Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-18 / 89. szám

Szakoktatás \ mugvur kisebbségi közéletnek egyik Ifp* «■gel» Izh kcrdrsf a szakmai * ipari oktatás iigye. Kévé:, szakmai tanintézete van a fe­lekezetek húrom mezőgazdasági ős 1 2 ke­reskedelmi iskolát biztosítottak ipari tan­intézetük pedig eg\ sínesen. Az állam is ege- io k erdősnek orrá most a szakoktatás ügyét nyilván töbli iskolára törekszik o iiimiiIr'U rs magasabb fokra is okujtja emelni a meg­levőket, ami egyaránt erős türekv»- Galines- III neiuzetnevolési ni in is/1őrsége é*ta s ezért most a törvényhozás elé terjeszti el- gondolásait. Kel javaslat fekszik a Hazak asztalán. Az egyik a szakmai, másik az ipari oktatás teljes átszervezéséről szól és pedig u nomzetnevelési minisztérium hutáskörelu* sa­lo teljes átutalással. A kérdés napirendre ju- tása igen örvendetes körülmény. Egy reszt az ullainvezetés tökéletes hidegvérét bizonyítja, hogy az. európai borzasztó válság idejen ily igazi ..héké"-nek való alapos reformmal fog­lalkozik. másrészt, hogy a szakoktatás, mely­nek rendkívüli fontosságú \an országunk egyre virágzóbb gyakorlati törekvéseiben, szóhoz jut az. őt joggal megillető mértekben. Nekünk ezzel kapcsolatban saját örömünk is van. A Magyar Népközösség vezé riete — üdvös munkássága legújabb részleteiről teg­napi lapunkban nyomatékosan enil. s ztiink iueg — egészséges politikai tapintattal talál- koztatta kormányzatunk és az ő eszméinek egyező voltát. Ebből a kitűnő korrosponden- eiúból olyan alap keletkezett, amelyen a ki­sebbségi szakoktatás eddig tapasztalt hiányai s nehézségei hamarosan megoldódnak. Szász Fái dr. ismertette a tennivalókat s valóban a legilletékesebb volt reá, hiszen a szakok­tatás egyik legtapasztaltabb értője, a refor­mátus egyház földműves iskolájának létesí­tése és fenmaradása körül kifejtett nagy- munkálkodása révén. Nos Szász Pál a kor­mányzatunkkal régebben és újabban folyta­tott megbeszélések alapján és a magyar szak emberek véleményeinek mérlegelése után a parlamenti csoport által megfogalmazott J1 módosítást nyújtott be a szenátus gazda­sági bizottságának üléséu, melyeket a minisz­ter és bizottság elfogadott, úgy. hogy az igy átdolgozott javaslat kerül majd a két Ház teljességéhez, mely bizonyára el is fogadja. Nincs kétség benue, bogy ezen a ponton a kisebbségi kérdés rendezése megnyugtatóan fejeződik be. Ez nagy haszon valamennyi te­kintetben. Népiesen igy mondhatnék: „Öröm j a házhoz." A módosítások alapján az egyházak is lé­tesíthetnek szakmai s ipari tanintézeteket a törvény szellemében és rendelkezései sze­rint. A feiekezelek tanhatóságai szabadon választják meg a tanítási nyelvet és alkal­mazzák a tanerőket. Az uj felsőbb szakmai tanácsba felekezeti képviselőket is nevez ki a miniszter. Zavartalanul tovább működhet uek az eddigi szakiskolák és tanszemélyzetük szerzett jogai csorbitatlanul megmaradnak. Szóval a kisebbségek meglévő és uj szakmai s szakiskolái más jellegű kisebbségi magán­iskolákkal azonos jogi alapra kerülnek. Fon­tos rendelkezés ezen tulmenőleg, hogy a kül­földi s egyenrangú szakiskolákon szerzett ok­levelek nosztrifikálhatók, ami az egyelőre még hiányos számú szakemberek elhelyezé­se céljából fontos. Bizonyára nem sokáig lesz rá szükség. Az állam és felekezetek szakis­kolái hamarosan kiküldik a szükséges uj szakképzetteket saját kebelükből és idegen­ben majd nem kei! tanulni. Be leginkább azt kell hangsúlyoznunk, hogy a kisebbségi szak- ipariskclák létesítése lehetségessé vált ezen­túl. A magyarság egy régi kívánsága valósul meg, mert egy régi hiányon segíthetünk. Reméljük, hogy ez a nagy fontosságú ren­dezés az egész közvélemény fokozott figyel­mét fogja ráterelni a szakmai s ipari okta­tás égető ügyére. Az országnak nagy érdeke, hogy szakmai szempontból alaposan tanított, sőt szakmailag nevelt szakmunkásaink le­gyenek. Jó kereskedők, jó mezőgazdák, jó iparosok. Ez a tanultság a szakelemet köze­lebb hozza maid az értelmiségi réteg „ma­gasabb“ szakembereihez s igy uj társadalmi összezárkózást és közösségi szellemet léte­sít majd, A kereskedelmet, ipart, mezőgaz­daságot magasabb fokra emeli, mert mentői tanultabb és szakmailag neveltebb a szakem­ber, annál jobb a munkája vagy vezető sze­replése. Ma hatalmas verseny folyik a gya­korlati munka elmélyítése, kiterjesztése, meg- megujitása körül. Az egyszerű földművesnek, a legkisebb munkásnak és a legigénytelenebb hely kereskedőjének nemcsak az általános szellemi színvonal tekintetében kell emelked­nie, hanem a maga külön szakmájában is. A folytonos verseny, uj felfedezés, változékony igénylés nagyon életre való, alkalmazkodó, újítani tudó szakembereket követel. Minden államnak és társadalomnak számot kell vetnie mindezzel s minden eszközt és módot megra­gadnia, hogy a szakmák életét mentői több ««ktudássol és általános műveltséggel tölt­se meg, nem beszélve arról, hogy a szakma f/eretetére, tekintélyére, hatékonyságára is ránevelje az embereket. Az államban és tár­sadalomban benne vannak a kisebbségek is. Ebben az oktató és nevelő munkában és el­fogadásában szintén benne kell legyenek. De ***)'V%%*ifc,tt**ititA***iBVMWi*(>****£V>*****>11 ******* Ha valah! b£cg$£ge miatt nem vetette fel magái az állampolgársági nevjegyzéftbc, a községi elő târOsâg hoteles utólag ücfcgyezni Rendkívül fontos jelentőségű elöntést kozott a legfőbb semmitöszék BUCUREŞTI, április 17. (Saját tudósitónktól) Igen bonyolult es evek óta húzódó állampolgárság; ügy­ben hozott ismét elvi jeleniőséaii döntést a legfőbb senindtő-zék. I. I/. szatmári lakos az állampolgársági névjegyzékek összeállítása idején olyan súlyos beteg volt. hogy nem tudott eleget tenni az összeírásra való jelentkezesi kö­telezettségnek. Felépülése után jelentke­zett a polgármesteri hivatalban, ahol an­nak ellenére, hogy sulvos betegségét hi­vatalos bizonyítvánnyal igazolta, megta­gadták az állampolgársági névjegyzékbe való felvételét, azzal az indokolással, hogy későn jött- Igazának tudatában te­lebbczéssel élt az elutasítás ellen, de az alantas hatóságoknál nem talált jogor- \ >sIást, mert azok a közigazgatási állás­pontot tették magukévá. A legfőbb .«emmitős/ék, amely elé hosszú huza-vona után. évek múlva keridt az ügy. egészen inas szemszögből nézte az esetet. Olyan értelmű elvi döntést ho­zóit. hogy igazolt betegség teljes jogcímű ok arra, hogy valaki az állampolgársági névjegyzékbe való felvételi kötelességé­nek nem tehetett eleget és ilyen esetben az illetékes hatóság köteles a mulasztást utólagos beírással pótolni. A felebbezőt a legfőbb sernrnitőszék előtt dr. Gál Lajos bukaresti ügyvéd kép­viselte. OSLO, 4 VIRÁGOK VÁROSA Érdekes cikket közöl a Popolo d’italia a norvég fővárosról és Kristiansand városáról A „Popolo cLItalia“ foglalkozik a nor­vég helyzettel és Oslo, valamint Kristian- sand városokról a következőket Írja: Oslo városa sokkal nagyobb terjedel­műnek tűnik fel, mint amilyen. \ város szigorú és nehéz építkezésével részint középkori, lészint modern képet mutat. A Slortliing (parlament) palotája négy- szögű erődítménynek látszik, amelyben a béke vágyának örök ábrándja honolt. A palota úgy néz ki. mintha íöbbszáz éves lenne, de nincs százéves sem. Ez a szürke kőből épült város vidámabb képet csak a virágok miatt mutat. Vi­rágot látni az utcán, az erkélyeken, az ablakokban, a bankok épületén, a mi­nisztériumokban. a háztetőkön, a ven­déglők és a templomok körül, a ter- raszokon és a folyosókon, a nők és a gyermekek kezében. Febcr bluzos és rö­vid szoknyás nők mindenütt. Az utcán alig látni mást közlekedni, mint nőket. A statisztikák szerint a skandináv országok­ban több no születik, mint férfi és ha ezt nem is állítanák a statisztikák, akkor is észrevehetnok az utcákat, a tereket, szín­házakat, vagy gyárakat megtöltő nőkről. A néhány férfi alig észrevehető közöttük. I A Storthing előtti tér nagy és zölddel van beültetve. A tét mélyében van a színház, amelyet két szobor diszit, Ibsen és Björ- son szobra. A nagy szobrok csúnyák. Bernadotte lovas szoLra a királyi palota előtt, magas emelvényéről uralkodik a tér felett. A Bernadotle-szobor háta mö­gött sznronvos puskával a kezében jár fel és alá egv Napoleon-kalapos öreg katona, aki a királyi palota bejáratát őrzi. A téren az üdvhadsereg hangversenyzik és szár­máié zsoltárokkal hivja megtérésre a bű­nösöket. Az egész városon érzik az északi lélek nyugtalansága és a tragikus gond. Kristiansand az Atlanti-óceán határt. Innen kezdődik az a rész. ahol a tenger befagy. Itt állandó viharok vannak. Aale- sund és Molde erdői és idillikus tengere után Kristiansand az első igazi északi város. Nagyváros, amely négy szigetecs­kén épült. A lofoteni haízsirt és a ten- j gerből kifogott halakat Kristiansandban gyűjtik össze és innen szállítják azt Eu­rópa minden részébe. Óriási, fából épült raktarai jellemzik ezt a várost. na átvette-e, vagy «I'm senki nrm lultu I’** bizonyos «/, bogy a kutu/'.iof« ui•• v.törl»• /«\ után a fegyver a/, uldozat li o 111»-«t • v •• 1 »'gv. idejiileg u padlóra esett. A r dedea no őrmester, kinek fegyvere i renesétlenségyf előidézte, mar esak a vegzr« ten pis/.tolyaörrené« után ert vissza a terein- lic, ahol fiiatölgő revolverét szintén az áldo­zat holtteste mellett találta. Az ügyész szigorú büntetett kei, ujz y . / emberöléssel vádolt Drimbmsru. mint Ard"- leumi őrmesterre, aki töltött fegyverének Ke. z.elése körüli hány a"-ágúv al a sz-ererien.-llen- Heget okozta. A vádlottak védelméhen dr. Gutiii-Paveh-s- cu Zenobia ügyvédnő azt fejtegette, ho:y minden valószínűség szerint - miként azt az elsőrendű vádlott állítja a fegyverke- /.eléshez nem értő áldozat önmaga idézte elő halálát. Így tehát nem állhat fenn a gondat­lanságból elkövetett emberölés minősité* amit egyetlen tanú sem igazolt. A biréiság, tekintettel a védelem ré-széml felsorolt mentő körülményekre, Drimbiist mindössze öthuvi. Ardeleanu őrmestert pedig húrmnhavi 1 ogházbüiitetésre ítélte el. Ilinek kezében vol^ az elővigyázat­lanságból elsüli revolver? Érdekes hadbirásági tárgyalás, mely a vádlottak enyhe elítélésével végződött CLUJ (KOLOZSVÁR), április 17. Gondatlanságból okozott emberölés miatt vonta felelősségre a helybeli katonai törvény­szék Drimbus loan közlegényt, úgyszintén — büntársi minőségben — Ardeleana Gheorgbe őrmestert, akinek ál litólagos mulasztása a szerencsétlenséget előidézte. Drimbus a múlt év őszén valami küldetés­ben járt Máramarosszigeten, ahol összetalál­kozott unokatestvérével, a határvidéken szol­galatot teljesítő Ardeleanu őrmesterrel, aki éppen látogatásra érkezett nagybátyjával, Muntean Grigoreval volt. A találkozás örö­mere betértek egy közeli korcsmába. Némi itat elfogyasztása után az őrmester néhány percre eltávozott a társaságból, miközben szolgálati revolverét Drimbusra bízta. Munteanu kíváncsiskodva tekintett a fegy- < vérré, amelyet el is kért a katonától. Hogy azonban átadta-e Drimbus Munteanuuak a re­volvert, vagy sem, arra még a szemtanuk sem tudlak határozott feleletet adni. Annyi tény, hogy az Ardeleanu távolléte alatti pillanatok­ban egyszerre revolverdörrenés döbbentette meg a korcsma vendégeit és a 40 éves Mun­teanu vértől borítva, holtan zuhant végig a földön. A dermesztő pillanatban hangos kop- panással esett a padlóra a haláltokozó fegy­ver. A biróság előtt a Munteanu Grigore meg­ölésével vádolt Drimbus azt állította, hogy a töltött fegyver az áldozat kezében sült el. A tanúként kihallgatott korcsmáros és a je­lenvolt egy-két vendég mindössze arra emlé­keztek. amidőn a fegyvert Ardeleanu őrmes­ter Drimbusnak adta át. Hogy tőle Muntea­A. szeíiáius ülése BUCUREŞTI, április li (Rudor.) V szenátus mai ülésén megszavazta a föld­művelés támogatásáról szóló törvényt módosító törvényjavaslatot, a textilnövé- nyek értékesítéséről és termesztéséről szóló törvényjavaslatot, valamint a kóz- niunkaiigyi minisztérium technikai taná­csának megszervezéséről készített tör­vényjavaslatot. Utána a szenátus megkezdte annak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely a be- legsegélyző központi pénztárakat felha­talmazza arra, hogy a szükséges orvossze- reket és kórházi felszereléseket közvetle­nül a gyáraktól vagy nagykereskedőktől szerezzék be és ennek megfelelően a he* tegsegélyző pénztárak beszerzési alap iá­nak növelését irja elő. Rövid vita után a törvényjavaslatot szakbizottság elé utalják, majd elkezdő­dik a mezőgazdasági kamarák megszer­vezéséről szóló törvényjavaslatok vitája. Ennek befejeztével egy neamtumegye) erdő eladásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalt meg a szenátus. BUCUREŞTI. április 77. (Radar.) Ro­mán szenátorok és képviselők egy cso­portja a napokban Olaszországba utazik a milánói mintnvásár megtekintésére. a rendesnél inkább részt kell kérniök e tevé­kenységben, mert felekezeteik szakmai s szakiskolái révén jó és biztos kenyérhez jut­tathatják embereiket. Elcsépelt szólam, azért bővebb fejtegetése felesleges most, hogy a kisebbségeknek egyre nagyobb érde- M‘ az értelmiségi foglalkozásokról elmaradó elemek átterelése kereskedelmi s ipari pá­lyára és hasonló érdeke a kisebbségi föld­művelés emelése és fokozása. Minderre most alkalom adódik. Meg kel! értenünk és meg kell becsülnünk a nagy le­hetőséget. De le kell vonnunk kapcsolatosan a köszönetét a Népközösség és a parlamenti csoport iránt, mely ezt a régóta vitás kér­dést szerencsésen dűlőre vitte. , . - , A CFR INTÉZKEDIK A CERNĂUŢI. IASI, CHISINAU FELÉ HALADÓ VO­NATOK TÚLZSÚFOLTSÁGA VAK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA BUCUREŞTI, április 17. fRadar.) Ali­ból a célból, hogy Cernăuţi. Iasi és Chi­sinau felé a vasúti kocsik túlzsúfoltságá­nak eleiét Vegvék. a CFR vezérigazgatósá­ga iutézkedett, hogy a szerelvényekhez csatolt személyszallitó kocsik számát a maximumra emeljek és külön vasúti ko­csik álFanak rendelkezésre katonai sze­mélyek számára. A CFR vezérigazgatósá­ga felhívja az utasokat, hogy pontosan tartsák be a vasúi kocsik használatára vonatkozó utasításokat- A ,,701” és „702” számú gyorsvonatok első része katonaság részére lesz fenntartva Azok a polgári és katonai személyek, akik nem kaptak helyet a kocsikban, a .,705” és „706” sz. szerelvények második részében helyez­kednek el. A CFR vezérigazgatósága áp­rilis 17—május 5 között a személy- és áruszállító szerelvények számát szaporí­totta. Amennyiben szükséges lesz, a köz­zéteendő időben pőtvonatok indulnak. Szükség esetén padokkal ellátott teher­kocsikat bocsátanak a húsvéti szabadság­ra utazó katonák rendelkezésére. Á MAGYAR NÉPKÖZÖSSÉG EGÉSZSÉG­ÜGYI SZAKOSZTÁLYÁNAK SZOLGÁLA­TOS ORVOSAI. A Magyar Népközösség ko­lozsvári tagozatának egészségügyi szakosztá­lya folytatja orvosi rendeléseit és tanácsadá­sait a szegénysorsu betegek részére. A fekvő betegeknek ezen a héten a következő orvo­sok rendelnek: dr. Szabó Zoltán, dr. Szö- vérdfv György, dr. Tamás József, dr Veres? Ferenc és dr. Ujváry Imre. A fennjáró bete­geknek a tagozati iroda (Jorga-utca 8.) ará­nyosan osztja meg a rendeléseket az összeg magyar orvosok között. CSENDŐRKÉZRE KERÜLT EGY RABLÓ, AKI MÁR GYILKOSSÁGÉRT IS ÜLT. A gyergyósolymosi csendőrség elfogott egy rab­lót, aki a mult év októberében a mezőn megtámadta Pop loan sovymosi lakost, akit kirabolt. Most végre sikerült kézrekeriteni a rablót Moldovan Alexandru személyében, akiről kihallgatása során kiderü’.t, hogy már öt évig ült gyilkosságért börtönben. Beisme­rő vallomása után átadták, az ügyészségnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom