Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-05 / 78. szám
~iyio rpiím */ nitisx iWk 1 «Mil Ami egy apróhirdetés mögötí van! Tiioiczatfos moiifflfnedáii aggastyán leány- gyermekei keres megyéiéire városunkban Hogyan találkozott Össze az írisz-telepen lakó nyolcéves Nagy Ibolya a hetvenkétéves török kereskedelmi ügynökkel? — Villáminterjú Emin Halittal, a rejtélyes jövevénnyel, akiről a rendőrség sem tudja, hogy kicsoda — öt évvel azelőtt meghalt a feleségem és a gyermekem is. És ... nem akutok egyedül lenini. — Nem gondolja, hogy egy kicsit küüioö* »tiuezete vau a dolognak? — Lehet — mondja egykedvűen — de 97 igszsig ki fog derülni, ötvenkét éve élek eh heu 97. országban én itt 9/ igazáig mindu-, ki szokott deriiltii. A rendoiségi vizsgálat majd tisztázni fog. — 1 örök létére nem vágyik Törökországba? — - Nem — mondja határozottan. — Â régi Törökországot szerettein, de a mai Törökország, Komái modernizált Törökországa nein érdekel. j —• Arról kérem éu nem tudok, mert regI gélenként rendesen elmegyek hazulról dolgozni és csak délután jövök haza s így nem láthattam, hogy jöttek-e még masok is hozzá, vagy sem. Tessék bemenni — ino9t éppen dominózik az egyik szomszédlakóval, j S a röpke félóra alatt, míg a dominoparti j félbeszakadt, néhány pillanatfelvételt vázoi- í tunk fel a titokzatos törökről. A teljes portréja) azonban nem tudtuk megrajzolni. Válasza minden kérdésünkre nyugodt és meg- I fontolt. A legfontosabb kérdést szegezzük neki: — Miért éppen Kolozsvárra jött szegény, vagy árva kislányt keresni? — Mert Brassóban hallottam, hogy itt a legnagyobb és legnépesebb árvaház van — hangzik a válasz. — Es miért keres kizárólag leánygyermeket? Erre is azonnal kész a válasza: — Mert a fiukat, ha felnőnek, elviszik katonának és akkor ismét egyedül maradok. — És egyáltalán, miért csinálja ezt az egész dolgot? Elhallgat. Szemmel láthatóan és érezhetően unja a beszélgetést. Dominózni szerevne. A köveket nézi. — Szóval — — Sajnálom, hogy nem tudok szenzációt nyújtani. Au rcvoir! (Apropo — Emin Halit bét nyelven beszél: törökül, szerbül, oroszul, románul, franciául, valamint érti az albán és a bulgár nyelvet is.) * így találkozott össze Kolozívárou a külvárosi kis kamrákban lakó nyolcéves Ibolya a hetvenkétéves Emin Halittal, a titokzatos mohamedánnal, aki autótaxia jött ide, hogy leánygyermeket vigyen magával vadregényes hazájába. Szegény kis Ibolya, nem is tudja, hogy milyen fojtóan nehéz, milyen iszonyú, milyen kegyetlen pillanatai voltak életének ezen a hideg és szomorú tavaszi délutánon, amikor egy titokzatos jövevény, egy teli pénztárca tulajdonosa az ő nyolcéves kis életére, sorsára és jövőjére alkudott az édesanyjával ... Gredtnár Aurél. Ribneb beli fizetni az aiglegénnodát? Mityen kulcs szerint vetik ki az április elsején életbelépett uj adónemet» — Az Ellenzék részletesen ismerteti az agglegény adóról szóló törvényt CLUJ (KOLOZSVÁR), április 4. Az április elsején életbeléptetett uj pénzügyi törvény nálunk is bekrzta az agglegény- adót. Ezt az adónemet 1940 április elsejei kezdettel róják ki az összes férfinemen levő Î adóalanyokra, akik betöltötték 25-ik életévüket és nőtlenek, elváltak, vagy gyermektelen özvegyek. A törvény rendelkezései vonatkoznak mindazokra, akik a fentemlitett családi állapotban voltak április elseje előtt, vagy akik 1940 április elseje után kerültek a {entemlitett családi állapotok egyikébe. Mindazok, akiknél a törvény életbeléptetése után megszűnik a fenteml’tett családi állapot és nem esnek már a fenti törvény rendelkezései alá, a következő hónaptól kezdve számítják helyzetük megváltozását és az adóalany vallomása alapján kivonják őket az agglegényadó fizetése alól. \z agglegényadóról szóló törvény első szakaszának rendelkezései szerint, a törvény nemcsak a román állampolgárokra vonatkozik, hanem azon külföldi állampolgárokra is, akik Romániában laknak és jövedelmük az egyenes adóról szóló törvény rendelkezései alá esnek. A MEZŐGAZDASÁGI JÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ AGGLEGÉNY- ADÓ Akinek jövedelme évi 10 000—50.000 lejig terjed, 2 százalékos agglegcnvadót fizetnek. Az 50.001—100.000 lejig terjedő jövedelem után az adó 3 százalékos, 100.001—200.000 leiig terjedő jövedelem után 5 százalékos az adó, 200.001—500.000 lejig terjedő jövetdelemnél 8 százalékos az adó, 500.001 lejen felüli jövedelmek pedig 10 százalékkal adóztatnak meg. A HÁZTULAJDONOS AGGLEGÉNYEK ADÓJA Akinek háztulajdonból évi 10.001—20.000 lejig terjedő jövedelmük van, 2 százalékos adót fizetnek, 20.001—50.000 lejig terjedő jövedelemnél az adó 3 százalék, 50.001— 100.000 lejig terjedő jövedelemnél 5 százalék, lOO.ÓÖl—200.000 lejig 8 százalék. 200 001—500.000 lejig 10 százalék, 500.001 lejen felüli házbérjövedelemnél az agglegényadó 12 százalékot tes2 ki. AZ ÍNCÓ VAGYON JÖVEDELME UTÁN FIZETENDŐ AGGLEGÉNY- ADÓ Azok. akiknek bármilyen ingó vagyonból ezármazó jövedelme van, évi 50.000 lejes jövedelemig 3 százalékos adót, 50.001—100 ezer lejig terjedő jövedelem után 5 százalékos adót, 100.001—200.000 lejig terjedő jövedelem után 10 százalékos adót, 2Ó0.001— 500.000 lejig terjedő jövedelem után 12 százalékos adót, 500.001 lejen felüli jövedelem után pedig 15 százalékos adót fizetnek. A KERESKEDELMI, IPARI ÉS SZABADFOGLALKOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMEK ADÓJA Harmincezer lejtől 60.000 lejig bezárólag az adó 2 százalék, 60.001—120.000 lejig 3 százalék, 120.001—300.000 lejig 5 százalék, 3U0.001—500.000 lejig 8 százalék, 500.001 lejen felül pedig 10 százalékos az agglegényadó. A FIZETÉSEK ÉS TANTIEMEK ADÓJA A fizetésekből és tantiemekből származó jövedelmek adója a következő: évi 30.001— 100 ezer lejig 2 százalék, 100.001—180.000 lejig 3 százalék, 180.001—250 ezer lejig 5 százalék, 250.001—500.000 lejig 7 százalék, 500.001 lejen felül pedig 10 százalékos az agglegényadó. AZ ESETLEGES JÖVEDELMEK ADÓJA Az esetleges jövedelmek után évi 100 ezer lejig bezárólag 5 százalékos az adó, 100.001 —300.000 lejig 8 százalék, 300.001—500.000 lejig 10 százalék, 500.001 lejen felüli esetleges jövedelemnél 15 százalék az agglegényadó. A KONCENTRÁLTAK ADÓKEDVEZMÉNYE Mindazok, akik az 1939-es év folyamäa legalább 45 napig katonai összpontositásra voltak bekiva, 15 százalékos adócsökkentésben részesülnek. (Az agglegényadóról szóló törvény további rendelkezéseit lapunk követező számában folytatólagosan közöljük.) A kisebbségi újságírók hetedik előadóestjének műsora CLUJ (KOLOZSVÁR), április 4. Kedden, április 9-én este jel 9 órai kezdettel tartják hetedik müvészestjüket a római katolikus főgimnázium dísztermében <1 kisebbségi újságírók. Ez az előadás is jelentős eseménye lesz Kolozsvár huiturile lének, éppen úgy, mint a kisebbségi újságírók nagysikerű előadássorozatának minden műsora. Az előadás megnyitóját gróf Teleli Adón országgyűlési képviselő, az Erdélyi Gazda fő- szerkesztője tartja. Ezután a Magyar Dalárda szereplése következik Rezik Károly karnagy vezetésével. Sebessy László, a református kot lépni rn kitűnő szavaló ja April y Lajos ..László' és Reményik Sándor ..Halotti beszed' cunii költeményeit szavalja. Keen István hegedűi- miiiész koncertdarabot ad elő. Tompa Lajos országgyűlési képviselő az ipiri cehek történetéből elevenít fel kedves és meghaló történeteket. Ineze Margit operaénekesno E. Tan. bért „Der Vogel im Walde' cs Donizetti „Don Pasquale“ című operáidnál; i\onna című áriáját adja elő S. Hermann Katica znn- gorakisérétével. A műsort Zöldre. Móricz Ilonka szereplése zárja be, aici a népszerű Körösi Diidus és cigányzenekara luserrtővel magyar népdalokat ad elő. .íz estély iran! már most is rendkívül nagy erdei,lodes nyilánál meg. úgy. hog\ jegyekről tanácsos elő- 1 re gondoskodni. CLUJ (KOLOZSVÁR), április 4. Különös emberrel találkoztuuk a alpokban a kolozsvári rendőrség bűnügyi osztályán Erőteljes, hatalamas szál férfi, akiről az ember szinte el sem hinné, bogy bizony már hetvenkét tavasz futott el mellette. Még most. az aggastyán kor küszöbén is sugárzik róla az energia s az Öregséget mindössze hátának kis hajlott- sága jelzi s az envhe kis fáradtság, ami (dt ül réveteg szemeiben s amelyet a figyelmes szemlélő azonnal észrevesz. Azt mondják, hogy a szem a lélek tükre, de ennek az embernek a szemeiből vajmi keveset leitet kiolvasni. Mintha a titokzatos Kelet minden rejtelme s a forró Dél minden izzó szenvedélye és misztt* kuma ott szunnyadna bennük, olyan furcsák, olvan különösek ezek a szemek, amelyek l a ernyedtek is kissé, ha el is hamvndt már bennük a régi lüz, else pillanatra sejtetik a faját, a származását a hazáját, ahonnan idevetődött, csak éle te körülményeiről és céljairól hallgatnak ezek a szemek. Közelében riadtszemü so vány, vézna kislány áll, szorosan odas> múlva e.nvjáboz. Honnan jött ide ez a különös embei és a kislány az anyjával? Hogyan kerül tek ide'? Mi hozta össze őket? Mindes olyan, mintha valami érdekes regényfe jezet lenne. Kiszakított kis része, epizód ja egy izgalmas, néhol még rejtélvesec homályos, de lényegében tragikusan szó moru regénynek. Olyannak, amilyenekéi rendszerint az élet szokott irni . . . „Örökbevennék egy leánykái-..** A különös idegen nyugodt, csendes hangon válaszol a kihallgatást végző rendőrkapitány kérdéseire: — Neve? — Emin Halit. .— Milyen állampolgár? — Jugoszláviai. ■w Nemzetisége? — Török. tm» Hol született? —- A régi Bosznia és Hercegovinában, Lo* kovica községben, amelynek jelenleg Vardar a neve. — Hány éves? —■• Hetvenkettő. — Milyen vallásu? a— Mohamedán. — Ismeri ezt az apróhirdetést? Emin Halit pillanatra ránéz az eléje tartott újságra. —- Ismerem. Én adtam fel. Csendesen mondja, a világ legtermészetesebb hangján. A szeme sem rebben. A rendőrfőkapitány felolvassa a szöveget: Örökbe vennék 6—13 éves, szegény, árva, vagy kis fogyatékosságú leánykát. Str. Dragalina 26. Emin. Ránéz. — Mi volt a célja ezzel a hirdetéssel? •— Hogy kapjak egy szegény kis leánygyeraw&et, akit felneveljek, hogy majd később legyen, aki gondomat viselje. (Úgy mondja ezt, hogy —- „majd később“, mintha legalább is 30—40 évig jogerős volna számára az élet. Mintha Allahtól erre külön engedélye volna. Ugyan, amilyen erőteljes, könnyen sikerülhet is neki.) — Mi a foglalkozása? — Kereskedelmi ügynök Előbb a brassói Itag posztógyárnak, majd a presmeri szövőgyárnak dolgoztam. A rendőrkapitány elismerően bólint. Mintha azt mondaná: Ez igen! Hetvenkétéve# fejjel kereskedelmi ügynökként dolgozni! Mintha ezt mondaná. De hallgat. Átkutatják az idegen férfi zsebeit. De nem is kell nagyon kutatni. Odaad mindent magától. Megmutatja azt a 97 ezer lejt jg, ami nála van. És nyomban meg is magyarázza: Brassóba kell küldenie a pénzt áruért. A következő kérdés: — Van-e valami vagyona?-— Van. Egy kis föld, szőlő é6 ház. Megér mintegy 300 ezer dinárt. — Ki fogja örökölni azt a vagyont? Emin Halit, a tudja Isten miért éppen Ko lozsvárra cseppent 72 éves török pillanatig tanakodik. Aztán azt mondja: — Ha találok egy szegény kislányt, akit felneveljek, úgy őrá hagyom a vagyont. Ha nem találok, úgy . . . tudja az Isten mi lesz. A kincstárra marad. — Na és ezzel a kislánnyal, illetve az anyjával nem egyeztek még meg? — Nem. Az asszonyság gondolkozik még. Töredezett románsággal beszél. Pillanatnyi szünet áll be. A rendőrségi közegek összenéznek. A hallgatásukban ez van: Különös eset. Egy kicsit gyanús. Na, majd meglátjuk! Közben a kislány halkan, duruzsolva dúdolja: Ketrecben lakik a majom! ... És ezt tizszer- huszszor is eldudoija s még dünnyög hozzá valamit, de azt nem lehet már érteni. Végül is a rendőrkapitány azt mondja a töröknek: — Hazamehet! De holnap is nézzen el ide. És . . és az útlevele egyelőre iltmarad . . . lálogaiás az „eladó lányba“ otthonában Kiilkajántó-ut 30. Itt lakik a sovány, vézna kislány. Itt lakik az anyjával, hátul az advaron, egy olyan pici szobában, amely éléskamrának is túl kicsi volna. Itt lakik ez a esenevész, váonyadt kis gyermeklányka. Az írisz telep, a külváros szegény kis utcagyermeke. A 8 éves Nagy Ibolya. Fürgén, pajkosan ugrik elénk az udvaron, amikor meghallja, hogy a nevét kiáltják: — Itt vagyok! A szemébe nézünk, mosolyogva. Kérdezetni próbálunk tőle egyet-mást. Nem tud ez a gyermek bizony semmit sem. Azt se tudja megmondani, hány éves! Sem irni, sem olvasni nem tud! Nyolcéves, de soha nem volt még egyetlen jgapíg sem iskolában. Apját talán nem is látta geha. Nem is ismeri. Anyja? Elkeseredett, el* íásult asszony. A gond, a sok nélkülözés iá* sulitá, közömbössé tette minden iránt. Az az ör-ömtelen, sivár élet, amit ezek élnek itt A külvárosban, kiérzik minden szavából. A tekintetéből is mintha ez a riadt kérdés re* vedezne elő: Minek is él e2 a poronty a vi- íágon? De üz első halk, emberséges hangra *ezladozni kezd a rideg fásultság s amikor közöljük, hogy jóságos, nemes lelkek gondoskod ni óhajtanak a gyerekről, könnyek gördülnek végig az arcán ennek a külvárosi Anyának. Gyógyító, sok mindent kiegyenlítő és tisztitő, édes könnycseppek! . . . MIT MOND AZ ANYA? Azután néhány szó, egy-kéi villanás a sor. ónkról... az ezer é3 ezer változatban megismétlődő történet, amelynek refrénje rendszerint ez szokott lenni: Alem bírom tovább! f> az elhagyott nő tépelődő önvallomásában végre eljut odáig, hogy nyugodtan tad válaszolni a kérdésünkre: — Miért ment el ehhez a mohamedánhoz? — A hirdetésére. A felhívására. Hogy örökbe adjam neki a gyermekemet. De azután, hogy ott voltunk, meggondoltam. Nem tetszett a dolog. írást is kért, hogy beleegyezem, de én nem írtam alá. Azt is mondta, hogy több gyermek szüleivel is targval, tehát gyorsan határozzak. De akkor már el is döntöttem, hogy nem adom oda a gyermeket. Alig jöttünk ki a kapun, jött a rendőrség! — Pénzt is ajánlott fel a török, ha odaadja a gyerekét? — Igen. — Milyen összeget?-— Pontosan nem határozta meg, hogy mennyit. Csak azt mondta, hogy miután aláírtam. fog adni. Azt is láttam, hogy sok pénz voit a tárcájában. Felsóhajt: Hálistcnnek, most már semmi közünk hozzá!... A TITOKZATOS MOHAMEDÁN SZÁLLÁSÁN... Ellátogattunk a hűvös tavaszi estén a titokzatos mohamedánhoz, Emir Habihoz, a Dragalina-utcai szállására. Egy Szabó Piroska nevű nő adta ki neki a szobát ket hétre, A bőrt pontosan meg is fizette. — És hogy viselkedik, mit csinál itthon ez 3 török? — kérdezzük a szallásadónőjé- tői. — Csendes, szolid ember. Mindenkivel olyan szépen eldiskurálgat.-— Más leánygyerekeket neu láttak jönni hozzá?
