Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-18 / 89. szám
A falu megerősítése Irta: Pr. KÖVESS ISTVÁN „Olyan a föld, mint a gyémánt: annál kevesebbet ér, mentőd kisebb darabokra vágjuk“ — mondotta Ionescu-Sisesti földművelésügyi miniszter nehány nappal előbb a szenátusban. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a romániai földreform során 2 millió földműves Összesen 4 miFJió hektár termőföldhöz jutott, ami annyit jelent, hogy egy föld műves átlag 2 hektárt kapott. Az ország lakossága azonban minden öt évben átlag 215 ezer lélekkel! szaporodott s> öröklés, osztozkodás folytán az amugyis törpebirtok tovább apadt, mig ma 600 ezer falusi mindössze 300 ezer hektár termőföldet mond magáénak és némely falusi családra féli hektár föld jut. „Megélhet-e ebből egy 4—5 tagból álló földműves: család? — kérdezte Ionescu-Sisesti miniszter a szenátus tagjaitól, i, A felelet rendkívül nehéz, mert az országos igazgatás minden ágába belenyúl és egyáltalán nem jelenti, hogy a legkönnyebb módon: újabb földosztással — a gyémántnak további feldarabolásával? — segiteni lehetne a bajokon. Illetékes helyen ugyanis tisztán látják, hogy nem a földkisajátitás, de a földművelés kérdése fontos s azon igyekeznek, hogy pro?etáriátu9 teremtéssé helyett a gazdák tömörítésével, szövetkezetekkel, a kis- birtok megkötésével, támogatással, oktatással és vezetéssel tegyék lehetővé azt a gyümölcsöző, hasznos munkát, melyre csak nagybirtok vállalkozhat. Ez azonban nem könnyű dolog. Az orosz Kolchozban a kollektiv termelés körül ma! Í9 jelentkező nehézségek arra mutatnak, hogy megalkuvást nem ismerő állami intézkedéssel sem lehet máról- holnapra tökéletes eredményt felmutatni és igen hosszú időre van szükség a termelés rendjének átalakítására. A kérdés körül egész nemzetgazdasági iro dalom burjánzott fel. A sok szerző mind boldogítani, erősíteni akarná :ai falut, egyesek „etnikai“, mások „etnográfiai“ alapon vélik a gazdasági rend kicserélésére vonatkozó elgondolásaikat megvalósítani. Különböző fantasztikus terveket kovácsolnak s lehetetlen reformokat javasolnak, nem törődve a való élettel, természeti adottságokkal Nemrég „komoly“ tanulmányt olvastam ar ról, mi lenne, ha a Duna nem nyugatról keletre, de délről északra visszafelé folyna? S a kérdéses tanulmány elkeseredetten vonta le a végső következtetést, hogy „a Duna rossz irányban folyik és minden gazdasági bajnak ez az oka.“ Ugyanakkor egyik szobatudós ismerősöm —• ki sohasem gazdálkodott — nagy előadást tartott nekem arról: — mennyire megjavulna a helyzet, ha lemásolnánk és átültetnénk ide, amit néhány évvel előbb Hollandiában látott. Bennünket ezzel szemben csak a valóság érdekelhet és kizárólag ennek — a Duna természetes utjának és a földművelő nép munkaerejének szem előtt tartásával kell leszögeznünk: — mi javíthatna a gazdák sorsán? Ionescu-Sisesti miniszter hosszas, beható tanulmányozás után nyúlt most ehhez a kérdéshez, midőn a birtokvédelem és a falu megerősítése érdekében elhatározta, hogy átszervezi ai Mezőgazdasági Kamarákat s ezekből olyan hivatali szervet teremt, mely a kormány és a gazdatömegek között állva, mindenben megfelel feladatának. A Mezőgazdasági Kamarákat, mint tudjuk, 1925-ben szervezték, hogy képviseljék a gazdákat, védjék meg a közös érdekeket és nagyobb terméshozadék érdekében segítséget, szakszerű útbaigazítást nyújtsanak. A megyei Kamarák — állapítja meg a miniszter — meg is feleltek hivatásuknak s> annyira hasznosnak bizonyultak, hogy a kereskedelmi, ipari, munkakamarákhoz hasonlóan, a falu megerősítése érdekében továbbra is fennmaradnak. A földművelésügyi minisztérium ugyanis a Mezőgazdasági Kamarák utján kívánja megvalósítani programját. A földművelésügyi miniszter azonban nem szürke hivatalnokokkal telt, zárt ajtók mögé. rejtett holt intézményt, de élő, húsból,- vérből való szervet akar teremteni a jó és erre méltó falusi gazdák bevonásával. A szenátus elé terjesztett törvényjavaslat a következő alapelveket tartja szem előtt: 1. A Mezőgazdasági Kamara jogiszemélyiség lesz, mely saját vagyonnal rendelkezik. Az önállóság azonban a központi irányítást nem érinti. 2. A Kamara élén szakemberek állnak, kiket a faluk jeles gazdái közül választanak. 3. A Kamara a minisztérium külső szerve, mely miniszteri utasítások szerint a helyi viszonyoknak megfelelően végzi munkáját. 4. A Mezőgazdasági Kamarák országos szövetsége megszűnik s a Szövetség hatáskörének egy részét a földművelésügyi minisztérium mellett tanácsadó szervként működő, másrészt gazdálkodó bizottság veszi át. A javaslat a decentralizáció elvét továbbra is érvényre juttatja, az önkormányzatot azonban kisebb körre szorítja. Ami pedig a Kamarák jövedelmét illeti, — uj bevételi tételekről gondoskodik az eddigi jövedelem egyrészének fenntartásával. így a legelőkből járó bevételi hányadot emeli és elrendeli, hogy a Kamarák céljaira szedett 1 százaié Ü^€AXDlA$ÁG . ‘’gsHssj"' -— Uiabh könnyítésekkel segítik elő a kukoríeakivstelt Megkft'nnySieHeL a tarageri nedvesség- tartalmúinak megállapítását BUCUREŞTI, április 17. (Saját tudósítónktól.) A szezon előrehaladottságára való tekintettel, vezető körökben mind jobban érvényesül az az álláspont, bogy a kukoricakivitel előmozdítására minél több könnyítést kell nyújtani. Ebben az értelemben a pénzügyminisztérium olyan rendeletet adott ki, mely a kivitelt lényegesen elősegíti. A rendelet a tengeri nedvtartalmának megállapítása körüli késedelmeket hidalja át. Eddig ugyanis a vámhivatalok nem engedték át a teugeriszáüitmányokat addig, amig a nedvtartalmukat hivatalosan meg nem állapították. Az uj rendelet értelmében a szállítmányok a megmintázás után azonnal folytathatják útjukat, a szállítókra vonatkozó ama kötelezettséggel, hogy minták elemzésének utólagos eredményét magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Tehát, ha az elemzés erednie nye azt mutatja, hogy a kiszállított ten geri szárazabb, vagyis jobb minőségi volt, mint az a kiviteli engedélyben sze repel, a minőségkülönbségből származó felárat megfelelő devizában beszolgáltatják. Amint látjuk, a rendelet egészen jelentéktelennek látszó formasági könnyítést hoz és mégis igen jelentősen gyorsítja a kukorica kivitelét. Nem lehet többé adóbizonylat nélkül céget törölni BUCUREŞTI, április 17. (Saját tudósítónktól.) A pénzügyminisztérium az ország különböző részeiből több egybehangzó jelentést kapott, amelyekben a pénzügyigazgatóságok rámutatnak arra, hogy számos kereskedelmi vállalat töröltette cégbejegyzését anélkül, hogy adóját működési idejére kifizette volna. Ugyanazok a személyek kevéssel a törlés után más elnevezés alatt uj céget jegyeztek he és folytatták vállalkozásukat, miáltal az államkincstárt kijátszottak. ( Ezeket a visszaéléseket megakadályozandó, a pénzügyminisztérium felhívta az ország összes kereskedelmi és iparkamaráit, hogy a cégtörlési kéréseket csak úgy engedélyezzék, ha a kérelmező adóbizonylattal igazolja, hogy adóját a törlés kérésének napjáig kifizette. Ugyanilyen értelmű átirattal fordult Bucureşti székesfőváros polgármesteri hivatala a bucuresti-i kereskedelmi és iparkamarához a városi adók és illetékek bevételezésének biztosítására. 2-5 ram féle árukat vesznek az angol piac részére. A társaság több igazgatósági tagja — mint előbb megjegyeztük — széleskörű összeköt* tetéssel rendelkezik a Balkánon. Az '„Excelsior“ c. lap jelentése szerint az angol társaságnak Bucuresti-ben is lesz képviselete, mely az ország különböző vidékein fiókképviseleteket állít fel. A (eitNuSttggck feneclts&ich is enenesittsCKk oj rendit Hivatalosan irányitj-ik; a termelést.— Jelentős előnyöket nyújtanak a kazal nyersanyagot feldolgozó gyáraknak BUCUREŞTI, április 17. (Saját. tudósitónktól ) A textilnövé- nyek termelését, értékesítését és termésük feldolgozását szabályozó törvény, amelyet a képviselőház a napokban szavazott meg, teljesen uj alapokra fekteti ennek a rendkívül fontos nemzetgazdasági tényezőnek egész komplexumát. Á törvény célja a textilnövények és selyemhernyók tenyésztésének irányítása, növelése és feljavítása. Ide tartozik a len, kender, gyapot és minden más növény, ami- hői fonalat lehet csinálni. A törvény rendelkezése; szerint a földművelésügyi minisztérium állapítja meg a textilnövények termesztésére legalkalmasabb vidékeket és támogatja a textilipari vállalatokat. A termelők kötelesek minden év junius elsejéig bejelenteni a a bevetett Területek nagyságát, november elsejéig pedig a termés mennyiségét. A termelési szerződéseket láttamoztatni kell a mezőgazdasági kamaránál, amelynek láttamozása nélkül azok nem érvényesek. A hazai termést feldolgozó tex- tilsvárak számos előnyben részesülnek, többek között a vetőmag behozatali vám- mentesítése, az ,,ad valorem“ illetékre 50 százalékos engedmény stb. ÉRTÉKTŐZSDEI ÁRFOLYAMOK ALAKULÁSA Árfolyam Küliin- Állampapirok: IV. 6. IV. 12. bozet „Renta stabilizării“ 54% 54% — V „Renta desvolt.arii“ 54% 541/s — 5/* „Renta consolidării“ 40 39r/s — ij>i ţ,Renta exproprierii“ 52% 527/s — 1/s „Renta inzestrarii" 82% 82% % Részvények: Banca Natianala 6750 B-ca Romaneasca 640 Reşiţa 660 Mica 1700 Letea 1250 Telefontársaság 1220 Petróleumipar: Astra Romana 1450 Creditul Minier 675 Steaua Romana 725 Revedenta 350 Petrol Block 240 Concordia 780 Prahova 545 6775 630 645 1670 1230 1210* 25 10 15 30 20 10 1435 — 15 655 —. 20 735 -f- i 0 335 — 15 230 — 10 760 — 20 520 — 25 megkezdte möködéséf a Balkán-államokkal való kereskedelmi forgalom előmozdítására alakalt angol társaság A „Rador“ londoni nehányszavas távirata jelenti, hogy a „The English Comercial Corporation“ megkezdte működését. A társaságot — mint megírtuk — az angol kormány a Balkán-államokkal való kereskedem! forgalom előmozdítására alapította. Az angol pénzügyminisztérium által jegyzett alaptőke 500 ezer font, mely szükséghez képest emel hető. A „The English Comercial Corpora tion“ (röviden ERCO) természetesen korlát lan hitelkerettel rendelkezik. Az igazgató ságban Chester Beatty, a jugoszláv kapcsola tok képviselője, G. S. Beasdey, az ismert in diai cég főnöke, C. P. Lister, a balkáni ke reskedelmi kapcsolatok képviselője. Ewan szövetkezeti vezető személyiség, G. H. Harakos „aditionaie“*ból és a mezőgazdaság megszervezéséről szóló törvény 165. szakasza alapján a községek és helytartóságok által szedett taxákból minisztertanácsi jegyzőkönyvben megszabott szubvenciót kell adni a Kamaráknak. Végül' a külföldről behozott egyes termékek (élőállat, szőrme, bőr, gyapjú, selyem, gabonanemüek, vetőmag, főzelékfélék, virág, gyümölcs, gyarmatáru, ital- nemüek, cukorkák, textiláru, fa, papír, stb.) számlázott ára után 2 százalékos uj illeték Lro, az ismertnevü bankház főnöke és F. N Nixon, a kiviteli hitelügyek minisztériuma nak képviselője foglalnak helyet. Az igazga tóság titkárává G. H. Guazout nevezték ki A társaságnak az a feladata, hogy Törökőr f-zággal, Görögországgal, Jugoszláviával, Bul gáriával és Romániával állandó kereskedel mi kapcsolatot tartson fenn. E célból nagy szabású vásárlásokat eszközöl s főleg petro lemnot, ércet, gabonát, olájnemücket, zsirfé léket, takarmányt, stb. vásárol a Balkán-ál 'lantokban. Anglia pedig ipari gépeket, hadi anyagot, gyapotot, rezet, inás fémeket és a birodalom nyerstermékeit szállítja. Nyilvánvaló, hogy uj piacokat keresnek az angol árufölösleg elhelyezésére, ugyanakkor külöuAz értéktőzsde üzletmenete nyugodt. Kevés üzletkötéssel jelentéktelen árfolyamkülönbségek mutatkoznak. JÓVÁHAGYTÁK BUCUREŞTI KÖLT- SÉGVETÉSÉT. Bucurestiből jelentik: V belügyminisztérium jóváhagyta a főváro költségvetését, mely a folyó évre 1.427.500.000 lejt irányoz elő. BŐRFELDOLGOZÓ ÜZEMEK KÉRELME. A nemzetgazdaságügyi minisztérium nyersanyag elosztási (Ministerul Economiei Nationale, Dir. Materiilor Prime) osztályának 1940 ápri.is 6-án kelt 2705. számú rendeleté értelmében az összes bőrfeldolgozó üzemek a nyersbőr hányad igénylésére sürgősen kérelmet kell előterjesszenek. A kérvényben meg ke'! jelölni, hogy a bivalybőr, tehénbor, borjubőr. juhbőr, kecskebőr, íó- bőr. stb. osztályaiból mennyit használ fel a kérd éses üzem. A kérvényhez csatolni kell a munkakamara vagy a községi elöljáróság igazolványát, mely bizonyítja, hojry az iizemtulaj-( donosnak joga van a bőrfeldolgozó ipar üzé- sere. Meg kell jelölni az igazolványban azt is, hogy hány munkássá! dolgozik az üzem. A KÖZGAZDASÁG RÖVID HÍREI. A telefontársaság igazgatósága tudomásul vette Max Ausnit igazgatósági tag lemondását. Ugyanakkor Teofil Sidorovici ..Országos- parancsnokot, \ ictor Moldovan NUF vezér- titkárt és Eugen Sava volt minisztert felvették az igazgatóságba. — A ..Petroşani“ megkezdte a koksz készítését. Az erre vonatkozó kisérletek eredménnyel jártak. — A bucureştii „Vulcan“ gépgyár 35 millió lej kölcsönt vett fel az arany* és ércbányavállalatok bankjától. — A szövetkezetek központja által Angliában rendelt 400 tonria kékkő a napokban érkezik Constanta-ba. SALONTA KÜLTELKÉN 40 HÁZAT DÖNTÖTT LE A VÍZ. A tavaszi áradások Nagyszalonta kültelkén 40 Lázat döntöttek rommá. Ezen a tanyai részen, amely határzónába esik. tilos az építkezés. A tulajdonosok azt kérték Nagyszalonta városától, jelöljön ki részükre más területet, ahol az összedőlt házak megmentett anyagából uj otthont építsenek. Ennek a kérésnek a teljesítésé nagymértékben problematikus, miután a városi iugatlanok eladása igen körülményes, a telkek bérbeadásával az építkezők jogai nincsenek kellőképpen megvédve. A város ilyen körülmények között nem tudóit egyébbel segíteni az árvízkárosultakon, mint azzal, hogy a vármegyei prefektushoz fordult, hogy a károsultak évi adóját, teljes egészében eugedjék el. fizetendő ezután a Mezőgazdasági Kamarák céljaira. Ebből évi 80 millió lej bevételre számíthatunk. Az összeget a földművelésügyi miniszter saját belátása szerint fogja a Kamarák között szétosztani. Az uj alkotmányos és törvényes keretben rendkívül fontos feladat vár a Mezőgazda- sági Kamarákra. Nagy szükség van erre. Valótlan ugyanis, hogy a bábom kedvez a semleges agrárállamoknak. Igaz, hogy a gabonaárak emelkedtek, ez azonban nem jelent sokat, mert az agrár és ipari államok árucser« forgalmában 50 százalékos veszteség éri a mezőgazdaságot az ipari államok termékei javára. Azaz: külföldi ipartermékért másfélszer annyi mezőgazdasági terméket kell adni. mint amennyit eddig adtunk. Ezzel az ötven százalékos túlfizetéssel pedig nem ..gazdag ', de szegényebb lesz az ország falusi lakossága. (Az idő majd megmutatja, menuvibep felelt meg a Mezőgazdasági Kamara a hozzáfűzött várakozásnál;.)
