Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-27 / 96. szám
2 ’ELLENZÉK If49 Április 77. Szeptember §ia 49 siázalcBtkaB növekedett a drágaság Elarfév alak 90*/ 4 százalékkal drágultak a közsztikscgleté cikkek A hadsereg felszereléséért (.11 l .1 (KOLOZSVÁR), április 26 Napjainkban egyre általánosabbá és fenyő setébbé váló probléma a/, állandóan iokozódó drágaság. Mindennapi szükségleteink beszerzésénél az árak folytonos emelkedésével folyton érnek meglepetések, ami a fixfiz.etésböl éló tömegek számára veszedelmesen növekvő gondot jelent. Vizsgáljuk csak közelebbről: bogy is állunk a drágasággal? Legilletékesebb mértékül a közszükségleti cikkek hivatalos indexszáma szolgálhat. Lássuk előbb, hogyan nyerjük ezt a számot. Az illetékes hivatalos szervek minden hó első napjaiban elkészítik, főként a szerényebb háztartásban szükséges közszükségleti cikkek árjegyzékét. (Pld. kenyér, liszt. bus. vaj. tojás. cukor, kávé. burgonya, néhány ruházati cikkek, tűzifa, szappan, fodrász, lakbér és végül, hogy szórakozásunk se maradjon egészen ki. ezen jegyzékben legutolsó sorban ínég két mozijegy is meghúzódik). Hangsúlyozzuk azonban, hogy ezeu cikkekből minden hónapban mindig ugyanazon mennyiségű és minőségű árut vettek fel, a mennyiségeknél nagy figyelem van forditva az egye» cikkek egymáshoz való arányára, pld. amig kenyérből 14 kg. van felvéve, addig zsirból 1 kg., tojásból 10 drb., rizsből 0.5 kg., illetve az egyes cikkek — a fogyasztás szerint — egymáshoz aránylagosak. E mennyiségekből he- szorzott egységárak végösszege adja az indexszámot. így természetesen, ha valamelyik cikk drágul, az indexszám azonnal megváltozik, tehát ha az áruk értéke csökken, vagy emelkedik, aszerint csökken vagy emelkedik az indexszám ú. Az indexszámokat most már egymás mellé állítva, minden hónapban pontos képet kaphatunk a drágulásról és igy azt százalékkal is kifejezhetjük. _ Az utolsó két év alatt a fentebbi módon összeállított indexszám legalacsonyabb 1934 január 1-én volt, amikor is az 1169.70-t tett ki. Az. indexszám — elég lassú ütemben — 19.>9 jan. 1-ig 1579.55-re emelkedett, tehát a hivatalosan megái.apitot t indexszám alapján u drágulás 1934 január 1 -töl 1939 jan. l-ig 35.04 százalékot emelkedett. Ez az emelkedés számszerűleg elég nagy, de — tekintve, hogy öt év alatt következett be — mégsem volt annyira érezhető, mint a napjainkban bekövetkezett drágtdás. 1919 január 1 -töl szeptemberig ugyanis, az előbbi évek szabályszerű áremelkedése tovább tartott és az 1939 január 1-i 1579.55-ös indexszám 1939 szept. 1-re 1658.05-re emelkedett, vagyis 1939. év első nyolc hónapjában a közszükségleti cikkek ára újabb 6.71 százalékkal emelkedett. (Itt megjegyezzük, bogy a drágulás százalékszámítását mindenütt az 1934 jan. 1-i indexszámhoz viszonyítottuk). A háború kitörése nyomán keletkezett gazdasági válság a drágulásnak újabb lendületet adott és az eddigi lassú emelkedés már egészen gyors iramot vett. Az 1939 szept. 1-i 1658.05-ös indexszám két hónap alatt, vagyis november 1-re már 1881.40-re, 1940 április 1-re pedig 2231-re emelkedik! Vagyis az árindexben szereplő közszükségleti cikkek ára 1939 szept. 1-től 1940 ápr. l-ig 49 százalékos növekedést mutat. Tekintettel azonban az 1934 január 1-i 1169.70-es és a folyó év április l-ig 2231-es indexszámokra, megállapíthatjuk, hogy a közszükségleti cikkek árai 1934. évtől f. év április l-ig 90.73 százalékkal emelkedtek. Az e hóban életbeléptetett adó és bélyegilletékek emelésével a bevezetett nemzetvédelmi illetékekkel egyes cikkek árai tovább emelkedtek, de azt majd csak a május 1-i indexszám összeállítása után lehet majd kimutatná. Komoly előkészületek a bucureştii magyar népművészeti kiállításra GHEORGHENI. (Gyergyószentmiklős) A Magyar Népközösség gyergvói tagozatának kulturális szakosztálya a napokban megtartott értekezletén a bukaresti magyar népművészeti kiállításon leendő részvétele és ezzel kapcsolatoi teendők előkészítésével foglalkozott. A kulturális szakosztály elnöke, László Ignác bejelentette, hogy a kiállítás legfőbb rendezőivel folytatott megbeszélései során* arról győződött meg, hogy igen komoly és nagy fontosságú célkitűzés- T ól van szó, melynek sikere érdekében magyarságunknak minden lehetőt el kell kö■ i etni. *»■-.. , i1'. Gaál Alajos tagozati elnök a kezeiben levő hivatalos adatok alapján ismerteti az I önálló és bizományi kiállítási rendszerek feltételeit. Véleménye szerint Gyergvó vidéke : a következő dolgokkal vehetne részt a kiállításon: Csíki farkas-fogas szőnyegekkel, tiszafa- faragván) okkal és minden olyan dologgal, melyek csak emelni tudnák Gyergyó népe ügyességét, életrevalóságát. Célszerűnek tartaná egy gyergyói stilü külön székely-szoba berendezését, melyben a felvilágositást székelyszőttesbe öltözött leányok és fiuk adnák. Dr. Makkayné kalotaszegi és más vidékről származott dolgait szívesen bocsátja a cél szolgálatára. Indítványozza, hogy Gyergyó részére a kiállítás anyaga számára egy külön terem biztosíttassák s amennyiben a bemutaA béke és háború csodái A hatalmas 35x25 cm. nagyságú vaskos album, rengeteg szövegrészét 20 hétszinnyomá- su és 24 egyszinii fénylemez illusztráció díszíti. A képekből néhányat mutatóban közlünk: Queen Mary az óriáshajó. L. Z. 130. a legújabb Zeppelin léghajó. A kéttestű Seversky Clipper utasszállító repülőgép kereszt« metszete. A Mersey alagút Liverpoolban. A Maginot-vonal keresztmetszete. Londont védő léggömb-hálózat. Német hadikocsik. A „Nelson11 ágyustornya keresztmetszetben. A Zeiss Planetarium, stb., stb. Az óriás-kötet diszkó- tésben 532 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük. Kérje a legújabb könyvek ingyenes jegyzékét. tóhoz az itteni személyek felutazása tetemes költséggel járna, azt a Bukarestben lakó székelyekkel oldják meg. Gál Ferenc, a házi ipari termékek kiállításával kapcsolatban, önként vállalja a környéken' már régiséget jelentő szőnyegek ősz- szegyüjtését s ajánlja az értékesebb varrotta- sok összegyűjtését is. Nargy Béla ref. lelkész Gál Ferenc javaslataira vonatkozólag, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Muzeum előzetes szakvéleményének a kikérését látná célszerűnek. Dr. Gál szerint azonban nincs erre szükség, amennyiben a kiállításon a muzeum is résztvesz. Viszont ornamentika tekintetében a kölcsönös egymásra hatás az egy és ugyanazon vidékekről összegyűjtött dolgoknak lehetetlenné tenné az értéket és hatást. Igen fontosnak tartja úgy a kiállításon résztvevők, mint az anyaggyüjtők és választók részére, hogy az összeállításnál a színezésre helyezzék a fősulyt. A házi ipari jelleg kidomboritása érdekében jelentősnek látná a székely osztováta kiszállítását és a kiállításon annak üzembe való helyezését. Kéri a jelenlevőket, hogy tegyenek meg minden lehetőt a siker érdekében, mert az eredmény népünk műveltsége és élniakarásának értékpróbája. A kiállításra összegyüjtendő anyag megtekintésére és kiválasztására László Ignác fő- esperes-plébánost, dr. Gaál Alajost és Gál Ferencet kérték fel. László Ignác szívesen ajánlja fel munkáját az ügy legmesszebbmenő támogatására, ígéri, hogy hasonló értelmű megkeresést fog intézni a kerületéhez tartozó lelkészi hivatalok és tanhatóságokhoz s az anyag összegyűjtésére a helybeli zárda vezetőségétől fog alkalmas helyiséget kieszközölni. Helyesli dr. Gaál azon indítványát, hogy a kiállítási anyagot először mutassák be egy helyi kiállítás keretében és az ebből befolyó jövedelmet fordítsák a nagy kiállításon történő részvétel költségeinek fedezésére. Végeredményben is a következőkben ősz- szegezték a kiállítási anyagnak a város és községek területéről leendő összegyűjtését: 1. Népviseleti (női és férfi ruházat). 2. Varrottasok. 3. Régi és uj szőnyegek. 4 Székely szőttesek. 5. Tiszafa-faragványok. A Magyar Népközösségi tagozat kultur- osztálya részéről tartott első értekezlet a nagy és fentos célkitűzéshez méltó komoly és bizakodó hangulatban, a munka azonnali felvételének hangoztatásával ért véget. (csiby.) A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregtől szerelési pénztárjegyeket (honokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a péruügylgazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltétéin állampapírok, mivel 4.5 sza Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejárain bon, ahogyan a jegyzőié! akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, miy a három, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. ^ Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ős/* szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név• érték J0 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat honjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kotozs) megye preiektusa MANOLE ENESCU ezredes. Küszöbön áll a zeneszerzők, festők és szobrászok nyugdíjintézetének megszervezése BUCUREŞTI, április 26. I Az „Universul“ jelentése szerint a munkaügyi minisztériumban küszöbön áll a ze- 1 neszerzők, festők és szobrászok nyugdíjintézetének megszervezésére indult munka. Röviddel ezelőtt ugyanis a parlament törvényt szavazott meg a kérdéses nyugdíjintézet felállításáról, mely a társadalombiztositó keretében kezdi meg működését. A nyugdíjra azok nyernek jogosultságot, akik tagjai a romániai zeneszerzők egyesületének, vagy a szépművészeti szindikátusnak és legalább tiz év óta ismert működést fejtve ki, hozzájárultak a román nép lelki javainak gazdagításához. A nyugdíj összege — melynek folyósítása az 55. életkor betöltésekor kezdődik — 6000—20.000 lej. özvegyek és gyermekek a nyugdíj egyrészére tarthatnak igényt. Ötvenöt é\en alul csupán testi, vagy szellemi munkaképtelenek kapnak nyugdijat. Halálozás esetén temetési járulék, betegség esetén pedig segély utalható ki. A NYUGDÍJALAP JÖVEDELMEI A nyugdíjalapot a következő jövedelmekből létesítik: A munkaügyi minisztérium által megállapított bizonyos összegből, melyet az írók Nyugdijegyesülete utal át az uj nyugdíjpénztárhoz, a kották, zenei szaklapok, valamint festészeti és szobrászati kiállítások és szaklapok után befolyó illetékekből. Ez az illetmény legkevesebb 7 lej kell, hogy legyen. A hanglemezek utáni 3 lej bélyegilletékből, továbbá mindenfajta szerzői jog négy százalékából. Ez a négy százalék egyenlő arányban terheli a szerzőt, a fordítót és a kiadót, illetve a színházakat. Kétszázalékos olyan illet- ménvből, amely a zenei hangszerek, gramofonok, rádiók eladásából származik. Ugyanez a két százalék szerepel, mint jövedelmi forrás az összes festészeti és szobrászati müvek után. Két százalék esik a nyugdíjalap javára a síremlékek, a templomi szobrok és a nyilvános emlékművek után is. Ez az illeték megkétszereződik, ha az alkotó művész nem I román állampolgár, öt százalékot kell fizetni a fenti alapra a művészeti kiállítások bérleti szerződéseire, ha a kiállított müvek nagyobb- része értékes. Ha kevésbé értékes alkotások vannak túlsúlyban, úgy az illeték csak két százalék. Esetleges támogatások, adakozások is a nyugdíjalap növelésére szolgálnak. Végül azon büntetések, amelyeket az elmaradt tartozások fejében rónak ki. A törvény szigorúan intézkedik a hanglemezeken alkalmazandó bélyegek használatáról. Különleges bélyegeket kell itt alkalmazni, amelyeket cégpecsétekkel látnak el. A lebélyegzésért a hanglemez eladója felelős. Az összes kiadók, filmvállalkozók, színházigazgatók havonként két példányban kimutatást készítenek, amelyből kiviláglik a hónap folyamán eszközölt kifizetések mennyisége. A szerzői és fordítói dijakat semmi körülmények1 között" sem tartják vissza. A kiadó, vagy a színház nem háríthatja át sem részben, sem teljes egészében a szerzőkre és fordítókra megállapított kvótát. Minden ilyen egyezség érvénytelen. A hangszerek, stb. illetményei az eladót terhelik. A műemlékek, síremlékek, stb. illetményei a munkálatok végrehajtóit terhelik. Az illetményekkel együtt kimutatást is be kell nyújtani a végzett munkáról és a munka jövedelméről. A kiállítások illetményei természetesen a kiállítókat érinlik. Minden olyan szerv, amely a fenti terheket viseli, köteles bármikor bemutatni számadásait az esetleges felülvizsgálatoknak. Ha valaki nem tett elegendő bélyeget a hanglemezre, úgy a nvugdijegyesületnek joga van őt a bélyeg értéke ötszörösének megfizetésére büntetni, de a birság legalább 1080 lej kell hogy legyen. A nvugdijegyesület jövedelmei az állami jövedelmek elbírálása alá esnek, tehát a társadalombiztositó szervek által is behajthatok. A törvényes rendelkezések 1940 április 15-én léptek életbe. iMBBBBMa—asm m«™« Pénteken nyili meg a Budapesté Nemzetközi Vásár Budapestről jelentik: Pénteken, április 26-án nyílt meg a Budapesti Nemzetközi Vasár. hogy 11 napon újra találkozóhelye legyen nyolc ország kiállítóinak és Közép- meg Keleteurópa nemzetközi látogatóinak. A Városligetben rendben felépült a Vásárváros, ezúttal mind hatalmas csarnokokból, többemeletes magas üvegpalotákból nem kevesebb, mint három mozgószinházzal, két divatbemutató színházzal, antennával, külön vasúti vágánnyal, külön postahivatallal, tűzoltósággal, mentőkkel, széles utakkal, óriási terekkel, egyszóval igazi, teljes város. Már az áru, a kiállitási tárgyak tömege is mind ott van a maga helyén s a kiállítók az utolsó simításokat végzik büszke standjaikon. Itt-ott már világosan látható egy-egy érdekes szenzáció. A dohányjövedék hatalmas pavilonja, kompletten berendezett cigarettagyár. Itt a közönség szemeláttára töltik a BNVMemphis cigarettát, amelyet a maga egész finom minőségével kedveskedésnek száutak a vásár látogatói részére. Az egyik helyen egyszerű ember, aki vidéki szerelő próbálja a vásáron bemutatásra kerülő találmányát, amellyel a „hörbölést sikerült kii küszöbölnie. Hörbölésnek hívják az autósok * azt, amikor a motor részére nem egyenletesen adagolják a gázt, aminek következménye a motor ugrása. De ez a találmány még azt is megakadályozza, hogy az autó vezetője — ami bizony gyakori eset — a fék helyett ne a gázpedálba taposson bele. A Vásár közepén, ahogy az egy ilyen nagy úrhoz illik, külön hatalmas épületben trónol a Pénz. A takarékpénztárak és bankok közös csarnoka ez. ahol minden pénzügyben rendelkezésére állanak a közönségnek. Ahány lépés a vásár óriási területén, annyi meglepetés vár a közönségre, de a legfontosabb természetesen mégis csak nyolc ország ipari termékeinek bemutatása és meg kell állapítani, hogy ez a vásár ennek a hivatásának mindenben meg is felel. Május 6-án este zárul az idei Vásár, a látogatónak tehát legkésőbb e nap déli 12 órájáig kell megérkeznie Budapestre, ahonnan — ittartózkodása alatt még három kedvezményesáru utazást is tehet bármely vidéki állomásra és vissza. A féláru utazást és az olcsó vizűm megszerzését biztositó vásárigazolványt az utolsó percig árusítja minden utazási és ■ menetjegyiroda fiókja. • - w " v
