Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-25 / 94. szám

19 4 0 április 2 5.

Yár©sfe|leszáé$

Tagadhatatlan tény, hogy Kolozsvár nagy ebességgel fejlődik előre. Nemcsak a lelek- kúu növekedik, de a gyarapodás is tartós, •ért mint a szorgalmas főorvosi hivatal gya- lori beszámolói bizonyítják, a halandóság és ziiletés aránya tekintetében, de főleg a csecsemőhalandóság dolgában kedvező a helyzetünk. Ez a most divatos tételt, hogy a hus- ívés árt az egészségnek, élénken megcáfolja, károsunk ugyanis az aránylag igen erős hus- ogyasztók sorába tartozik és állítólag a kó- ;épeurópai csúcsteljesítményt is tartja, lám, ledig az egészségügyi helyzetnek igen keci- ;ező sorszáma van. Akik az átmenet ncLciil 'áltakozó évszakok és időjárási helyzetek, nindenekelőtt a Szamos völgyében lezúduló lavasi szél miatt egészségtelen városnak mi- lősitik a kincses várost, főleg ha fejük iáj, cereséget szenvednek most a vitában az ‘gészségügyi statisztikától. Egészséges város 'agyunk. ígeniss gyarapodunk „lelkiek1‘-ben. De gyarapodunk tárgyiakban is. A város érőén épül. Nincs az az építési válság, mely itt negállitaná ezt az ütemet hosszasabban. Dióst tehéz semlegességi és háborús válságok dúljak és az építkezés mégse hagyja magát egé- izen. Sőt az izgalmas és drágaságban fuldokló torban egy óriási arányú építési terv, az uj városháza kisért minduntalan. Kitartó ügy, ledig az uj rendszer nagyszerűen igazgatja «árosunkat a meglévő helyiségekből és a közélet minden irányában pezsgést és virágzást ébreszt. Szóval nem sürgős .. . Minthogy i helyét a városvezetőség néhány lelkes, fáradhatatlan, lelkiismeretes tagja már régóta kijelölte, — önállóan, még pedig a jelenlegi .tanácsház“ során, igy egy csomó ósdi, bár itilusos és történeti emlékezetű palotácskája *1 fog tűnni s a lebontás jó munkaalkalmat fog adni — a bontás és építészeti feladat — és kisajátítása pénzforgalmat létesít. Igaz, tiogy néhány öreg polgár siratni fogja ezt az uj stilusgyengitést, de éppúgy sírtak, mikor a régebbi vezetőségek 50—70 év előtt feleslegesen — a szászok városkonzerváló rendszerével szembeszállva — lebontották a városkapukat és az erődítési falakat, holott ezek nem kértek enni s mégsem esett ki a világ feneke. Mint ahogy nem esett ki, mikor a fiskus szegeletére a főtéren a város történeti stíljével ellenkezve, a központi szállót felépítették. részben a régi ház falaira, vagy a Rása-házat, melyben az Erdélyi Bank van most, két emeletre húzták, színes téglával borítva az ősmajolikáktól (innét a tarka-rása elnevezés) előbb megfosztott homlokzatot. És milyen szép alkotás lett egy ócska történelmi emlékből, a régi Magyar Színház épületéből, melyet már Bartha Miklós dísztelen hodály- nak nevezett.

Igen, a város épül és kiterjeszkedik, a vertikális városfejlesztés idején horizontálisan, ami sok pénzt követel kövezés, világítás, csatornázás, vízvezeték szükséglete miatt, de viszont rengeteg családi ház szóródhatik szét a széleken az emberek szeretik, ha „házam az én váram“. A világítás és utcaburkolás itt felmerülő uj feladatai bent a régi városi tájakon is élénkítik a hasonló törekvéseket s mi büszkén mondhatjuk, hogy városunk ma Erdély egyik legvilágitottabb és Iegaszfaltiro- zottabb városa, igaz, hogy el kellene városi kórház, főleg nagyarányú és uj járványkórház is, de van már erre is remény s talán a vá- rosházépitést meg fogja előzni néhány társadalmi szükséglet megvalósítása. Az állam éppen úgy, mint béke idején, most is dédelgeti városunkat és pl. a kórházi nehézségek dolgában uj egészségügyi építkezésekkel segit rajtunk. Hálával emlegethetünk néhány egyetemünkkel kapcsolatos intézményt, mely méltán világraszóló. Például a már említett akadémiai kollégiumot, az egyetem nagy sportintézményét, a Szamos partján, a fÖlséges fü* vész-kertet. Ahonnét uj fák ültetésének nemes divatja lendült ki, kissé függetlenül ugyan, mert itt a régi fákat meghagyják, mig kint csak édes csemetéket, gyalogbokrokat és virágágyásokat ültetnek. Természetesen a régi fák sokszor akadályai minden további fejlődésnek s igy nekik esnek szorgalmasan. Minthogy kitűnő polgármesterünk ígérete, hogy a régi temetőt bezárják majd és újat fognak nyitni, még eddig nem valósulhatott meg, az uj sirok érdekében egyre inkább megkopasztják a gyönyörű temetői parkot s régi díszeitől, mint hatalmas fáktól és százados érdekes vagy szép sírkövektől megszabadítják. Az utóbbiakat, ha már kallódni kell, érdemes volna múzeumunk talán egy-két megrakott szögletében elhelyezni. Szerényen meghúzódnának. Régi fák esnek a haladás és fejlesztés áldozatául, most, épp a sétatéren is. Az egyetem egyik nagyhírű tanára, valószínűleg sokak óhaja szerint, közbelépett, mert a százévesnél régibb sétatér százévesnél idősebb fáinak 2—3 év óta rendszeresített eltávolítása már amúgy is nagyon világossá és átlátszóvá tette a sétateret, de hatástalanul. A volt állatvásártér, sportaréna, strandfürdő már fátlanitott vidékén jelentős uj vállalkozás létesül, u. n. angol park és ennek több, mint egy holdnyi területre van szüksége, melyet sehol másutt nem találtak meg, csak a sétatér e régi pontján. Az ötévi bér — bizo- UjírM £OjglOj&jQ fizető, nagy lehetőségű yállalELLENZÉK

elpusztítja az ártalmas csirákat, amelyek a száj- üregben és a fogak között megbújnak. Az ODOl szájvíz antíszoptikus hatású és friss, illatos leheletot kölcsönöz. Az ODOL szájviz hatása tartós. Használja a mindennapi szájápoláshoz az ODOL szájvizet — az egészség védelmezőjét.

iiiiii

Dr. Bartha Ignác képviselő

nagy beszédben ismertette a magyarság I álláspontját ss céh-törvény vitájában

Megemlékeztünk arról, hogy a céhtörvény vitáiéiban dr. Bartha Ignác magyar képviselő nagy beszédet mondott. A képviselő nagyérdekességii felszólalását az alábbiakban kivonatosan ismertetjük:

Az uj alkotmánytörvény a korporativ állam szakmai életében uj korszakot nyitott meg a szakmai intézmények uj alapokra való fektetésével. A céh-törvény ilyképpen nélkülözhetetlen lévén, annak tárgyalása szükségessé válik.

A szakmai érdekek megszervezésének szabályozása társadalmi követelmény, következésképp gazdasági szükségesség!

Az uj alkotmány folytán a kormány kezdeményezése igen helyes és elvben elfogadható.

A szenátus cs képviselőház egyesített bízót Lsága, mely a régi céh-törvényjavaslatot tárgyalta már, megállapította már akkor, hogy a céh-törvényjavaslatnak — sok jó oldala mellett — számos alapvető hibája van, melyeket orvosolni kellett volna már eddig.

1 Beszédem két részből áll. Az első rész az I általános kifogásokat öleli magába, a második a kisebbségeket különösen érintő kérdéseket tárgyalja.

1. A javaslat a céhek felélesztését tűzi ki célul. A céh elnevezés azonban nem fedi azt a fogalmat, melyet a javaslat magában foglal és meghatároz. A régi céhek világában bárki, aki valamilyen mesterséget folytatott, az illető céh-nek tagja kellett hogy legyen kötelező módon. A céhek régi, dicsőséges sikerei annak tudhatok be, hogy tagjai egymással szoros együttműködésben voltak, azonos érdekek védelmében kifejtett kölcsönös bizalom mellett. A javaslat nem teszi magáévá a kötelező belépést, de közvetve kényszeríti a szakmabelieket a céh-be való belépésre azon kizárólagos jogok biztosításával, melyeket az egyes céheknek biztosit.

Miért e fiktiv szabadság és miért nem intézkedik a javaslat a kötelező belépésről?

Ralea miniszter itt közbeszól: Mert megtiltja az alkotmánytörvény 26. szakasza.

Bartha képviselő folytatja: Erre külön rátérünk.

Az alkotmány 26. szakasza csak az egyesülési szabadságot írja elő, de nem tiltja meg az egyesületben való részvétel kötelezővé tételét. Példának felhozom az ügyvédi és közjegyzői kamarákat; most szavaztuk meg az orvosi kamarai törvényt, ahol mindenütt kötelező a belépés.

Ralea miniszter: Azok közintézmények.

Bartha képviselő: Ennél a javaslatnál ugyancsak felvetődik a kérdés, hogy a céhek közjogi, vagy magánjogi személyek, mert a javaslatból nem lehet megállapítani.

Ralea miniszter: A céhek közjogi személyek.

Bartha képviselő: A régi céhek helyi szakmai egyesületek voltak.

A javaslat 7. szakasza szerint a jelenlegi céheket tartományonként szervezik ineg. Az előbbi javaslattal szemben az uj javaslat 8. szakaszának c) pontja szerint a földműves- céheket megyénként szervezi meg. Ezt a beosztást kellene alkalmazni az összes céhekkel szemben.

3 Bármely céh megalakulásához az illető szakmabeliek egytized része elegendő. Ily- kép egy viszonylagos számú kisebbség magához ragadhatja a kezdeményezést és a többség kárára használhatja fel a privilégium számba

menő előjogokat. A kizárólagos jogok gyakorlása visszaélésekre is adhat alkalmat, hogy ha a többség bizalmát sem birják a kezdeményezők.

4. Meg kell állapítani, hogy a kézművesek hová tartoznak és meg kell határozni a kézműves fogalmát.

5. A létező egyesületek szerzett jogait tiszteletben kell tartani. A javaslat nem határozza meg a „tényleges egyesületek“ fogalmái és nem állapítja meg azok hatáskörét. Különösen felhívom figyelmüket egy igeu fontos körülményre, mely a javaslatból kikandikál és pedig ama célzatosságra, mely a meglevő egyesületek vagyonának elvételére irányul. Ez igazságtalan és alkotmányellenes cselekedet volna és ellent mondana a tulajdonjog fogalmának.

Ralea miniszter: Honnan következtet erre, Képviselő ur?

Bartha képviselő: Ha visszaemlékszik, miniszter ur, ön tavaly Szatmáron beszédet mondott, mely alkalommal a „tényleges egyesületek“ fogalmának meghatározásánál azt mondta, hogy ezeknek működését megengedi, de 'vágyon nélkül.

6. A javaslat egyes részeiben határozatlan. Pl. egy céhvezetőségi tagnak: tisztességes, eszes és hazafias embernek kell lennie. Vájjon ki hivatott arra, hogy ezeknek a tulajdonságoknak fennforgását megállapítsa?

Ezek annyira viszonylagos és tág fogalmak, hogy meghatározásuk teljesen bizonytalanná válik.

A továbbiakban a kisebbségeket érintő kérdésekre térek át.

1939 január 17-én az elhunyt Armand Ca- linescu miniszterelnök a magyar kisebbséggel folytatott tárgyalások alapján a következő kétoldalú megállapodást tette közzé:

..A NUF-törvény és az 1938 augusztus hó 4-iki minisztertanácsi napló alapján a következőket állapítottuk meg:

1. A román állampolgár magyarok a NUF kereteiben testületileg helyezkednek el. A vegyes, lakosságú falvakban és városokban kül- n magyar alosztályokat létesítenek.

2. Az összes magyar szakmai egyesületek testületileg lépnek be a különböző szervezetekbe és részükre megfelelő arányos képviseletet biztosítunk.“

Fentiekből következik, hogy a magyarság ugv a Frontija, mint a létező, vagy létesítendő törvényes szakmai szervezetekbe testületileg sorakozik fel s ennek természetes következménye az, hogy a magyarlakta vidékeken a magyarságnak külön szakosztálya kell, hogy legyen. Ennek az elvnek megvalósítása céljából kérjük, hogy létesittessék minden céh mellett egy magyar alosztály, mely szervileg a céhhez tartozik, amellyel összefügg. egyetlen céhet alkotván egységes vezetés mellett.

A magyarságot a céh vezetésében minden fokon arányos képviselet illeti meg. Az alosztály hatásköre a következő: 1. Óvja tagjainak társadalmi és közművelődési érdekeit. 2, Megejti a magyar vezetők jelölését. 3. Továbbítja a magyar tagoknak az érkező rendeseteket. 4. Nyilvántartja a tagokat és nekik anyanyelvükön megadja a szükséges felvilágosításokat és utasításokat. 6. Szétosztja a segélyeket. A szakosztályok magyar alosztályának hivatalos nyelve a magyar. Ugyanez a jog illeti meg a magyar céhtagokat a céh ülésein.

Az összes magyar kisebbségi tagokat a

magyar alosztály irodája tartja nyilván.

Külön végrehajtási utasítás lógja szabályozni a részletkérdéseket és a szervezés módját.

Ezeket az elgondolásokat Argetoianu volt miniszterelnök is elfogadta. Mindezeket a kisebbségi minisztérium képviselőivel egyet- értőleg dolgoztuk ki, az 1939 január 17-i megegyezés alapul véteCe mellett.

Hiszem, hogy a javaslatban szereplő „naţionalitate romana“ kifejezés román állampolgárságot jefent az etnikai származásra való tekintet nélkül.

Kötelességemnek tartom újból felhívni a figyelmet a javaslat 76. szakaszára, mely minden szakmai egyesület jogi személyiségének megerősítését kívánja. Amely egyesületek nem kérik a jogi személyiség megerősítését, avagy kérésük elutasittatik „tényleges egye- " süßetek“ lesznek.

Az a kérdés vetődik fel: vájjon mi lesz a magyar iparos egyletekkel, otthonokkal, társulatokkal, melyeknek tagjai minden társadalmai osztályból tevődnek össze és céljuk társadalmi és közművelődési; ezeknek inkább kaszinó jellegük van, szórakozó helyek.

Ralea miniszter: Ezeket nem érinti a törvény.

Bartha képviselő a következő szavakkal zárta be beszédét:

Képviselő urak! A kisebbségi kérdés adva van. Ezt a kérdést okvetlen el kell intézni a román nép méltóságának megfelelően. Lojális magatartásunkkal! szemben látni akarjuk annak a becsületes és őszinte törekvésnek a kifejezését, mely a kisebbségi kérdést véglegesen megoldja az 1939 január 17-i egyezménnyel egyetértőén.

íme, itt a jó alkalom KépviseCő urak, hogy az amugv is elismert kisebbségi jogokat tiszteletben tartsuk és1 azokat honoráljuk.

Bartha képviselő által feí’.Vetett kérdéshez több szónok szólott hozzá, köztük Firica és Pascu "Valér képviselők is.

Az ötvenes években lévő egyéneknél reggelenként felkeléskor egy félpohár természetes ..Ferenc József” keseriiviz könnyű bélürülést, kielégítő gyomoremésztést, jó étvágyat és nyugodt alvást biztosit, az agysejtek működését pedig gyakran meglepő módon fokozza. Kérdezze meg orvosát.

Felmentenék Berényi György volt bankigazgatót az adóeltitkolás vádja alól

CLUJ (KOLOZSVÁR), április 24.

Érdekes adóeltitkolás ügyével foglalkozott a napokban a kolozsvári törvényszék első szekciója. Két évvel ezelőtt a kolozsvári Gazdák Bankja feljelentést tett volt igazgatója, Berényi György kolozsvári lakos ellen, a helybeli I. számú adóhivatal kivetési osztályán. A feljelentők előadták, hogy a volt igazgató Kolozsvárt a Gerle-utcában levő beépítetlen telkét kivonta az adózás alól, mert csak mezőgazdasági adót fizetett az ingatlan után, ezáltal a konverziós törvény kedvezményeit magának biztositja, de nem fizette meg a beépítetlen telkek utján járó adóját és ezzel a kincstárt jelentékeny összeggel megkárosította. Feljelentés után a volt igazgató ellen vizsgálat indult meg, melynek eredményeképpen az adóhivatal ellenőrző közegei öt kihágási jegyzőkönyvet vettek fel és adóeltitkolás miatt 10 évre visszamenőleg 97J0Ű0 lej birsaggal büntették meg.

A kihágási jegyzőkönyv ellen Berényi György dr. Bratu Dumitru ügyvéd utján fe- leLbezést adott be, amely most került tárgyalásra. Berényi jogi képviselője a tárgyaláson előadta, hogy a feljelentés bosszú müve volt, mert utóbb beigazolódott, hogy & feljelentés valótlan adatokat tartalmazott, mert — és ezt okiratokkal is igazolta —- Bercnyi ellen nemcsak kivetették az előirt telepadót, hanem 7 éven át azt meg is fizette. A felhozott indokok alapján a törvényszék helyet adott a felebbezésnek és a felvett kihágási jegyzőkönyvet megsemmisítette.

EPILEPSZIÁS ROHAM KÖVETKEZTÉBEN A SÁNCBA FULLADT EGY ASZ- SZONY. A csendőrlégió parancsnokságához érkezett jelentés szerint Székelybozs község' ben Székely Ágnes epilepsziás asszony á sáncba esett és belefult. Az asszony, aki már régóta súlyos beteg, egyik rokonához indult Koronkára. Útközben erős roham vett rajta erő és az utszélén lévő telt árokba fordult. Bár a viz alacsonyan állott az árokban, az asszony rövidesen megfulladt. A járókelők találták meg a hulláját.

kozásról van szó — megéri a fákban hozott áldozatot és a vállalkozás egyébként szükségszerűen hozzátartozik egy nagy városi élethez. És ez a fejlődő élet nem tisztelheti mindig a meglévőt. Perikies mondta, hogy az olajfák újra nőnek — esetleg másutt — de a megölt emberi élet nem hajt ki többé. Szűkölködünk fürdőkben, ingyenes közfürdőnk

egy sincs — a régi araboknak ekkora helyen legalább 100 közfürdőjük lett volna, igaz, hogy a fürdőszoba még ismeretlen volt akkor — és ime, az idők áldozatul követelnek egy meglévő fürdőt, melyet az adótartozások és perek tengeréből csak úgy szabadíthatnak meg, ha drága pénzen hatalmas bérházak részére lebontják és apróra feltelkesitik. Ilyen

az élet és az emberi közgondoskodás! Nincs kivel vitázni és egyre inkább el kell néraul- nunk a tettek nagy idején. De ne feledjük el, hogy sok mindenért cserébe mind modernebb és igy hivatalból szebb s ami a fő, nagy várossá fejlődünk. Ez pedig, régi mondás sze rint, „mindent megér“. A városfejlesztés, a városfejlődés jó és örvendetes valami.

A