Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-24 / 69. szám

FI. LENZ / K

I O 4 O ru I r i ! o * 2 -I UMBU

tk

ek

i

Hi

ii

te‘

te

Jor

p

km

flâ

hei

rai

%U

i}

ih

Ire

re;

1Ó,

fag

j ti i In » iii tin

k>;

li/

)ki i in ies îv ine [be fér.

s iur

i

film E jas fin író heh \is

Tw

lüt ia-i

|S2i

[vei tel fi ie ú reî Iga

|w

IJtr?

J/ei

I nt lia Er ho ro

[iß &s

ki

Hi

/*

»

)'«

; r<

| i in

‘i*

.'a

Icî

a

j. iS

ha I /<

t

t v

e

i t iJ

A francia kánkán előtt—

£o bélistás banktisztviselő kalandos vállalkozásba kezd; h-t magyar leánnyal balettet alakit és hajóra száll. — ÉrdekesVészletek Gibraltárról és francia Marokkóról: arabokról és fehérekről, férfiakról és nőkről, szokásokról és különlegességekről. — Teniszpálya a löporraktár tetején

CLUJ (KOLOZSVÁR), 1940. 1lusvét. A bárpáholy mélyében Joly'k a esiílgetés. Hangulatvilágítás os Játssz

melletti elevenebb a szó, a ^ .

nesebbé válik. A h istár m.loredekek, amelyeknek csendes hallgatója % •

különös disiz ütést kapnak, alafe^sfe lét, mely lágyan, finoman sw>vi eg3 be a részecskéket, mint a pók. i

Egy leépített banktisztviselő es egy csinos, nyúlánk balettmesterito találkozása indítja meg a történetet, amit Sebök Imre igy mond el:

— Feleségemet* Pesten ismertem meg. Ö balottmesternö volt, én meg be listás. Az a rendkívüli lelkiállapot, melvben napjaimat görgettem, egy különös ötletet adott. Elhatároztam: kisebb balettcsoportot szervezek s baja rom vele a világot. Nappal álmodtam, éjjel álmodtam, örökké csak álmodtam. Mindig imádtam az utlazást. Izgatott a távoli országok misztikuma s az a különös légkör, melyben az ottlakó enn berek élnek. Irigyeltem a globetrottert, aiki gondtalanul, a vállalkozási kedv tarisznyájával száll fel vonatra cs hajóra és gukkeren át nézi a világot...

Néhány másodpercig várok, hadd folytatódjék a mese, de Sebök Imre szót sem szól. Mélyet szippant cigarettájából és a fodrozó karikák cikkcak kos útját figyeli. [

Felrázom:

— És aztán ...?

— Aztán? Valóra váltottam tervemet. Kis truppal nekivágtam a világi nak. Szófiába mentünk le, innen átvág» tünk Konstantinápoívba. Gyönyörű hetek után Gibraltár felé hajózitimík. A PN etro Toscani ngy siklottá vizen, mintha tiindérujjak taszították volna. Az utasok közt volt a görög trónörökös a fe

leségével. A kapitány kérésére egy bál karelében mi is felléptünk. Boldogok voltunk. Utunk Brindizin vitt át. Innen vonattal Nápolyba mentük s az* tán meg sem álltunk Gibraltárig. Alit mondjak erről a csodálatosan szép helyről? Egy megerősített hegy. mely mindössze 5 négyzetkilométernyi területet foglal magában. Négy hónapig voltunk ott s felejthetetlen élmények ben volt részünk. Az angol—franc:a flottu felvonulása a legpazarabb lát lány. amit csak el lehet képzelni.

— A lokál élet olyan, mint Európában?

— Egészen más. Szeszesitalt nőknek

nem szolgálnak fel. Csak szirms viz kerülhet asztalukra. Ezt aztán szigo- ruan betartják, mert erős az ellenőrzés. Édes, bájos kis hely, mint az a miniatűr vonat, mely az erődítmény mélyén, a hegy lábánál sebes iramban viszi az utasokat. Szórakozásra sok alkalom nyílik. Az erődítmények nagyrésze a föld alá van építve. A lőporraktárak tetején teniszpálya. A futballért rajon ganak. Ha befut két hadihajó, a legény ség nyomban partraszáll és megmérkőzik egymással. i

— Szerződésünk Portugáliába hivott. Szép tengerparti fővárosa szivemhez nőtt. Megszerettem az embereket, mert figyelmesek és iok és megszerettem nagy, tiszta bulvárjait1. Az Aveni de liberdade. Lisszabon főutcája kétszer olyan széles, mint Pesten az Andrássy- ut és oldalain végeláthatatlan sorban kapaszkodnak a magasba az egyforma stílusban épített 6—7 emeletes paloták. Ritmushoz szokott fülemnek szokatlan volt zenéjük és táncuk. A melódia nincsen felfektetve ütemre. Nehezen tudnám beleélni magam.

Francia üsrö-lcIíőlBen

— Négyhónapi munka után francia Marokkóba mentünk s Casablancában ütöttünk: tanyát. Szép, modern város, több mint 160 ezer lakossal. Széles, nyílegyenes utcáit márványpaloták szegélyezik. A Város teljesen pormentes, vasútja viííanyerőre jár, hatalmas gyárak, pezsgő élet, óriási idegenforgalom. A város két részre oszlik: a ten gerparton van az arab rész, beljebb az uj, modern európai arcú város. Sok kedves emlék fiiz ide is. Mint külföldi tánccsoport, meghívást kaptunk egy nagy garden partira. Ekkor alkalmunk volt a marokkói szultán és Nognes parancsnokió tábornok előtti! bemutatni műsorunkat. Ott volt a diplomáciai testület is.

A társadalmi életről, arab—francia együttélésről érdeklődöm:

— Az arabok és franciák külön tárt sadalmi életet élnek — mondja Sebök Imre. — Keveredés, vegyes házasság

íig van. Ennek ellenére az arabok e-ősen hajlamosak az európai művelődésre. Az arab értelmiségi osztálya is erősen fejlődik. Ügyvédeik, orvosaik kitűnőek. A közbiztonság tökéletes. Idegen légióra már nincs szükség, A franciák büszkék lehetnek az elért

eredményre. Ebben a hatalmas ország* ban. mely csaknem akkora, mint az anyaország, a szultán gyakorolja a hatalmat. A közhivatalnokok franciák, arabok vegyesen. Külön arab rendőr-« sége is van a városnak, ahol a franciák csak tanácsadóként szerepelnek. Az arab negyedben a rendfenntartást kizárólag arab rendőrség végzi.

— Milyenek az arabok a feliér emberrel szemben?

— Rendkívül előzékenyek, kedvesek és barátságosak. Az arab nő ma is az ortodox dogma szerint öltözködik, fe hér lepelruhában jár az utcákon, arcát fátyol borítja; csak két fekete szeme marad fedetlen. Két tüzes fekete gyé--i niánt. Érdekesek és titokzatosak. Ék szer, lábkarkötő, óriási fülbevaló és itt-ott tetoválás disziti testüket. De látni modern arab nőt is. Az arab általában lármás, zajos de ügyes keíreskedő nép. Józan és erkölcsös. Szeszesital helyett limonádét iszik.

Egy ilyen zenés estén sokmindenrcl szó esik. Történetek, színek, amelyek a melódiák hátán filmszerűen peregnek le az elkerített páholyban. Kérdés felelet, kérdés*íelelet, szünet nélkül, egymásután kergeti egymást.

4 Bosliir

Ránézek Sebők Imrére:

— Volt a Btasbürban?

Sokat hallottam erről a helyről s jóllehet rengeteget csavarogtam már, ;dáig még nem jutottam el. Pedig sze retteni volna. Különös, keleti izü valami: európai ember szemében egészen érdekes. Nem tudom hamarjában, ho gyan Írjam körül: egy elkülönített arab negyed, amely hatalmas kőfallal van elzárva a külvilágtól. Maga a terület valamivel nagyobb, mint Kolozsvár fő* tere. Persze csinos házacskákkal van neépitve. Lakói kizárólag nők. Valamennyien fiatalok. A legmagasabb életkor 35 év. Tulajdonképpen fogda ez. ahova azokat a lányokat internálják egyszersmindenkorra, akiket erkölcsi kihágáson raitaésiplek. Városi intéz ménv s igy a lakók ellátásáról is a vád rcs gondoskodik. Ide csak arab nő jut hat be.

Megismétlem a kérdést:

— Volt a Busbirban?

M osolyog.

— Voltam. Sőt: magammal vittem a feleségemet is. Roppant érdekes a „szn= bad arab nők“ negyede. Ahova benvitot* tunk teával kínáltak meg a hölgyek. Azt a teát itt mi nem ismerjük. Vala

mi falevél keverék. De itc.s volt. A la*

kóhelyük mindenhez hasonlít, csak szobához nem. Kis fülke, vagy még la lálóhh, ha azt mondom: cella. Beton

padozatát gyékény szőnyeg takarja. Ajtaja nincs, ablaka nincs. Egy prices szerű harsból font ágy van benne — és semmi más. A keskeny utteákon egymás hegyén hátán korcsma, vendéglő, mulató. Dobhal, íurulyaszói «1 és más hangos hlvogatással csinálják ii/letük nek u reklámot. A rendet Szenegál né* ger katonák, és arab rendőrök tartják fenn. j

— Casablancának szenzációs uszodája van. Méretére jellemző, hogy csiak 3 mélerrel rövidebb, mint a newyorki, melyről köztudomású, hogy a legnagyobb a világon. Berendezése fényűző. í

A strandólat rendkívül élénk. Nyolc nyílt strandja van. egyik nagyobb mint a másik.

Egy kérdés:

— Az arab nők is ott fürdetlek

— Igen.

— És éppolyan fürdőruhában, mint a franciák?

Gondolkozik.

•— Ezt már nem tudom. Rendes utcai lepelöltözetben láttam a strandon arab nőt. De trikóban... nem... erre nem tudok határozott választ adni. I

Esztendőkkel ezelőtt beszélgettem egy férfivel, az idegenlégióból vissza tért obsitossal. Mindenről kikérdezicm, ami érdekes lehet, ami sajátságos, egyéni s ami magán hordja a vidék jellegét. Most Sebőköt faggatom:

emelés

— Milyen a temetés?

— A temetés és az ezt megelőző ce remónia meghatóan érdekes. Minden 10—13 háznak mecsetje van. Papiaik, a rr.iiezimek fehér turbánt \ lseinek. ti a hatott van a körzetben, felhúzzák a mecset tetejére a fekete zászlót éks hívogató szavakat kiabálnak be az utca zsivajába. Hajnali négykor k igy ni a magasban egy lampa, hogy pislákoló fénye utolsó üdvözlete legyen annak a testvérnek, ki örökre elköltözik körükből. De jel a gyülekezésre is; megkezdődik a halotti ima, mely szünet nélkül tart a temetésig. A halottat nem helyezik koporsóba. Sima deszkalapra fektet k a tetemet s a szertartást vég zó legények négy tarióruűdal váltakra

teszik és rohannak vele utcákon, tereken keres/tűi a sírig. Utánuk, szalad a gyászoló közönség; fehér kendőket lengetnek és hangosan, torkuk szakadta • hót kurjongatnak. A fájdalomnak és j búcsúnak megrenditően plasztikus ki* fejezése ez. Dermedten. összcszorult szívvel húzódtam meg egy kapuban, mig elhaladt előttem a menet.

Éjfél van. Sebők Imre megadja a I jelt s a kis csoport a balettbe kezd. ; És a hét bánsági magyar lány, földng- I érő, stilusos öltözetben, a karcsú szak- • szofón buja hangjaira eltáncolja a francia kánkánt. i

Jenei József.

BUCURESTI-I MAGYAR KÖZÉLET

Nagy sikert várnak a Magyar Népközösség Bucuresti-i tagozatának húsvéti műkedvelő szinietőadásaitól

BUCUREŞTI, március 23.

Jó bornak nem kell cégér, mondja a jó öreg magyar közmondás, amely az élet különböző megnyilvánulásaiban naponta leigazolást nyer. így igazolódott be a Magyar Népközösség bucureştii tagozatának tervbe- \ett miikedvelő előadássorozatával kapcsolatban is a közmondás állítása. Hírlapi propaganda alig volt. röpcédulákat nem osztottak, a közönségtoborzás eddig mindössze néhány meghivó szétküldésére szorítkozott és mégis... Bucureşti egész magyarsága arról beszél, hogy a húsvéti ünnepekre szenzációs meglepetés vár a szinbázkedyelőkre.

A magyarlakta külvárosok legeldugottabb zugába is elment már a Magyar Népközösség derék vezetősége által beindított szórakóz- j tató kulturakció hire. Általános-örömmel' és j megelégedéssel vették tudomásul a birt a magyarság minden rétegében, A Népközös- j ség égisze a legmesszebbmenő biztosíték arra, hogy- az uj akció úgy erkölcsi, mint mii- , vészi és kulturpropaganda szempontjából megüti a legmagasabb mértéket.

Az első színpadi próba meggyőzött ben- I í.ünket arról, hogy a Magyar Népközösség i központi vezetősége a legszerencsésebben vá‘ lasztotta ki erre a célra az igazi szakembert Î és művészt Sarkady Gusztáv nyugalmazott szinigazgató személyében. Az első műkedvelő együttest szakavatott kézzel állította ösz- sze és úgy tanította be a rövid pár hetes idő alatt, hogy a bucureştii magyarságnak végre alkalma lesz kitűnő szinielőadásokat látni.

És a bucureştii magyarság hálás közönség! Ez már most látszik abból a meleg érdeklődésből, amelyet a húsvéti előadássorozat iránt mutat. A népközösségi otthon irodájában egymásnak adják az emberek a kilincset, miközben a telelőn is állandóan csenget: igyekeznek a bucureştii magyarok jegyelővétellel biztosítani maguknak a helyeket a húsvéti előadásokra.

Mint jelentettük, egyelőre három előadás keretében az „Obsitos“ cimü operett kerül szinre és pedig március 23-án este 9 órakor; vasárnap, husvét első napján délután 6 órakor és vasárnap este 9 órakor a „Roxy“ színházban (Strada Lipscani 53.)

Jegyek elővételben kaphatók a népközösségi otthon irodájában, Str. General Berthelot 4L, telefon 4-89-31 és az előadás napjain a szinház pénztáránál, délelőtt 11—-13 órák között és az előadások előtt két órával.

A hadsereg felszereléséért

i A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel- szerelés} pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál Jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók.

Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4,5 sZá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a búrom. vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. ,

Hat hónap múlva az esedékes 20 sázalékos részlettel és a szelvény ősz* szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek.

Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név érték 70 százalékának megfeleld lombard kölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen

kamat mellett.

Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, köteles

pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését.

Cluj (Kofozs) megye prefektusa MA NO LB ENESCU ezredes.