Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-16 / 87. szám

Ll 2 mneommki ^ellenzék in 40 fi prii li 10. Északeurópai helyzetkép A történelmi tauulságui arra mutatnak, J Lo^y a döntő jelentőségű tengeri ütközetek j •zinhehei m.Iumiu .1 n>ilt óceánok, hanem | mindéu esetben .1 zárt, kontinentális lenge­ni, (e/ utóbbi 1, iiVjr. es paradoxonként hang, ' / il, azonban ilyenek tenxleg vannak: a tubb | oldalról körülzárt beltengereket nevezik igy). j AZ ÉSZAKI-TENGEK STKATÉCIÁJA | Az Északi-tenger majdnem mindenült vál- j tozatos, csipkézett partvonalaival, számtalan j kikötőjével, mely öbleivel, ködös légköré- j vei ideális tengeri hads/inter a meglepetés- J szerű támadások es mindeniéle stratégiai ] manőverezés számúra. Példa erre a március j 13 án lefolyt légitámadás, amikor 1-t repü­lőgépből álhi légiraj jelent meg a/. Orkney- s/igelesoport föl öt es töldiszáz bombát do­bott le Poiuona-szigetre. De az angolok mind­járt másnap megtorlásképpen megtámadták a S\ lt-s/.igeten elhelyezett hidroplán támasz­pontot. Még emlékezetesek továbbá a Scapa blow és a Firth of bortii ellen intézett né­met támadások. \ égül klasszikus és immár történelmivé vált példa a Dogger Pank né­ven nevezett zátony mellett lefolyt ütközet 1915-ben és a Jiitlandi tengeri csata. Azonban az 1\szaki tenger 6tiatég ai tontos- sága nemcsak földrajzi helyzetében, hanem főleg igen sekély voltában rejlik, ami na­gyon megkönnyíti az aknák lerakását. Ugyan­ez a helyzet a Balti-tengeren. Kétszáz mé­ternél mindenütt segélyebb vizű, u. n. elön- téses tengerek ezek; területük — geológiai értelemben nemrég, azaz mindjárt a jégkor­szak utáni időben — még szárazföld volt. AZ AKNAMEZŐK A szövetségesek már kezdetben elhatároz­ták Németország korülzarolását, más szóval nyersanyagellátásának céljából tengerentúli kapcsaolatainak megszüntetését. Mivel a sem­leges államok és Szovjetoroszország miatt az ostromzár a kontinens irányában lehetetlen, : azért a tenger felől igyekeztek hermetice el­vágni Németországot kereskedelmi utvona- | Laitól Ecélból már januárban az Északi- j tenger keleti részét tele szórták aknákkal. '■ V édelmi célból pedig az angol szigetország I Keleti partjai mentén, észak felől az Ork- | ney-szigetek és délen Dower között óriási ak- | naiáncolatot épitettek (Ezeket az angol akna 1 mezőket mellékelt térképünkön köriiihatá- 1 roltuk és A. betűvel jelöltük). Az Északi- 1 tenger angol aknamezői érintkeznek a né- j met partokat védő német aknaövezettel (N.), | mely Helgoland és Sylt-szigetek között meg- j szakitatlan Ívben vonul végig. Egy másik alá- < .aknázott terület a La Manche-csatorna ke- ! Sieti része. Ez a világ legtökéletesebb partvé- ■ delmi berendezése, mely tengeralattjárók el- ! leni hálókból és aknamezőkből áll. Pénteken este az angol tengernagyi hivatal J (bejelentette, hogy a Kattegatt tengerszoros- j ban az 57° északi szélességig, a Skager Rack- ] ban továbbá az Északi-tengeren a német és J .dán tengerparttól egészen Bergenig összefüg­gő oknaövezetet létesítettek, amely azonban nem nyuKk be a holland és svéd területi vi- i.zek zónájába. Ezzel az újabb és most már megszabhat- Hau aknaláncolattal akarják elvágni a Nor- vé: ‘_han partra tett csapatokat Németország­tól. y- A németek skandináviai lépésüket azzal in­dokolják, hogy az angolok a mult hét elején :Aknákat helyeztek el norvég területi vize­ken, közvetlen a partvonal mentén. (Ezeket az angol aknamezőket Bergen, Trondkejm és Narvik irányában ezintén A.-betüvel je- ílÖlfÜk). ’S'- ; , .ff* VESZÉLYEZTETVE VAN NÉMETOR­SZÁG VASÉRCSZÁLLITÁSA ! Ez már nem volt tréfadolog, hiszen Né­metország a feltétlenül nélkülözhetetlen, sem­mivel sem pótolható vasat az északsvédorszá­gi gazdag vaséretelepekről szerezte be. Nem kevesebb, mint 5,260 000 tonnát évente! Ezt az óriási mennyiségű vasércet vasúton szállí­tani nem lehet, tehát a szállítás teherhajók utján, Narvik kikötőből kiindulva folyt le a part mentén, a Skager Rack és a Kattegatt tengerszorosokon keresztül az északnémetor­szági kikötőkig. Az már a Golf-áramlatnak köszönhető,’ hogy az Atlanti-óceán vize itt a magas észa-s kan egész télen nem fagy be. A tengeráram­lat az Egyenlítő meleg vizét szállítja ide és légfűtés gyanánt melegíti a levegőt. Északon viszont tengeralatti földküszöb zárja el az utat a hideg sarkitengeri víz­áramlás elől. A Golf-áramlat jótékony hatá­sa azonban Európa belseje felé sajnos hova tovább mind kevésbé érvényesülj s ezért mar a Balti-tenger egész télen át be van fagyva, a hajózás itt csak nyáron lehetséges. A vasércszállitás nyári útvonala tehát amint az térképünkön látható — a svédor­szági vasérctelepektől (melyeknek ^ közép­pontja Kiruna és Gellivara) kiinduló vasút­vonal. egészen Lulea kikötőig, innen pedig a Balti-tenderen át vonul Északuémeloiszágig. (A vasércszállitás téli és nyári útját s/akga- toll vonallal jeleztük). V térképre nézve, könnyen érthetővé vá­lik, bog \ a nyári útvonalat a szövetséges hatalmuk bajosan fogják tudni elzárni Né­nit tol-zug elöl. In tehát a nemetek az urak. \iv'.ont Nyugaton, a/. Atlanti-óceánon a/, an­golok \ annak helyzeti fölényben, térképün­kön nyilakkal jelöltük az angol flottatama'-/- puntokhól kiinduló bajórajok akeiólehetose- geiuek irányait. A német hajóraj támasz­pontjai Cuxhüvenbcn és Kiéiben vannak. .'Iái' most. ami a uorvégiai helyzetet illeti — amint ismeretes — a németek eddig már kh. 50.0U0 lohol álló haderőt tettek partra Narvik, Slavangen, Bergen, Troudbejin, Oslo és Christiansand mellett. Ebből es az előbb elmondottakból láthat­juk. hogy az északeurópai politikai és föld­rajzi komplexum legfőbb kérdését jelenleg ez a tengerparti vonal alkotja. Ennek a táj­egységnek Norvégiában ősidők óta kialakult egyénisége van. A kaledoniai gyűrődés a skandináv földtömeg őskori rétegeit nagy magasságban torlasztotta föl: erre a harmad- korhűn i begyek nyugati lábánál az Atlantisz ne- ii hajdani szárazföld elsülyedese hatalmas cikk-cakkbun csipkézett szélű törésvonalat eredményezett. A tenger persze azonnal be­nyomult a part mélyedéseibe es igy keletkez­tek a meredi kfulu öblök, az u. n. íjordok. (I zekben a uiélyvi/ii öblökben napjainkban már is több nagy tengeri ütközet folyt h\ pld. a Wcsll jonlban. Narvik kö/.eléhen). A folyóvizek, késiibb pedig u jégkorszakban a gleccsert k iiniukáj.i lekoptatta a felszint, si- \ár um fjeldeknek nevezelt, kopár tetőkké gsa* 1 ulta az egykor l.üszke begyóriást. Kime- ritlu tetleii halús/lieiy a norvég tengerpart s kikötőknek kiválóan alkalmasak védett öb­lei. ezért Norvégia gazdasági életének Achil­les şarka mindig a kereskedelem volt, kikö­tői pedig az ország legjelentősebb városai. A németek már elfoglalták a fővárost, amely a norvég vasutak csomópontja és az ipari élet központja. (Oslónak jelenleg 100.00 la­kosa van). A már szintén megszállott Ber- gennek 100.000. Tromlhjemnek és Stavanger- nek pedig 50.000 lakosú van. Az ország belsejében most a kopár szikla- tetőkön. a fjcldeken és a mélyen bevágott völgyekben folyik a harc. lncze Andor. Norvégia és Svédország katonai ereje Norvegia 70*—80.000 emberi iud mozgósítani, Svédország 500.000 emberi mozgóiiiliai, 309.000-néí iöbbei azonban gyorsan nem képes felszerelni A NORVÉG HADSEREG A kétmilliókileucszázezer lakosú Norvégia hadserege béke idején nyáron csupán 16.000, télen 8000 emberből áll. Az újoncoknak azonban csak kétkilencede nyer kiképzést s ez is csak 88 napig tart. Béke idején a had­sereg hat hadosztályból áll. A szárazföldi légi erő 52 repülőgéppel, a haditengerészet pe­dig 28 bidropláunal rendelkezik. Háború esetén Norvégiában 70—80.000 embert lehet mozgósítani. Norvégia lakói igen jó emberanyagot szol­gáltatnak a hadsereg számára; bizonyos, hogy a tengerésznépek minden kiváló tulaj­donságával rendelkező, fegyelmezett, hazasze­rető és szabadszágszerető norvég nép utolsó csepp vérig megvédi hazáját támadás ellen. Egyébként a természet is segítségére van az ország védelmében. Észak felől az oroszok a Finnország északi partjait csipkéző mély- vizű és védett fjordok vidékéről kiindulva, megpróbálhatnák a Norvégiába való benyo­mulást. Viszont ezen az uttalan, kietlen terü­leten egv nagyobbszabásu hadsereg ellátása regének létszámát a minimáli-rn < ■ökentrtlr. 1936-ban azonban belátta, hogy M-mb-g1 •eé- gét a Népszövetség mar nem lépés szava­tolni s azt t>ak úgy láthatja biztosítva, ha megfelelő fegyveres erőre támaszkodik. Az események rohanása arra készlett' u svéd kormányt, hogy a Kikstog által megszava­zott fegyverkezési programot a legrövidebn idő alatt megvalósítsa. A balmilliókétszázez. r lakosti Svédország hadere jenek bekeléiszámu nyáron 35 ezer. télén 18 ezer embi i. A la tonai szolgalat légy vem* m szerint 1 Ui--260 napig tart. A svéd haderő békeidőben négy hadosz­tályból és két ii. ii. uorrlandi csapatokból álló. territoriális haiLcregböl, valamint a gotlaudi csapatokból all; az. utóbbiak < g gyalogos és egy tiizérszúzadot lesznek ki. Ezek az egységek alkotják tehát a svéd had-1 sereg kereteit. A repülőgépek száma még né­hány hónappal ezelőtt is csak 78 volt, ma a svéd aviatika több mint 30U géppel ren­delkezik. A svédországi fegyvei tforgató férfiak rzá- j ma nyolcszázezer. Ezek közül azonban csak j ötszázezer részesült kiképzésben s ez a ki- J képzés is, tekintettel a tényleges katonai ezol­I gálát rövid idejére, igen fogyatékos. Nem valószínű, hogy Svédország a jelen­legi viszonyok között háromszázezer ember­nél többet lenne képes mozgósítani. Háború idején a hadsereg összeállitása a következőképpen alakul: négy mozgósított j tényleges hadosztály, hat lartalékos hadosz­tály, egy könnyű hadosztály és a különleges egységek. A uorrlandi és gotlandi csapatokat helyi szolgálatra használják fel. Az idősebb mozgósítható katonák, az u. n. Landstorm- ban (honvédség) teljesítenek szolgálatot. A finn—orosz viszály kitörése előtt a svéd I kormány bizonyos elővigyázatossági intézke- j déseket tett s e célból minden fegyvernem I létszámát negyvenezerre emelte. Azóta a sza­badságolt katonákat is behívták, sőt mozgó* j sitolták a norrlandi és gotlandi csapatokat,' 1 a parti tüzérséget és egy újabb hadosztályt állítottak fel. A svéd katona kifogástalan emberanyag: I erőteljes fizikumú, kisportolt és fegyelme­zett. Háborús viszály esetén a svéd csapatok bi* . zonyára ismét megcsillogtatnák kiváló tulaj­donságukat, hiszen már a XVII. századba» híressé vált a svéd hadsereg, nagyszerű ka­tonai erényei révén. Egyébként az ország megtámadása, különö­sen észak felöl, igen meggondolandó vállal­kozás: Svédország 1500 kilométer hosszú éa csak 3—400 kilométer széles félsziget, me­lyet keleten a Botteni-öböl határol, északke­leten pedig a Kiolen-hegység magas láncai csaknem tökéletesen elzárják. Végül ezt a mindenfelé hatalmas természeti akadályok­kal körülvett területet a kelet-nyugat irány­ban egymással párhuzamosan haladó folyóvh zek egész sora szeli keresztül, a közöttük levő vízválasztók pedig megannyi védelmi vonalként merednek a benyomuló ellenség elé. Â2 Északi-tenger vidékének és Skandináviának térképe ■ majdnem lehetetlen. A Narviktől Trondhje- rnig terjedő keskeny, tavakkal behintett s öblökkel szakgatott partvonalon az előnyomu ; lás gyakorlatilag képtelenség. Az egyetlen te­rület, ahol naeyobbszámu hadsereg felvo- i nulása lehetséges: Norvégia déli része. Ide 1 csuk a Skagerrak felől lehet eljutni és igy I ez a terület inkább Németország számára J hozzáférhető. Sziután csak tengeri utón lehet 1 megközelíteni a két legfontosabb stratégiai j pontot: a Shetland-szigetekkel szemben fék- ) vő Bergent, amely az Északi-tenger bejára- ! tát uralja és .a vasérctelepekkel vasúti össze- ; kötietésben levő Narvik kikötőt. : Végeredményben Norvégiának csak igen j csekélyszámu baderege áll az ország védel- i mére; azonban a térszin nehézségei és lakó­I sainak kiváló tulajdonságai lehetővé te- ■ szik. hogy ellenséges támadással szemben igen j komoly ellenállást fejtsen ki. Norvégia ten- ! geri ország, főleg a tengeren keresztül se- j bezhető. A SVÉD HADSEREG j Svédország békepolitikájának az euró­j pai kollektiv biztonságba vetett hitének tud­ható be az, hogy ez az állam 1926-ban hadse-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom