Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-04 / 77. szám
to ElLENZEK lstrate IKícescu igazsdgfigfmíníszíer nagi? beszédben adóit felvilágosítási a szenátusnak az utóbbi időben kiadott rendeleítörvőnxekről BUCUREŞTI, április- 3. (RaŰor.) \ szenátus tegnapi ülc-scn a telepítésről ícóló törvénytervezet letárgyalása utáu megkezdték a rendelettörvények utólagos jóváhagyásának s itáját, melynek során fon Pop, 1. Kosa és Micloreu szenátorok szólaltuk lel es kifogást emellek egyes rendelettörvé* nyék ellen. Pogonat előadó után lstrate Mi- eesru igaz-ágügyminiszter emelkedett szólásra és megállapította, hogy a rendelettörvé- nyekkel kapcsolatban terjede’mesehh indokolást kíván a szenátus és eleget óhajt tenni ennek a kívánságnak. Az igazságügyminiszter rámutatott arra. hogy a súlyos idők miatt van szükség ilyen természetű parlamenti munkára s a világháború idején is hasonló módon jártak el a rendelettörvéuyek jóváhagyásánál. Ezzel kapcsolatban történelmi visszapillantást veteti a törvényhozás régi munkájára és fel- hivta u figyelmet n jelenlegi parlamenti munka fontosságára, lstrate Micescu igazságügy- miniszter végül egymásután választ adott a felszólalók részéről egyes rcmlelettörvények- kel szemben hangoztatott kifogásokra, rámutatott a törvényhozó testületek, valamint a kormány közötti együttműködés fontosságára és arra kérte a szenátust, szavazza meg a kiadott reudelcttörvények utólagos jóváhagyását. Az erre vonatkozó javaslatot véleményezés végett áttették a szenátus illetékes bizottságához. I*™®»! Capital Mozgó Ma premlor. — A* év legnanyobl), legre— mekebb vígját Ka I I Tizenhárom széh Utolérhetetlen humor, öt’e- tes jelenetek. Szenzációs szórakozás. - Főszereplők: Heinz Rtilirnann, Hans Moser ás Inge List. — A film előtt: Paramount világhlradó. Te efon 31—50 Art öröm mindnyájunk számára minden húz- művelődési igyekezel. És ezArt érzek örömet afelett, hogy n rendezőség megtisztelt engem azzal, hogy közművelődési sorozatának mai estélyei bevezető szavaimmal megnyithassam. PR. KAPAR IMRE ELŐADÁSA A SZÍNHÁZRÓL A nagysikerű bevezetőt tapsvihar jutalmazta. Ezután dr. Kádár Imre, a magyar színház kitűnő igazgatója és a színház két tehetséges és népszerű művésze, Fényes Alice és Nagy István léptek a színpadra. Dr. Kádár Imre tartalmas és érdekes, nagy tudományos felkészültséget eláruló előadásában u szin- darab-rendezcs technikai kérdéseiről beszélt, amit mindvégig a legnagyobb figyelemmel és élvezettel hallgatott u közönség. Az előadás ismertető része után a színpadra bevonult még 1/só Miklósáé, Erdély legjobb e/.inházi súgója és egy ötletes jelenetben Kádár linre. Fényes Alice, Nagy István és Izsó Miklósnó bemutatták, hogy hogyan néz ki egy színpadi próba és miképen fejlődik ki egy darab az olvasó-próbától kezdve az előadás tökéletességéig. Fényes Alice és Nagy István érdekes skálát mutattak he rövid páros jelenetükben. Művészi töké lyei tárták a néző elé a színdarab kifejlődését attól a perctől kezdve, amikor a színész kényszeredetten, álmosan, eltelve jelenik meg a kora reggeli próbán, egész addig, amig eljut az időközben kiérett darab a közönség elé, amikor már a színész benne él a szerepében és minden idegszálával és tehetségével arra igyekszik, hogy művészi töBensőségesf nagy siker jegyében tartották hatodik müvész-estjüket a kisebbségi újságírók Biró Kemény Jánost, Kádár Imrét, Fényes AJicet, Nagy Istvánt és az előadás többi szereplőit lelkes tapsokkal ünnepelte a közönség CLUJ (KOLOZSVÁR), április 3. Hatalmas siker jegyében tartották meg hatodik miivészestélyüket kedden este a kisebbségi újságírók. A katolikus főgimnázium hatalmas díszterme talán még sohasem fogadott be egyszerre annyi embert, mint ezen az estén. A kitűnő műsor vonzotta a közönséget. amely teljesen átérezte a kolozsvári Kisebbségi Ujságiró Egyesület előadássorozatának jelentőségét és az előadás végén azzal az őszinte elismeréssel távozott, hogy az estély keretében megkapott mindent, amit müvész- estélytől kivánni lehet: irodalmat, zenét, művészetet és humort. Az est bevezetőjét báró Kemény János magyar, kulturmozgalmaink lelkes vezére mondotta, aki rövid megnyitójában színesen, beszédesen vázolta azt, amire a magyarságnak törekednie kell és ez a magyar kultúra. Báró Kemény János bevezető beszéde igy hangzott: BÁRÓ KEMÉNY JÁNOS MEGNYITÓ BESZÉDE Hölgyeim és Uraim! Bevallom, hogy amikor a Kisebbségi Újságírók Egyesülete felkért arra, hogy a mai estén én tartsam a bevezető előadást, alaposan megijedtem. Ha még arról lett volna szó, hogy korlátlan időn keresztül untassam a hallgatóságot valami jelentéktelen témával, vagy apróka dolgaink közül valamit kiragadjak, szavakkal felcicomázzak s nagyjelentőségűvé dagasszak, nyugodtabban léptem volna jel a pódiumra, bízván abban, hogy a mondanivalóim hiányosságait pótolhatják a szép szavak s enyhítheti az elnyúló idő. Bevezetőt mondani azonban nehezebb hladat. Annyian mondtak már és annyi helyen! S ha nincs a bevezetőben valami programot jelentő uj, a hallgatóság bizony rossznéven vesziÎ Pedig, Hölgyeim és Uraim, öt perc leforgása alatt — és ennél többet bevezetőben beszélni valóban nem ildomos — öt perc leforgása alatt okosat, szépet, iránymutatót, maradandót mondani majdnem lehetetlen s hogy a rövid mondanivalóban fellobogjon a sodró erő is, erre valóban csak az emberiség legjobbjai, a kiválasztottak képesek ... Képzelhetik tehát ijedtségemet, amikor mindezeket átgondolva, rájöttem arra, hogy lehetetlen feladat elvégzésére vállalkoztam! De milyen az emberi sors! Amikor éppen javában aggodalmaskodtam, eszembe jutott Babits Mihálynak egy mondata, mely igy hangzik: „Az ember, ha nagyon nagy a monMAGYAROSAN, DIVATOSAN, (Perényi I) 12 népviseletből, 60 ruhaterv, 119 lej, Matyóföldi mese (rajzos) 79 lej, Michelangelo versei (miilapokka!) 119 lej Le- pagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket. danivalója, önkénytelenül szerény lesz“. És erről aztán eszembe jutott, hogy mindnyájunknak. akik valahol, bárhol és bármikor, akár szóval, akár játékkal, mozdulatokkal, zenével, énekkel, lobogó szívvel odaállítok a közönség elé, mindnyájunknak van egy ilyen nagy mondanivalónk. Ez a mondanivalónk: a magyar kultúra. A magyar l.'ultura: évezredek tusakodó igazgságkeresése, sokféle nyelvek sokrétű zenéje, világokat teremtő gondolatok egymásba- ömlésének eredője, százféle nevelési rendszer bennünk átalakuló erkölcsisége. százféle művészi irány, millió emberi erőfeszítés, ahogy azok egymásba botolva, majd összefolyva át- Ömlőitek az egynyelvben élő, gondolkozó, érző magyarság eszén, szivén és lelkén, ahogy ezek feloldódva és kikristályosodva sajátos gondolatvilágunkban megalkották a magyar kultúra külön színét, különleges értékeit, az egyetemes emberiség gazdagodására. Ez a magyar kultúra az én bevezetőm tárgya, melyet mindenki szolgál, aki felelőssége tudatában ejti ki szavait és válaszol életével a nagy élet kérdéseire. Nem elmélkedni akarok róla, nem felhasználni akarom arra, hogy külön, egyéni gondolataimnak adjak általa jelentőséget. Csak ejtegetni akarom tisztelettel és megilletödés- sel ezt a két szót: magyar és kultúra. Ejtegetni, hogy belénk vésődjék olyan időkben, amikor minden embereknek, akik a maradandó értékek felé tekintenek, hirdetniük kell, hogy a műveltség mindenek előtt való! A műveltség a legnag^'obb realitás! Minden nemzetnek és nemzeteken keresztül az egész emberiségnek legfőbb kincse, de legfőbb ereje is a műveltség. Népek és az emberiség sorsa azon dől cl, hogy milyen erősen tudják egyen-egyen és együttesen ön- tudatositani magukban mindazt, amit a műveltség jelent. Nem külön a látható és külön a rejtett jegyekben jelentkező műveltségre gondolok, hanem mindenre, ami kívül és belül, a müveit embert és a müveit társadalmat meghatározza. Az élettel szembeni, mindennapi állás- foglalásokban megjelenő műveltségi jegyekre épp úgy gondolok e percben, mint a lélek és szellem világában, a művészet szépségének tisztelete és a hit világa között ezerféle rétegben összesürüsödő, a szellemi ember karakterét meghatározó műveltségi elemekre egyaránt és együtt gondolok. A teljes, a részekre nem bontott, a csorbítatlan műveltségre, mely legfőbb kincsünk s melynek alapjai bár minden népeknél közösek, mégis magyar voltunkban sajátos szint nyertek, külön értéket jelentenek, többletet, úgy magunk, mint az egyetemes emberiség számára. Hiszem, hogy az igy értelmezett műveltség valóban legfőbb kincsünk s minden tett, mely e műveltségnek terjesztésére és öregbítésére szolgál, becsülendő és támogatásra méltó. Ezkéllyel ábrázolja a szerző elgondolásait. Hámor, lendüld, drámai előadóképetlég Hímezték müvér/i teljeaitméuyUket. nagy sikert aratott a műsor TÖBBI SZÁMA IS \r, érdekes teljesít meny» percekig tartó tapsvihar jutalmazta. Rövid szünet utáu G- Hihu Iréu, az ismert nevű operaénekes»!') nperaariákut énekelt. Nagy énektnüvéazete D. SúroKsy Rúzst zongoraművésznő müv. -zi zoij- gorakiséretével kitünően érvényesült és nofy. megérdemelt sikere volt. Kubós Éva tehetséges, fiatal költönó saját verseiből szavalt. A rokoQsZenvca, fiatal költőnő őszinte átér- zéssel1 elszavalt szép ver-eivrl a közönség sze- retetébe férkőzött és hálás tapsok jutalmazták fellépését. Rezik Károly, a kitűnő cselló* művész több koncertszámot udott elő leányának, a rendkívül tehetséges Rezik Me indának zongorakiséretével. Az apa és fiatal lányának művészi produkciója tapsvihart váltott ki. A szünet után Hihn Irén hangjában gyönyörködött ismét a közönség, majd Horosz Béla nagyszerűen sikerült humoros felolva- -ása keltett kaeagó orkánokat. A nagysikerű r áadást Rezik Károly és Rezik Melinda mii- vészkettesének a zeneértőket magávalragadó játéka fejezte be. Ez az estély újabb bizonyítéka volt annak, hogy a közönség megbecsüli az újságírók kulturmunkáját és egyre növekvő érdeklődéssel figyeli azt. a———— ■■ ■ ■ 1940 April 11 4. Jugoszlávéa (Junamenií vidékein őrárői-őrára nő az árvízveszély BELGRAD, április 3. (Rador.) Jugoszlávia dunamenti vidékein az árvize veszély óráról órára nö. Belgrádnak egész negyedei viz alatt állanak. A te- herárupályaudvar közelében levő raktárakat elöntötte a viz. Az állomás kő* relében több utca szintén viz alatt áll. Az autóbusz és villamosforgalom eb ben a városrészben szünetel. Hétfőn Belgrad mellett a Duna vízállása a normális szintvonal fölött 72ö centiméterrel emelkedett. Ilyen magas vízállást még nem jeleztek Belgrad mellett. Kedden a viz szintje még 3 centiméterrel emelkedett, délben pedig elérte a 775 centimétert a normális vizszint fölött. A jugoszláv folyarrhatósá- goknak nagy erőfeszítéssel sikerűit eddig megakadályozni a gátszakadást, ami katasztrofális következményekkel járna. Emelték az útlevelek bélyegilletékét BUCUREŞTI, április 3 (Rudor.) Az ullevélbélvegek árát április 1-től felemelték. Egyéves útlevélbe az eddigi 1000 lej helyett 1200 lejes, feléves útlevélbe 750 lejes bélyeg helyett 900 leje? és negyedéves útlevélbe az eddigi 500 lejes bélyeg helyett 600 lejes bél vég ragasztandó. Ezekhez az okmány- bélyegekhez hozzáadandó még az 500 le- jes idegenforgalmi bélyegilleték. A magyar Setsöházelfogadta a alapítványról szóló román-magyar egyezményt BUDAPEST, április 3. (Rador.) Csáky külügyminiszter fel világositásaj után a felsőház elfogadta a Gojdu alapítványra vonatkozó román —magyar egyezményről szóló törvényjavaslatot. isméi megkezdődött a munka városunk vasipari üzemeiken A királyi helytartóság megértő közbenjárásának eredménye CLUJ (KOLOZSVÁR), április 3. Városunk közgazdasági életében néhány héttel ezelőtt aggasztó jelenség ütötte fel fejét: a vasipari üzemek sorozatosan beszüntették működésűket. Elsőnek a volt Kolozsvári Vasöntöde és Gépgyár, amely most „Corvinus‘‘ Vasöntöde eég alatt működik, állította le üzemét, majd a Hirsch-féle vasöntöde is követni kényszerült ezt a példát, A „Fenneta“ és „Ravrag“ fémipari üzemek is hasonló helyzet elé kerültek. Az üzembeszüntetések révén többszáz munkás vesztette kenyerét. Az érintett fémipari munkáscéh vezetősége az érdekelt vállalatok igazgatóságával karöltve a szamostartományi királya helytartóság utján illetékes helyen közbenjárt, hogy a leáliitott üzemek működését újra lehetővé tegyék. A közbenjárások eredményeképpen —- az illetékes minisztérium utján — sikerült végre megfelelő nyersanyagot és rendelést biztositani a súlyosan érintett üzemek számára. Az örvendetes eredménnyel Vigyázó László, a ~Corvinus^ vasöntöde vezérigazgatója tegnap tért vissza Bucurestiből és nyomban tudomására hozta a szakmai szervezet titkárságának is, hogy 16 milliós állami megrendelés és a megfelelő nyersanyag biztosítása folytán, az üzem teljes létszámmal felveszi a munkát. Ez a kedvező fordulat a Hirsch-féle vasöntöde számára is lehetővé tette az üzemi munka ujrafelvételét és igy a mai nappal városunkban megszűnt a vasipari müvek nyersanyaghiánya miatt fenyegető nagymérvű munkanélküliség veszedelme. Ügyes, intelligens oaPtonagefflnnkás kerestetik, Cim a kiadóhivatalban. A Concordia Rt, nyomdai müintézetének nyomása.
