Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-27 / 96. szám

ELLENZÉK 10 40 i pr III* 2 7. „Mi olcsó ma, kérem, mi olcsó?“ Körséta a rohamosan dráguló élelmiszerpiacon. — A negyven lejes káposztafej. — Sóska: ötven lej kilója. — Lassan, de szívósan kúszik a tavaszi oltványok ára is CLUJ (KOLOZSVÁR) április 2<>. Megcsal* a, kifosztva érezzük magun­kat, ahogy a ragyogó napsütésben keresz­tülvergődünk a „lermelők" és a ,Á i- szonteladók” által emelt burrikádokon. Hiába rohamoztuk meg, mint az áradat. Az ár, igen, az ár, amely itt már koinmy méretet látszott ölteni, csak apró ösvé­nyeket vágott a komor torlaszok küzvitl s csak itt-ott hagyott maga után egy-ki t zöld szigetecskét, néhány virágos foltot. Képletekben beszélünk. \irágos szavak­ká], ahogy a tavaszhoz ülik. Pedig egy­szerűbben is kifejezésre juttathatnánk ta­pasztalatainkat ezen a lármás piacon oly- képp, hogy megállunk a középen, hátat fordítva a vasárcsarnokká szépült néhai Tornavivódának és szemíől-szembe a leg- uagyobbforgalmu keresztül tál. óvatosan feltesszük a kérdést: mi ujság? A válasz sokatmondó a maga egvsie- rüségében: zsenge kicsi és nagy salátale- vél 8 -10 lej egy „kosárral“. (Tessék el­képzelni egv lapos gyékény tányért, rajta néhány frissen permetezett zöld levél — portóimentes — három bokor saláta hal­vány üzenete1 nagy késéssel, de majd én is megérkezem, drágám ...) Rubinpiros hónapos retek 10—12 lej egy „csomó”. (Ez esetben nem „sokat4' jelent Egy cso­mó: átlag tizennégy fej — gombostűfej — négy harapás. Ennek is van levele: látnátok fehérben. amikor beszállingó* zok . . .) Sóska 50 lej kilója* Mezei komló 15 lej egy fentemlitett csomó. Marti lapu (szintén mezei) 10 lej ugyanannyi. Spenót 25 lej kilója. (Drága gyermek, fogyaszt­hatod korlátlan mennyiségben. Ez és a zöldhagvma kiaknázatlan az árban. Ren geteg keridhet belőle piacra még.) A HÁZIASSZONY RÉMÜLDÖZIK Á szívélyes háziasszony továbbvezet s miközben bevásárol: vitatkozik, rémüldö­zik, bírál, ócsárol joggal és következés­képpen meg-megmutatja a karján függő i’éligtelt kosarat, majd meg-megcsörgeti tenyerén fogyó pénzecskéjét: — Ez maradt a százhúszból Néhány fakó ércpénz: ;.Bun pentru un leu14 — „Bun pentru doi lei44. Útközben, a tavaszi oltványoknak a Malomárok mellett húzódó arcvonala fe­lé megtudom, hogy őnagysága féligtelt kosarát főleg egy fej édeskáposzta dom­borítja amit 40 lejért! vásárolt. — Vehettem volna víztől súlyos sava­nyú káposztát tizenötért kilóját, vagy pi­ros káposztát husz-harmincéit fejét, de-..— felvonja a vállát mintegy hiinbá- | uóan. — Nyári rózsa-krumpli! Nyári rózsa- krumpli! Isten mentsen meg tőle! Eleget volt az enyém* Hadd vegye más, hadd le­gyen a másé — öt lej kilója! — hangzik az ütemes kiáltás az egyik élelmes ter­melő sátra felől. — Isten mentsen meg tőle — vissz­hangozza a háziasszony — bár egy lejjel sikerült alábbnyomnia az árát. Mire elérkezünk a tavaszi oltványok­hoz. megállapítjuk, hogy az ár lassan, de szívósan kúszik, sodrása gyorsul. Vájj in, ruegkiméli-e azt a sok-sok nyugalmas ott­hont . .. Ám a piaci lármában nincs idő és tér magasabb, elmélkedésre. A durva faasz- 1 talokou, a ponyva árnyékában gúnyoló­dik az áru és az ár: dióbél 72 lej kg. Szilvái/ (mi súlyosabb: az iz, vagy a viz?) 26 lej kg. Aszaltszilva nagyon aszalt szil­va 24 lej kg. Vaj 120 lej kg. (Olvasztva és alvasztva is annyi.) Elhaladunk az egyik betonsátor előtt, ahol kél ifjú vitatkozik. — Mondom, hogy a hetvenkettő* is megfelel! Azt vegyük! — igy az egyik. — Ered; már te, te .nyolcvanhármas“. Nem látod, hogy avas! -— torkolja le a másik. — Tőlem akár prágai sonkát is ve hetsz Én ennél maradok* — s mond egy cifrát a nyomatékosság kedvéért. Bocsánatot kérek őnagyságától, hogy közelebbről szemlélhessem ezt a vásárló kedvet. ! A két ifjú -— nemrég hagyhatták ott a I munkaasztalt: a gyalut és a benziulám- I pút —- hosszabb kirándulásra vannak Le- I öltözve: erősen foltozott strapa-ruha, nr- I mótlan bakancs, hátizsák. Állnak a leg- ! időállóbbnak, legtartalmasabbnak veit tápérték —- a szalonna előtt és számol­nak, vitatkoznak. Az a\ásnák mondott a legolcsóbb: 72 lej kilója. ám minden avassága mellett fehér. olyan fehér és tapadó, mint a tavalyi hó. A paprikával Lefuttatott s a füsttől imigyorókeméuyre érlelt 100 lejes árzászlócskával büszkél­kedik. Az a hátizsákos, amelyiknek a benzinlámpa hagyott mély nyomokat vas kos ujjain, ebből vásárol egy egész kilét. — Huszonnyolc lej különbözet — szól fitymálólag a másik. — Én ezt megtaka­rítottam Halvát \ ásárolok vele. No. meg­lássuk. ki marad éhesekben A/, utravaló eltűnik a zsákban. A fiuk elindulnak hosszú, egyenletes léptekkel, kissé előre görnyedve talán nem is a há­tukon lévő teller, hanem az újabb gon­dok súlya alatt. AZ OLTVÁNYOK PIACÁN Már ott állunk a közszemlére kitett oltványok előtt, de még egyre fidemben cseng: no, meglássuk, ki marad éhesek­ben . .. A szőlővenyigének 8 lej darabja. Olyan villalakó. kertes polgárok rajzák körül, akiknek sejtelmük sincs, hogyan kell kö- riilnyirni a gyökereket, a hajtásokat ho­gyan kell megforgatni a földjét s miként Rém minősítik át elsőrendű szükségleti cikkekké a hentesárukat BUCLRESTI, április 26. (Saját tudósitónktól.) Mint ismeretes, a nemzetgazdasági minisztérium a hentesárukat nemrégiben kivette az elsőrendű szükségleti cikkek kategóriájából. A bucureştii polgármesteri hivatal nem ér­tett egyet az átminősítéssel és feliratot inté­zett a minisztériumhoz, amelyben kérte, hogy a hentesárukra vonatkozólag hozzon a mi­nisztérium uj rendeletet, amellyel állítsa vissza az előzetes helyzetet. A nemzetgazda­sági minisztérium most válaszolt a székesfő­városi polgármesteri hivatalnak, tudatván ar­ról, hogy a kérést nem teljesiti. E szerint a hentesáruk továbbra is kívül maradnak az elsőrendű szükségleti cikkek lajstromából. Német érdekeltség láda- és csomagoló­háncs gyárat akar létesíteni Basarabiaban BLTCÜRESTI, április 26. (Saját tudósítónktól.) A földművelésügyi minisztérium egy német tőkeérdekeltségtől ajánlatot kapott egy láda és csomagolóháncs­gyár felállítására. Az ajánlatban részletesen le vannak Írva a gyáralapitás összes előnyei a romániai gyümölcs értékesítése és különö­sen annak kivitele szempontjából. A terv sze­rint a gyárat a besszarábiai Copanca nevű községben állítanák fel. Ez a község az or­szág egyik legfontosabb gyümölcstermelő vi­dékének központja. A minisztérium kiadta az ajánlatot az or­szágos erdőigazgatóságnak (CAPS) tanulmá­nyozás és véleményezés végett. Külföldi áruajánlatok BELCEJM B'iisszeli cég gyapjurongvbehozatali cégek­kel keres kapcsolatot (7759). Brüsszeli gyár kivitelre ajánl tüskés drót­sövényt, villáin motorokat és villamos száraz­elemeket (7758). Briiszzeli gyár eladásra kínál gyapjúszöve­tet és g/apjukonfekcióárut (7758). Sí. Nicolas-Waesi cég gyapjú és gyapot- paplant ajánl kivitelre (7758). Brüsszeli képviseleti iroda gyapjutakarót, lapátot, • evőeszközt, csokoládét é3 kétszersül- tét ajánl kivitelre (7758). Antwerpeni gyár glicerint és vegyészeti árukat ajánl kivitelre (7758). Brüsszeli gyár villamos szárazelemeket ki- nál kivitelre (7758). Brüsszeli cég kivitelre ajánl vaslemezt és kékkövet (7758). Alusti gyár képviselőt keres Romániában. Az ajánlkozóktól megkivántatik, hogy a ro­mániai bőr-, cipő-, köt8zövő- és posztógyárak­nál be legyenek vezetve. ­NÉMETORSZÁG j Berlini gyár játékáru behozatalával foglal- • kozó cégekkel keres kapcsolatot (7904). SPANYOLORSZÁG Valenciai cég olyan romániai cégekkel ke­res kapcsolatot, amelyek kompenzációs ala­pon dolgoznak (7580). TÖRÖKORSZÁG Isztambuli cég romániai exportőrökkel ke­res kapcsolatot (7802). Fenti cégek nevei és pontos cimei meg­tudhatók a bucureştii kereskedelmi és ipar­kamaránál (Camera de Comerţ si Industrie, Serviciu! de Informatiunii), Bucureşti I.. Str. Bursei 4. A megkeresésekben hivatkozni kell a közlemények végén zárójelben feltün­tetett iktatószámokra. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, JPiata Unirii* Kik kaplak behozatali engedélyt áprilisi, utááü l'émipuri és elektrotechnikai cikkek: „Uz. 'lilán. Nadrág, Caian", 20.000 kg., 255.670 lej Szlovákia. „Tramvai »i Electr. Braila”, 2.108 kg . 210 860 lej Anglia. — „Malaxa" 16 000 kg., 141.650 lej Jugoszlávia. — Petre Feld 383 600 kg., 34.500 lej. — „Astra Fab. de Vagoane" 300 kg., 26.500 lej. — „Uzinele Igémé S. A." 2500 kg., 250.000 lej. — Petre Kt Id 25 kg. 39.360 lej. — „Astra Fahr, de Vagoane" 1340 kg., 112.500 lej. — Walter 1 iieiude! Brassó 910 kg., 136.950 lej. — „ludubtria Sârmei S. A.4' 3350 kg., 435.000 lei. — „Moravia Română*4 300 kg., 32.500 lej. — „Uzinele de modelat si emailat Me­diaş” 500 kg., 115.500 lej. — „Uzinele Titan, Nădrag, Calau”, 3,500.000 lej. — „Uzinele Titan, Nodrag, Caian", .3,500.000 lej. — «Uzi­nele Titan, Nadrag, Caian44, 3,500.000 lej. — „Uzinele Dumitrescu Romanati”, 500.000 lej, Németi»***ág. — „Soc. FrancoRomână” 25‘*0 kg., 132.825 lej Anglia. — „Corvinus, Turnătorie Fier" Kolozsvár, 10.000 kg., 38 ezer lej, Bulgaria. — „Steaua Electrica” 9011 kg., 771.105 Italia. — „Schram Hitl et Schmidt Toplet44 1664 kg., 101.860 lej. — „Malaxa 4 4800 kg., 125.950 lej. — „Indust­ria Sârmei” 5880 kg., 930.000 lej. — Eugen Lazărescu 539 kg., 109.600 lej. — Petre Feld 1050 kg., 107.025 lej. — „Ford Romána” 6030 kg.. 235.111 lej. — D-tru Voina 5600 kg., 444.000 lej Németország. (Folytatjuk.) ÁRVERÉSEK A VÁMHIVATALOK- j BAN. A pénzügyminiszter rendeletére a vámközegek által elkobzott árukra és tárgyakra a következő erdélyi és bánsági vámhivatalokban tartanak újabb árveré­seket: Május 2-án Oravicán, május 3-án Nagyszebenben. május 4-éu Gyulafehér­váron. május 6-án Temesváron, májos 7 én Nagyváradon és május 8-án Bihar- püspökiben. A Hivatalos Lap április 20-i (Partea II.) száma részletesen felsorolja az árverésre kerülő árukat és tárgyakat. CSERZŐANYAGOK BEJELENTÉSE, A nyersbőrbeszerző kartell (ODAMP) felszóli-j tóttá azokat az erdőipari vállalatokat, ame­lyek bőrcserzéshez szükséges nyersanyagokat termelnek, hogy ilyen készleteiket jelentsék be a kartellnek. A bejelentésben a termelt mennyiséget, a feladóállomást, az átadás idejét és az árakat is fel kell tüntetni. NEM NEMES FÉMEK BEVÁLTÁSI ÁRA. A Hivatalos Lap közli a hadfelszerelési mi­nisztérium rendeletét a nem nemes fémek összegyűjtésére és árának megállapitására vo­natkozóan. A rendelet a következő főbb in­tézkedéseket tartalmazza: A nem nemes fé­mek: réz, nikkel, ón, ólom, horgany, vörös­réz, aluminium, stb. és ezek ötvözeteinek ócska, vagy hulladék állapotban történő ősz- I szegyüjtésére a bucureştii Uniunea Indus­triilor Metalurgice si Miniere din Romania (U. I. M. M. R.) kap megbizást. Az össze­gyűjtést az UIMMR szervei végzik, a fentiek csak ennek a szervezetnek adhatók el. Ugyan­ez a szervezet osztja el az összegyűjtött fé­meket a feldolgozó fémipari vállalatoknak. Az egves ócskafémek beváltási árait a kö­vetkezőképpen állapítja meg a rendelet: Vö­rösréz, táblákban, vagy rudakban, 3 millimé­ternél vastagabb 78 lej. Ugyanez 3 mm.-nél vékonyabb 70 lej, ugyanez apró hulladékok­ban 63 lej. Sárgaréz, tömbökben, nagyobb da­rabokban 52 lej, ugyanez öntvényben kisebb tömbökben 50 lej, ugyanez apró darabokban 45 lej, mig huzalokban 38 lej. Bronz, 500 gramnál kisebb darabokban 60 lej, 500 gram- nál nagyobb darabokban 65 lej, bronzhulla­dék 38 lej. Hoigany, klissétáblákban, vagy nagyobb darabokban 28 lej, kisebb darabok­ban, forrasztva, stb. 24 lej. Elektrolyt hul­ladékok 30 lej. Lágy ólom 40 lej, kemény ólom 35 lej. Nikkel 260 lej. Alpakka, 18— 20 százalékos, 85 lej, 18 százalékosnál gyen gébb 65 lej. Aluminium nagyobb darabokban 110 lej, kisebb darabokban 85 lej, aluminium tubusok, vagy ócska dobozok 45 lej. A fen­tiek ötvözeteinek árát fémtartalmúk szerint állapítják meg. Az UIMMR az igy összegyűj­tött fémeket 15 százalékkal drágábban adja tovább a feldolgozó vállalatoknak, ez a 15 százalék fedezi az összegyűjtéssel és szétosz­tással járó költségeket. A rendelet azonnal életbelépett. A NAPRAFORGÓMAGBÓL GYÁRTOTT FINOMÍTOTT OLAJ ELADÁSI ÁRAIT a következőképpen alapították meg: Balti vá­rosában 48 lej loco gyár. 49 lej nagybani eladásnál és 51 lej a kicsinybeni eladásnál. Bucurestiben a gyári ár 52 lej, a nagybani eladás ára 53 lej és a kicsinybeni eladásoké 55 lej. Ezekhez az árakhoz hozzá kell adni a számla-bélyegillet éket, valamint az előbb emlitett két városon kivül levő eladási köz­pontoknál a legközelebbi eladási helytől szá­mított szállítási költségeket. A hadsereg szá mára az eladási árak a következők: Balti­ban 46 lej kgr.-kint loco gyár, Bucuresti­ben 50 lej loco gyár. A községek és váro­sok polgármesterei felhatalmazást kaptak, hogy a jelen rendelet első szakaszában meg­állapított intézkedések alapján rendeleti utón megszabják a helyi maximális árakat*,.. kell elrejteni a téli lágy elől, majd meg- karozni, hogy gyümölcsöt teremjen I0íl őszén. L álja. a legtöbb kísérleti vevő mondja a háziasszony. Összevásárol­nak tíz, busz, harminc darabot s elássd a kertjükben egv-egy méter távolságra egymástól. Hátha? — legyint. A termelő buzgón magyaráz egyik ve- vőjének: — Aztán az ültetésnél ? a kai ózásnál lessék megJűteni. így ni. hogy a karó ki ne törje a gyükerinél No tessék hat da­rab! fejezi lie gyorsan az előadást. Nagy a forgalom. I Egyik elegáns hölgyvevő megkérdi, j hogy elültetheti a verandán, a ládába. Hogyne! Tessék* — igyekszik ha­mar szabadulni három venyigétől a gazda A gyümölcsfa oltványosok 25—35 lej­ért vesztegetik a „Jonathán“-t, 30—35 lejért a barackot és a különböző körte- fajtat. — Tessék szétnézni a piacon - ösz­tönzik vevőiket. — A legszemetehh al­mának 12 és 16 lej között váltakozik az ára. hogy a fajalmákról ne is beszéljünk. Hát nem gazdaságos most gyorsan besze­rezni ezeket a nemes oltványokat? — Nagyon drága, jaj nagyon drága — érvelnek kórusban A termelő széttárja karjait, szélesen, hatásosan: •— Mi olcsó ma. kérem, mi olcsó? A fenyőfaoltvány! Itt a friss örök- ; zöld csemete: 2 lej darabja! — rikkantja I ! el magát a szomszédban egy zordbajuszu | j havasi ember. Biztató) ez a kiáltás. Örökzöld... örök­zöld . . Benne van a fenséges, békés ha­vas szine, illata, benne van a karácsonyi harangok iinnepélves kongása, a megvál­tó szeretet közeledésének várvavárt pil- I lanata. De mindezen tulhangzik a piaci lár­ma. Belehasit a könyörtelenül éles nap­lény. ami ezen a tavaszon mintha egyet­len derűs képet sem akarna vetíteni u földre... (I f}.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom