Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-28 / 97. szám
1940 iprllli ?.K. HiLZEN 7 ßK umil uf ■■ ■kJ A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA SKANDINÁVIA şl háború sodrában A nagy európai háború rövidesen betölti nyolcadik hónapját, anélkül, hogy u mindinkább táguló küzdőtér bármelyik pontján döntésről lehetne szó. Az utolsó hetek kel- se teleniil mozgalmasságot vittek a harcba, »le nem változtatnak azon, hogy mindkét fél láthatólag hosszú küzdelemre igyekszik berendezkedni. A mult év szeptemberében kezdődő háborúnak igazi jellegzetessége továbbra is megmarad, hogy az ellenségeskedések alig érintik a milliós hadseregeket magában foglaló főarcvoualat és kizárólag járulékos területeken folynak le. Először Lengyelországban. azután Finnországban, most Norvégiában és ki hinné, hogy az áldozatoknak ez a sora már befejeződött. Másik feltűnő jellemvonása a háborúnak, hogy a diplomáciai küzdelem megelőzni látszik a tulajdonképpeni katonai küzdelmet. Eddig minden háborúban a diplomácia dolga a katonai döulés után kezdődött el igazán. Teljes erővel folyik a diplomáciai küzdelem a semlegesek és a háborúban részt nem vevő országok körül. Az Egyesült-Államoknál, melynek fontos szerepe a háború későbbi időszakaiban mind 1 jelentősebbnek látszik, a nyugati hatalmak dolgoznak nagy erővel. Olaszországban Né- ! mrtország érvényesíti változatlanul fennálló baráti kapcsolatait, de erős diplomáciai munka folyik a színfalak mögött a szövetségesek részéről is. A szovjetoroszok további viselkedő--.' kezd újra titokzatossá válni, ami érthetően erős diplomáciai tevékenységre ad alkalmat a kiizdőfelck mindkét részéről. Kisebb semlegesek és nem hadviselőkkel szemben már nemcsak a megbeszélések, hanem a gazdasági nyomás és a katonai fenyegetés fegyverét is használják. Csak természetes tehát, hogy helyzetük annál súlyosabbá válik, minél tovább tart a háború. Norvégia esetében a fenyegető katonai nyomás váratlan gyorsasággal tényleges hadjárattá módosult s a békés és hadviselésre egyáltalán föl nem készült ország egyik napról a másikra a nagy háború pillanatnyilag legfontosabb harcterévé változott. Különös derűlátás kellene ahhoz, hogy hasonló lehetőségeket más fenyegetett pontokon kizárjunk, mielőtt a nyugati arcvonalon döntő összecsapásra kerülne a sor. Háború a semlegesek ellen A skandináv államok fenyegetett voltáról már jó ideje szó van. A nagy tragédia mégis teljesen készületlenül érte a dánokat és norvégeket. Mindkét ország, szocialista vezetés alatt, hosszú idő óta a pacifizmus fellegvára volt. Sikeres és hosszú ellenállásra egy nagyhatalom támadásával szemben kétségtelenül akkor sem gondolhattak volna, ha katonai fölszerelésük megfelel a mai idők követelményeinek. De Finnország példája mutatja, hogy mire képes egy kisebb ország is, ha komolyan föl van készülve az ellenállásra. Egy katonailag kellőképpen fölkészült Norvégia talán elkerülhette volna azt. hogy’ a nyugaton egymás sikeres megtámadására képtelen nagyhatalmak az ő területén találjanak uj harcteret. Most az a helyzet, hogy a nyugati front mozdulatlansága miatt „legkülönösebb háborúnak“ nevezett küzdelem teljes erejével első sorban a semlegesek ellen irányul. A szövetségesek ostromzárhábo- ruja a semlegeseken át akarja halálra találni Németországot és Németország a semlegeseken át igyekszik mind több ponton megszakítani az ellene összekovácsolt ostromzár- gyürüt. A semlegesek elleni föllépésre különösen. ha azok nem nagyhatalmak, mindig leltet okot vagy ürügyet kapni. Kisebb semleges országok gyakran kénytelenek engedményeket tenni egyik vagy másik fenyegetően túlnyomó erejű hadviselő félnek. Es minden ilyen engedmény kész közbelépési alkalom a túlnyomó erejű másik hadviselő fél számára, ha ez föl akarja az alkalmat használni. Ebből a szempontból a háború jövő, talán közeljövő lehetőségei mind fenyegetőbbé válnak azokra az országokra is, amelyek minden erejükkel kiviül akarnak maradni az eket közvetlenül nem érintő, nagy hatalmi küzdelmen. A NORVÉGIÁI HADI HELYZET A nyugati hatalmak és Németország Norvégiában folyó háborúja, melybe angol-francia oldalon a norvég nép is belesodródott, az első két hét katonai eseményei után is még a kezdet kezdetén van. A németek villámgyors, katonai szempontból mesterien előkészített és végrehajtott lépéseikkel nagy kezdeti előnyt biztosítottak maguknak. Norvégia különös földrajzi alakulata miatt azonban ez a kezdeti előny csak kiinduló pontja a további harcoknak, amelyekben most viszont a tengeren a szövetségesek előnyei érvényesülhetnek. Az ország hosszú földcsík képpen terül el délről északra, a most folyó harcok különböző pontjai, Oslótól Narvikig légvonalban is 1200 kilométert tesznek ki s ennél még sokkal hosszabb területet, ha a partvonal kiszögeléseit vesszük számba. A németek nagyobb haderőt szállítottak partra a Skagerrakon át Oslónál és ugyanakkor meglepetésszerűen elfoglalták az északitengeri partvidékek több fontos kikötőjét is, ahol azonban csapataik egyelőre el vannak szigetelve a délen behatoló német törzshadsereg- től. Norvégia déli tengerpartjai közelében a kezdetben mintegy 50.000 főre becsült s ma már kétségtelenül jóval nagyobb német megszálló hadsereg először keleti és nyugati irányban terjeszkedett. Majd igyekezett kapcsolatokat teremteni az Északi-tenger felé megszállott norvég kikötőkkel, Bergennel és Trondhjemmel. Narvikkal nem gondolhatott közvetlen kapcsolatokra, mert a kikötő Norvégia felől szárazföldön majdnem megközelíthetetlen, mintegy 500 kilométer sziklás terület választja el Norvégia legközelebbi vas- úti és közúti végpontjától. A Narvikba küldött német különítmény, mely legfennebb párezer embert tehet ki, igy csak légi utón [ közlekedhetik a Délnorvégiában előtörő megszálló hadsereggel é* teljesen el van szigetelve. A német megszállás után, alig egy héttel a szövetségesek is megkezdték expediciós hadseregük partraszállitását. Ez rendkívül nehéz és kényes művelet lehetett és lehet még mindig, minthogy a németek a jól felszerelt norvég kikötőket kezükben tartják. Mindkét partraszállás különben arra mutat, hogy ez az alapos előkészületet kívánó művelet mind a németek, mind a szövetségesek részéről már jó ideje a megszervezés stádiumában állott. Angol-francia részről a finnországi háborúval kapcsolatban szerveztek meg egy expediciós hadsereget. Német részről aligr hanem ugvanzer adott okot az első előkészületekre, sőt valószínűnek látszik, bogy ha a nyugati hatalmak részéről tényleg a finnek segítségére került volna sor, akkor ugyanúgy a németek által villámgyorsan megszállott norvég kikötőkkel találták volna magukat szemben, mint a jelen esetben. A kibőjtölési háborút képviselő londoni és párisi körökben nem is mulasztják el ebből azt a következtetést levonni, bogy Chamberlain és Daladier óvatos politikája mennyire helyénvaló volt ebből a szempontból is. Finnország megsegítésének erőszakolása esetén ugyanis a norvégek és talán a svédek is ma a németek oldalán küzdenek, valószínűleg sikeresen a nyugati hatalmak partraszállási kísérletei ellen. Ma a mozgósított norvég hadsereg más jelentős j sulival esik latba az angol-francia expedi- J ciós hadsereg melleit és Svédország mozgósított hadsereggel áll készen semlegességének megóvására. AZ ELSŐ ÖSSZEÜTKÖZÉSEK Az első összeütközések különben már meg is történtek a két expediciós hadsereg között. A norvég hadsereg, melynek mozgósítása a németek által meg nem szállott nagy területen még folyamatban van, több fontos ponton szintén résztvesz a harcban. Ez a mozgósitás nagyon nehéz viszonyok között bonyolódhatik le, minthogy az első német megszállás mindjárt kézrekeritette a hadfelszerelés szempontjából legfontosabb gócpontokat s igy a norvég haderőnek aligha lehet megfelelő fegyverzete. Ez a feladat tehát szintén még a nyugati hatalmakra vár. Nem valószínű azonban az sem, hogy a partra tett expediciós hadseregek már teljesen el volna nak látva a modern harcokhoz szükséges nehéz felszereléssel. Ennek célhoz juttatása az állandóan fenyegetett vizi utakon, a partra- szállitás nehézségeivel és a szárazföldi összeköttetések kétségtelenül erősen megrongált utjain hosszú időt vesz igénybe. Viszont mindkét részről nagy gyorsasággal igyekeznek elérni a stratégiai szempontból fontosnak tartott pontokat. A németek igyekeznek még idejében kezükbe keríteni a Bergen és Irondhjem felé vezető vasútvonalakat és ut- csomópontokat, a szövetségesek pedig rohamgyorsasággal előreküldött csapatokkal próbálják ezt meggátolni. A leginkább délen fekvő Bergen felé a vasúti összeköttetés a németek számára már biztosítottnak látszik. Trondhjem azonban még 250—300 kilométernyire van a délről előnyomuló német hadseregtől, melyet legújabb hírek szerint a helyszínen lévő norvég katonaság mellett már angol csapatok is gátolnak előhaladásában. Nem lehet világosan látni, hogy ez a meglepő gyorsasáéval előredobott angol hadsereg j honnan került erre az arcvonalra, mely a AS ^Számos neuralgikus fájdalom rejtett oka, igen gyakran, a bujjysav. így a trigcminus'ideg ncuralgiái (fog, fül, arc és vakszem tájéki fájdalmak) myaKS,irt neuralgia, bordák közötti-ncuralgia., derek- és hastájeki-neuralgia valamint ülőideggyuladas (isi.i.* ) oka sokszor a hugysav, amely leirakodik az ideghártyák alá is. (A Lugys.iv áltál átitatott ideghal.,., kezelésére csak egyetlen hatásos imód létezik . az Urodonal kúra, amely a betegség rejtett okait kezelj ki, azaz kiválasztja és eltávolítja a hugysavat. E)oktor P. E. Lévy, — aki hosszú éveken át volt a párisi korházak vezető- lorvosa és akinek idegbetegségekre vonatkozó értekezései a legmértékadóbbak, az isiásra vonatkozó egyik fontos munkájában rámutatott annak feltétlen szükségességére, hogy ezeket a megbetegedéseket okvetlenül Urodonal-lal kell kezelni. URODONAL A LEGBIZTOSABB REUMA ELLENI SZER Ha meg akar szabadulni fájdalmaitól, szedjen minden nap 2 kávéskanál Urodonal-t, egy kevés vízben. AZ URODONAL MEGBÍZHATÓ KÉSZÍTMÉNY 1908— 1935 között, a tudományos és orvosi akadémiákon, számos értekezés foglalkozott kitűnő hatásával.1 KAPHATÓ GYÓGYSZERTÁRAKBAN ÉS DROGÉRIÁKBAN ,C HA TE IÁI NI cisz ITMEI 1Y, M l EGBÍZH A TÓ MÍARICA ’• '7: -.r / . szövetségesek eddig ismert legdélibb partraszállási pontjaitól is többszáz kilométernyire fekszik. Az angol—francia haderő különben igyekszik körülzárni Trondhjem kikötőt, még mielőtt a délről előnyomuló német hadsereg odaérkezne. A fjord felől az angol tengeri erő támad, ugv, hogy ezen a ponton a legel keseredettebb küzdelem van kifejlődőben. Trondhjemtől északra egészen a jegestengeri partvidékig mintegy ezer kilomáter hosz' szuságban gyéren lakott terület húzódik, mely legtöbb pontján csak a tenger felől közelíthető meg. Ez a terület egyelőre teljesen a szövetségesek hatáskörébe tartozik. Itt fekszik a vasérc szempontjából annyira fontos Narvik kikötő is, ahol egy elszigetelt német csoport még mindig sikeresen tartja magát. Ennek a csoportnak sorsa azonban megpecsé- teltnek látszik, minthogy a narviki fjord az angolok kezében van, Narvikban és Narvik körül angol katonaság szállott partra s a várostól nem messze északra, a harstadti kerületben egy teljes norvég hadtest bevégezte mozgósítási munkálatait. A Narvikban part- rászállott német katonai különítmény igy előbb-utóbb alighanem kénytelen lesz átlépni a várostól nem messze fekvő norvég—svéd határt. A norvég hadszíntér eseményei mind idő szerübbé teszik Svédország helyzetét is. Teljes joggal merül fel a kérdés, hogy megvédhetne semlegességét a legnagyobb skandináv ország, miután a finnek, norvégek és dánok már ilyen tragikusan belesodródtak a háborús forgatagba. Katonai szakértők, akik tisztán stratégiai szempontból nézik a dolgokat, nem sokat törődve a ma amúgy sem túlságosan tiszteletben tartott nemzetközi joggal, azt állítják, hogy ez a német hadseregek nor- végiai helyzetétől függ. Ha a Norvégiában működő német haderő utánpótlása a szövetségesek tengeri támadásai miatt lehetetlenné válna, vagy nagy nehézségekbe ütköznék, akkor a német hadvezetőség számára egyik napról a másikra elkerülhetetlenül szükséges nek tűnhetik fel a Svédországon keresztül vezető ut. Svédországon keresztül vezet különben egyik ut a vasérc-területek felé is, melyekhez Norvégián keresztül1 az adott viszonyok között Németország már aligha tud eljutni. Viszont más felfogás szerint éppen ez a német szükséglet szolgálhat Svédország védelmére, minthogy támadás esetén a svéd hadsereg még a magas északon fekvő vasérc területek elfoglalása előtt módját ejthetné annak, hogy a kivitelt hosszú időre lehetetlenné tegye. Svédország mozgósított és, amint államférfiad minden kétséget kizáróan hangoztatják, elő van készülve minden lehetőségre. De végeredményben az esetleges svéd ellenállás sorsa is attól függ, hogy milyen álláspontot foglal el Szovjetoroszország. A baltitengeri partokon és északi területeiken teljesen Németországnak és Oroszországnak kiszolgáltatott svédek sikeres ellenállást a két hatalommal szemben aligha tanúsíthatnának. Viszont Moszkva, mely kétségtelenül ki akarja venni a maga hasznát a skandináviai háború által adott helyzetből is, egyelőre hallgat. Sőt az eddiginél nagyobb mértékben hangoztatja semlegességét. Ezt a semlegességet azonban eddigi tapasztalatok szerint nem szabad túlságosan szó szerint venni. Mindenesetre feltűnő dolog, hogy a szovjetorosz kormány éppen most tartja szükségesnek kereskedelmi tárgyalások újabb megkezdését az angol világbirodalommal. Maisky londoni szovjet nagykövet ismételten tárgyalt Halifax külügyminiszterrel és Buttler angol külügyi államtitkárral Nyugati reménykedők ebből azt következtetik. Hogy Szovjetoroszország, miután az eddigi eseményekből a maga hasznát biztositotta, újra eltávolodik a németektől. A szovjetoroszok ellenfelei viszont újabb csapdát gvanitanak. melyet Moszkva a legveszélyesebb pillanatban robbanthat ki a szövetsé*'gesek ellen. A norvégiai harctéren egyelőre I uralkodó bizonytalanság igy kiterjed az észa- j ki küzdelmek diplomáciai hátterére is. Köz- j ben tovább folyik az ostromzár-háboru, amelyet London változatlanul fegyverei legerősebbjének tart s amelynek csavarmenetén szüntelenül igyekszik tovább szorítani a blokád minden ellenállás szétnyomására megszervezett pusztító csavarjait. —s. Szenvedéseim maid nem 20 évig tartottak... irja többek között Olariu János Cluj, Str. Petrovici 7., majd folytatja: ... a hossza i éveken keresztüli nagy gyomorfájdalmaimtól hála Istennek és a Gastro D. orvosságnak, valahára teljesen gyógyult állapotban irom e pár sort, habár megkésve, de e köszönettel I tartozom. Szenvedéseim majdnem 20 évig i tartottak, a sok orvosság és diétázás utolsó , időben már nem használt semmit, mig az j újságban olvastam a Gastro D.-cikkeket, ma- j gam is vettem egy üveggel, melynek haszná- ! lata után már éreztem javulást és igy még 3 üveggel vettem, melynek használata után teljesen egészségesnek éreztem magam, fogyaszthatok bármilyen ételeket. Ismételten köszönetét mondok gyógyszerész urnák és a Gastro D. gyógyszernek . . . Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy megrendelhető 150 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124. ' BISTRITAN FOGTÁK EL A BÁTOSI ÖZVEGYASSZONY GYILKOSÁT. Tegnap a besztercei rendőrség leigazoltatott egy fiatalembert, aki szalonnát akart eladni az auto- buszállomás környéki korcsmákban. A fiatalembert, akit Dullner Vilhelmnek hívnak, elő- állitották a rendőrségen. Kihallgatása során kiderült, hogy a véletlenül rendőrkézre került fiatalember gyilkosságot követett el. A tekei járásban lévő Bátos községben együtt élt Pfefferi Anna 49 éves özvegyasszonnyal és, mert az asszony nem adott neki elég pénzt, borzasztóan megkinozta, majd megfojtotta. Ezután — hogy öngyilkosság látszatát keltse — az asszonyt felakasztotta szobájának mesergerendájára. Borzalmas tettének elkövetése után kifosztotta a lakást, majd megszökött. Megállapították Dullnerről azt is, hogy lopásért büntetve volt már. Dullnert átadták a csendőrségnek, amely a további nyomozást végzi a gyilkosság ügyében. Svédország helyzete I
