Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-20 / 91. szám
/ 9A O Jtp rill* 2 0. E tLENZtK 7 megválasztják-e Djra Rooseveltet az Egges&It- fîiianicii elnökévé? • A zürichi „Weltwoche“ érdekes cikket ir az amerikai elnökválasztás eshetőségeiről. Az Egyesült-Államokban — irja a cikk — az elnök többet jelent, mint minden más állandó demokratikus országokban. A valóságban az Egyesült-Államok elnökének egyidejűleg a következő három hivatása van: 1. Képviseli az államkormányt a néppel szemben. tehát majdnem királyi jellege van. 2. Ő a legmagasabb végrehajtó hatalom. 3. Minisztereinél;, illetve a minisztertanács elnöke. 0 nevezi ki a minisztereket, kormányzási idejének kezdetén és amig ez tart, négy éven át többnyire nem változtatja azokat. .A kongresszus és a szenátus kizárólag a törvényhozással foglalkozik. Így a bel- és külpolitikát az elnök irányítja és döntő jellegű változások csak akkor lehetségesek, amikor uj elnököt választanak. Ezért van nagy jelentősége anak, nemcsak Amerika, hanem az egész világ számára, hogy ki kerül 1941 március elején a Fehér-Házba. Az elnökválasztásra a politikai pártok jelölnek: a demokraták és a republikánusok. Az amerikai történelemben ez mindig igy volt és sohasem fordult elő, hogy egy harmadik fontos párt is létezett volna. Miután a vá-, lasztások ősszel zajlanak le, a pártok megkezdték már üléseiket, hogy elkészüljenek a jelölésre. Â nyár folyamán a két párt megtartja kongresszusát és ekkor állapítják meg a választási listákat. Eddig egyik párt sem határozta meg kongresszusának pontos határidejét. ..NEW DEAL“ ELLEN ÉS MELLETT FOLYÓ POLITIKAI HARCOK Ez alkálommal a harc nem a politikai pártok győzelméért fog lezajlani, hanem Roosevelt szociális politikája körül folyik, melynek ^középpontjában a „New Deal“ eszme áll. Ez a „New Deal“ teljesen szétrombolta a politikai pártok kereteit. Habár Roosevelt demokrata és a „New Deal“-t a demokraták alkalmazták, mégis sok tagja van a demokrata ;pártnak, kik elitélik ezt a programot, viszont sok olyan tagja van az ellenzéki republikánus pártnak, aki a „New Deal“ mellett vannak. Miután a politikai pártok ebben a kérdésben nem képviselik egységesen a nemzet akaratát, kis érdekcsoportok küzdenek egymással. Az átlagos polgár kívánja a „New Deal“ folytatását, a nagy közmunkákat, amelyek kenyeret adnak a munkásságnak s a szocializálást. A nagyipar ezzel szemben az adó- csökkentést akarja és védelmet a munkásság egyre jobban erősödő szervezkedése ellen. A kouzervativek az állami hitel megszorítását akarják, a nagy közmunkák költségeinek csökkentését és azt akarják, hogy kevesebb pénzt költsenek közsegélyre. Á farmerek azt kivánják, hogy az állam kölcsönöket adjon számukra, a behozatali vámok növekedését akarják, valamint a termelés elhelyezésének biztosítását, de rendszeres mezőgazdasági terv nélkül. A tisztviselők és a politikusok saját pártjuk győzelmét kivánják és valamennyinek van egy közös kívánsága: a béke, vagy legalább is az, hogy Amerika távol tartsa magát a háborútól. • A liberálisoknak az elnökön kívül nincsen olyan vezérük, aki megfelelő lenne az elnöki székben. Eddig még nem tűnt fel senki, aki képes arra, hogy Roosevelt mintájára lépcső- zetes módon az alkotmány keretein belül megoldja azokat a kérdéseket, amelyek az ország gyors és erős iparosodásából keletkeztek. Rajta kivül senki sincs, aki külpolitikában az egész nép érzelmeit fejezhetné ki és valóra váltsa a népi érdekeket úgy, hogy ne hagyja magát befolyásolni a különböző politikai csoportokról. AZ ESETLEGES JELÖLTEK Az ellenzéknek nincsenek valódi vezérei. A republikánus párt az 1932. évi politikai vereség után még mindig nem szedte össze magát. Azok az eredmények, amelyeket a legutóbbi kongresszusi választásokon ért el, oda magyarázhatók, hogy a választók hagyományos ösztöne nem engedi meg azt, hogy egy párt tulhosszu ideig nagyon hatalmas legyen. Az Egyesült-Államok a különböző politikai frontok helyzetének tisztázását kívánja és ezt csak Roosevelt tehetné meg, ha a többségi párt rendelkezésére bocsátja magát, hogy har- madizben jelöljék, vagy pedig, ha legalább Msemélyes párthívei közül kijelölnek egy olyan politikust, akit képesnek tart arra, hogy az ő politikai müvét befejezze. Roosevelt azonban hallgat. Az újságírók kérdéseire nem válaszol. Anélkül, hogy jóváhagyná, vagy ellenezné, hagyta magát jelöltetni Wisconsin é3 Illinois államban levő párthiveitől az áprilisi előzetes választásokra. Az ellenzéki jelöltek között a harc Vanden- berg michigani szenátor és Dewey newyorki ügyész között fog eldőlni. Vandenberg tapasztalt politikus, aki hosszabb idő óta jelentékeny szerepet tölt be úgy a szenátusban, mint pártjában. Neki tulajdonítják azt, hogy Roosevelt több törvényét meghiúsította a szenátus és ő határozta meg az Egyesült-Államok magatartását Japánnal szemben, ami a kereskedelmi szerződés felbontásához vezetett. Ha sikereket is ért cl, mint a liberálisok elkeseredett ellenfele, mégis saját programját nem ismertette, mindössze néhány általánosságot mondott az adócsökkentéstől. Egy tény: túlságosan ügyes politikus ahhoz, hogy kijelentéseivel ne kompromittálja magát, mielőtt pártja megállapította volna politikai programját. A GANGSZTEREK LEGYŐZŐJE Dewey ügyész sokkal bátrabb ember. Fiatal, politikai téren először az elmúlt ősszel tűnt lel, amikor a republikánusok őt kormányzónak jelölték. Lehman, a demokrata kormányzó, akit különben harmadszor választottak meg, csak kicsiny többséggel győzött. Dewey, mint newyorki ügyész igen népszerűvé vált a nagy gangszterhandák leleplezésével, melyeket bíróság elé állított, valamint a Tammany-Hall politikai gangszterei- nek kiirtása révén. Azonban túlságosan nagy newyorki népszerűsége árthat neki az ország agrár lakossága között. ROOSEVELT ELLENFELE A SAJÁT PÁRTJÁBAN A demokrata párt legerősebb embere Far- lev James, a posta vezérigazgatója. Eddig leg- odaadóbb hive volt Rooseveltnek, azonban most Roosevelt harmadszori megválasztása ellen nyilatkozott. LTgy vélik, hogy azért tette, mert reménykedik, hogy elnökké választják. Jelölése nincs kizárva. Sokkal fontosabb személy és a választás szempontjából veszedelmesebb Roosevelt számára Garner, az Egyesült-Államok alelnöke. Texasból való és a reakciós nagybirtokosok képviselője. Számára nincsenek szociális kérdések, gondolkozása még abból az időből való, amikor az Egyesült-Államok még nem lépett az iparosodás terére. Ő a vidéki politikus tipusa, aki nviltan nem foglal állást egyetlen kérdésben sem. Ezzel szemben suba alatt Washingtonban, mint alelnök olyan jól dolgozott az elnöke ellen, hogy ma a „New Deal“-ellenes demokraták vezérét és a reakciós mozgalom főnökét látják benne. Kaktus Jacknak nevezik nemcsak azért, mert Texasból való, hanem azért is, mert igen szúrósan bánik az emberekkel. Komoly elnökjelöltnek tekintik. ROOSEVELT ÚJRAVÁLASZTÁSÁNAK ESÉLYEI A jelenlegi elnök újraválasztásának esélyei súlyos nehézségekbe ütköznek, amit legjobban maga Roosevelt ismer. Amikor nagybátyja, Roosevelt Teodor 1912-ben megkísérelte harmadszori újraválasztását, ez a leg- csufosabb módon meghiúsult. Az Egyesült- Államok eddigi 29 elnöke közül csak 9-nek sikerült másodszor is megválasztatnia magát. Habár az alkotmány nem gördit akadályokat a harmadszori megválasztás elé, a hagyomány mégis ellene van és a kormány ellenzéke ezt fel is használja, hogy megakadályozza Rooseveltnek harmadszori megválasztását. Azt hangoztatják, hogy egy harmadik megválasztás precedens nélkül való, hagyományellenes és hasonló lenne a diktatúrához. Roosevelt harmadszori megválasztásának ezen akadályait azonban kedvezően ellensúlyozza egy jelentékeny előny: az elnök külpolitikája. Az egyedüli jel, amely azt mutatja, hogy Roosevelt hajlandó harmadszor is megválasztását elfogadni, az, hogy békekisér- leteket kezdeményez. Sumner Welles kiküldetése, valamint a vatikáni rendkívüli követ kiküldése azt a célt szolgálják, hogy kedvező hatást keltsenek az Egyesült-Államokban. Ezek a békekisérletek azonban nem egyszerű választási manőverek. Roosevelt mindig ideálista volt, nemcsak kívánta a békét, hanem hisz is annak lehetőségében. Ő és környezete meg vannak győződve a német belpolitikai irány mielőbbi megváltozásáról és mig ez meg nem történik, akadályozni kivánják a hadműveletek kiterjedését. Legalább is ez volt a meggyőződése Sumner Welles látogatása előtt. ROOSEVELTNÉ SZEREPE Amikor az elnök harmadszori megválasztásának esélyeit latolgatják, nem szabad elfelejteni Rooseveltné fontosságát, mert az el- nökné minden valószínűség szerint sok szavazatot fog szerezni férjének. Rooseveltné az Egyesült-Államok „First Lady“-ja, aki ért hozzá, hogy különleges helyzetet teremtsen magának. Fáradhatatlan energiával érdeklődik minden iránt, erős szociális érzékű és megszerezte a nép rokonszenvét azzal, hogy a legmagasabb helyről érdeklődött a kisemberek sorsának jobbra fordítása iránt. Nagy és megérdemelt népszerűsége a választásnál sokat fog nyomni a latba. Coiectura Ghcorghe Sfănoiu az áüaiiisorsjaté'i április 18-ifci huzísán a iiöueíkezü számok nyerteit: i^lfílIŐf a IlQ. 76,461 I g 1 milliót a Ro. 8.533 1 milliót a Ro. 41.911 1 milliót a Re. 65.629 i milliót a Ro. 10.036 1 milliót 0 Ro. 94.984 1 milliót a Ro. 73.089 7 egyenként 200.000 lei űz április M húzásod a Miséző számok npríek: , 1 milliót a Ro. 87.923 4>9o.ooo leit a Ro. 8.276 400.000 Iáit a Ro. 66.939 nyeremény egyenként 100.000 lei. Az tij milliomosok Bueu^estiböl, Galatiból, Báeáubőí, Cérnáiéiból, Brasovból, búiból, Cluj« ról, Oi’aáearól és Pioe^tibői valók. A nyári zárórarendelet városunkban is életbelépőig Mikor tarthatnak nyitna at Ősietek 7 CLUJ (KOLOZSVÁR), április 19. A munkaügyi minisztériumnak április hó ló-án kiadott 3105. számú — a nyári zárórára vonatkozó —- rendelete értelmében szeptember 15-ig az iparcikkeket árusító üzletek záróráját kolozsvári vonatkozásban Kolozsváron is szabályozzák. Az egész város területén délelőtt 8—1-ig és délután 4—7 óráig tart az árusítási idő. Kivételt képeznek ez alól a Mihai Viteazul-téri készruhát, textil, rövid-, üveg- és porcel-áuárut, valamint a lábbelit árusító üzletek és bódék, melyeknél a munkaidőt délelőtt 8—1-ig, délután pedig 3—7-ig (szombaton és ünnepnapok előtt este 8-ig) állapították meg, azzal a feltétellel, hogy a tulajdonosok alkalmazottaikat délután csak 4—7-ig foglalkoztathatják. A fűszer, csemege és élelmiszerüzletek viszont a belvárosban és a Mihai Viteazuí-téreu délelőtt 7—1-ig, délután féli 4—8 óráig nyitnak, A város külterületén pedig délelőtt 6—1-ig és délután 4—8 óráig tartanak nyitva. A belváros határvonala — a helybeli munkaügyi felügyelőség körvonalazása alapján — a Banca Nationalától kezdődőleg a Saguna. Gh. Baritiu, Dacia, Jasilor (tehát a Mihai Yiteazul-teret is beleértve), Gén. Berthelot- uton, Cuza Voda és Stefan cel Mare tereken. Cavalerilor, Avram láncú, Regalá-utcákou. a Gh. Sion-teréu és Petru Maior-utcán húzódik át a kiinduló pontig, a Nemzeti Bankig. Bár a határvonalon kívül esnek, belvárosi jellegűnek tüntetik fel a sörgyárig terjedőleg a Motilor-uti és —- egészen a vasútállomásig — a Regele Ferdinánd-uti üzleteket is. A hideg (felvágott) husnemüeket árusitó üzletekben a nyitási idő délelőtt 7—1-ig, délután 4—8 óráig, szombaton 9-ig terjed, vasárnap pedig délelőtt 7—10-ig tarthatnak nyitva, A vasárnapi nyitás ellenében azonban hetenként kötelesek félnapi szabadságot adni alkal mazottaiknak. Ez az intézkedés a mészáros és hentesüzletek alkalmazottaira is érvényes. Ezeknél az üzleteknél a nyári nyitási idő délelőtt 6— 1-ig, délután. 4—8 óráig tart, vasárnap meg délelőtt 6—10-ig. A további szakmákban az u: zárórarend eképpen alakul: Pékségek, kenyérsütődék délelőtt 6—2-ig, délután 4—8 óráig, vasárnap délelőtt 6—10 óráig nyithatnak (heti félnapi szabadság kötelezettségével). Cukorkanzletek d. e. fél 9—1-ig, d. u. 3— íkslO-ig árusíthatnak. Akik azonban belföldi gyümölcsöt is tartanak elárusátásra — a déli záróra felfüggesztésével — reggel fél 9—- este fél 10-ig egyfolytában nyitva tarthatnak, de személyzetük munkabeosztása a napi 3 órai munkaidőt nem lépheti túl. A borbélyok délelőtt 7—1-ig- délután 4—8 óráig dolgozhatnak. (Az alkalmazottak csak fél 8-ig. A női fodrászok viszont délelőtt fél 8— 1-ig (az alkalmazottak csak fél 9—1-ig), délután 4—8 óráig dolgozhatnak. Szombaton és ünnepek előtti napon az esti záróra a két utóbbi szakmában 11 óráig terjed. Vasárnap és ünnepeken azonban nem dolgozhatnak. A virágüzletek zárórája délelőtt fél 8—2, délután 4—9-ig (vasárnap és ünnepek előestéjén 10-ig), vasárnap délelőtt fél 8—este 8 óráig tart, ezúttal alkalmazottak nélkül. A túlórázásért hetenként egész napi szabadság jár. XII. PIUS PÁPA LEVELE A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKHÖZ ANGERS. (Rador.) A ..Patt“ távirati ügynökség jelenti: Rackievic lengyel köztársasági elnök csütörtökön Paciui szentszéki követet fogadta, aki XII. Pius pápa sajátkezű- leg irt levelét nyújtotta át. A levélben XII. Pius pápa atyai érzelmeinek ad kifejezést a lengyel nemzettel szemben és megjegyzi, hogy Lengyelország jövője rendkívül fontos gondoskodást jelent őszentsége részére. 4 Szentatya hangoztatja, hogy szüntelenül imádkozik a Mindenhatóhoz, hogy mentői boldogabb jövőt adjon Lengyelország részé- 1 re. Befejezésül XII. Pius pápa áldását küldi l Rackievic eluökuek és az egész lengyel népnek.
