerint sokáig él. Reméljük, hogy a szimpatikus filmszínész: Karl Ludwig Diehl sem fog erre a régi tapasztalatra rácáfolni Röviddel a háború kitörése után Karl Lúd wig Diehl is behívót kapott és újból egyen ruhát öltött magára. De ezúttal nem v|aíam sokcsillagos filmmundér feszült a sz. k. ka pitány alakján, hanem újból a német hadse reg egyenruhája és az ifjú katonák és egy néhány régi bajtárs között újra ott volt a világháború kapitánya, a szolgálaton kívüli filmbonviván Karl Ludwig Diehl a Westwall valamelyik pontján. Néhány hét múlva a külföldi sajtóban fe­ketekeretes cikkek és filmhirdetések jelen­tek meg. Fájdalomtól megtört bakfisszivek rohantak a svájci mozikba, kedvencük utol­só filmjeit megnézni, aki elesett a Siegfried- vonalnál. Az első napokban még Karl Lud­wig Diehl családja is felült az alaptalan hí­resztelésnek és aggódott sorsáért. De hamaro­san megjelent Berlinben rövid pármapos sza­badságra viruló egészségben és most már hosszabb szabadságot, — „film-szabadságot“, is kapott a kapitány ur, hogy eljátszhassa a Tobis „Der Fuchs von Glenarvon“ cimü filmjének főszerepét. Meglátogattuk a holt naiv hiresztelt színészt a Tobis egyik stúdió iában, hogy uj szerepe és filmje néhány jele netének tanúi lehessünk és újból kezet szó láthassunk a rokonszenves kapitánnyal. — Sokat mulattunk odakint a Bunker-han a nekrológjaimon — mondja Diehl, — nehéz szolgálatunk közepette jól esik egy kicsit ne­vetni, akár az ember saját halálhírén is. Most valahogy igen furcsa érzés itt állni a fi]In. díszletek között a lámpák fényében mint Sir Ennies angol milliőben táncolni, holott még alig negyvennyolc órával ezelőtt még a szö­vetségesek ágyúinak dörgése csengett a fü­lemben. Különös változás!... Ami uj szerepe­met illeti, kerülőutakon ez is összevág jelen­legi legfőbb feladatommal. Ugyanis egy ir szabadságharcost játszom, egy drámában, amely az irek hősies gzabadságharcáról szól. Sir Ennies hosszabb távoliét után visszatér hazájába és részt vesz az egyik elesett sza­badsághős temetésén. Itt énekhangot hall, egy ir nemzeti dalt énekel egy remek női hang. Ugyanerre a hangra ráismer az angol társaság egyik ünnepélyén. Gloria Grandison énnekelte itt ugyanezt a dalt — a nő az an­gol békebiró felesége, Glenarvouhause úrnő­je. Vendégei kérlelésére énekelte ezt a dalt. Sir Ennies meghökken: Lady Gloria tagja lenne az ir titkos szövetségnek? — Gloria Grandison is felismeri a férfiben azt a tisz­tet, akinek közbelépése lakadályozta meg a gyűlölet esetleg véres kilengését, amikor an­gol rendőrök megállították a gyászmenetet a halottak neveit kérdezvén. Amikor az estélyen együtt táncolnak, mindketten tudják egymásról, hogy össze­tartoznak a haza szolgálatában. Gloria tehát megbízatásból lett az angol békebiró felesé­ge, aki nemsokára féltékeny is lesz a fess tisztre és ezzel csak bonyolítja a készülő tra­gédiát. Mondhatom, igen érdekes a szerepem és annak is nagyon örülök, hogy sok kedves kartársammal játszom megint együtt, mint például Olga Tschechowa, Lucie Höflich, Ferdinand Marian, Else von Möllendorf, hogy csak egy néhány nevet említsek. Tehát nemsokára uj érdekes filmet fogunk látni a „feltámadt“ szinész-kapitánnyal a fő­szerepben. Gs. E. ANN SOTHERN és a most feltűnt Linda Darnell, akik a/. Asszonyok szállodája című filmben együtt szerepeltek, külön-külön Hím­ben mint sztárok lépnek már fel. Ezt, ami­kor egy filmszereplőből sztár lesz, „sziámiéi­nak“ (starring) nevezik és csak akkor merik megtenni, ha nagy lehetőséget látnak vala­kiben. A két szerencsés fiatal filmszinéaznő rövid idő alatt érte el a karriert jelentő „sztárolást.“ Ann Lothern szőke, pikáns je­lenség, az első film, amelyben mint önálló sztár jelenik meg, a Csikágói szobalány cimü rendkívül ötletes és mulatságos vígjáték. Partnere Robert Jómig. A szép, komolyarcu, fekete Linda Darnell pedig az Ezüst róka ci­mü érdekes tárgyú filmben szerepel először sztárként. A 17 éves Linda Tyrone Powerrel, a Fox legnépszerűbb férficsillagával játszik együtt. * Tyrone Power egyébként Sonja Hennie partnere a Másodhegedii cimü uj, ragyogó llennie-filmhen, amelyben a korcsolyavilág- bajnoknő pompás alakítást nyújt. * CLAUDE! TE COLBERT. Hollywood egyik egtehetségesehh sztárja játszott már vala­mennyi hires hollywoodi színésszel. Gary Copper, Clark Gable. Don Ameche, Charles Boyer és a többiek után most James Stewart a legnépszerűbb amerikai filmszínészek egyike, a partnere a Mégis szép a világ! cimü nagysikerű filmben. THOMAS MITCHELL a neve annak a nagyszerű karakterszínésznek, aki a legnép­szerűbb arcokhoz tartozik az amerikai film­világban. A Stage Coach cimü filmben tűnt fel, amelyben egy részeges orvost játszott, majd az Elveszett horizont szökött sikkasz- tóját. Utolsó filmjében a Csak az angyalok­nak vannak szárnyaik-ban. habár nem 6 a főszereplő, valósággal „viszi“ az egész dara­bot. Sokat írnak erről a tehetséges színész­ről az amerikai lapok. Thomas Mitchell új­ságíró volt 4 évig. majd hires ^zinész lett a Broodwayn, ahol mint szindarahiró és produ­cer is beérkezett. Ma már nem ir, mert mint színész, „sokkal“ többet keres és jobban mulat — mint mondja. A mozik műsora CAPITOL: Premier! Az idei szezon legna­gyobb és legjobb vigjátéka! Tizenhárom szék. Főszereplők: Heinz Rühmann, Hans Moser és Inge-List. Utolérhetetlen humor és a legötletesebb jelenetek ra­gadják magukkal a nézőt. A film előtt Paramount világhiradó. EDISON: Az őserdők királya. Érdekes, lebi­lincselő, két részes dzsungelfilm. Mind­két rész egyszerre. Izgalmas harcok ben szülőiekkel és vadállatokkal. Főszerep ben Crabbe, a csodauszó. Előtte uj Pa rainount híradó. IlIO-mozgó: Ma 3, 6 és 9. A világ legnagyobb sporífilmje. Mindkét rész egyszerre! CIu jón utoljára. Teljesen uj kópia. A bér lini Olimpia. A világ jegjobb sporto lóinak közreműködésével. Ezen filmet diákok és gyerekek is látogathatják Következő műsorunk: I. Ha király len nék. II. Lukrécia Borgia. Monumentális történelmi dráma. ROYAL: Gaál Franci és Francbot Tone re­mek slágerfilmje a Metro feldolgozásá­ban. Utolsó Katalin. Előtte két híradó, szenzációs háborús felvételekkel. SELECT ÉS URANIA: Egyszerre vetíti nap­jaink leghatalmasabb filmjét: A NOTRE DAME-I TORONYŐR. Victor Hugo örökbecsű regényének monumentális, minden képzeletet felülmúló filmválto­zata. Főszerepben Charles Laughton, a jelenkor legtökéletesebb jellemszinésze. Műsoron kívül FOX hiradó. Helyárak mindkét mozgóban: páholy 40 lej, zárt­szék 36 lej és 26 lej. TÖBB, MINT EZER MAJORSÁGOT LOP­TAK. A gyulafehérvári rendőrséghez számta­lan feljelentés érkezett, hogy baromfitolvajok dézsmálják a tyúkólakat. Mintegy kétszáz feljelentőtől ezernél több majorságot loptak el. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a baromfilopások elkövetői Morar Gheorghe és Sima Nicolae gyulafehérvári legények, akik a lopott baromfit kofáknál értékesítet­ték. A két hivatásos baromfitolvaj minden éjszaka lopni járt és jelentékeny összeget gyűjtött össze a lopott baromfiak árából. A baromfilolvajokat, akik bevallották tettüket, átadták az ügyészségnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom