Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-16 / 87. szám

ELLENZÉK 194 0 April)* 16. A turdai Magyar Iparos­egylet közgyűlése TURDA (TORDA), április 15. A tord.ii Magyar lparosogylet most tartót­ra meg közgyűlését l'ompu Sándor elnök ve­zetésével, aki meleg szavakkal üdvözölte a nagyszámban megjelent tagokat, majd rátér­ve az egylet ügyére, igy folytatta beszédét: ...4 mai világhelyzet arra int minket, hogy nyitott szemmel lássunk és józanul ítéljük meg a helyzetet. Csak. ha igy járunk el, tud­juk megtartani azt. amink van: kultúránkat, egyesületeinket, mindent, ami nekünk egye­temes. faji és emberi érték. Egyesületünk 60 én óta áll a helybeli magyar iparostársada­lom kulturális szolgálatában. Itt nemcsak a szórakozásra alkalmas eszközökre gondolok, amelyekkel egyletünk rendelkezik, hanem arra a több. mint 6000 kötetes könyi tárra is, amely tagjainak rendelkezésére áll és ame­lyet anyagi lehetőségünk szerint állandóan gyarapítani és fel frissíteni igyekszünk, hogy méltó módon tudjuk iparostársainkat kielé­gíteni1'. Ezután az egylet 60 éves jubileumának le­zajlásáról számolt be, majd beszédét a kö­vetkező szavakkal fejezte be: ,-Vgy az általános műveltség, mint a na­gyobb szakmai tudás fegyver kezünkben. Ezeket kell gyárapitununk, hogy a mai ne­héz viszonyok között is élni és fennmaradni tudjunk.“ Az elnöki megnyitó után Káptalan N. Bé­la titkár tette meg a jelentést. Utána pedig ilj. Nagy Béla számolt be az egylet vagyoni helyzetéről és az 1940. évi költségvetésről. Berenczky János a könyvtár helyzetéről tett jelentést. Végül pedig Tóth Samu kulturbi- zottsági elnök tett jelentést bizottságának évi működéséről. A közgyűlés utolsó pontja keretében a magyar tanoncképzés és a ma­gyar tanoncoknak valláserkölcsi oktatása ke­rült szóba. E kérdés körül nívós vita alakult ki, melyben Lőrinczy Dénes unitárius, dr. Árkossy Jenő református lelkészek, továbbá dr, Gál Miklós és Szigethy Sándor vettek részt. }i-: A közgyűlés Tompa Sándor elnöki záró­szavaival ért véget. i Hogpg! kell iSieini a kisiparosok Mi SlâZâiCkOS Si£lílZ€ÍV€d€llH§ illcfókél? Megérkezett a pénzügyminiszter rendelete az illetékfizetésével kapcsolatban Cl-UJ (KOLOZSVÁR), április 15. A pénzügyminiszter a pénzügyig®'-* hatóságokhoz újabb utasításokat kül­dött a 2 százalékos honvédelmi adó hé j hegének alkalmazásáról- Az uj uíasi I tás most már végleg eldönti, hogy mit i lyen kisiparosoknak kell alkalmazniok j a 2 százalékos bélyeget, j Az ui utasítás értelmében 2 szúznlé- j kos hozzájárulási bélyeget kell leróni n j szabóknak, csizmadiáknak, cipészeknek, asztalosoknak és ékszerészeknek és ált tálában mindazoknak az iparosoknak, akik a megrendelt munkához anyagot is adnak. Le kell róni a 2 százalékos illetéket azoknak az iparosoknak is, akik csak javításhoz adnak anyagot, ha a javításhoz adott anyag értéke na­gyobb. mint a munkadij. Ebben az eset­ben az anyagot és a munkabért egy összegbe kell venni és a 2 százalékot a teljes összeg után kell lefizetni. A borbélyok a beíegpénzíári járulékokat nem osztályozást hanem a tényleges fizetések után fizetik CLUJ (KOLOZSVÁR), aprít s 15. A helybeli Borbély és Fodrász Céh tag­jait már hónapokkal ezelőtt az alkalma­zottak betegpénztári járulékai szempont­jából különböző csoportokba osztották és a kategóriákban megszabott járuléko­kat kellett az alkalmazottak után a be- tegsegélyző pénztárnál lefizetni. ; Ez volt a helyzet Temesváron is, ahol ; az érdekelt borbélyok az uj osztályozás : ellen állást foglaltak, mert voltak egyes borbélymesterek, akiket az uj beosztás többezer lej megterheléssel is érintett, j A temesvári borbélyok a betegpénztárnál | működő választotlbiróság elé vitték az j ügyet, amely úgy döntött, hogy a hetegpénztári já ruléhohat nem a megállapított csopor­tok .szerint, hanem az alkalmazottak tényleges fizetése után keli leróni A kategóriákba osztott üzleteknél az el- sóos/tályu borbélyok az alkalmazottak után a 6 számú, a második osztály bor­bélyai az 5. számú, mig a harmadik osz­tály borbélyai a 3. számú illetéket fizet­ték. Ezzel szemben a választottbiroság ki­mondotta, hogy a fix fizetés lesz tovább­ra is a betegpénztári járulék alapja. A bucuresti-i belegsegélyzőpénztár i igazgatósáéra egyébként utasította a ko- 1 lozsvári betegpénztái t is, hogy a borbélyokat úgy osztályozza hogy j tényleges kereset urán április .elseje > lilán már uz uj illetéket vesse ki. A Központi Borbély Céh vezetősége fel­hívta a kolozsvári borbély céh vezetősé­gét. hogy lépjen érintkezésbe a helyi be­tegpénztár igazgatóságával, hogy az uj osztályozást közös megegyezés alapján hajtsák végre. A turdán uj vágóhídi díjszabást KÉSZÍTETTEK. Tudósítónk jelenti, hogv Törd án uj vágóhídi díjszabások léptek élet­be. Eszerint egy bika, vagy marha után 300 lej• egy tehén után 200 lej, egy bikaborju után 180 lej, egy növendékmarha után 120 lej. egv szopóborju után 60 lej, egy bivaly űtan 240 lej, egy juh. vagy kecske után 10 lej, egy gidó után 6 lej, egy sertés után 30 kilóig 25 lej, 60 kilóig 35 lej, 100 kilóig 70 lej, 150 kilóig 120 lej, azon felül 180 lej, malac után 6 lej a vágatási dij. Nem csoda, ha a magas vágóhídi dijak mellett lassan le­szoknak a húsfogyasztásról. ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZAT A 8 ÓRÁS MUNKAIDŐ BETARTÁSÁRÓL. Elvi jelentőségű Ítéletet hozott a napokban a ko­lozsvári munkabiróság. A Wagons Lits helyi fiókja korábban elbocsátotta egyik alkalma­zottját, aki erre a munkabiróság előtt pert indított a vállalat ellen s többek között a napi 8 órán túl végzett munkájának megté­rítését kérte. A per kapcsán felmerült az az érdekes kérdés: vájjon a Wagons Lits helyi irodája kereskedelmi vagy ipari vállalkozás­nak minősitendő-e? Az alkalmazott a követ­kezőképpen érvelt: A Wagons Lits központja tulajdonképpen ipaii vállalat, mely vasúti «szállítással foglalkozik, saját kocsik felhaszná­lásával és ezeket a vasúti kocsikat saját mű­helyében szerelteti és javíttatja. Maga a Wa­gons Lits tehát ipari vállalat s ezt a minősé­gét a központ cégbejegyzése is igazolja. Mint­hogy a fiókok nem önálló vállalatok, jogi helyzetük mindenben a központhoz alkalmaz­kodik, tekintet nélküli arra, hogy a fiókok ipari, vagy kereskedelmi tevékenységet fejte­nek ki. Ennélfogva a Wagons Lits fiókjainak alkalmazottai ipari alkalmazottaknak tekinten dők. akikre a munkaidő szabályozásáról szó­ló törvény intézkedései vonatkoznak. Mint­hogy pedig a felperes alkalmazott beigazolta, hogy túlórázott, a Wagons Lits köteles eze­ket a túlórákat megtéríteni. A Wagons Lits jogi képviselője ezzel szemben arra hivatko­zott, hogy a helyi fiók kifejezetten jegyel­adással foglalkozik, ami ipari jellegű tevé- kenységnek semmiképpen sem minősithetö s kérte a felperes keresetének elutasítását. A munkabiróság az alkalmazott érvelését fo- -odta el s a túlórázás megtérítésére kote- fezle a vállalatot. A munkabiróság itelete igen jelentős, mivel uj helyzetet teremt a gyári lerakatok és eladási szervezetek alkal­mazottainak jogi helyzete tekinteténen. Nagy erővel folyik a Magyar Híép- fcözösség helyi iparos alosztályának beszervezése CLUJ (KOLOZSVÁR), április 15 A Magyar Népközösség ipari alosztá-1 ha, amint már isrueietes, Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Bucureşti iparosságát olyan egységbe tömörítetté. amelynek keretei között gazdasági, kultuialis és szociális érdekeit lesz hivatva megvédeni az a ha­talmas és számottevő iparos osztály, melynek érdekeit eddig senki sem karol­ta fel olyan alakulatban, ahol jogos, tör­vényes és igazságos követeléseit érvényre juttathatta volna. Az OMIE megalakult, de addig is, mig működését megkezdheti, a Magyar Nép­közösség ipari alosztályában folyik az al­kotó és szervező munka. A kolozsvári ta­gozat ipari alosztálya elsőnek alakult meg, meíyuek elnöke Demeter Ferenc férfi­szabó, aki munkatársaival Onofrai István. Líorváth Pál, Török Árpád, Vajda Fe­renc, Csákányovszky Károly és Tordai Mihály alelnökökkel, továbbá Heltai Félix titkár, Alexi Lajos és Blanár Gyula jegyzők közreműködéseivel a legügybuz- góbb munkát indítottak be a kolozsvári iparosság megszervezése terén Igaz, hogy feladatuk nagy munka, de teljesítmé­nyükön Isten áldása lesz. mert amikor vállalták tisztában voltak azzal, hogy ma­gyar fajukon, azok nehéz sorsán akarnak segíteni elsősorban is gazdasági téren, hogy ezáltal munkalehetőségeket teremt­senek számukra ott, ahol nehézségek tornyosulnak a szabad verseny útjába. Szakmai alapon, de egységes megszer­vezéssel a következő vezető iparosokat választotta meg az ipari alosztály, akik összeírják a magyar iparosokat. Szabóipar: Demeter Ferenc, Németh Istváu. Rein Dénes. Ácsipar: Onofrai I István. Építőipar: Tordav Mihály. De I rnény Andor. Fodrászipar: Vajda Ferenc Uram Antal, Heltai Félix. Mészárosipar Török Árpád, Kapitány László. Cipész ipar: Jakner József. Zabolai Pál. Aszta losipar: Kiss Kálmán, Kun Mihály. Me chanikusipar: Alexi Ferenc, Blanár C.vu la. Lakatosipar: Horváth Pál. Jurák Kál mán. Órásipar: Babits József. Bádogos ipar: Balló Béla, Zeiler József. Nyom dászipar: Csákányovszky Károly, Zsulye vits Mátyás. Csizrnadiaipar: Tóth József Székely József. Kömüvesipar: Raffay 1st ván, Hegedűs Gyula. Pékipar: Prezenszky Béla, Gurátb Béla. Festőipar: Kézdy Já nos, Róth Márton. Cukrászipar: Cseke Albert. Kárpitosipar: Orbán Béla. Kiss Ernő. Vizvezetékszerelő-ipar: Katona Ist­ván, Kiss Ernő. Kályhásipar: Blázsi Ist­ván, ifj. Adorján Dezső. Szijgyártóipar: Török Ferenc. Váradi József Kerékgyár­tóipar: Bodnár Béla. Kádáripar: Török Sándor Kéményseprőipar- Lőrinczi Ist­ván. Szikszay István Parkettezőipar- Stefanovics József. Villanyszerelőipar: Klatrobetz János, Tana Ferenc Kefekö- lőipar: Müller Géza. Vendéglőipar: Gál Ferenc. Üvegesipar: Péter János. Kelme­festőipar: Czink József, Finzler Ferenc. Kalaposipar: Fehér István. Kaptafaké- szitőipar: Farkas Endre. Betonozóipar: Petró András. Cserepezőipar: Perkál Ist­ván, Mezei Sándor A szervezőket minden magyar iparos fogadja őszinte megértéssel, mert közös munkánk célkitűzése az, hogv Népközös­ségünk keretében sorsukat felkaroljuk és azt erőssé tegyük, hogy ezáltal a jövendő nemzedék létalapjait is lefektethessük. Dr, V. E. KÉT ÉV ALATT SZÁZ SZÁZALÉKKKAL DRÁGULTAK A BŐRIPARI ANYAGÁRAK CLUJ (KOLOZSVÁR), április 15. Legfou tusaid) elsőrendű szükségleti anyagunk a bor és talp, amelyre társadalmi osztályaink min­den rétege rá van szorulva. Éppen ezért úgy az iparosság, mint a fogyasztó közönség tájé­koztatására közöljük a bőrfeldolgozó ipar­ágak kolozsvári irányárait, mely árak terme szetesen az árhullámzások miatt a mostani napokra vonatkoznak, mert hogy 10—14 nap múlva miként alakulnak az árak, a»* telje­sen kiszámíthatatlan. Talpárak bőrüzleti detail árakban szá­mítva : Croupon la: 420—440 lej, 1939-heu: 250— 260 lej. Lábas talp la: 300—310, 1939-ben: 180— 170 lej. Bivalytalp: 270—280, 1939-ben: 160—170 lej per kilogram. Talpbélés: 270—295, 1939-ben 160—180 lej. Nvak könnvü: 350, nehéz 260, 1939-ben 160—130 lej. Borjubox (Boxcalf) belföldi fekete per kvadrát la: 110—115—125, 1939-ben: 55— 60—65 lej, színes: 125—130, 1939-ben: 70— 75 lej. Ugyanez külföldi árukban: 190—200, 1939 ben 120—130. Sevro fekete belföldi: 100—105—115. ezi­nes: 110—120 lej. 1939-ben: 75—80—90 lej, 85—90 lej. Sevro fekete külföldi: 160—170—180, szí­nes: 170—180 lej, 1939-ben: 110—120—130 lej­Bélésbőrök: Juhbőr per kvadrát: 30—35, 1939-ben 20—22—25 lej. Kecske: 38—40, 1939-ben 28—30 lej. Ki­lós áruban kgr.-ja 350—400, 1939-ben 200— 250 lej. Yikszos nehéz barna per kgr. 380—400 lej. Könnyű: 450—500 lej, 1939-ben 250—300 —350—400 lej. Feketében 380—400, 1939-ben 250—280 lej. Bivalybőr fekete: 350—360, 1939-ben 230 —250 lej per kgr. Lóbőr: 350, 1939-ben 190—210 lej per kgr. Sportbőrök per kvadrát: 120—130, 1939- ben 70—80 lej. Díszműáru bőrök színesben (kecske) 9o— 100, 1939-ben 60—65 lej per kvadrát. Antilop fekete és színes belföldi: 130— 150, 1939-ben 90—110 lej. Nubuk: 130—150, 1939-ben 60—65 lej. Faszeg belföldi per kgr. 60, 1939-ben 50 lej. _ Stifui (vasszeg) per kgr. 70, 1939-ben 42 lej­Patkó szimpla kiesi. Párja 5, nagy 6, 1939- ben 2—5 lej. Katona patkó. 11—12, 1939-ben 5—6 lej. Csiriz (arany) per kgr. 95, 1939-ben 85 lej. Fonal. Leuből gombolyagja nagy 30, kicsi 17, 1939-ben 13—9 lej. Csizmadia fonal: 10, 1939-ben 5 lej. Viaszk per kgr. 140, 1939-ben 110 lej. Gumisarok (Pálma) 0—2-ig 13, 1939-ben 9 lej, 3—4-ig 14, 11 lej, 5—6-ig 24, 16 lej, 7—8-ig 28, 20 lej, 9—10-ig 31, 21 lej, 11— 12-ig 35, 23 lej, 13—14-ig 40, 25 lej. JOGVÉDŐ IRODA A CLVJl IP4RO- $OK RÉSZÉRE A Magyar Népközösség Kolozsvári Tagozatának ipari alosztálya uz iparosság részére jogvédő irodái állí­tott fel lorga-utca 8. sz. ülőit, a tagozat helyiségében, ahol az iparosság bármilyen ügyben kellő védelemben részesülhet. A jogvédő irt'da délután 4—ó ig működik. AZ ÁRUELLENŐRZÉS SZEMPONT­JÁBÓL MIT TARTANAK IPARCIKK­NEK? Az áruellenőrzesi törvénnyel kap­csolatban a temesvári helytartóság kér dóst intézett a nemzetgazdasági minisz­tériumhoz, amelyben válasz jött arra, hogy voltaképpen mik is az iparcikkek. Válaszul a feliratra a minisztérium azt közölte, hogy mindazokat az árukat ipar­cikkeknek tekintik, amelyek valamely természetes nyersanyag gépi vagy kézi­munka utján történő átalakításából szár­mazik. MÉSZÁROSOK ÉS HENTESEK REPÜLŐ­BÉLYEG ILLETÉKEI. A tengerészeti és lég­ügyi minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy azok a mészárosok és hentesek, akik nem nagyvágók, 1940 január elsejétől kezdődő- leg kötelesek a repülőbélyeg-illetéket fizetni és nem két évre visszamenőleg, mint arról az előző rendelet szólt. Ennek következtében az egyes mészárosokra és hentesekre már ki­vetett pénzbüntetések érvényteleneknek nyil­váníttattak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom