Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-30 / 98. szám
I 940 május 1. ELLENZÉK A magyar kisebbségi közélet egy- ,séges részvéte nyilatkozott meg dr* Bene Ferenc re formáim egyház- kerületi fő gondnok temetésén Vásárhelyi János püspök a református egyház nevében búcsúzott a hűséges munkatárstól• — A temetésen felekem zeti és népi különbség nélkül ezrével vetlek részt az elhunyt polgártársai DEJ (DÉS), április 30. Az egész erdélyi magyar kisebbségi társadalom együttérzése — a gyászos veszteségben ismét fájdalmas erővel feltörő együttérzés — nyilatkozott meg szombat délután Désen, az ősi református templomban dr. Bene Ferenc református egyházkerületi főgondnok koporsójánál. A minden mozzanatában megrázó gyászistentisztelet során elhangzott búcsúszavakban, az egyház és a társadalmi intézmények vezető egyéniségeinek beszédeiben ott világolt a pótolhatatlan veszteség felett érzett fájdalom legtisztább fénye, mely beragyogta az elhunyt kiváló közéleti1 férfi egész céltudatos, önzetlen és áldozatkész munkássággal telijes pályafutását ezen a vigasztalan, felJ'egektől borús délutánon. Délelőtt 10 órakor a gyászházban a virágokkal borított ravatalnál Kovács László dési esperes mondott meginditó imát és bucsuz- totta otthonától a közel öt évtizeden át tartó fáradhatatlan munka után megpihent dr. Bene Ferencet. A gyászszertartás után a koporsót a református templomba szállították és a templom hajójában felállított, fekete drapériákkal bevont emelvényen helyezték el. Délelőtt 11 órakor a gyászoló család is átvonult Isten házába, ah öli megrendült szívvel fogadták a közintézmények és társadalmi egyesületek képviselőinek részvétnyiüváni- tásait. RészvéSnyiivánitások A testben-lélekben megtört özvegy elölt elí'őhek Sélierhaufíer nyugalmazott ezredes, Dés Város alpolgármestere tolmácsolta a város vezetőségének őszinte részvétét, kegyelettel emlékezve meg az elhunyt elévülhetetlen érdemeiről, majd hosszú, csendes imát mondott a koporsónál és elhelyezte ott Dés város gyönyörű koszorúját. Ezután a teológiai fakultás elöljáróságának nevében Göu- czy Lajos dr., a teológia igazgatója és Mak- say Albert teológiai tanár intéztek megindult hangon néhány szívből jövő, meleg, biztató szót az özvegyhez, majd megemlékeztek a hagyni uL tu intézmény eíőljárósági tagjai között sok áldásos munkát végzett Bene Ferenc egyéniségének varázsáról, az egész egyházra kiáradó szeretetéről, mely örökké élni fog a teológia elöljárósága, tanári kara és ifjúsága lelkében. A teológiai fakultás gyönyörű, hófehér koszorújának elhelyezése után Szilágyi Ferenc a vezető nélkül maradt dési Magyar Polgári Kaszinó nevében, Farkas Albert lelkész a dési egyházközség nevében és Béczy Ernő kántor-tanitó a református fiúiskola tanítói karának nevében mondottak megható búcsúbeszédet és nyilvánították részvétüket a gyászoló család előtt. A dési ügyvédi kamara mély és őszinte részvétét Puscasiu Jo- «if dr. dékán tcdmácsoíta, majd megkoszorúzta a feledhetetlen kolléga és áldozatkész jóbarát koporsóját. Ezután üregdv Margit, a ref. leányiskola igazgató-tanitónője, özvegy Nik Ferencné, a dési Ref. Nőszövetség elnöknője, Cirmav Teréz, a Mária Kongregáció elnöke, Weress Gabriella, a Róm. Kát. Oltáregylet elnöke és Knizsek Klára, a Róm. Kát. I.eányegylet elnöke osztoztak a vezetésük alatt álló intézmények nevében is dr. Bene Ferencné nagy gyászában. A Désre érkező Vásárhelyi János reforma tus püspök fél 1 órakor Tavaszy Sándor egy házkerüDeti főjegyző, püspökhelyettes, Almás Samu dr. és Mester Mihály egyházkerületi előadó-tanácsosok és Tusa Gábor dr. egyház kerületi ügyész társaságában elárvult ott bonábau kereste fel az özvegyet, hogy Er déíy reformátusságának mérhetetleu veszte sége felett érzett fájdalmát tolmácsolja. A lélekben mélyen megrendült egyházfő, akit évtizede« barátság, sok felejthetetlen emlék szálai fűztek Bene Ferenchez és családjához, könnyekig meghatódva, nem bírta szó- vafj kifejezésre juttatni szivére nehezedő érzéseit a régi, hűséges munkatárs elcsendesedett otthonában. — Isteu adjon erőt mindnyájunknak . . . A főpásztor ebben a lelke mélyéből feltörő mondatba sűrítette mindazt, amit Erdély re- formátússága nevében elmondani akart az őt ért veszteségről. A GYÁSZISTENTISZTELET Délután fél 5 órakor kezdődött az ősi templomban a gyászistentisztelet, amelyen az említett egyházi és társadalmi vezetőkön kívül gróf Bethlen Béla főgondnok, a széki református egyházmegye, Mester Gábor a ref. kórház, P. Beke róm. kát. plébánossal az élen a dési Szent Ferenc-zárda szerzetesei, valamint Klein Nándor, a dési őrt. hitközség elnöke és Ordentlich Ferenc, a hitközség jegyzője is megjelentek. Képviselve volt a gyászistentiszteleten a birói kar és a többi közigazgatási hivatalok vezetősége is. Pontban fél 3 órakor vonult a templomba Vásárhelyi János püspökkel és Tavaszy Sándor dr. püspökhelyettessel az élen a dési, sajói és széki egyházmegyék esperesi kara. A templom hajóját zsúfolásig megtöltő gyászoló gyülekezet előtt a megindító szertartás Tavaszy Sándor dr. püspökhelyettes imájával kezdődött. Ezután a dési Polgári Dalkör gyászdala következett, majd Vásárhelyi János püspök lépett a szószékre és gyönyörű beszédben búcsúztatta az Erdélyi Egyházkerület nagy halottját. Az egyházfő elismerése, a munkatárs őszinte csodálata és a jóbarát mérhetetlen, köny- nyes fájdalma csillogott az elhangzott szavakban. A főpásztor hü portrét adott az örökké nyugtalan, tettrevágyó, építő erejű Bene Ferencről, méltatva kiváló egyéniségét s felsorolva egyházáért vívott küzdelmeit, megmutatta, milyen halálos szenvedelemmel szerette népét. — Bene Ferenc emléke — mondotta a püspök — élni fog azokban az intézményekben, amelyeknek ügyeit ő annyira szivén hordozta. Élni fog a templomban, az iskolában, a falusi gyülekezetekben, a kálvinista férfiak és asszonyok szivében, akikhez min dig volt néhány kedves, biztató, meleg szava Élni fog emléke Dés városának nemes pol gárai között, mert hiszem, hogy Bene Feren cet, felekezeti különbség nélkül, mindent szerette. A föpásztor nagyhatásu búcsúbeszéde után Almási Samu dr. a dési, sajói és széki egyházmegyék nevében mondott megható búcsút a koporsónál. Az ügyvédi kamara nevében Puscasiu Iosif dr. dékán vett meleg, megható búcsút az örökkévalóságba távozó tisztaéletii, TszMZ'létvjesíti ésyyöngt^fM ODOL drága jó kollégától, a dési jogászok szeretett Feri bácsijától. Weither Károly dr. a vezető nélkül maradt szamosmegyei és dési Magyar Népközösség tagozata, a dési Polgári Kör, a dési Csizmadia Ipartársulat és a Polgári Dalkör utolsó üdvözletét hozta el az elhunyt koporsójához. — Élele szakadatlan és megújuló sora volt az cpitőmunkának, szervezésnek, alkotásnak — mondta Weither Károly dr. — A Dalkör, ahol sziikreszabott idejének megmaradt részét olyan szivesen töltötte, a Kaszinó, ahová a kimerítő napi tevékenység után elhozta közénk tudásának gazdag tárházát, szellemének derűs csillogását, a Népközösség, amelynek megszervezéséhez már fogyó erőinek talán utolsóját adta oda. e testületek, amelyeknek szellemi irányitója és sokszor végrehajtója is volt, mióta a megyében úgyszólván minden vezetőszerep és ezzel járó teher az ő kipróbált vállaira szakadt, bizonyságai alkotó és megtartó tehetségének. Weither Károly dr. búcsúbeszéde után Farkas Albert lelkész lépett a koporsóhoz és fejezte ki meghatott szavakkal a százados dési egyházközség háláját és részvétét. — Megválasztották öt egyházmegyei fő- gouduoknak, majd nagyobb megbecsülésben is részesült, mikor az Egyházkerület hivta el egyik f-őgondnokának, ám szive szerint mégis a mi ősi egyházközségünkért élt s annak szolgálatában égette el legjobb erőit. A gyászszertartás után a koporsót a város fiatal jogászai a gyászkocsira helyezték és az ezernyi emberből álló hatalmas menet megindult a temető felé. A sírnál Kovács László esperes mondott utolsó istenhozzádot annak a közéleti férfinek, aki fáradhatatlanul dolgozott egyházáért, népéért, akinek évtizedeken át sohasem volt szabadsága mindaddig, amíg az Ur magához hivta az örökre megbékélt igazak közé. a inumdF maga helyett beszél I... 1. Prológus. Mondja tizenkét fiatal újságíró. 2. Heszke Béla: „Öt perc az uj líráról“. 3. Hegyi Endre: Két vers. 4. „Közönség és kritika“. Nagy Elek és Szabó Endre tiz perces vitája. 5. ..Koncert 1840“. Száz év előtti korhű koncert. Paganini „La Campanilla“. Zongora: Kristóf Elly, hegedő: Kern István. C. „Ritmus 1940“. Klasszikus zougoraver- seuy jazz átiratban. Játsza: Lammerth. majd: Bázsa Éva bemutatja a szteppet az első lépéstől a magas iskoláig, Lammerth jazz-zon- gorakiséretével. Az utóbbi két számot Nemes Ferenc verses konferansza foglalja össze. SZÜNET 7. „Lapzárta előtt“ . . . Szerkesztőségi képtelenség több képben, egy felvonásban. írták Horosz Béla alapötletéből: Dávid Irán, Horosz Béla, Marton Lili. Nagy Elek, Nemes Ferenc, Ványolós István. Történik ma: egy képzeletbeli szerkesztőségben. Rendezi: Gróf László. SZEREPOSZTÁS: Kai Andor kalandor Kal Andorné Bajuszáé Szakái Róza költőnő ICropacsek feltaláló Özv. Ziccer Amadeuszné Bubika, a csodagyermek Ganges Eufratesz almaiia- iadzsa Tolmács Dávid Iván segédszerkesztő Horosz Béla sportszerk. Fiilöp Sándor Fiilöp Sándorné Rajnay Elly Rajnay Sándor Czoppán Flóri Sándor János Bogdán Kálmán Szentes Ferenc Dávid Iván Horosz Béla Marton Lili Kovács Kató Vánvolós István Bal cos Aladár Má trai Béla Varga László Nagy Elek Csóka József Szendrey Mihály Kiss Ilonka hogy annak ellenére, hogy a fiatal újság- ivók estjét csak május 3-ra tűzték ki és ez a nap még a kiadott színházi műsorban nem is szerepel — máris nagyon sokan fordultak a rendezőbizottsághoz jegyelőjegyzés miatt. Így előreláthatólag a vidám és komoly részből álló est teljesen zsufoh ház előtt fog lezajlani; hogy a napokban mondták ki a válást a már régen különélő Joan Craieford és Franchot Tone, az amerikai film két híressége között. A szép Cruivford első férje. Douglas Fairbanks jur. volt és most harmadszoi is férjhez megy. 'Az uj Craiv- ford-férj Charles Martin az ismert holly- U’oodi filmember lesz; hogy érdekes zongoraműiész szerepel nagy sikerrel Angliában. 25 koncertet ud az angol \ örős-Kereszt javára az elsőt Chelseaban. Londonban óriás sikerrel tartotta meg. A fiatal zongoraművész George Chavchavadze herceg, aki legutóbb az angol katonáknak játszott. A Chopin im- promtu közben az egyik közlegény kedélyesen jelszolt a pódiumon zongorázó művésznek: Suing it Georgie! — ami kő* lülbeJül azt jelenti magyarul: játszd jazz- ütemben Gyuri! hogy egy. olyan olasz színdarabról írnak az összes itáliai lapok, amely most került színre Milánóban s amelynek szerzője milánói ugyan, de inig szülővárosán t ban lakott, észre sem vették. 'A neve Vincenzo Tieri s benne látják az olasz színpadi irodalom uj Pirandelloját. fírilliáns komédiája, az Esztétikus sebészet, a lelkes olaszoknál is szokatlan tomboló siliert ért el. Érdekes, hogy a darab egyszer megbukott Milánóban, de mikor Rómában sikere volt — azonnal megtapsoltak a milánóiak is; hogy a fiatal újságírói: május 3-iki estjén felszínre kerülnek majd a riporterek olyan képességei is. amelyekről eddig csak sziikebb baráti körük tudott, de az olvasó közönség semmiesetre sem. Így az egyik újságíró, mint gyorsi ajzoló debütál. másik kettőről kiderült, hogy remekül gitározik, illetve kezeli a tangóharrnónikát. Ők fogják kisérni Kovács Kató énekét. A fiatal újságírók estje iránt egyébként óriási az érdeklődés: hogy meghalt Anglia egyik legnagyobb színésznője: Mrs. Patrick Campbell, aki világhírű drámai Csillag volt a maga idejében. 1893-ban lépett fel először Londonban, az ah kor még ismeretlerinevü. fiatal színésznő s a legkonzervatívabb akkori nagy kritikus, William Archer azt irta róla. hogy sohasem látott játékánál művészibb, őszintébb és megróná: több színészi munkát.. Kedves szerepei közé tartoztak Ibsen. Shakespeare. Suder- mann nőalakjai. Unsz évig az angolszász világ kedvence volt s most. hogy meghalt, James Agate, a hires angol színházi irá azt Írja róla: Életemben hét nagy színésznőt láttam. Csak hetet, a többit, hu nagynak is tartották őket. inkább valami külsőség: szépség, szerencse, divat — tette naggyá. De hosszú életemben csak hét olyan nagy színésznőt láttam, akiben a szent hing lobogott. Ez a hét tüneményes asszony: Sarah Bernhardt. Réjane, Mrs Kendal. Ellen Terry. Ludmilla Pitocff, Eleonora Duse és Mrs Patrick Campbell voltak: hogy az Erdélyi Magyar Hirvivö-röl iroit füzei ismertetése alkalmából a Gyalul Farkas professzor emlék füzetéről szóló beszámolónkba sajnálatos nyomdahiba miatt félreértésre álltaimat adó súlyos hiba csúszott be. Ugyanis Kossuth Lajos és kemény Zsigmond nem az Erdélyi Magyar Hírvivőbe Írták, hanem az Erdélyi H indába dolgoztai: félszázaddal az első erdélyi magyar hírlap megalapítása és létezése után. Marton Lili színházi rovat ezető Kovács Kató riporternő Ványolós István munkát ái Bakos Aladár munkatárs Mátrai Béla munkatárs Varga László munkatárs Nagy Elek irodalom, művészet Szeiketőségi szolga Ól om János nyomdász Gépirónő Rikkancsok, akik az előadás alatt hétszer megjelenő alkalmi újságol osztogatják. Sorozaton kívüli előadás: a sorozatra válton bérletek nem érvényesek. Olcsó helyárai:! Jegyek 20—80 lejig a színház pénztáránál.
