Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-04 / 77. szám
JSLLEN7ÉR Ki [LflUNJjPj A világ első demokrata állama, ahol négyéves diktatúrák vannak Miért nem lehet az Unióban kormányválság 7 — A nagyipar és az agráriusok mérkőzése lesz az einökválasztas Néhány lit-1 múlva Rooseveltnek nyilatkoznia kell, hogy harmadszor is jelölteti-e magát a/. I SA elnökségére':’ Az Unió eddigi 27 elnöke ko/iil 9 volt olyan, akit másodszor választottak. Olyan azonban még nem akadt, akit háromszor is megválasztottak volna, holott ennek alkotmányos akadálya nincsen, hoosc veit lenne az első elnök, aki három időszakon át foglalná el a Fehér Ház elnöki szobáját. Rossz precedens áll a kísérlet előtt. Fgyedii! egy másik Roosevelt kísérelte meg a harmadszori megválasztását 1912-ben, de collosán megbukott. Igaz. azonban, hogy ezt a jelölést a két nagy párt egyike sem támogatta, hanem egy harmadik, uj párt. Amerikában pedig sohasem sikerült egy uj párt megerősödése. Ktütpsrtrsndszer-pnlitika program nélkül Amerikában az elnök nemcsak államfő, hanem a kormány elnöke is. Hivatalbalépése- kor kinevezi a kormány tagjait és ritka eset, hogy ennek összetételében változás álljon be. A kormány marad — amig az elnök marad. A kormányválság ismeretlen fogalom. A törvényhozás csak törvényt hoz, de kormányt nem buktathat. Érdekes tehát, hogy a legdemokratikusabb állam voltaképpen négyesztendős diktatuiának veti magát aiá. De négy- évenként a nép beszél, amint ennek az évnek az őszén is dönt afelett, hogy ki vonul be 1941 március 4-én a Fehér Házba. Az elnökségért való küzdelem megértéséhez ismernünk kell a pártok helyzetét. Az Unióban évtizedek hosszú sora óta csak a demokrata és a köztársasági párt létezik. Eddig minden harmadik pártalakitási kisérlet halva született gondolatnak bizonyult. Téves volna azt hinni, hogy a két nagypártnak kidolgozott programja van és igen nehéz választ adui arra a kérdésre, hogy a két párt miben különbözik egymástól. Az amerikai párt voltaképpen C6ak keret százféle érdek- ■•saport egybefoglalására. Gazdasági csoportok, foglalkozások, egyes törvények támadói, egyes személyiségek hivei, vagy ellenfelei csoportokat alkotnak és most indul meg a harc a sokfelé ágazó érdekek szerint tatei; csoportoknak az egyes pártokba való illesztése iránt. Az U nióban nincsen politikai elvhüség, mert a demokratikus program olyan természetes, mint a levegő és a republikánusok politikai elgondolása nem különbözik a demokratáéktól. De kiélesül a harc a kérdés körül, hogy a programot ki valósítsa meg? Ez a harc: az elnökválasztás. Ezek után érthető, hogy a demokrata pártban vannak Roosevelt-ellenes csoportok, mig a republikánusok egyrésze Roosevelt politikáját helyesli. Ez a politika: a New Deal. Ez jelenti a roosevelti elgondolást, mindazt, mit Roosevelt tett és amit tenni akar. Nehéz tehát az amerikai közvéleményről képet alkotni de nehezen fog kialakulni az ilyen kép egészen a választásig, amelyet megelőzően mindegyik párt nemzeti konventet tart és előterjeszti jelöltjeit. Roosevelt tehát nem vezére a demokrata pártnak, amiként nincsen vezére a republikánus pártnak sem. 1932-ben a republikánusok Roosevelt ellenfelei voltak, de lehet, hogy holnap a párt tekintélyes ellenzéke melléje áll és -— mint már arra jelek is vannak —- munkatársai közül lesznek olyanok, akik cserben hagyják. FŐ A „PUBLICITY“ Az utcai hangulat ma a New Deal, tehát Roosevelt mellett nyilvánul meg. A munka- lehetőség, a szociális alkotások biztosítása mellett. A nagyipar viszont ezeket ellenzi, sokalja a növekvő adóterheket és védelmet vár a munkásság erősödő szervezkedése ellen. A konzervativek az államhitelek korlátozását, a munkanélküli segélyek csökkentését kívánják. A farmerek kölcsönt, vámemelést és a felesleges termények elhelyezésének biztosítását várják. Mindannyian pedig: a békét. Roosevelt ért ahhoz, hogy a reformokat fokozatosan valósitsa meg és ezeket az érdekelágazásokat összeegyeztesse. Mindez azon ban eddigi érdemnek számit és nem oszlatja el azt az aggodalmat, hogy a végrehajtó hatalomnak huzamosabb időre való összpontosítása a demokratikus elgondolást veszélyezteti. A választási előharcokban mindkét párt kölcsönösen „totális“, „kommunista“ jelzőkkel, vádakkal illeti egymást, igyekeznek a másikat rajtakapni, hogy „tengeren- tuli“ törekvései vannak Ilyen hangulat mellett nehéz a döntésre hivatott tömegekkel megértetni a harmadszori választás előnyeit. Csak Roosevelt hallgat és vár. Egyelőre rejtélyes a magatartása, de áprilisban dönteni fog Az eddigi propaganda nem is az értelemre hat, hanem a tömeg lelkesítésére. A jelöltek állandóan szerepelnek az illusztrált lapokban. Már mindenki tudja, hogy hogyan csókolják meg a nyilvános parkokban a babyket, a csecsemőket, hogyan halásznak és golfoznak. Mr. Garner meglátogatja istállóit, vagy Mr. Nutt az állomáson búcsút vesz a feleségétől. | A uépszeriisitési gépezet munkában van: könyvek, cikkek jelennek meg a jelöltek J életfelfogásáról. A publicity, a nyilvánosság... ez Amerikában mindennél fontosabb. AKIKET JELÖLTKÉNT EMLEGET- ! NEK Kik ezek a jelöltek? A michigani Van- I deuberg, a szenátus tagja, aki mindenben el- i lenzéke a kormánynak. Ellene volt a Roose- velt-törvénynek, a japán kereskedelmi szerződés felmondásának. Nem nyilvános jelölt, előbb bölcsen bevárja pártja hivatalos állás- foglalását. Nyíltabban viselkedik Dewey, aki mint newyorki főügyész hadjáratot viselt a gungszterek ellen és erélyesen járt el u Ta- many hall politikai gangszterievel széniben. Fiatalember, akinek »Iso politikai szereplése a múlt esztendőben volt, uuiik»)r rsak kis arányba ti bukott el Lehmunual szemben « newyorki korináuyzóvúlasztásou. Az agrárvidékeken azonban a newyorki népszerűség inkább árt, mint lius/.nál. Mégis: Dewey mögött republikánus pénzesoportok állanak, amelyek gondoskodnak arról, hogy a legvadabb nyugatra is eljusson hire. Itt nyugaton erős pártja van Robert L. Tafftuak, aki a/.onhuu csak egy nevezetességgel bir, hogy W illiam 11. Taftnak, az egykori elnöknek, Wilson elődjének a fia. A demokrata párton James Farleyt, u pos- taiig\i minisztert emlegetik, aki Roosevelt- nek eddig nagy hive volt, mégis — a harmadszori jelölés ellen nyilatkozott. Azóta elnökjelöltnek tartják. Sokkal komolyabb azonban a texasi kormányzónak, Garnernek jelölése. Mögötte tömött sorban állanak a reakciós földbirtokosok. Számára nincsen ipari vagy szociális kérdés és még mindig abban a nyugatamerikai mentalitásban él, mely egyszerűen nem akar tudni munkásproblémákról. Mint az USA alelniJke, csendben intrikál Roosevt It ellen és az ..Anti-New- Di al“ demokraták élére került. Reakciós, vidéki látkörii ember, akit Ncwyorkhau és Washingtonban érdes, szúrós modora miatt Cactus-Jaeknek neveznek. Voltaképpen Mc Nutt az egyedüli, aki nyiltan kijelentette, hogy fellép az elnökválasztáson. A Fülöpszigetek volt kormányzójának jó politikai iskolája vau. Tagja Rooße- velt kormányának, sót állítólag ő lesz az, akit az elnök maga helyett kijelölni fog, de a demokrata párt még nem ismerte el jelöltségét. Mások szerint Roosevelt volt két munkatársa egyikét. Jackson főügyészt, vagy Douglas felsőhirosági bírót. Mindketten úgyszólván ismeretlenek a nép előtt, de a Fehér Ház legjobb munkatársai közé tartoznak. Roosevelt szava pótolni tudná a hiányzó népszerűséget. Érvek Roosevelt ellen és mellett Nincsen kizárva, hogy valóban arra kerül a sor, hogy Roosevelt utódot jelöljön ki. A harmadszori jelölés nehézségei jelentékenyek. A második megválasztás könnyen ment: Roosevelt érdemszámláján állott, hogy a Hoo- ver-korszak gazdasági mizériájából kiemelte az Uniót. Azóta azonban visszahatás állott be, amelyet az európai háború folytán beállott kedvezőbb konjunktúra nem tudott megállítani. A szövetségesek rendeléseinek hatása még alig jelentkezett, mig az exportterményekben alaposan csökkent: a gva- pot felhalmozva áll a termelőknél. A megvá- lasz.tást hátráltató körülményekkel szemben áll Roosevelt népszerű külpolitikája: Amerikában hisznek abban, hogy csak Roosevelt teremtheti meg az európai békét. A karácsonyi üzenet, Welles Sumner utaztatása, a vatikáni követ kinevezése, közös békeakciók a Szentszékkel- meleg népszerűségi hullámokat indít az elnök személye felé. A másik körülmény, amely a Roosevelt esélyeit hallatlanul növeli: felesége népszerűsége. Rooseveltné, a „first lady“, óriási energiával és fáradhatatlanul ott van mindenütt, ahol a nép szociális jólétéről van szó. Az 5 nagy és megérdemelt népszerűsége kellő súllyal esik a választási harc ama serpenyőjébe. amelyen Franklin Roosevelt neve szelepei. Ebben az évben nem lesz adókivetés, hanem a tavalyi adókat hutz százalékkal emelik Részletek a pénzügyminiszteri intézkedésből. — Húsz százalékkal emelkednek a bélyegilletékek is CLUJ (KOLOZSVÁR), április 3. Április elsején beköszöntött az uj pénzügyi év és ennek ellenére az erre a pénzügyi évre szóló kivetések még nem történtek meg. Más évben ilyenkor az adókivetés nagy- munkája már véget ért s a kivetéssel megbízott pénzügyi hatóságok az eredményt is tudták jelenten? a pénzügyminiszternek. Az adókivetés a mult évben azért késett, mert a pénzüg5'miniszter a kivetésre vonatkozó utasításait nem küldte el. Majd hónapokkal ezelőtt már rebesgették, hogy ebben az évben nem lesznek kivetések, hanem a tavalyi adókat húsz százalékos emelkedéssel áthozzák erre az évre. Ez be is következett. Tegnap a kolozsvári pénzügy-igazgatóság- hoz megérkezett a pénzügyminiszter utasítása, amely minden részletében megmagyarázza az átírás végrehajtására vonatkozó módozatokat. A pénzügyigazgatóság a napokban lapok utján fogja tájékoztatni a közönséget, addig is azonban, amig ez megtörténne, a pénzügyminiszteri rendelet legfontosabb intézkedéseit alább ismertetjük: A házadó állami adóját húsz százalékkal emeli, az uj házak utáni nemzetvédelmi adó azonban nem változik. A házak után járó „supra-kvota“ tiz százalékkal emelkedik. A földadó „supra-kvotá“-ja szintén ugyaneny- nyivel. A kereskedelmi, ipari és szakmai adók állami része ez évben 20 százalékkal emelkedik, a „supra-kvota“ pedig tiz százalékkal. Az uj kivetéseket hivatalból hajtják végre. Azok véglegesek és sem a kincstár, sem az adózók nem felebbezhetik meg, az esetleges tévedéseket azonban kiigazítják. Azok az adók, amelyeknek kivetését nem jegyzőkönyvek, hanem okiratok alapján álla- ! pitják meg, szintén húsz százalékkal és tiz * százalékos szupra-kvotával emelkedik. A fizetések után járó adók állami részét és supra kvótáját április elsejétől húsz százalékkal emelik. A felszámolás alatt álló részvénytársaságok, amelyek eddig még kedvezményt nem kaptak, 1940 április elsejétől kezdődőleg a minimális adó felére való leszállítását kérhetik. Azok az iparosok és szabadfoglalkozásúak, akik 1939 vagy 1940 április elsejéig hat hónapnál tovább teljesítettek katonai szolgálatot és hivatásukat emiatt nem folytathatták, a bevonulás alatti időre adóik törlését kérhetik. Ez az adó azonban nem lehet több, mint az évi adójuknak fele, mig a törlés a folyó év április elsejével kezdődő pénzügyi évre szól. A törlés csak kérésre történik és a kéréshez mellékelni kell a katonai hatóságok megfelelő igazoló okmányát. Ha a bevonultnak olyan irodája, üzeme van, amely működését a bevonulás tartama alatt is folytatta, nem adnak adókedvezményt. A nemzetvédelmi adó a földadónál 8, a házadónál 8, a tőkekamatadónál 7, a fizetéseknél 4, a professzionális adóknál 6 százalék. Itt Írjuk meg, hogy az uj pénzügyi évvel kezdődőleg átlag húsz százalékkal emelkedtek a bélyegilletékek is, úgyhogy most a hatóságokhoz intézett kérvényekre nem 8 lej, pénzügyi, hanem 9 lej pénzügyi és 1 lej repülőbélyeget kell ragasztani. A kérvények alapján kiadott bizonyítványra pedig nem 14, hanem 16 lej pénzügyi és 2 lej repiilőbéiye- get kell ragasztani. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. x ~10 40 ú prJJIn 4. Meglidh Szabó jenö CLUJ (KOLOZSVÁR) április 1 Tegnap délután, életének 61 ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt Szabó Jenő, az ismert kolozsvári texti!itagyk«re*kedő. A/, elhunyt erN'kcs és érdemes tagju volt a váron kereskedő társadalmának, lobi» «ven jt munkás tagja volt a Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint a Kerc-kedók 1 aunt iának. A kereskedelem teren krl ejtett « illemeinek elismeréséül a kormány a közelmúltban a Meritul Comercial érdemrenddel tüntette ki. Szalu» Jen»”» 11 évvel ezelőtt, 1909 ben ke/rlte meg pályáját Kolozsváron, "'»agy /ak- értelmének, előzékeny modorának eredmA* nyeképen üzletének forgalma naprol-napra és évről-évre emelkedett. Elérte, hogy II évi munkássága után a textil szakmának tekintélye lett és Erdély területén úgyszólván versenytárs nélkül állott. Üzletét, amely -»0 embert foglalkoztatott. 1934 ben részvény társasággá alakították át. Három évvel ezelőtt betegeskedni kezdett. Koszorú érelmeszesedés támadta meg szivét és a leggondosabb ápolás és orvosainak önfeláldozó igyekezete sem tudta megmenteni a/, életnek. Temetése ma, szerdán délután két órakor lesz a Regele Ferdinand-utcai gyászházábó). Az üzlet a haláleset bekövetkezte után leeresztette redőnyét. Gyászolja a szorgalmas és rokonszenves kereskedőt és munkaadót, aki társadalmi és jótékony céloknál is nagy érdemeket szerzett. Rendelet a légvédelmi törvény alkalmazásáról A kolozsvári városi polgármesteri hivatal 410—1939. szám alatt a következő rendelkezést bocsátotta ki: RENDELET: Alulírott dr. Sebastian Bornemisa, Kolozsvár város polgármestere a Monitorul Oficial 1939. 6-iki számában 55. megjelent légvédelmi törvény 12. szakasza értelmében elrendeljük: Mindennemű légvédelmi gyakorlaton be kell tartani az alábbi rendelkezéseket: a) a riadójel elhangzásakor, amelyet a város légvédelmi riadóközpontja fog megadni 3 percen keresztül, a gyárak szirénái, a mozdonyok és a rendőrök három percen keresztül ismételni fogják a jelzést, amely rövid, modulált hangokból áll; b) a lakosság meg fogja őrizni a nyugalmát és a rendet; c) mindazok, akik lakásokban, iskolákban, köz- vagy magánintézményekben, szállókban, színházakban, vendéglőkben, kávéházakban, vagy mozgószinházakban tartózkodnak, végre fogják hajtani a helyiség légvédelmi parancsnokának intézkedéseit. Nem tartózkodnak 32 ablakok közelében s nem néznek ki a2 utcára; d) az üzletek és a magánházak redőnyeit azonnal le kell engedni. Azok, akik utcákon, tereken, stb. tartózkodnak, gyors lépésben, de futás nélküL, a legközelebbi légvédelmi óvóhelyre sietnek, vagy ilyen hiányában, hatalmas épületek, esetleg ütcaajtók zugaiban húzódnak meg; e) azoknak, akiket a riadó az utcán járműben (gépkocsi, vagy szekér) talál, azonnal el kell hagyni a jármüvet és a d) pontban ismertetett módon kell elrejtőzniük: f) a2 utcai közvilágítást a villamosmü különleges csoportjai azonnal megszüntetik; g) a lakás és kirakatvilágitást a lakosságnak azonnal el kell oltania, vagy olyan módon kel! elburkoinia, hogy a riadó tartama alatt egyetlen fénysugár se hatolhasson az utcára; h) a gépkocsitulajdonosok lámpáikat fekete vászonnal vonják be és középen egy, körülbelül 5 centiméter átmérőjű kék celluloid lemezzel burkolt nyilást hagynak, amely a fényt 15—20 méternél távolabbra nem bocsátja; i) a házak külső világítása és a fényreklámok, úgy a meghirdetett, mint a váratlan riadó esetén azonnal eloltandó. Egyszóval 5 perccel a riadójel megadása után az utcák kihaltak, a házak az elhagya- tottság benyomását keltik, sehol semmi mozgás, a redőnyöket és függönyöket mindenütt lehúzták.' Az utcákon csakis a renlőrőrsze- mek tartózkodnak, akik azonban szintén nagyobb épülettömbök árnyékában húzódnak meg. Tilos a nagyközönségnek a riadó ideje alatt rendezett esetleges gyakorlatokat végignézni. A gyakorlat végét ugyanaz a szirénahang jelzi, de csendesebb, megnyugtatóbb hangjelzéssel. A fentidézett törvény 65. szakasza értelmében, jelen rendelkezések áthágását a 10. szakaszban feltüntetett katonai és polgári személyek, valamint a légügyi és ten- gerészetügyi minisztérium valamelyik szerve állapítja meg, az áthágókat a törvény 63. szakaszának c) és d) pontjai értelmében 200 —2000 lej pénzbírsággal, vagy visszaesés esetén i hónapig terjedő fogsággal büntetik. A rendelkezés Bornemisa Sebastian dr. és Pop .Victor aláírásával jelent meg.