Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-23 / 93. szám

1940 április 23. ELLENZÉK 5 KÉT HÉTIG ÉJJEL HÁROM ÓRÁIG meghosszabbították a zárórát BUCUREŞTI, április 22. (Rador.) A Kereskedők Tanácsának kérel­mére a belügyminiszter engedélyt adott arra, liogy szombattól, április 20-tól kezdődően május 5-ig bezárólag a Fogyasztási helyek reg­gel három óráig tartsanak nyitva reggeli 2 óra helyett. ÖNKÉNTES SZAKASZVEZETŐK VIZSGÁJA BUCUREŞTI, április 22. (Rador). Azok a 7.1—72. szakasz előírásai­val rendelkező önkéntes szakaszvezelők (t. r. art. 71—72.), akik tartalékos tisztek lehetnek és kombattáns tartalékos altisztek kívánnak lenni, sergent majori vizsgát tehetnek, me­lyet Folyó év junius 1-ével a brigádnál tarta­nak meg. A beírás érdekében írott kérvényt kell beuyujtani a csapattesthez, amelyhez tartoznak. Nem Fogadják el a segédszolgálat­ra beosztottakat, valamint azokat, akik ju- m'us 1-ig túlhaladták harminckettedik élet­évüket. A vizsga tárgyai a következő kerdé •eket ölelik fel: Milyen fokban ismeri egysé­gének fegyverzetét, annak használatát és karbantartását. Ismeri-e egy szakaszparancs­nok adminisztratív teendőit? A harci szakasz vezetése, a katona és a harci csoport (ágyú) kiképzése. Magatartás a legénység előtt. Rendelkezik-e a parancsnokláshoz és a meg- hallgattatáshoz szükséges adottságokkal? Gyors Ítélőképességgel bir-e a jelölt és ki- tart-e elhatározása mellett? Tavaszi divatbemutató a Betía-szaíónban A sétatér öreg fáira néző két hatalmas, gyönyörű szoba. Csillogó tükrök, a sarkok­ban sima, ultramodern, finom, elegáns búto­rok. A szőnyegek, a függönyök, csillárok, az egész interieur a legfinomabb külföldi divathá­zakra emlékeztet. Nem csoda, a Betta-szalóu tuíajdonosnője — aki finom, diszkrét elegán- fiájával élő reklám a saját szalonjának — bosszú éveken át dolgozott Paris, Becs, Bu­cureşti és Budapest legelőkelőbb divatházai­ban, ott tanulta meg az öltöztetés és öltöz­ködés nehéz mesterségét. — Imádom a munkámat — mondja ez az érdekes, dolgozó asszony — az ember töké­letesen kiélheti magát benne. Higyje el, szép mesterség. Ami a költőnek egy szép vers, az az én számomra egy szép ruha. Sőt, hogy még egy hasonlattal éljek, úgy vagyok a pá­lyámmá!!, amelyhez rengeteg ötlet, invenció és fantázia kell, mmt valami különleges és szép művészettel. Ha egy elrontott vonal.at Iátok, az az érzésem, mint a muzsikusnak, mikor hamis hangot hall. Azonnal ki szeret­ném javítani. Betta asszonynak öt évig volt szalonja Bu- curestiben. Pesten is több mint egy évig ta­nuk, dolgozott. Onnan jött most hozzánk s magával hozta a legutóbbi párisi útja alkal­mával megvásárolt modelleket. Mint szakértőt megkérdezzük: —- Mi az érzése, ront-e a szabász érvénye- sütésén az európai háború? — Nem — feleli határozottan — nyugod­tan állithatom, hogy nem. Történjen bármi, háborúk és válságok, a nők mindig öltöz­ködni fognak. A tetszeni akarás, az öltözkö­dés szeretete, a legősibb ösztönünkből fakad. Egyetlen példát mondjak. E pillanatban Ko­lozsváron olyan sok a munka ezen a téren, hogy a legnagyobb utánjárással' sem lehet kapni munkásokat. Kénytelen voltam más­honnan hozni kisasszonyokat. A főszabászom az mindig velem volt, valóságos zsenije a mesterségnek. — Mi nagy vonalakban az uj tavaszi és nyári divat? — A divat olyan változatos feleli — s olyan nagy teret enged az egyéni Ízlésnek, mint még soha. Vannak szűk és bő szoknyák, divat a klos, a berakott, a gloknis ruhák, egyetlen szabály, hogy a szoknya nagyon rö­vid. S minél rövidebb, annál! bővebb. De ta­lán legjobb, ha megnéz néhányat azokból a párisi modellekből, amelyekből1 23-án, 24-én és 25»én bemutatót rendezek. Rózsika, kérem azt a kis Lanvin-ruhát. Rózsika magas, szőke, eszményien karcsú mannequin. Mintha divatlapból lépne ki, ahogy megjelenik a nagy tükör efőtt. Min­den ruha az egyéni Ízlés, finom egyszerűség és szépség jegyében született meg Bella asz- szonynái. Tündér! szép egy különlegesen guv- lirozott, aluli glokniban végződő, bordó an­gora ruha, egy kis pepita modell piké gal­lérral, madeira hímzéssel, egy középkék an- goii ruha, két kis nyári imprimée s egy koc­kásszoknyás, krémlcabátos kosztüm. Nem le­het ezek között a ruhák között igazán válo­gatni. — Milyen érzés ennyi gyönyörű ruhát fel­venni, mikor nem a magáé? — kérdezzük a mosolygó próbakisasszonyt. — Rossz — feleli Rózsika őszintén. Azzal a meggyőződéssel hagyjuk ott Betta asszony szalonját, hogy itt minden asszony igazán csak szép dolgot kaphat s hogy ez a Str. Octavian Goga 11-es sz. ház zarándok- helye lesz a kolozsvári elegáns leányoknak, asszonyoknak. Amit ez a tehetséges uriasz- •zojq£ igazán meg is .érdemel- (—) miért: mert mossa. + \z az 5 speciális szer. anii a i.Nur Blond" hajtapla'o shampon sikerének megalapozója, a legelsziníeleno- dettebb hajnak is ragyogó aranyos visszfényt kölcsönöz. Próbálja ki még ma a ,.Nur Blond" shamponi. amely nem tartalmaz sem festőanyagokat, sem ártalmas szintelenito szereke! és Ön is elbájoló lesz. Áldásos, szép eredményről számolt be az Árvaleánynevelő Otthon közgyűlése CLUJ (KOLOZSVÁR), április 22. Tegnap, vasárnap délután, tartotta meg évi közgyűlését az unitárius püspökség ta­nácstermében az Árvaleány ne ve.lö Otthon el­nöksége és választmánya. A közgyűlést, ame­lyen tekintélyes, szép számban jelentek meg a tagok, Iiargitay Bertalanná, ügyvezető el­nök nyitotta meg, majd Dainin Józsefné tit­kár felolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét, amelyet a közgyűlés egyhangú tudomásulvé­tele után hitelesítettek. Ezután a titkári je­lentés következett, amelyet Daniin Józsefné titkár terjesztett elő. A titkári jelentés, ■amely az egyesület elmúlt évi tevékenységé­ről számolt be, hive-n tükrözi vissza azt az áldásos, jótékony munkát, amelyet az Ár­valeánynevelő Otthon fejtett ki az elmúlt nehéz esztendőben a szegény, árva gyerme­kek gondozása, ellátása és nevelése terén, va­lamint az Otthon fejlesztése érdekében. Az elért szép eredmény beszédes bizonyítéka an­nak, hogy nehéz, válságos időkben is virá­gozni tud egy jótékonysági intézmény akkor, ha azt valóban a legnemesebb emberi érzéstől, a szeretető! áthatotta» irányítják s ügyeit oda­adó önzetlenséggel s áldozatkészséggel kezelik. Ugyanezt tükrözi vissza a pénztári, továbbá a zárszámadásról és a folyó évi költségve­tésről szó!ó jelentés is', amelyet dr. Jäger Aurél pénztárnok terjesztett elő. Itt már a pontos számadatok és a folyó évre előre ki­dolgozott költségvetés adatai jelzik beszéde­sen, hogy ez a régi jótékonysági intézmény a mai háborús időkben is kiegyensúlyozottan működik és hivatásához és< régi hagyományai­hoz méltóan látja el feladatát. A titkári és pénztári jelentés egyhangú tu­domásulvétele után a közgyűlés köszönetét fe­jezte ki a tisztségéről lemondott Csorna. Jó­zsef ellenőrnek, aki évtizedeken keresztül a legodaadóbl) lelkiismeretességgel látta el mun­káját. Ugyancsak köszönetét mondott a köz­gyűlés Nagy Albertijének, az Otthon rokon* szenves igazgatónőjének, aki az árva kis lá­nyok otthonának falai között munkálkodik áldásosán és fáradhatatlanul. Ezután Hargitay Bertalanná, elnök, mon­dott köszönetét mindazoknak, akik adomá­nyaikkal hozzájárultak és ma is hozzájárul­nak a kis árvák felneveléséhez és. ezáltal jó­tékonyan járulnak hozzá az intézmény felvi­rágoztatásához. Külön iparvágányt építenek a vasaitól a Budapesti Kemzetkőzi Vásár területére: Budapestről jelentik: Alig néhány nap j múlva, pénteken, április 26-áu nyílik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár. Azok a hatal­mas utsorok és óriási tereket alkotó kiállí­tási csarnokok és pavillonok, amelyekből a vásárváros felépült, már csak azt várják, hogy a kiállításra kerülő tárgyak százezreit elhelyezzék bennük. A berendezéssel kap­csolatban a kiállítás rendezősége — úgyszól­ván az utolsó pillanatban —- csaknem meg­oldhatatlannak látszó súlyos feladat elé ke­rült. Kiderült ugyanis, hogy — különösen a gépipar — olyan hatalmas méretű és olyan nehézsúlyú alkotásokat akar kiállítani, ame lyek még a legnag)-obb teherautókra sem férnek rá és úgyszólván ki sem lehet azokat szá'llitani a kiállítás területére. Képzeljük csak el, hogy több mint 1500 kiállítója van az idei vásárnak, amelyen hét külföldi állam is egészen nagyszabású kiállítással vesz részt. A nagy ipartelepeknek tudvalévőén mind saját vasúti vágányaik vannak, oda tolatják be a tehervagonokat és a nehéz gépeket és ' gyártmányokat ott vagonirozzák be. A vas- 1 I r - - n B™®SlSSE3!a^&32£BÄ'2SKSZE-ä86i3Kk33H9a3aB5ifc!nB!S&:£.2'': -CSS utón érkeznek a külföldi országok kiállítási anyagai is. Ezeket a pályaudvarokon kirakni és onnan a kiállítás területére szállítani ugyancsak költséges és bonyolult munka len­ne. A feltornyosult szállítási nehézséget a vá­sár rendezősége úgy oldotta meg, hogy a leg­közelebbi vasúti vonalból kiágazóan külön iparvágányt építtetett a vásár területéig. Ez a hatalmas munka egész munkássereg igény­bevételével két éjszakán át tartott, mert csak éjszaka lehetett dolgozni, hiszen az iparvágány igen forgalmas útvonalakon vezet keresztül. Most már elkészült a nagy mü és aránylag könnyen érkezik a rengeteg kiállí­tási anyag, amelynek leltári értéke több, mint 20 millió pengő. A kiállítás területén is vigan folyik a kiállítási csarnokok berende­zése, hogy a vásár megnyitására minden ott álljon a maga helyén. Az utazási és egyéb kedvezményeket biz­tositó vásárigazolvány minden utazási és me- netjegyirodában, valamint a vásár minden tb. képviseleténél az érdeklődők rendelkezé­sére állanak. A Magyar Né színházi akcióin A rendszeres szSaitiázlálogatfásf akarja !e!idővé lenni a síé- Sesehb magyar raépíéíegek szamara a helyi féépközösség CLUJ (KOLOZSVÁR), április 22. A szélesebb néprétegeknek a kultúra és közművelődés kincseivel való megismertetése nem üj gondolat. Ennek az eszmének szolgá­latában áll a németség hatalmas „Kr aft durch Freude“ (Öröm által erő) szervezet óriási gépezete, ennek az elgondolásnak je­gyében valósult meg az olasz munkásság szel­lemi és testi igényeit kielégíteni igyekező Do- polavoro mozgalom, ezt a gondolatot terjesz­ti és gyakorolja a románság „Munca si Voie buna“ szolgálata, amely kitűnő eredménnyel működik. A nagy - nemzetek példája a maroknyi er­délyi magyarság számára tanulságul szolgált. A jelszó megvolt: Megismertetni a magyar tömegeket a kultúra és szellemi világ kin­cseivel. Ezt az elgondolást váltotta valóra nemrégi­ben a Magyar Népközösség helyi szervezeté­nek közművelődési szakosztálya, amikor elő­adássorozatot rendezett a munkásság számá­ra, amelynek alkalmával a szellemi élet kép­j viselői jelentek meg a munkásság előtt és tartották meg nagy figyelemmel kisért elő­adásaikat. Az előadások folyamán tapasztalt nagy érdeklődés arra indította a szakosztály vezetőségét, hogy uibb próbálkozást tegyen: ezúttal olcsó színházi előadások látogatását akarjak lehetővé tenni a szélesebb népréte­gek számára. Az előkészületek már megindultak: szer­dán este lesz az első előadás, amikor a „Vén bakkancsos és fia a huszár“ cimii nagysikerű darabot fogják a népközösségi szomszédsá­gok tagjai részére olcsó helyárak mellett előadni. A jegyek ára minimális: a szakosz­tály csak a felmerült költségek árát akarja azokból megtéríteni. A jegyeket szétosztás végett a kerületi főtizedeseknek kiadták, azoknak elhelyezése gyorsan folyik. Munkatársunknak alkalma volt elbeszél­getni a jegy kiosztó körútjáról hazatérőben lévő egyik tizedessel, aki a következőket mondotta: — Az olcsó szinházi előadások rendezése igen jó gondolat, ilgy kulturális, mint társa­dalmi szempontból jelentős 'lépés, amely — amint a jegyek eladásából látom — örvende­tes visszhangot keltett a magyarság körében. A magam részéről annyi mondanivalóm van, liogy szükség völna teljesen ingyenes jegyek­re is, amit, úgy hiszem, különben a szerve­zet meg fog adui, liogy így alkalmat adjunk a színházlátogatásra azoknak is, akiknek egyáltalában nem áll módjukban az igen ol­csó heliyárakat megfizetni. Véleményem sze- rint a pénz hiánya nem lehet akadály, a köz­művelődési szakosztály feladatának fontossá­ga éppen abban rejlik, hogy minél kedvezőbb körülmények között tegye lehetővé még a legszegényebbeknek is a színházlátogatást. — Kérkedés nélkül mondhatom — foly­tatta tovább a tizedes —, hogy mindenütt örömmel fogadtak. Most is a szervezethez igyekszem, hogy ha lehet, kapjak még pár jegyet, mert a kereslet igen nagy . . . Ennyit mondott egyik legnagyobb és leg­népesebb körzet vezetője a szinházi akció­ról. Nem tettünk hozzá, nem vettunk el be­lőle. Ezek a szavak legjobban bizonyítják, hogy a kolozsvári magyarok szeretettel és megértéssel fogadták a Népközösségnek ezt az újabb akcióját is. wmttí&L, I ............................... ARTEN djPcuQee ŰíjtJjoswi hat '■un I I Piáéi árak Turda (Torda): Káposzta darabja 15—25 lej, kisfejü drb. 10—15 lej, apró vörös ká­poszta drb. 8—10 lej, savanyu káposzta 20 —-25 lej drb., apró kelkáposzta 3—8 lej da­rabonként, fehér burgonya kg. 3—1 lej, kif­li burgonya 6—8 lej, nyári rózsakrumpli 6 —7 lej kiiónként, murok csomója 5—6 lej, petrezselyem csomója 8—10 lej (5—6 da­rab). kalarábé darabja 3—5 lej, apró cékla csomója (6—7 darab) 5—6 lej, torma csomó­ja 2—3 lej, hosszú torma darabja 3—4 lej, celler darabja 1—2—3 lej, hagyma koszorú­ja 20—35 lej, zöldhagyma kötése 4—5 lej, fokhagyma koszorúja 15—25 lej, retek (fe­kete) drb. 2—3 lej, fehér bab literje 18—204 tarka bab literje 20—22 lej, spenót csomó­ja 4—5 lej, galambbegy csomója 2—-3 lej, zöld sóska csomója 3—4 lej, zöld fejes saláta I drb. 4—5 lej, aranyversengő csomója 2-—3 lej. — Baromfiárak: tyuk darabja 80—120, kövér liba darabja 250—300, sovány liba da­rabja 150—180 lej, sovány kacsa darabja 70—100 lej, kövér kacsa darabja 180—230 lej, pulyka 250—300, tojás darabja 2 lej. — Tej és tejtermékek: Tehéntej literje 6—8 lej, bivalytej literje 10—12 lej, teavaj kilója 130 lej, főzővaj kg. 80—110, tejfel kg. <0 lej, tejszín kg. 80 lej. — Gyümölcsárak- Szép alma kg. 20—25 lej, apró alma kg. 12 —15 lej, aszalt szilva kg. 25—26 lej. aszalt körte kg. 16—20 lej, dióbél kg. 78—80 lej, mák kg. 60 lej. — Lisztárak: fehér liszt 4-es számú 1 kg. 11.50, kenyérliszt 5-ös számú II lej, kenyérliszt 6-os számú 9 lej kilón­ként. — Kenyérárak: fehér kenyér kg. 11, félbarna kenyér kg. 10, barna kenyér kg. 8.50 lej. — Húsárak: I. oszt. marhahús ki­lója 20, másodosztályú 23. bivalyhus 17, juh­hús 22, olvasztott zsir 54 lej. Odorheiu (Székely-udvarhely): Sertés (120 kilón felül) 38—40, (120 kiló naiul) 34—36. üszőlinó 20—22. telién 18—20 lej élősúly­ban kilónként, jármos ökör 20—25 ezer lej páronként, fejős telién 10—16 ezer, szopós borjú 2—3 ezer lej, legelőre való borjú 4— 10 ezer lej darabonként, választott malac 800—1000. hizlalni való süldő 1600—2000 lej darabonként. Satu-Maré (Szatmár): Buza 720—730, rozs 555—560. árpa 520—530, zab 550—560. ve- tőzab 650. tengeri 470—480 lej métermá­zsánként. Tiikmag 1250—1300. fehér bab 170C—1750. tarka bab 1600—1650. lóhere- mag 3600-—3800, ólomzárol lóheremag 6000 —6200, lucernamag 5200—5400 lej. ugyanaz ólomzárolt 8500—9000 lej métermázsánként. Tojás párja 4.50—5 lej. hagyma kilója 5, zöldség kilója 28—30 lej. HÁRMAS IKREKET SZÜLT. Corabiából jelentik: Tropie Maria, Hodel-Romanati kÖz- ségbeli asszony hármas ikreket szült. Az ik­rek közül kettő fiú, egy leány. Ugv az anya. mint gyermekei jól érzik magukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom