Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-10 / 57. szám

1940 estsmmm március 1 0. ELLENZÉK _____n Csavargók a törvény előtt... l TILTOTT SZERELEM ÁLDOZATAI i Újabb csoport következik ezután, ameiy I eddig a folyosón várakozott egy másik fog- háaör felügyelete alatt. Valamennyien fiatal- ;oru leányok, akiket tiltott prostitúció miatt artóztattak le. Rongyosak, piszkosak, de «i- irt. szájukon virít az olcsó pirosító és kih/vo pillantásokat vetnek a folyosón elhaladó fér­fiakra. A fiatal járásbiró néhány percig tanácsta­lanul áll, amikor eléje kerülnek a szinte gye­reklánykák, akik már végigjárták a bűn ma­gas iskoláját. Talán ezeket még meg lehetne menteni a társadalom számára, ötlik az eszé­be, amikor kemény intelemben réezesiti őket és feltárja előttük jövőjük képét, de sokat ftem tehet értük, ahhoz egészen más társa­dalmi berendezkedés kellene, csupán azt te­heti, hogy nehány hónapra javítóintézetbe utalja őket. Alig egy óra telt el, amióta beléptünk az épület kapuján és most újra megindul a szo­morú menet a gyüjtőfogház irányába. Az ut­cán pillanatra megállanak az emberek, amint feltűnik a rongyos, tépett csapat, majd váli- ránditva mondják: csavargókat visznek és nyugodtan folytatják útjukat. (n. k.) KOLOZSVÁR, március 9. Az igazságügyi palota folyosóinak elkopott kőkockái meg-megreccsennek lábaim alatt, amint végig sietek a hatalmas épület külön­böző szárnyain. A máskor olyan hangos és zsúfolt folyo­sók most szokatlanul kihaltak, üresek, csak így-egy ügyvéd vagy törvényszéki tisztviselő alakja bukkan fel a folypsókanyarulatoknál. A törvényszéki tagozatok, járásbirósági tár­gyaló szobák előtt, ahol máskor az ügyfelek és pereskedő emberek tömegén alig lehetett keresztül hatolni, most mindössze nehány ember lézeng. Falusi asszonyok, darócruhás, juhászbundás falusiak, akik apró-cseprő, ügyes-bajos dolgaikban jöttek fel a városba, hogy peres, vitás ügyeikben igazságot nyer­jenek. Szokatlanul csendes nap van ma, állapí­tom meg magamban, ami nem jelent örömöt törvényszéki tudósitó részére, akinek akkor van jó napja, ha minél több, minél nagyobb per kerül tárgyalásra a különböző igazság­ügyi fórumok előtt, mert akkor könnyebben és érdekesebb „anyagot“ tud szerezni, amely­ből napi cikkét megírhatja. Jobbak lettek az emberek, gondolom ma­gamban kis rosszindulattal, talán bosszan­kodva azon, bogy nem sikerült elég érdekes dolgot megtudnom. A különböző törvényszé­ki tagozatokon mindössze egy-két jelentékte­len felebbezéses kihágási ügy, egy-két seké­lye^ évekig nyúló polgári per folyik, ame­lyen már bosszankodnak a birák, ügyvédek és leginkább az újságíró, aki lekicsinylőén le­gyint és kimegy a tárgyaló teremből. — Igen, jobbak lettek az emberek, mond­ja az egyik ügyészségi tisztviselőnő is, akihez a bűnügyek jelentései szoktak befutni. Nem történt már napok óta sem a város, sem a vármegye területén semmi jelentősebb ese­mény. CSAVARGÓK MENETE... Már csüggedten el akarom hagyni az épü­letet, amikor a városi járásbíróság előtt kü­lönös menettel találom magamat szemközt. Két fogházőr kíséretében rongyos ruháju, tépett, kopott, züllött kinézésű alakok, a kül­városi nyomortanyák elesettjei, a kapualjak hontalan csavargói, az országutak céltalan vándorai, a bűzös csapszékek bünö« szerel­meinek szerencsétlen páriái ezek, akiket a rendőrségi razziák során tartóztattak le és most a büntető járásbíróság előtt kell felel­niük csavargásukért. Gyorsan követem « menetet a tárgyalóte­rembe, ahol fiatal járásbíró veszi elő ügyü­ket és nagy buzgalommal igyekszik sorsukról dönteni. Nem könnyű dolog. Ezek közül a viharvert csavargók közül sokan valódi nevü­ket sem tudják, mások meg ha tudnák, sem mondhatnák meg, mert nem tudnak beszélni. AKIK NEM TUDNAK SZÁMOT ADNI AZ ÉLETRŐL ... Elsőnek negyven év körüli asszony kerül sorra, akiről mindössze annyit tudtak eddig megállapítani a nyomozó hatóságok, hogy ke­resztneve Katalin, de vezetéknevét sötét ho­mály fedi. Láthatóan csendes örült, Magába- roskadva ül társai mellett a pádon és ami­kor az elnök felszólitására a fogházőr fel akarja állítani, nyugodtan indul az ajtó felé. A járásbiró kérdésére zavaros feleleteket ad, azt sem tudja, volt-e apja, anyja és csendes megadással várja sorsa irányítását. A járásbiró nehány percig zavarban van, hogy mit is csináljon vele? Valami menhely- re kellene beutalni, ahol orvosi kez-elésben is részesülhet, de hol van ilyen? A fogházőr azonnal készségesen adja meg a felvilágosí­tást, hogy van Apakidán, tehát hamar meg van a határozat is, amelyet közömbösen fo­gad a gyengeelméjű no. Neki igazán mellé­kes, hogy milyen városban tartják. Csupán egy szélütött, paralitiku* vén csavargó szisz- szén fel az Apahida név hallatára. Úgy lát­szik ő már volt Apahidán és nem valami jó véleménnyel lehet az ottani életmód felől, de nem tudja elmondani, mert nyelve bénul- tan, tehetetlenül fekszik szájában és csupán h&rgésszerü nvögésekkel tudja akaratát ki­fejezni. Mindent hall, mindent megért, ideg- eokkosan, kínos vergődéssel próbál tiltakoz­ni, mikor arról van szó, hogy őt is az apa- hidai táborba utalják, majd megtörik, kifá­rad és belenyugszik a sorsába. Holnap ő is indul Apahida felé. Fiatal, éleíerős, épeszű ember következik, akit már hónapokkal ezelőtt tartóztatott le az állomási rendőrség a harmadosztályú vá­róterem éjjeli menedékhelyén. Azóta a fog­ház kosztján élt. Most meghízott és jó szín­ben van. Persze, mert állandóan a rabkony- ha körül lebzselt. A fogházőr szinte könyö- rög a járásbirónak, hogy szabadítsa meg et­től az embertől, akit semmire sem tudnak használni s csak eleszi az ételt a többiek elől. A delikvens, B. István, sunyin, te látszik rajta, hogy nem akar kikerülni a fogházból, ahol téli szállást és ellátást kapott — Mi a foglalkozása — kérdi az elnök , akar-e szabadlábra kerülni? — Cipész vagyok — hangzik a hihetetlen felelet és nagyon szeretnék kikerülni — mondja, mert csak tévedésből tartóztattak le. Nem voltak igazoló írásaim. Majd szédii letes hazudozásba kezd, amibe teljesen bele­zavarodik és felbosszantja a járásbirót is. Végül eléri célját és nem bocsátják sza­badon, de 5 is megy Apahidára. Nehány rendesebb ember következik, aki­ket néhány nappal ezelőtt fogtak el razzia alkalmával, mert nem volt semmi igazoló irat náluk, de azóta beszerezték okmányukat! és most enyhe dorgálás után szabadlábra ke­rülnek. Józseffalváért... Közeledik a tavasz. És az ujraépülő .lózseffaíván ismét neki kell fogni a munkának. Mert a mult esztendőben csak felét végezhették el. Az uj műn* kához uj pénz kell. A multévi ujraépi tés fölemésztette a magyar áldozata készség páratlan föJbnzdulásábóI adott milliókat. Még 1 és félmillióra van szükség. Hisszük, hogy ez is hamaro­san befolyik. Vannak, akik ma „nagy konjunktúra“ idején hatalmas pénze­ket keresnek. Feléjük fordul most a főfigyeíem. A könnyű kereset könnven adhat. És mi hisszük, hogy adni fog. Annál inkább, mert az egyszerű embe rek, akik viszont a drágasággal ke** mény küzdelemben állanak, máris megmozdultak, mert érzik, hogy tenni kell még, utolsó erőfeszítéssel, József falváért. A Népközösséghez ismét kéz* denek jönni a drága falusiak és még elmaradt magánosok adományai. Al­kalmunk van ismét) megkezdeni a nép­közösségi gyűjtés kedves közléseit. A mai lajstromban meghatóan kimagas lik a kalotaszegi református egyházme­gye 16.362 lejes és a szilágymegyei ía gozat 4604 lejes gyűjtése. Példarnuta* tás ez! Legyen is foganatja, ) Eddigi összgyüjíés 431.963 A Magyar Népközösséghez befolyt újabb adományok: 168. «z. gyüjtőiven Désaknáról 1254—55. sz. gyüjtőiven Gyeke e Legen községből Szila gymegyei tagozat gyűjtése 1306. és 1308. sz. ivén Pusztakamarág községből Ugyanott 1307. sz. ivén 793. sz. ivén Doboka község adakozása 1032. sz. ivén Marosvásárhelyről Szabó György 1243. sz. ivén Mezőbáld községből 1033. sz. ivén Kissármás község adakozás® Kalotaszegi református egyházmegye gyű j tése Várkudui ref. hivek adománya 1229 sz. ivén Bonchida község ada­kozása 1259. sz. ivén Magyarfráta község taidakozása 1284. sz. ivén Szamosfalva község adakozása 887 705 4.604 514 200 380 250 635 210 16.362 557 530 1.152 módon hallgat és várja sorsa intézését. Szia- f Incze József összesen: 168. sz. gyüjtőiv Désaknt adakozása: Csiszár ímréné Galgóezi Istvánná Varga Gyula Fogarasi József Técsi Katica Adler János Keresztesi Rózsa Hajnik István Szigyártó Pál Técsi József Pater Péter Bako9 Gézáné Varga Imre Tímár Zsigmondné Tamás Istvánná Szabó Lajosné Besenyei János Szigyártó Janiné Szabó Lajosné Túri Sándor Bakos József Özv. Horváth Albertné Szabó Márton Horváth István ____ 180 459.129 község 5 2 5 50 10 20 2 20 5 4 5 10 60 200 100 40 10 10 20 10 20 20 10 10 10 Roszöván Zoltán özv. Papp Ferencné Sütő Gyula Farkas N. Incze Erzsiké Szakács Ferenc Salamonná Varga Dénesné Czinege Mihályné Pap Károly 10 10 10 5 10 100 16 10 8 50 összesen: 887 Gyeke és Legen község adakozása 1254. és 1255. sz. gyüjtőivek. 1254. sz. gyüjtőiven (Gyeke) község adakozása: Szabó Istvánná 10 Juhos János 12 Szakács Dani 12 Bálint Márton 3 Balogh Joli 3 Szita Laci 10 Csecs Albert 10 Simon Andrásoé 10 Böjti Jóskái 8 Takács Pista 8 Juhos Sándor 8 Balogh János 8 Lukácsi Sándor 3 Szilágyi Mariska 9 Takács Sándor 9 Juhos Dénea 12 Juhos János 9 Babos Ferenc 12 Babos Lila 9 Böjti Dani 9 Böjti Péter 8 Takács Samu 20 összesen: 200 1255. sz. gyüjtőiv (Legen község gyűjtése) Muzsnai Ödön 50 Bölöni Sándor 25 Székely László 5 Bölöni Anikó 5 Szikszai Anikó 5 Nagy Gyula 100 Bölöni József 30 Széchv Dénes 5 Fogarasi Sándor 10 Schmidt Rudolf 25 özv. Molnár Péterné 100 Demeter Ferenc , r 20 Tóbiás A. 10 Forgács János 5 Daróczi János 50 Tóbiás Ferenc 50 Tóbiás F. 10 összesen 505 Szilágymegyei tagozat gyűjtése: Erkávás községből 1.120 Ákos 724’ Sacaseni 165 Érszentkirály 191 Szilágvpér 670 Tasnádszántó 1.200 Egrespatak 384 Érmihályfalvs ’ * 150 összesen: 4.604 1308. sz. gyüjtőiv (Pusztakamarás községből): 1 Horváth Pali 5 Varga Zsuzsa 10 Gyomai János id. 5 Székely László 5 Székely Gergely 5 Rózsa Jánosné 10 Orbán Juli 50 Ujfalusi István 20 Székely Gergely 10 Egri István 30 T. G. 20 Sz F. 100 U. M. 50 összesen: 325 (Folytatjuk.) SibeJus, a híres Hnn zeneszerző u bombák rohhnnás&i közepeiig is tovább dolgozik*• • Egy nagy iranda lap hitei kozott ob vasom, hogy a finnek tisztáielkü zene költője, Sibelius, aki gyönyörű tiimnu szóban, a Finnland iában olyan meg ka­pón zenésitette meg a kristályvízül ta­vak és a fölöttük gyertyaszálként vir rasytó sudár fenyők országának utol­érhetetlen szépségeit, most fejezte be legújabb müvét — ágvudörgés és fegy­ver ropogás közepette. Már hetvennégyévés az ősz zene­szerző A háborít kitörésekor minden meghívást visszautasított. Nem tudta elhagyni a fenyveseket. Finnországban maradt. Az ö kedvelt zenéje a méltóságtel­jes fenyvesekben keresztülsuhanó észa­ki szél édesbus dallama; a tiszt ívizii tavakba lezuhanó patakok, vízesések csobogása s — messzi északon — a Lappföld partvidékén összctornyoswó jégtáblák recsegése, a sell ők s a tavak­ból tavakba szú!tó gyors vízesések pom­pás zenés üzenete. Nem tudta otthagyni ezt a fenséges muzsikát. Mert csak itt szüleihetik meg ez a csodálatos művészet: Sibe'ius Zenéje; id, a Természet csodálatos bi­rodalmában. S ehhez hinni kell a Ter­mészetben. Ahogy Sibelius hisz benne. Néhány hónappal a háború kitörése előtt elvonult a világtól. Mint remete élt egy ideig, de aztán engedett isme- rösei és barátai hívásának és vissza tért Helsinkibe. Itt érte a háború, a fő­városban. A bombák robbanása, az el­lenséges repülök moiorberreyésc nem zavarta ezt a kőszikla-embert, Mert hosszú ősz hajával s széles vadaival oly •an, mint a mindennel dacoló büszke kőszikla, amelyet behintett a hó .. . Iffy dolgozott tovább, rettentő érövé1,, rettentő hittel... De egyre fülsüketi- több lett a zaj, egyre hatalmasabb az ágyudörgés... Ez zavarta a művészet gyönyörű vajúdását. A zenei hangokat már nem hallhatta tisztán a robbaná­sok kakofóniájában. .-V félelem nem győzte le. De legyőzte a Művészet sze* reime. Visszatért, sietve-zavartan, re* mete-magúnyába. De Helsinki közgye* kén maradt, a fenyvesei között... Ki* ment a fenyvesbe, kis vörös faházban telepedett meg. Olyan, mint a többi, pirosfalu erdei ház. Ezek színezik min­denütt az egy hanga finnországi táj­képet. A vüág hódolata azonban idáig i< utánajött. A napokban Greta Gr.f-bo adott kifejezést hódolatának: arra kér­te a művészt, hogy engedélyezze egyik filmje számára a „Valse triste“ motí­vumainak felhasználását. Igen, a „Valse triste“... Gyönyörű. édesbus melódiá­ja mindig mélyen megindítja — írja a híres filmsztár. Greta Garbo svéd no ... Északi lélek, hideg és szenvedélyes lélek s a „Valse triste“ a hideg Észak bánatos zenéje... akárcsak a Peer Gynt... 5 a HeUsnkire zuhanói bombák töme­ge, a Halál repülő üzenetei, meqresz- kettetik a pirosfalu kisház ablakán e gélt... Ilyenkor Sibelius csendesen fölkel munkaasztala mellől, az ablakhoz megy s anélkül, hogy kinézne a hófödte világ­ba, a veszedelmekkel teli sötétségbe, csendesen szótlanul bezárja az ablak- szárnyakat... INCZE ANDOP. KÜLDETÉS Irta: HORVÁTH JENŐ Sokszor nem akarok többet írni és nincs, nincs időm versre, ami játék. De valaki belülről parancsol. Számitni kellene. Gyűjteni. Vagy sírni. S csak küld, tarisnyálva dús örömmé!: és a szivem — üdén ébredt gyermek __ énekel, énekel, énekel. . A külvárosi nyomortenyák elesettjei, a kapualjak honiam n csav rgói, az országutak vándorai felvonulnak a büntető járásbíróság előtt, ahol megelevenedik szóméra é.etsorsuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom