Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-30 / 98. szám

10 'ELLENZÉK 1 9 -1 O n> u j u i 1. (ElsSoldali cikkünk' folytatása) HIVATALOS ANGOL \ VLASZ UENTROP BESZÉDÉRE A nagyvezérkar közleménye a munkamozgősálásokról BUCI ÍRESTI, április 30. (Rador.) A nagyvonói karhoz noponlu « rkeznok kérvények u munkahelyen való mozgosităsru vonatkozóan. V kérvényeket különböző polgári hatósá­gok, vá'lalatok, ipari üzemek, stb. terjesztik elő, bár befejeződlek a munkahelyen való mozgó itnsra vonatkozó intézkedések. A nagyvezérkar közli, hogy semmiféle címen ilyen kérelmet neru vehet figyelembe.----------------................................................................................... Tilos a hadviselő államok; vita jellegű politikai közleményei­nek terjesztése LONDON. április ol). (Hadar.) A „Reuter következő hivutalos kommeuturt főzi Ribbcu* trop beszédéhez: A világot csuk uehtzen hat­ja meg Ribbeutrop beszéde, melyet elejétől kezdve végéig az igazságtól való eltérés jel­lemzett. Nem volt semmi ok a háborúra — mondotta. Az ok a Lengyelország elleni tá­madás volt. melyhez szerződések kötöttek Vngliát cs Franciaországot. Nem felel meg a valoságuak Kibbentrop ama állítása, hogy □ szövetségesek a nemet nemzet szétdarabolá- sat tervezik. Az angol miniszterelnök kijelen­tette, hogy ez valótlan. Ami pedig azon állí­tólagos angol szándékot illeti, mely szerint I Anglia meg akarta szállni Norvégiát, Ribben- trop ezt a gyanúsítást Churchill és mások állítólagos nyilatkozataira alapítja. De a té­ny ík — tények maradnak: 1. Igaz, hogy az angol és francia kormányok — amint ezt nyíltan hangoztatták — el voltak szánva arra, hogy megakadályozzák a visszaélést, melyet német részről követtek el a norvég felségjog alá tartozó vizeken. Ezért helyeztek el itt aknákat. 2. A szövetséges hatalmak beleegye­zést kértek ahhoz, hogy Norvégián és Svéd­országon át segítséget küldjenek Finnország­nak s amikor ezek elutasították a csapatok átvonulását, lemondtak tervük megvalósítá­sáról. 3. A norvég kormány távol állott at­tól, hogy a szövetségesek mellett belépjen a háborúba — mint ezt Kibbentrop állította. Szüntelenül elutasította azt is, hogy legalább csapatátvonulásra engedélyt adjon. 4. Ha Nor- végiában való partraszállásra a csapatok ké­szen álltak volna, amint ezt Ribbeutrop állít­ja, minden késedelem nélkül bekövetkezett volna Norvégia megsegítése. Szükség volt azonban arra, hogy a szövetségesek megfelelő erőkről gondoskodjanak. 5. Ha a partraszál­lás érdekét szolgálta az aknák lerakása, amint ezt Ribbeutrop állítja, a szövetségesek ezt nem hozták volna nyilvánosságra. 6. A német katonai erők — amint ezt a német rádió utólag beismerte — néhány nappal az aknák lerakása előtt indultak útnak. 7. Tudott do­log, hogy a német csapatok norvégiai partra­szállását német titkosrendőrök tevékenysége tette lehetővé. 8. Az angol kormány azt óhajtja, hogy a semlegesek legyenek felké­szülve egy német támadás ellen, valótlan azonban, hogy a szövetségesek a háború ki- terjesztését kívánják. A semlegesek vélemé­nye nyilvánvaló abból, hogy egyetlen semle­ges állam sem rendelt el mozgósítást azzal az indokkal, mintha a szövetségesek támadásá­tól tartana. A németek igazolni próbálják norvégiai lépésüket, de elfelejtik, hogy a Dá­nia elleni támadásról egyetlen szót is mond­janak, mely állam, úgy látszik, szerintük szó­ra sem méltó. BUCUREŞTI, április 30. (Rndor.) A semlegesség- megőrzése érdekében szükséges intézkedések meg-t tételére vonatkozó minisztertanácsi ha­tározat értelmében a beliigyminiszté riuni közli, hogy tilos a hadviselő áMa­BUCURESTI, április 30. (Rador.) A belügyminisztérium, hogy elejét vegye az érvényben levő törvé­nyes megtorlások alkalmazásának, meg állapította, hogy a törvényeknek meg- felelőleg az egyetlen megengedett polii tikai jellegű gyűlések és manifesztációk azok, melyeket a Nemzeti Újjászületés Frontja szervez. Bármilyen más, a Nemzeti Újjászületés Frontján kiviiii mok minden, a jelenlegi viszályra vo4 natko/ó vita jellegű politikai közlemé­nyének terjesztése, akár külföldről kül dik ezekeí' a közleményeket, akár az országban történik terjesztésük bármi-' íven módon. politikai jellegű propaganda a törvény szigorának alkalmazását vonja maga után ugv a kezueményezökr. mint rés2> Nevükre. Ugyancsak a törvény szigorán nek alkalmazását vonja maga után minden más politikai jellegű egye­sület, csoport, sejt, stb. alapítása, fel­vonulások, gyűjtések rendezése, vagy bármily más, az érvényben levő törvé­nyek által tiltott politikai tevékenység. D?.Tatám Cg?falán királyi helytartó töltötte a húsvéti ünnepeket A NUF keretén hívül tilos minden más politikai természetű tevékenység KOHT NORVÉG KÜLÜGYMINISZ­TER CÁFOLJA KIBBENTROP ÁLLÍTÁSAIT LONDON, április 30. ( Rador i) Koht nor­vég külügyminiszter kijelentette, hogy hamis Ribbentrop német külügyminiszter állítása, mely szerint Norvégia előre ismerte Anglia szándékait az áknalerakásra vonatkozóan és ehhez beleegyezését adta. Ezt az állítást — mondotta — azért találták ki, hogy Német­országnak jogcíme legyen Norvégia elfogla­lására. De az utolsó német csapatszállító ha­jók is előbb kellett elinduljanak s csak ez- | után történhetett az aknák lerakása. Az ak­nák elhelyezése meglepte a norvég kormányt, mely nyomban tiltakozott és olyan kérelmet terjesztett elő, hogy rövid időn belül kezd­jék meg az aknák felszedését. A német indo­kot akkor találták ki, midőn Norvégia ellen már támadást indítottak, az aknákat április 8-án helyezték eh április 9-én reggel pedig a német hajók Narvik eljött állottak. Ugyan­azon a napon német repülők Trondhjem fö­lött Németországban készült röpiratokat dob­ták. A norvég kormány március 2-i elhatáro­zására vonatkozó állítás is valótlan. A nor­vég kormány akkor elhatározta, hogy az angol és francia csapatok Finnország felé való át­vonulására vonatkozó kérelmet elutasítja, amint ezt Norvégia semleges politikája pa­rancsolta. Senki nem bizonyithatja, hogy Nor­végia valamely ügyben letért volna a semle­gesség útjáról, ellenkezőleg: annyira szigo­rúan hangoztatta semlegességével járó köte­lességeit, hogy ez elégedetlenséget váltott ki egves államokban. Semmiféle legkisebb bizo­nyíték sem található arranézve, hogy Norvé­gia a semlegességével ellentétes lépést tett volna 8 ezzel jogcíme lenne valamely idegen államnak a közbelépésre Norvégiában. Köíő-szSyS gépel? (maşini de triootat) Flaob és Links, tizomképes állapotban eladók. Cina P. Iosif Boeupesü, Strada Piaţa Floreasoă No. 13. A kölcsönös megértés és lelkiismeretes munka fontosságát hangsúlyozta sajtónyilatkozatában a királyi helytartó ORADEA (NAGYVÁRAD), április 30. Dr. Tataru Coriolan, Szamos-tartománv királyi helytartója és felesége vasárnap a román húsvéti ünnepek első napján Nagyváradon tettek látogatást. A hely­tartót Sorban Raoul kabinetigazgató és Fiugnariu Teofil sajtófőnök kisérték el határszéli útjára. Vasárnap délután hat órakoi a helytartói pár a Casa Naţionala fogadótermében teát adóit. A fogadásra a román közélet vezetőin kivül meghív­ták a kisebbségi élet vezetőit is. Ott lát­tuk a megjelentek között: Sulyok István református püspököt, dr Thury Kálmán fogondonokut, dr. Molnár Kálmánt, Mat­ter ni Imre főesperest, Markovits Kál­mánt. a Magyar Népközösség nagyváradi tagozatának elnökét. Markovits Manót, a Katolikus Kör elnökét, dr. Czifra Kálmán volt főispánt, dr.Kassay Kálmánt, Ullman Istvánt és dr. Konrád Bélát Dr Tataru Coriolan királyi helytartó, akit a megjelentek melegen ünnepeltek hosszasan elbeszélgetett a fogadó délután vendégeivel. A fogadás után a királyi helytartó sajtónyilatkozatot adott. Nyi­latkozatában kijelentette, hogy örömmel töltötte a húsvéti ünnepek első napját Nagyváradon. Hangsúlyozta, hogy a mai nehéz napol; az ország minden polgárától kölcsönös megértést és lelkiismeretes munkát kö­vetelnek. Az t>rszág vezetőinek őszinte kívánsága, hogy ez a megértés kölcsö­nös és teljes legyen. Elismerését fejezte ki Nagyvárad lakos­ságának. amiért megértéssel járultak hoz­zá a hadfelszerelési kölcsönhöz. Végül arra kérte a megjelenteket a királyi helytartó, hogy a lakosságot óva int­sék a felelőtlen és kósza hírek terjesz­tőitől. A mai nehéz időkben csak akkor lehet teljes a megértés és az ország békéje, ha minden állampolgár megőrzi nyugalmát és hidegvérét. Hétfőn reggel a helytartói pár és kí­sérete a feketeerdői üveggyárba látoga­tott el. Itt Szemere Miklós bankigazgató kalauzolta az előkelő vendégeket, akik­nek hemutatta a gyár modern felszerelé­sét és tájékoztatót adott az üveggyár leg­újabb gyártási módszereiről Dr. Tataru Coriolan és kísérete hétfőn a délutáni órákban utaztak el Nagyváradról. Lapunk legközelebbi száma, a közbe­eső május 1 jei törvényes munkaszünet miatt, csütörtökön a rendes időben je*i 1 lenik meg. j IDŐJÁRÁS. Bucurestiből jelentik: Mérsékelten emelkedő légnyomás, váF tozó felhőzet és élénk északi, északnyu* gáti szél mellett sokhelyen eső. vagy zivatar, az éjjeli lehűlés fokozódása és kissé emelkedő nappali hőmérséklet várható. j HOLNAP ZÁRUL BE PATAKY KÉPKI- ÁLLITÁSA Pataky Sándor festőművész kép- kiállítása május elsején, szerdán, zárni. A KATOLIKUS KÖR KÖZLEMÉNYE. A Katolikus Kör elnöksége tisztelettel értesíti tagjait, hogy a f. hó 30-án (kedden) este 8 órára hirdetett évi rendes közgyűlése és az ezt követő társasvacsora közbejött akadályok miatt bizonytalan időre elmarad. Úgy a köz­gyűlés, mint a társasvacsora megtartását tag­jainkkal idejében közölni fogjuk. Elnökség. IA Concordia Rí. nyomdai müintézetéqek nyomás«* Meghall Bangha páler BUDAPEST, április 39. A magyar katolicizmusnak súlyos gyásza van. Hétfőn hajnalban hossza* betegeskedő» után 60 évei, korában meg halt Bangha Béla jezsuita szerzetes, a legkiválóbb magyar közírók és hit.szó nokok egyike. Bangha páter a század elején tiint fel előbb hitszónoklatukkal, majd írásaival. Az „Alkotmány“ cirnu katolikus lap vezércikkírójaként ország gos isikereket aratott. A politikában is szerepelt és a magyarországi katolikus mozgalmak egyik vezetóegyénisége volt. A háború után Bangha páter fő képpen egyházi téren tevékenykedett. Az elmúlt hét csütörtökén adták át szá i mára a pápai áldást, melyet a buda­pesti pápai nuncius közvetített a nagy betegnek. Bangha Béla páter halála mindenütt mély részvétet kelt; ahol ne­vét ismerték. P. Bangha holttestét a Szent István- bazilikában ravatalozzák fel. Délelőtt 11 órakor a központi Sajtóvállalat monn dat gyászmisét lelkiüdvéért. Temetése szombat délután lesz a Kerepesi-uti te­metőben, ahol a jezsuiták kriptájában helyezik örök nyugalomra. KI KELL CSERÉLNI A SZIKVIZES ÜYE- GEK FEJEIT. Az egészségügyi szolgálat el­lenőrei több kolozsvári szikvizgyáiban vizs­gálatot folytattak le és megállapították, hogy a használatban levő szikvizesüvegek fejei nem feleinek meg a törvényes előírásoknak. A gyárakat felszólították arra, hogv cseréljék ki az összes szikvizesüvegek fejeit. Az előírás szerint az üvegfejeknek angolónból kell ké­szülniük. Tekintve, hogy ennek a fémnek a beszerzése nagy nehézségekbe ütközik a jelenlegi körülmények között, kérdéses, hogy a szódavizgyárak teljesíteni tudják-e a kö­vetelményt. AZ ANGOL KIRÁLYI PALOTA A HÁ­BORÚ ALATT. A Ruckingham-palota az an­gol királyi pár székháza, alaposan megváltoz­tatta külsejét. A hatalmas süvegü őrszemeket kakiszinü uniformisos és acélsisakos kato­nákkal cserélték fel. A lakosztályok falairól leszedték a hires festményeket és bombabiz­tos helyekre helyezték át. Ezeket a festmé­nyeket és berendezést 800 millió frankra ér­tékelik. A királyi pár ugyanúgy a jegyrend- szer alapján étkezik, mint bármely más an­gol alattvaló. A pincében légvédelmi óvóhe­lyet építettek. Itt a király számára külön iro­dát állítottak fel rádióval, drótnélküli távíró­val. A folyosókon és a szobákban jelző ké­szülékek vannak. A király rendszerint kaki- színű egyenruhát visel. Magyart Imre halála BUDAPEST, április 30. A cigáuymuzsika kedvelőit szivén ütötte szombaton este a budapesti rádiónak az a híre. hogy Magyari Imre, a legkiválóbb ma­gyar cigányprímás szombat délután a buda pesti Siesta-szanatóriumban, 46 éves korában tragikus hirtelenséggel meghalt. Magyari Imre vescgyulladásban szenvedett, de a szive is meg volt támadva. A vesegyulladásban javu­lás állott be, úgyhogy ismét műsorra tűzte ki szereplését a budapesti rádió. Szombat dél­után több újságíró kereste fel a szanatórium­ban és Magyari örömmel fogadta őket. Vidá­man poharaztak és amikor az egyik újságíró­val koccintott, hirtelen szívroham érte el és holtan hanyatlott vissza ágyára. Magyari Imre ismertté és becsültté tette egész Európában a cigányzenét. Prágában, Bécsben, Berlinben, Hágában hangversenyezett és a budapesti rá­dió közvetítése révén az egész világ hallgatta és gyönyörködött játékában. A legjobb ma­gyar cigányprímás Debrecenből került Buda­pestre. Édesatyja gróf Tisza Istvánnak volt kedvenc prímása. Magyari Imre Debrecenben érettségizett. A világháború alatt főhadnagyi rangot ért el. Legutolsó rádiószereplése alatt már halálsejtelmei voltak és ekkor eljátszotta kedvenc nótáját: „Lehullott a rezgő nyárfa ezüst szinü levele“. Amikor nótáját befejez­te, odaszólt környezetének: „Ez volt a hattyú­dalom“. Kalálsejtelme valóra vált. Magyari Imrét ma, kedden délután temetik. Ezer bu­dapesti cigányzenész kíséri utolsó útjára és sírjánál eljátsszák kedvenc nótáját. Ma, ked­den este 7 óra 10 perckor — romániai idő­számítás szerint — a budapesti rádióban Ba­lázs Árpád, a kiváló nótaköltő tart előadást Magyari Imréről. Parfeeifezésf 1 logjut^nvosabban Lörinczy & Co vállal. Strada Goldiş No. 6. Ren­delések Cseke-cukrászdában is, Strada Iuliu Maniu No. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom