Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-09 / 56. szám
19 4 0 ai ir c iu» 9. r L I. £ ,V 7 É K A múzsák ellenállása Régi közmondás szerint fegyverek idején hallgatnak a múzsák: inteir arma silent Musae. Keletkezett pedig ez a közmondás nem a sokmilliós néphadseregek, még kevésbé a polgárságra is kiterjedő totális háború korában, hanem a kezdetleges idők meglehetősen kisszámú fegyveresek léte idején, akik rendi előjogok Nagy toborzás révén harcoltak, igy hátuk mögött nyugodtan hullámozhatott volna a szellemi élet. Most még több értelme volna ennek a közmondásnak, amikor a múzsák alkaki mazottai: művészek és i;rók szintén katonáskodnak, a milliók pedig napon ta nyugtalankodnak. De már a világháborúban megái lapíthattuk, most pedig az európia háborúban ugyancsak meg- állapi hajuk, hogy a múzsák elhallgat fásáról szóló régi hit — ma már lénye gében babona lett: s csupán részlegesen igaz. A háború a művészi alkotást akadályozza vagy erőíleniti kissé, hiszen a meggyőződés, az egyéniség, a kifejezés szabadsága korlátozott vagy kedvetlen, de a megszólaltató és ábra* zoló művészet annál inkább virágzik, hiszen szini. mozi, rádicelőadások van nak a harctéren, rajzokat, festményeket, szobrokat alkotnak fölös számmal. A közművelődés legfontosabb eszköze, a könyv pedig szerfölött szivesen látott vendég a lövészárkokban, a katou rai kórházban, de otthon is, hozzátar tozókért, a drágaság, a megszaporodott kötelességek, uj félelmek és ismeretlen következmények gondjai miatt, ha nem fojthatjuk el éber zaklatottságunkat színházak és mozik teljesítményeibe. Nyilván igaz, hogy a háború ellensége a polgárosr.líságnak, de már nem ellensége a közművelődésnek. Sokat olvastunk már a jelen hadviselő felek ama törekvéséről, hogy a színházat, mozit, zene és énekművészeiét kivigyék a harctér első, de legalább is második vonalába. Bámulattal halljuk, hogy hát borús országokban a polgárság és sza badságolt Katonaság részére mindjob- ihan fokozzák a szellemi szórakozás le hetőtsiégeit. Németország adatai leg=< gyorsabbak és legteljesebbek e tekintetben. itt például a belső fokozás anv- nyira nagyszabású lett, hogy a biroda=* lom a rö\id háború alatt a mozik szá mával (720G) az Unió mögé küzdötte fel magát, ami a filrnkivitelre is jótékony hatással van; szédületes a zene=* élet fejlődése: 181 nagy zenekar dclgo zik ma, melyből 132 művelődési zenekar (opera és hangverseny részére) és 27 önálló, vagyis kizárólag filharmóniai célokra való: 9000 tagjuk van 1000 karmesterrel az élén. De mindenütt a háborús országokban látunk hasonló mérctii fejlődést. A jó politika követ- kezmén.yekép? A szellemi élet kitér jedt és zavartalan hatalmából? Be!e- szoknak az emberek a háború kényszer rüségébe annyira, hogy a rendes élet már fenn se akad miatta, megy a sa=* iát utján előre, zaklatott fejlődéssel? Olyan kérdések, amelyekre mindenki maga válaszol és többnyire csak saját- magának. A kisgazda-érdek Kevés törvényszéki döntés volt olyan fontos és jóleső, mint amelyik minap mentesítette a piacon áruló hóstáti gazdát a kereskedelmi adó fizetésétől. Mert kereskedelmi adóval rótták meg a gazdát, aki piaci termékeit maga 'áriiÍt|a, holott ezzel nem lett még szak-* mabeli kereskedő és nem élte a nyilí üzlethelyiséggel rendelkező körülmé- ny'eit, holott átmeneti megjelenése a ,piacon a kofa-tevékenység egy kis időre való utánzása volt, nem egyéb, mint a vásáron való szereplés egy változata, mely pedig mind más minősítést ka'* pott, mint ami nő az állandó és szak szerű kereskedelemé. Elvégre mindenki kereskedő, aki elad és a gazda is eladja terményeit, de mégis csak más valaki az, aki termel és elad, mint aki csak a mástól vett árut adja el tovább. Fs egészen mindegy, ha kereskedő megy a gazdához vagy a gazda a piacon ad el a kereskedőnek, esetleg ennek a kikapcsolásával egyenesen a vevőnek is. A jogi és ismeretelméleti árnyalatokon ,tul a kérdés legfontosabb része a tár'** oe (. r/TAVASZI VETES ŐSZRE ÉRIK... _ősig az AUcuniSorsjáték ma meg : vásárol! sorsjegyének a ayumol cséí már incrcius 15.-én éü 18.-án élvezi, óraikor az Állami Sorsjáték két sorozatának a húzása lesz elctrusitoiQca. Cluj, StP. Eegiaa Mapia 46. letartóztatták a Zit kos kártya" barlangban hasárd-iéték kosten leleplezett játékosokat BUKAREST, március 8. (Rador.) A játékbarlangok ellen in * ditot'l irtóhadjárat során a bukaresti rendőrség közegei tegnap házkutatást tartottak Alexandru loachimescu hir hedt hamiskártyás leányának: Beatrice Ioachimescunak lakásán. A detektívek belépésére hangos riadalom tört ki a játékosok között. „Jön a rendőrség!“ kiáltották és menekülni igyekeztek. A rendőrség azonban elállta a kijáratokat, elfogta és az ügyészségen előáll' tóttá a következőket: Hirsch Brodier, S. Kretűlescu, Paul lonescu, Eecaterina Dimitriu, Chisu Gheorghe állatorvos, Paula Scherer, Ion Naumescu, Manóié Tenulescu, Hedvig Heller, Maria Dragomirescu, Nistor Stavar, Elena Sara-* teanu és Sofia Lazarescu. A büntető törvénykönyv 564—565. szakaszai értelmében 3—12 hónapi fogházzal és 2ooo—20.000 lej pénzbírsággal sujtat nak azok, akik engedély nélkül nyilvános «szerencsejátékot rendeznek, vagy ezt elősegítik. A büntetés 6 hónaptól 2 évig terjedő fogház és oooo—2o,ooo lej pénzbírság abban az esetben, ha a tettes hivatásszerűen, N agy szokássáét riien űzi szerencsejátékok rendezését, vagy nyilvános játéktermet nyit, vagy tart fenn ebből a célból. A tiltott iá i tékban résztvevő személyeket a tör- \ vény 2ooo—3o.ooo lej pénzbírsággal bünteti. Hétévi kényszermunkára Ítélték a gyilkos fö Döntött & öüntot5tébla a halálosvégü korcsmái verekedés ügyében is KOLOZSVÁR. Legutóbbi számunkban beszámoltunk azokról a gyilkossági ügyekről, amelyeket tegnap tárgyalt a kolozsvári büntetőtábla ötös tanácsa. Az első ügy vádlottja Georgescu Dumitru, a Hunyadmegyében levő Hosdó községben lakó földműves volt, aki mult év junius 7-én délelőtt egyetlen ütéssel úgy jejkeverte kapájával sógorát, Bobom loant, hogy az néhány órai kínos szenvedés után meghalt. Kihallgatása alkalmával Georgescu azzal védekezett, hogy sógorát, aki erőszakos, veszekedő ember volt és őt igen gyakran bántalmazta, önvédelemből ütötte le, mert mikor kihajtotta rétjéről a Bobom teheneit, amelyeket Boboru következetesen mindig a Georgescu földjén legeltetett, sógora ismét olyan erőszakosan lépett fel vele szemben, hogy életét is veszélyeztetve érezte, A kihallgatott tanuk egyetemlegesen igazolták ugyan Georgescu állításait Boboru természetére vonatkozóan és bizonyították, hogy az áldozat veszélyes, verekedő természetű ember volt. A hatósági orvos megállapítása szerint azonban Boboru fejét olyan helyen érte az ütés, hogy azt csak hátulról mérhették reá. A vád és védbeszédek elhangzása után a bíróság 7 esztendei kényszermunkára és 50.000 lej polgári kártérítés megfizetésére Ítélte Georgescu Dumitrut. A második ügy vádlottja Herban Áron szintén hunyadmegyei, Bunyila községi földműves volt, aki mult év julius 9-én este Lobi Áron korcsmájában furkósbottal agyonverte régi haragosát, Oprisoni Lázárt. Miután a tanúvallomásokból azt lehetett megállapítani, hogy Herban általános verekedés közben ütötte agyon ellenfelét, amikor az ő élete veszélyben forgott és a verekedés felidézője nem ő volt, a bíróság mindössze egy évi javító fegyházzal sújtotta, amelybe beleszámították a vizsgálati fogságban eltöltött 7 hónapot is. Higgadta® ítéli meg az olasz közvélemény a lefoglalt szénszállítmányok miatti viszályt Olaszország és a szowial közöm közeledés lehetőség® is felszínre kerüli 1 dacára remélik, hogy n kérdést sikerül megoldani. Általában azt a reményt táplálják, hogy Anglia hajlandó lesz Olaszországot* szénnel ellátni, mivel ez Németországból nem fedezheti többé szénszükségletét tengeri utón, Ameny- nyiben azonban egyezményes megölRÓAIA, március S. (Havas.) Olasz diplomáciai körökben az olasz kormány tiltakozásai ellenére lefoglalt olasz szén szállítmány ok ügyét még mindig higgadtan és mérsékelt hangon ítélik meg és az angol intéz kedések által keltett elégedetlenség ! sadalmi elem: íelkiismerettel mérlek j gelni kell, hogy a kisgazda élelmiszert árul, a legfontosabb közszükségleti cikket, igy a városok ellátása tekinte tében óriási «szerepet játszik, melynek betöltését segíteni, nem pedig akadá- lyozni kell. A földművelő piaci és vásári szerepében ugyanis már épp eleget fizet a városnak, nem volna helyes, hogy az állam újból rátegve a kezét a gazda zsebére, miután mint adóz'ó pol gáréra úgyis rátette már. Két minősítés, a földészé és a kereskedőé egy sze-* mélyre, kettős terhet jelentene részéire, kedvezőtlen „álláshalmczást“, azért volt nemcsak törvényvédő és igazsá gos, hanem szociális jótevő és jogbölcs a kolozsvári törvényszék, amikor a hóstáti gazdák javára itélí s igy valószínűleg végét vet*i a kereskedelmi adóztatás gazdára való kiterjesztési elvének. Bevalljuk, hogy a jól megfontolt önzés is vezérel bennünket, mikor ezt lerögzítjük. A piacunk bősége és dás nem lehetséges, abban az esetben Olaszország megpróbálja a/ Egyesült. Államokból fedezni szükségleteit. Végül egy harmadik fellevés szerint si< kerülni fog közeledést hozni létre Olaszország és a Szovjetunió között, amelynek megvalósításáért a német bi rodalom minden lehetőt megtesz. Ez az eshetőség a Finnország ellen indi tott orosz támadás nyomán az olasz közvélemény körében megnyilatkozó felháborodásra való tekintettel, a leg* nagyobb mértékben bizonytalan. Olasz körökben nem tartják lehetetlennek, hogy közelebbi vagy távolabbi jövőben megegyezés jön léOre a két állam kö = zött. ! HEVESEN TÁMADJA ANGLIÁT A „TELEGRAFO“ CIMÜ OLASZ LAP RÓMA, március 8. (Rador.) Ştefani: A „Tefegrafo“ azt Írja, hogy a háború «kimenetele nem nagyon halad Anglia jajára. Az angol várakozások ellenére nem sikerült szövetséget létrehozni a semleges államok között Németország ellen. Anglia a semleges államok vaia melyike ellen irányuló német támadásra számított. Ez azonban nem következett be. Németország egyezményt kötött Oroszországgal, ami nagy nyugtalanságot keltett Londonban, különb sen az egyezmény gazdasági oldalát illetőleg. Más részről egyetlen európai ország sem hajlandó háborút viselni Anglia és Franciaország közvetlen vagy közvetett hasznára. «Végül a tengeri zárlatnak nem volt meg a kívánt hatása. Hathónapi háború után Anglia oldalán még mindig csak Franciaország áll. Ezek az okai a Londonban megnyilvánuló idegességnek, amit a semlegesek és hadviselő felek1 kereskedelmi forgalmára vonatkozó ujabbkeletii angol intézkedések is bizonyítanak. Anglia ezeket az intézkedéseket a háború szükségleteivel indo' kolia. Ha azonban az angolok — fejezi be fejtegetését a lap — arra az álláspontra helyezkednek, hogy' a háborít parancsszavával szemben semmiféle más érdeket nem tartanak tiszteletben, akkor pontosan úgy járnak el, mint az a hires német kancellár, aki a birodab mi gyűlésen egyszer kijelentette, hogy: „A 'szükség törvényt bont“. Az angolok ugylátszik nem uralkodnak idegeiken, ha azt képzelik, hogy ilyen módon lehet érvelni Rómával szemben is. ÁRADÁSSAL FENYEGET A DUNA MAGYARORSZÁGON BUDAPEST. (Rador.) A Duna kedden hir* télén olvadni kezdett és áradással fenyeget, A szerencsétlenség úgy hárult el, hogy este» felé ismét fagyni kezdett. Ismeretes. Hogy a dunai hajózás majdnem három hónap óta szünetel. Ha gyorsan tavasziasra is fordul aa időjárás, a hajózást március utolsó hete előtt nem lehet felvenni, mert legalább 15 nap szükséges a jégtáblák eltakarításához. Román operettelőadás a behivottak javára. Március 8-án este 9 órakor a bukaresti román operett-társulat egyetlen előadását tartja a Davila-szinházban. Bemutatásra kerül Kálmán Imre „Tatárjárás“ cimii operettje. A főszerepeket Savin, Natalia Macri, Angela Georgescu, Venera Milicescu, N. Ravega, Stasnescu Cérna, Yiorel Manoliu és Manóié Georgescu játsszák. A zenekart Dézsi Titns vezényli. A szintársaság igazgatója N. Ra- voga. Az előadás jövedelmét a behivottak családtagjainak felsegélyezésére fordítják. Zárolták a uversfaggyut. A kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvvel kéthavi időtartamra zárolta bizonyos vágóhidakon a nyers- faggyút. Az első hónapban a zárolás a bukaresti, temesvári, brassói és kolozsvári, míg a második hónapban a nagyváradi, cernăuţi, iaşii és chisinaui vágóhidakra vonatkozik. Az igy zárolt faggyút maximális áron veszi át a bőrök kiosztására létesített bizottság. zavaratalansága is, a hóstáti gazdák jóléte is a szivünkön fekszik ilyenkor. Mind a kettőt a törvényszéki ítélet gondoskodásába Nette. Még nem felei** tettük cl, hogy a pénzügyi hatóság ke reskedelmi adót kivető belenyúlása ebbe a különlegesen társadalmi ügybe, mekkora zavart okozott a piacon és keserűséget az érdekeltek lelkében. Most már ennek az esetnek rossz est- lékei bizonyára hamar feledésbe merülnek.
