Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-31 / 74. szám
A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA U Semlegesek sorsa A ..villámbéke", melyről Sumner W eilea látogatásával és más, ;i képzeletet mozgató külpolitikai »'Keményekkel kapcsolatban utóbbi időben sok szó esett, épp úgy tartalmatlan jelszónak bizonyult, mint a .,villámba- ború". A legremény keilobb külpolitikai bir- 1orrások szerint sines többé békekisérletek- ré>l sző. \ iszont, mintlen jel szerint, nagyban folyik a közelebbre vulós/iniimrk látszó háborús lépések diplomáciai előkészítése. Sumner Welles visszaérkezett Washingtonba és jelentést tett tapasztalatairól Roosevelt- nek. Az első amerikai hírek erről a jelentésről lehető legremény telenebbiil hangzanak. Az emberiségnek — állapítják meg az amerikai lapok — minden jel szerint hos/- szu és rettenetes háborúra kell előkészülnie és ennek a háborúnak csak a bevezető fejezeteit éltük eddig át. Az amerikai küldött utazásával kapcsolatos békeremények különben mindjárt az első időben eltűntek. Koo- sevelt elnök kijelentései arról, hogy hogyan nem jöhet létre béke és Cordell Hull külügyi államtitkárnak W clles utazásával kapcsolatos nyilatkozata már kezdetben minden bizakodásnak útját vágták. Röviddel rá a Vuli- kán is megcáfolta, bogy részéről békekezde- ményezés történt volna. Végül pedig még Sumner Welles Amerikába visszaérkezése előtt Roosevelt elnök magántitkára, Early kijelentett!', hogy az amerikai kiküldött jelentéseiben semmi sem mutat a béke közeli lehetőségére. A hrenneri találkozóval kapcsolatban szintén erélyesen siettek megcáfolni az állítólagos béketervek hirét. ,.Legyen már vége —■ irta a félhivatalos „(tornaié dTtalia" — a béke olajágával folytatott játéknak. És főleg legyen vége a Mussolini számára tulajdonított romantikus szerepnek, amely hékeajánlattal házaló kereskedelmi utazónak tünteti fel ót". I gyan- ilyen hangon tiltakozik Ciano gróf lapjának, j a „Telegrafo“-nak egyik vezércikke is a fel- , fogás ellen, hogy ..Mussolini a nemzetközi politika varázslója, aki előbb-utóbb csodálatos békeajánlatokat fog kirázni kabátja ujjúból. A Duce kétségtelenül egyik nagy turtaléka Európa politikai megegyezéseinek, de római székhelyét nem kell még ezért egyszerű Ixj- i keközvetitő irodának tekinteni". FEJFÁJÁS HÜLÉS • GRIPPA ANTI* tiEVRMGIC A háború tavaszi eseményei Közben páratlan feszültséggel vár mindenki a tavasz folyamán előbb-utóbb valószínűleg mégis bekövetkező katonai eseményekre. A nyugati fronton, ahol a hadviselők legnagyobb ereje van összpontosítva, egyelőre nem történik semmi. Az elmúlt hat hónap alatt azonban olyan mennyiségben halmoztak fel itten fegyvereket és lőszereket, hogy egy borúlátó megfigyelő állítása szerint, ba csak valamennyire is racionálisan használnák ezt föl, legnagyobb könnyűséggel kiirthatnák a földgömb egész kétmilliárdos lakosságát. Mozdulatlan frontok azonban csak egv később következő megmozdulás valószínűségével magyarázhatók meg. Amint aa uj francia miniszterelnök. Reynaud kijelentette, a hadi technika mai állapotában katonáik vérének nagy kímélésével is képesek a hadvezetőségek megvédeni a határokat. Csak h ogy ez a módszer nem hozhat döntést a háborúban. A békekisérletek teljes sikertelensége is erre mutat. Tragikus tloiog, de megváltoztathatatlannak látszik, a mai világ hel yzetben a békét biztositó uj rendet nem lehet megteremteni anélkül, hogy az embert pusztító nagy erőpróba a mind tökéletesebben felszerelt milliós hadseregek között meg ne történjék. Nem első eset, hogy az emberiség továbhaladása előtt más ut nem áll nyitva, mint a legnagyobb esztelenségek útja. A háború lassan fejlődik, de borzalmasságai sajnos nem fognak elmaradni. Sir Oliver Stanley angol hadügyminiszter nem minden alap nélkül tiltakozott azok ellen, akik biztos helyzetből bírálják a háború kifejlődésének lassú ütemét és látszatharcnak nevezik azt, ami a hadseregek szüntelenül lázas tevékenységében előkészül. Az angol hadügyminiszter szerint igen könnyen csalódhatnak azok is, akik a nyugati hatalmakat azért bírálják, mert a finn—orosz háború esetében túlságosan tekintettel voltak a semlegesek jogaira. A tapasztalat tényleg azt mutatja, hogy azok jutnak előnyökhöz, kik ezeket a jogokat nem veszik tekintetbe. Megtörténhetik azonban — állapítja meg Stanley7 —, hogy ez a tapasztalat előbb, mint gondolnák, tanulékony követőkre talál Angliában és Franciaországban is. A SEMLEGESEK ELLEN Az angol miniszter nyilatkozatában elhangzott fenyegetés, mintha már közvetlenül a megvalósulás előtt is állana. A nyugati hatalmaknak ez az elhatározása, mely most már kétségtelennek látszik, hogy a norvég vizeken ellenőrzést gyakorolnak, már tuljár- azon, amit a hadviselők eddig a semlegesek jogainak hurkolt megsértésével követtek el. A semlegeseket eddig 6ern kényeztették a hadviselők. A háború lefolyt hat hónapja alatt, amíg kifárasztási harc folyt, a semlesek többször, nem minden jog nélkül, kérdezhették volua. hogy tulajdonképpen ki ellen folyik itt a küzdelem. Mert a jogaikat és érdekeiket tekintetbe nem vevő nyomás eddig is annál nagyobb erővel nehezedett rájuk, minél kisebb ellenállásra látszottak készenállónak katonai szempontból. A tengeren lefoglalták áruikat, elsülyesztették hajóikat és nagyszámban ölték meg tengerészeiket. SzárazfőldÖu olyan gazdasági kötelezettségek vállalására kényszerítik őket, amelyeknek békeidőben még a lehetőibe sem merülhetett volna fel. Most azután nyilt beavatkozásra fog kerülni a sor. Norvégia vizein angol és francia hadihajók ellenőrző szerepet fognak betölteni, aminek következményeképpen az ellenséges hadviselő fél esetleg jogot érez majd arra, hogy katonailag hasonló szárazföldi lépéseket hajtson végre. A semlegesek megnvomoritása nagy kontinentális háborúkban nem újság. Az 1914-e8 világháborúban Belgium és Görögország elég szemléletes példáit mutatták a veszedelmes pontokon fekvő semleges országok kockázatainak. A háborún kívül maradt európai semlegesek azonban meggazdagodva és megerősödve kerültek ki a háborús időkből. Most ennek a lehetőségnek is vége. A semlegesk, különösen a kisebb európai semleges országok, ebben a háborúban csak veszíthetnek. Szállításaikért, melyeket nem utasíthatnak vissza, nem kapják, nem kaphatják meg a kellő ellenértéket. Területeiken a rejtett diplomáciai harc folyik, amely egyik, vagy másik hadviselő fél javára szeretné felhasználni saját számukra is nélkülözhetetlen nemzeti erőforrásaikat. A semleges államok igy majdnem a háborúval egyenlő erőfeszítésekre kényszerülnek, hogy megvédjék nemzeti értékeiket, függetlenségüket és semlegességüket. Támadás a vasérc utla ellen A norvég parti vizek esetében a semleges- ségi jogoknak ez a tekintetbe nem vétele különösen nehéz helyzetet teremt nemcsak Norvégia, de Svédország számára is. A finnorosz békekötés után az volt a látszat, hogy Norvégia és Svédország, melyek a katasztrófába való belecsuszás közvetlen közelében ál lottak, most egyidőre föllélegezhetnek. A német diplomácia is alighanem az északi helyzet pillanatnyi változatlanságának való- szinüségére épített, mikor a hrenneri találkozó és más diplomáciai lépések révén tevékenységét Európa délkeletére összpontosította. Most a háborús lehetőségek gyújtópontja, vagy legalább is egyik gyújtópontja váratlanul újra visszahelyeződik Északra. A Norvég partok angol-francia ellenőrzése még nem kezdődött meg, de minden arra mutat, hogy rövid idő kérdése. Mit fog ez ellen Németország tenni? — ez most a nagy kérdés. Berlini hirek szerint a birodalmi kormány fölszólítja Norvégiát, hogy adjon biztosítékot a norvég vizeken folytatott német hajózás zavartalan lehetőségeire. Ilyen biztosítékot azonban Norvégia csak elméletileg adhat, gyakorlatilag teljesen ki van szolgáltatva az angol-francia tengeri erőnek s ugyanakkor gazdaságilag is jórészt Angliától függ- Német szempontból a norvég parti vizek föl- használása rendkívül fontos dolog, mert a hadviseléshez nélkülözhetetlenül szükséges vasérc nagyrészben ezen az utón érkezik Németországba. A Bolteni-öblön és a Balti- tengeren át vezető ut, mely akadálytalanul a németek rendelkezésére áll, csak április vége felé szabadul fel teljesen a jégtől, ae a rakodó kikötőhöz vezető szárazföldi összeköttetés nehézségei miatt különben is csak a szükséges vasérc egy részének lehet az útja. A finneknek nyújtandó segély német részről történt megakadályozásának főleg ez a vasérckérdés volt az oka. Bizonyosnak látszik tehát, hogy most, mikor az angol-francia támadás egyenesen a Németországba vezető vasércszállitás lehetőségét akarja elvágni, a legvégső eszköztől sem visszariadó német ellenlépésekre lehetünk elkészülve. NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG NYEGETETT HELYZETE FEBár a norvég vizeken végrehajtott angolfrancia közbelépésről van szó, a német lépések szükségszerűen elsősorban Svédországot fenyegetik. Stratégiai szempontból uayanis ' • cgia bizonyos mértékig kiesik a német katonai támadó mozdulatok lehetőségei közül. A norvég területet széleR tengersáv választja el Németországtól s ez a tengersáv az angol haditengerészet ellenőrzése alatt á l. Skagerrak és a Kattegat vizei nem szabadok német csapatszállitások számára. Ugyanakkor pedig az egész hosszú norvég tengerpart az angol flotta közvetlen célpontja lehet. A finn háborúval kapcsolatban angol katonai szakértők hangoztatták is, hogy amíg a skandináv államokon át vezető összeköttetés nehézségei miatt egv Finnországba küldött angol-francia hadsereget csak a legnagyobb nehézségekkel tudnák ellátni, addig egy esetleges norvég harctér lehető legkedvezőbben fekszik az angol haderő számára. Viszont Svédország teljesen a német katonai erő kezében van. Egész tengerpartja a Balti-teDgcr- re és a Botteni-öbölre néz és a Dánia felé néző svéd tengerpart is nagyon kockázatos terület az angol hadihajók számára. Németországnak tehát, ha az angol-francia támadással szemben megfelelő ellenlépést keres, elkerülhetetlenül a Svédországon át vezető utra kell gondolnia. A svéd terület fontossá gát német szempontból az is emeli, hogy a kérdéses vasércbányák túlnyomó nagy részben Svédország északi területein feküsznek. Minthogy pedig a nyugati hatalmak támadása lényegében a vasércterület ellen irányul, könnyen felmerülhet a bányaterületek megszállásának német gondolata is. FINNORSZÁG LEGYŐZÉSÉNEK EGYIK ELSŐ KÖVETKEZMÉNYE Mindebben a semlegességi jogoknak természetesen semmi szerepe nincs. Az események azonban elérkeztek arra a pontra, amikor jogi érvelés többé nem oldhatja meg a nehézségeket. A skandináv államok helyzete ebben a küzdelemben a lehető legtragiku- sabban alakul. A háborúba való helesodró- dástól való félelem késztette Svédországot és Norvégiát arra, hogy megtagadják, sőt megakadályozzák a finnek megmentésére szükséges katonai segítséget. Most az a helyzet, hogy Finnország legyőzésének egyik első küvetkezményeképen Norvégia és Svédország újra háborúba való helesodródás közvetlen veszélye előtt áldanak. Norvégia, melv mindenképpen szeretné megőrizni semlegességét, nem téliét eleget egyik hadviselő fél követeléseinek sem anélkül, hogy legnagyobb mértékben ne sértse a másik hadviselő felet. A vasérc és a petróleum háborús döntő kérdései közül pillanatnyilag a vasérc került előtérbe. Ez nem jelent annyit, hogy a petróleum kérdése háttérbe szorult. Amint már a télutó hónapjaiban valószínűnek látszott, a svéd vasérc és bakui és iráki petróleum kerülnek a tavaszi háborús események központjába. Úgy látszott, hogy az orosz-finn béke a svéd vasérc kérdését háttérbe szorítja. A legújabb események azonban azt bizonyítják, hogy ez a háttérbeszoritás a finn események után sem következett be. —s. 20 évi borzalmas szenvedés után végre meggyógyultam... Sache Carol ur Bucureşti, Suburbana— Bragadiru, Írja nekünk, hogy 20 évig szenvedett gyomorbajban és enni sem tudott anélkül, hogy fájdalmai ne lettek volna. De ime, segítségére jött a kiváló GASTRO D. gyógyszer és 3 üveg elhasználása után megszabadult szenvedéseitől. Ma, miután 2 éve eltelt, hogy meggyógyult, köszönőlevelet ir nekünk, amelyben felemlíti, hogy a betegsége azóta sohasem ismétlődött meg és reméli, hogy példát mutat mindazoknak. akik eddig még nem találták meg betegségük orvosságát. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 151 lej utánvét ellenében Császár Ernő gyógyszertárában, Bucureşti, Calea \ictoriei 124. Orvosok is ajánlják. Ma érkezik Bucuresühe a jugoszláv kereskedelmi miniszter Nagy ünnepélyességgel fogadják Romániában a jugoszláv kormány képviselőjét BUCUREŞTI, március 30. Andres jugoszláv kereskedelemügyi miniszter ma, szombaton Bukarestbe érkezik, hogy visszaadja Christu mi* niszter két hét előtti belgrádi látogatását. A jugoszláv küldöttségben a jugo szláv gazdaság^ szövetkezeti és keresi kedelmi élet kitűnőségei és a jugoszláv jegybank vezető tisztviselői vesznek részt. Dombrovski bukaresti föpolgár* mester meghívására Djurici belgrádi polgármester is Bukarestbe utazik. A látogatás programját már összállitot- t;ák. A Román Jugoszláv Kereskedelmi Kamara ünnepélyes megnyitása fényes külsőségek között vasárnap délelőtt a bukaresti Kereskedelmi Kamara palotájának dísztermében fog megtörténni. A megnyitó ülés után ebédet adnak a jugoszláv vendégek tiszteletére. Dél* után lafcdarugómérkőzés lesz a román —jugoszláv csapatok között, este a bukaresti Kereskedelmi és Iparkamara ad vacsorát, m^jd díszes fogadás lesz. Hétfőn a jugoszláv vendégek a Brazi-i finomító üzemeket tekintik meg, innen Sinaiába mennek, hol a Peles=ikastélyt keresik fel. Hétfőn délben Penescu Kertsch, a Román Jugoszláv Kereskedelmi Kamara elnöke ad ebedet Andres miniszter és a jugoszláv küldöttség tagjainak tiszteletére. A Rador távirata szerint a jugoszláv újságírók csoportja csütörtökön este Romániába érkezett és továbbfolytatta uíiát Bukarest felé. A jugoszláv újságírók csoportját Micioara, belgrádi re* mán sajtóattasé vezeti. A jugoszláv újságírókat meleg ünneplésben részesítették a temesvári vasúti állomáson, hol Baran Coriolan polgármester, Titus Mihailescu kabineíigazgató, a romániai újságírók képviselője és a temesvári újságíró csoport tagjai villásreggebt adtak a vendégek tiszteletére, akik rövid látogatást tettek a városban, majd továbbutazíak Bukarest felé. | R e* _ Pénteken, szombaton, vasárnap és Hétfőn 3.6 gr&. * Ja és 9 órakor. Az óvad legnagyobb háborús fUmBaj iw sláffere. Szombaton az előadás l, 2 5-kor kezdődik 1. A nagy illúzió Fősz. Erich von Stroheim és jean Gaben, a közönségkedvencei. 2.. Stan és Bran a butaság bajnokai I 3. Kako és a három kis medve. 4. A legújabb íiíbopus Met?ohisadó
