Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-12 / 84. szám
1940 április 1 2. ELLENZÉK tmmrmtmmm 5 A Skandináv-álíamoh földrajzi és gazdasági helyzete- -------- ■ ■■ ■ I ■nun IIIIIIMUHH——1 " -----------Norvégia, Svédország és Dánia a földrajz megvilágításában „Alea jacta est!“ A skandináv állajnok már jóideje az egyre hevesebben kavargó események sodrába kerültek s ma — ha nem is váratlan — de megdöbbentő történésekre ébredtünk. A skandináv-államok mindenesetre kivéte !e® helyzetet foglalnak el az európai országok sorában, sőt a hasonló földrajzi szélességen l'ekvő más foldrészbe’i vidékekkel szemben is! A 60-ik szélességi fokon túl, Amerikában, hasonló kultúráról s a gazdasági élet fejlettségének hasonló magaslatairól szó sem lehet! Hát még Ázsiában!? Röviden szólva: az Észak hidege Európa e részén olyan szerencsésen enyhült a Golf-áramlat jótékony befolyására, hogy itt az európai civilizáció egyik legszebb melegágyára találunk, ahol szépen, sőt példaadóan virágzik ki a Tudomány, a Művészet gyümölcstermő fája. Sehol a világon nem részesítik nagyobb tiszteletben az alkotó szellemet, sehol a világon nincs több művelődésre szomjazó ember és ... sehol sincs kevesebb Írástudatlan, mint ezekben a távol-északi országokban, amelyekről mast annyi szó esik a világpolitikai ese menyeket bejelentő táviratokban . . . A SKANDINÁV FÉLSZIGET De hagyjuk most a politikát s vegyük egyszerűen szemiigyre a térképet. Változatos terűiét tárul elénk. Nyugaton, a Skandináv-fél- siiget nyugati szélén tengerparti s egyben hegyvidékjellegü országra esik tekintetünk: Norvégia. Délen a dán-félsziget altalajánál fogva már inkább Középeurópához, éghajlata révén Nyugateurópához kapcsolódik. A földrajzi szomszédság, a Balti-tenger szorosai felett A'aló őrködő szerepe, a faji, nyelvi és * történelmi kötelékek elválaszthatatlanul I Észak sorsával és végzetével fűzik egybe. És ; itt van végűi Svédország: síkságaival és ta- j vaival Északeurópa szive s Észak művelődé- ■ sének legmarkánsabb kifejezője. < A sorsdöntő földrajzi helyzet azonban még I nem mond el mindent. Az emberi tekintet s-zivesen pillant be a dolgok belső struktúrájába s már.a térkép is tovább részletezi, szövögeti a meséjét, amit tulajdonképpen földrajznak hívnak, — de a szó igazi érteimében, az Embernek a földhöz való viszonyát kutató felfogásban . . . NORVÉGIA Norvégia hegyvidék. Európa Atlanti-óceáni j frontján végigvonuló hegyrendszer egy darabja. Vagy, ha agy tetszik: ezernyolcszázkilométeres tengerpart. Körülbelül olyan bosszú, mint a Paristól Momakóig terjedő távolság. Délen Skóciával, Északon a Jeges-tengerrel egy vonalban fekszik. Mégis — óriási hosszúsága dacára — egységes vidék ez, a j -ehető legkevésbé komplikált földrajzi voná- \ sokkal, őskori, kemény kőzetekből felépi- J tett, már régen asztalsimára lekoptatott vén ; hegység foglalja el Norvégia egész területét, j A Föld belső erői, a kéregmozgások magasra ! felemelték ezt a simára koptatott hegységet, i különösen délen, ahoí a legmagasabb magasság j 2.468 m. Észak felé lankásabb fennsík, a Fiumarken nevű plató terülj el. Am a negyedkorszakban a hirtelen lehűlt éghajlat alatt óriási jégtakaró feküdt rá a hegytönkre s a belőle kinyúló gleccserek méíjy völgyeket hasítottak a tengerpart szikláiba. A nehéz jégtakaró elolvadása után megkönnyebbült egész hegytönk természet szerüleg fölemelkedett, mert nagy tehertől szabadult meg. A mélyen bevált partmente, hajdani gleccservölgyek pedig hosszúkás, keskeny tengeröblökké váltak. A völgyekbe ugyanis benyomult a tenger vize és igy keletkeztek a fjordok. A fölhasadozott part mentén pedig nem kevesebb, mint 150.000 sziget sorakozik. Valamennyi a szárazföld leszakadozott darabja. Az éghajlat nyugaton egyike a világ leg- nedvesebb klímáinak. Néhol az évi esőrneny- nyiség eléri a hat métert. A magas hegyvidék majdnem teljesen lakatlan. A Finmarken nevű fennsíkon lapppásztorok legeltetik rénszarvas nyájaikat. Bergen a középkorban rénszarvas borkereskedelem középpontja volt. Ma már csak a természetjárók és sportolók látogatják. Ellenben a fjordok vidékén, az Atlanti óceán partmellékén nyüzsgő-virágzó életet talá funk. A negyedkori gleccserek és később a folyóvizek lerakódásai kitűnő termőtalajt eredményeztek. A lejtőkön lornbhullató fákból, vörösfenyőből, erdei fenyőből és nvirfá- ból álló erdőségek terülnek el. A sok értékes faanyagot már régen hajó- épitésre értékesítik Norvégia lakói. A kitünően védett, mélyvizü, viharmentes öblök s a part mentén mindenütt végighúzódó kontinentális talapzat — az egykor lesiilyedt szárazföld hajdani széle — egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy Norvégiát a vikingek óta tengeré**., illetve lialásznép lakja. Jobban mondva: egészen speciális, földművelő, halászattal is foglalkozó gazdasági élet fejlődött itten ki. A legmélyebben benyúló fjordok: a Sta- vauger-fjord BergennéO, a Hardanger-fjord és a Sogne-fjord. A halászat révén a XVIII, szá zadig Norvégia legnagyobb városa Bergen volt. (Ma 98.000 lakosa van.) Norvégia délkeleti részét délfelé nyitott, termékeny síkság foglalja elll, ahol zabot, rozsot, burgonyát termesztenek. Az erdőkkel tarkított gabonaföldek az itt-ott szétszórt — gyakran vörösre festett faházakkal — változatos tájképet nyújtanak. A vizierőt is nagyszerűen értékesítik. A nagyobb folyók mentén mindenütt vdllamosüzemeket találunk. A villamos energia seholsem olyan olcsó a világon, mint Norvégiában. Ez az ország leggaz dagabb területe, mely az ország területének csak egytizedrészét teszi ki, azonban itt él Norvégia lakosságának több, mint fele. Itt van a főváros is, a mély fjord sarkában. Oslóban futnak össze a konvergens folyóvöl gyek mentén vonuló vasútvonalak. A kétszáz- hatvanezer lakosú főváros nemcsak a kereskedelem, hanem a fa- és fémipar középpontjaNorvégia területe 323.000 kin2. Ebből 221 ezer km2 terméketlen, meg nem művelhető fold. Igen sok helyet foglalnak el a tavak és az erdők is. A termékeny föld egész területének csupán 2.1 %■&. Könnyen elképzelhető tehát, hogy élelem tekintetében ez az ország behozatalra szorul. A lakosság 27.6%-a tehát iparral foglalkozik. Leginkább papirt, fát, halat visz ki. A Lakosság 12.2%.a kizárólag vaskereskedelemből él. Norvégia kereskedelmi flottája az ötödik helyen áll a világ hajós nemzeteinek rangsorában. Kereskedelmi hajói, „trampa-“jai a világ minden kikötőjében megfordulnak. Dánia A Skager Rack déli pontját övező dán partokon, a norvég partvidéktől mindössze 110 kilométerre, olyan tájkép tárul elénk, ameíy a legélesebb ellentétben áll a norvég tájjal. Hegység helyett mindenütt mély síkság fogad, amelyen csak itt-ott emelkedik egy (legföljebb 172 méter magas domb.) Az ősrégi kőzetek helyett pedig a talaj fiatalabb kőzetekbe® épül fel, akárcsak a már nem messze fekvő északnémet síkságon. A partot csipkéző öblök a ,,fjord“ nevet viselik ugyan, azonban sehol sem mutatják a norvég fjordok szédítő, meredek falait. A nyugati parton pedig igazi homokbuckák tarkitják a tér- szint s előttük turzások vonulnak végig, melyek csak helyenként darablódnak föl szigetekké. A dán félszigetet a Skandináévfélszígettől' elválasztó tengerszorosok: a Skager Rack és a Katteget, sohasem képeztek áthidalhatatlan akadályt. Már a kőkorszak óta ugyanaz a művelődés alakult ki a két félszigeten, ugyanaz a faj telepedett itt le, mely azonos, vagy rokon nyelvet beszél. Ugyanezt bizonyítja a történelem is. Norvégia 1814-ig a dán királysággal egyesült állam volt. Tehát semmiesetre sem tagadható Dánia skandináv jellege. Területe mindössze 42.931 km3. Ötven kilométeres földsáv csatolja a német síksághoz. Dániához tartozik keleten Bronholra, Sjaelland, Fyn és So’land-sziget, melyeket a Sund, a Nagy és Kis Beit néven ismeretes tengerszorosok apróztak föl a kontinens tcs* tőből. Nem lehel állítani, hogy Dánia természeti adottságai különösen kedveznének a fö’ídmü- vevésnek. És mégis: a reudkivül intelligens és müveit dán nép példaadó szorgalommal, kitartással elérte, hogy országa egyike Európa leggazdagabb földművelő államainak. Pedig voltaképen tengeri jellegű ország. A középkorban a bátor dán hajósok nemcsak Európa partjait járták be, hanem Amerikába is eljutottak — még Kolumbus előtt. A kisbirtokos parasztság szövetkezetekbe tömörülve, nemcsak földművelés, hanem az állattenyésztés terén is óriási, meglepő eredményeket ért el. A gabonatermesztés nem a kivitelt, hanem a belföldi szükségleteket, elsősorban az állattenyésztést szolgálja. Dánia egyetlen óriási agrár-üzem. Minden 1000 lakosra 900 szarvasmarha és 1250 darab sertés jut! Ennélfogva a kiviteli cikkek is főleg állati termékek (vaj, tej. tojás, sajt, bus). A kivitel több, mint fele háború előtt Nagy- britápiába irányult: az angolok breakfast- jénék javarészét a dán farmok szállították. Az alacsony partvidék, a sekély öblök nem igen kedveznek a modern hajózásnak. Viszont a tengerszorosok— elsősorban pedig a Sund, nagy szerepet játszanak a Balti-tengeri forgalmának lebonyolításában. Ezért Kopen- hága ma a Balti-tenger harmadik kikötője s 750.000 lakosával Északeurópa legnagyobb városa. Érdekes, hogy Dánia népességének (3 millió 352.00 lé£ek) több, mint egyötöd« a fővárosban lakik. Svédország Mondottuk, hogy Észak-Európa középpontjában Svédország áll. Délnyugati felével a Kattegatra néz, folyóvizei ellenben a Baltitenger felé futnak. Területe 440.000 km3, la- ( kóinak száma 6.162.000. Î Akárcsak Norvégia, több mint 1.600 kilo- j méter hosszúságban nyúlik el az 55. széles- 1 ségi foktól a 64. szélességi fokig, azonban — j sajnos — a GoTf-áramlat jótékony hatása itt j már nem érvényesül, a langyos tengeri leve* j gö már nem jut el idáig. Északi, nagyobb ré- | sze, egészen a 61. szélességi fokig, Norland j néven ismeretes. Csak a legújabb időben né- ] pesült be. Nyugati részét a norvég alpok el* j ágazásai foglalják el; ezeket párhuzamos völgyek szabdalják keresztül. Érdekes, hogy a folyóvizek első folyását a negyedkori glees- cserek eltorlaszolták, törmelékeikkel pedig hosszúkás tavakat hoztak létre. Ilyen a Lu- . lea Elf völgyének tava, mely nem kevesebb, mint 200 km. bosszú. A növényzet a jégkorszakbeli felhalmozódás e területén igen gyér, a ritka erdőségeket nyírfa alkotja. A déli partvidék talaja tengeri eredetű, termékeny agyaglerakódás. Ez a termékeny vidék igen éles ellentétet képez a magas fennsikok zordságával. Az egész terület voltaképpen csak a mult század vége felé népesült be, amikor a fakitermelés nagyobb lendületet vett. j Az egymással párhuzamosan futó folyók elősegítik a tutajozást. Ugyanis e vidék legfőbb gazdasági forrása az erdő. Finnország mellett Svédországban van Európa leggazdagabb fa- készlete. A hires-nevezetes vasérc — amelyről annyi szó esik — fő lelőhelye Kiruna és Gellivara, az aranyé Boliden. A vasat — mint ismeretes — főleg Németországba szállítják. Fontos a vizierő által nyert villamos energia; a porjusi üzemek évi termelése 450.000 kilowatt. A Kattcgattól a Balti-tengerig északkelet- délnyugat irányú, sülyedéses árkok sorozata következik, melyeket nagy tavak (Vener. Vetter, Hjälmar és Malar) töltenek ki. A jégkorszak utáni időben a tenger annyira elárasztotta ezt a földdarabot, hogy összeköttetés létesült a Balti-tenger és az Északi-tenger között és Délsvédországból szigetet csinált. Ennek a tengernek — illetőleg lerakódásának — köszönhető ama talaj termékenysége. Virágzó a gabona- és burgonyatermelés, de a sülyedések mentén gazdag ásványtelepek is bukkannak elő: vasérc (Ta- berg, Daunemora, Dolecarlé, Grängesberg); rézérc (Falun); cink (Ammeberg), ólom (a Sagan-folyó mentén). Valamikor itt volt egész Európa fémipari központja. Még akkor tudniillik, araikor a kohászatban nagyobb szerepe volt a fával való tüzelésnek. Mert fa az van bőven mindenütt ezen a vidéken, ahol még ma is elsőrendű minőségű acélt, vasúti felszerelést és* gazdasági gépeket gyártanak. Ugyancsak ez a vidék a közlekedési útvonalak gócpontja. A tavakat csatorna köti össze egymással és a Balti-tengerrel. A Göta-elf csatornában a tengeri hajók a Vener-tóig nyomulhatnak. A folyóvizek energiáját, „a fehér szenet“, a legtökéletesebben felhasználják a bányák, olvasztók, papir- és gyufagyárak. A Trollkettarr melletti vízesés, mely egymagában 200.000 kw. energiát szolgáltat, a Niagara vízeséshez teljes joggal hasonlít- ható. Ez a sok gazdasági erőforrás magyarázza meg, hogy a tavak vidéke az ország legsűrűbben lakott területe. Itt vannak a legnagyobb városok. Göteborg (250.000 lakossal) a Göte-elf torkolatánál az ország első kikötője. A főváros, Stockholm talaja a régi Ancy- ius-tó vizéből alig párezer esztendővel ezelőtt emelkedett ki, amikor pedig a föníciai városokban már nyüzsgött a forgalom! A XVII. században a svédek vezetése alatt megalakult nagy ba*lti-birodalom fővárosa volt. Ma kb. félmillió lakoea vau. A szigetek, tavak, csatornák változatos, tarka környezetében igen érdekes város; jellegzetesek tiszta és Ízlésesen épült házai, elegáns főútvonalai. A tavaktól délre, a Kattegat és a Balti- tenger között, tavakkal, terméketlen tőzeg- talajjal borított félsziget terül el: a Smaland. Hasonló jellegű Öland és Gotland sziget is. Smalaudhoz csatlakozik, mint valami nyúlvány. Skania félszigete, mely rendkívül termékeny. Rozsot, árpát, zabot termesztenek itt: ez Svédország valóságos gabonaraktára. A legnagyobb város Malmö, 128.000 lakossal. Ez a 1 utólagos áttekintés is meggyőzhet bárkit arról, hogy Svédországban a gazdasági élet bárom főtényezője: a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem, a lehető legszerencsésebb módon, kitüuő összhangban egészíti I ki egymást. Ezzel szemben Dánia kizáróla- I gosan agráráram, Norvégia gabonatermelése I pedig a lakosság élelmezésére sem elegendő. Svédország gabonanemüeken kívül vajat, bust, ércet, fát, papirt visz ki. Ugyanilyen kiegyensúlyozottságot mutat a svéd művelődés;: a tudomány és a művészetek szeretete mellett a testedzést sem hanyagolja el. Svéd- 1 ország valamennyi skandináv állam között a ! legbiztosabb gazdasági és kulturális alapokon 1 nyugszik. Incze Andor. Piaci ápak ORASTIE (SZÁSZVÁROS): A szászvárosi polgármesteri hivatal legutóbb a következő j árakat maximálta: Lisztárak: Nullásliszt sza- j hadára, négyes liszt 11.50, hatos barna liszt : ° ’ej. Kenyérárak: Zsemlyekenyér szabadam, négyes lisztből (félfehér) 10.50, hatos barna lisztből 9 lej, sütemény darabja 1 lej. Petróleum literje 4.50, darabos só 3.30, törött só 3.60, marhahús 25, zsir 52 lej. Éttermi árak: Nagy teríték I. oszt. vendéglőben 38, 11. oszt. vendéglőben 28, kis teríték I. oszt. vendéglőben1 26, II. oszt. vendéglőben 22 lej. SFT-GHEORGHE (SEPSISZENTGYÖRGY): A napipiacon az árdrágulás tovább tart A termelők által felhozott cikkek ára majdnem egyenes arányban emelkedik az iparcikkek, a busnemüek és a kenyér árával. Különösen a baromi ipiacou szembeszökő az áremelkedés. A tojás ára ezzel szemben csökken, a főzelékfélékben viszont nagy hiány mutatkozik. Különös helyzet állott be a tehéntejnél. Ennek árát az ármegállapitó bizottság eddig 5-—6 lejben szabta meg. Mióta azon ban forgalmát szabaddá tették, a tej ára 8—- 9 lejre szökött fel. Részletes napipiaci árak. a következők: sárgarépa kilója 18—22. petrezselyem 24—26. fehér káposzta nem volt, savanyítva is csak házaknál lehet kapni, vörös káposzta darabonként 5—8 lej, torma csomója (3—4 szál) 4—6 lej, cékla darabja 2—3 lej, celler 2—4, karalábé nagyság szerint 2—6 lej, vöröshagyma koszorúja 16— 19, fokhagyma 16—18, paszuj kilónként 24 —26 lej, libamáj paszuly 28 lej, rózsa-; krumpli vékája 36, székely krumpli 30—34, lencse kilója 30 lej, téli retek darabja, nagyság szerint 2—4 lej. Baromfipiac: Kövér liba darabja 320—380 lej, léiig bízott, de nem dugott liba 280—310 lej, sovány liba 160—- 200, kövér tyuk 100—150 lej, sovány tyuk 75—85 lej, paprikásnak való csirke páronként 90—120, pulyka darabonként 220-—250, tojás darabja 1.60—1.80 lej. Gyümölcspiac: alma kilója minőség és fajta szerint 20—28 lej, dióbél 85—95 lej kilónként, aszalt szilva kűója 28—36, aszalt almas körte vegyesen kilónként 24—28, mogyoró héjában literenként 16—18 lej, mandarin darabja 4—5 lej, narancs darabja 7—12 lej, citrom darabja 4 —5 lej. Tej és tejtermékek; juhsajt 40—46 lej kilónként, tehéntej 8—9 lej literenként, juhturó 56—-60 lej kilónként, teavaj kilója 110—135, irósvaj kilója 90—100 lej, tejfel literenként 40—46 lej, TURDA (TORDA): A hetipiacon igen szép felhozatal, de csak közepes kereslet volt. Az árak továbbra is emelkednek és már a mult bét óta is érezhető volt az árak emelkedése majdnem az összes piaci áruknál. Az árak a következők voltak: Fejes káposzta drb. 25— 30 lej, kaíarábé 5—7 lej, murok vékája 35 lej, petrezselyem 45 lej, celler drb. 3—l lej, cékla csomója 6—7 lej retek 10 lej, kala- ralábé levél 25, spenót csomója 12 lej. rózsakrumpli vékája 60 lej, hópehely krumpí 35 lej, kiflikrumpli csomója 6 lej. szemesbab li* terje 14-—18 lej. Gyümölcsárak: fajalma 18. havasi alma 12, gyógyi alma 10, aszalt gyS- mölcs kg. 10—12 lej. Baromfiárak: tyuk 100 —180 lej. pulyka 160—250 lej, réce 140— 180 lej, liba 350—450 lej. tojás 1.80—2 lej. Tej és tejtermékek: tej kupája 8—9 lej, tejfel kilója 60 lej, tehéntúró 45 lej. SATUM ARE (SZATMÁR): Zöldségpiac: burgonya 5—6, szemesbab 18—24 lej kilója, káposzta fejenként 8—15, vöröskáposzta 12 —14, kaíarábé darabja 4—5. retek darabja 3 —3, zöldség kilója 18—20. hagyma kilója 7 lej, zöldsaláta fejenként 5 lej. Gyümölcspiac: Alma 8—24. fajaliua 25—35. dió 22—25, szilvalekvár 20 lej kilónként, lejpiac: tej literje 5—6. túró csomója 8—12. irós vaj 90 lej, teavaj 120—130, juhturó 45 lej kilónként. Baromfipiac: tyuk darabja t0 80 lej, sovány liba 180—20Ö lej. hízott liba >>00- 320 lej darabonként, kacsa párja 150—160, pulyka darabja 200—250 lej, tojás párja 3.50 —4 lej. ANGLIA TÖRTÉNETE Andre Maurois világhíres nagy müve, két kötet, 576 lap, kvc 356 lej, Kodolányi: Ju- líánus, 711 lap. kve 238 lej, Zweig: Nyujt»- lau szív kve 198. Baum: Shaughai k\e _3o. Bentley: Oldroyd íve 198. kve 2.>3 lej, stb. Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kér* jen jegyzéket.
