Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-24 / 69. szám

(Ki

Ji<

flít'

mi

ISt’

’i

?A Jfe A

4 '

Jeti a'

J t

jsii f;

\an

ye‘

}jne

tot tta ~sa Ha feti bű

í €í iAz rín )éni

íillé

m

~mtí

*re M

orn

ţt,

vej ló, 'félig 3éti ’daín rajti l'min ford ’til -oki min ;/nes ’:ev> lÉne l'Áhe \zér, a s

ţ-Si/r

is / laiu E gas fin pró teh h eg}

züt

ta-i szí vei kel Mt me ! mi rei gz

irt

1ka lei na lie Er ho ro fa &s

m

[u

IP

i m rm

£1

!s

•’a

! cí a

i.

,s 1 a /<

t

x

V

e

/

A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA |

Tavaszi mozdulatlanság

Március hónap már vt-s«“1'** 3;" " a clfljcr«* sári n-Kv katona, akcmUuk egyelőre nyom: siaoaeu. A* állítólagos bekeoffrníivák, mseknek jeleit hol itt. hol ott v ^

,lesni, stintén elmaradtak, vagy ve biti* állapotukban váltak már lehetetlen...*. ner Welles «than van Amerika fele es twţ máuyutjáról Kooseveltnek alig!' ' j' »” mást. minthogy kékének adott t.s/.onyoJc ko- zött sem gyakorlati, sem lelki, K« orkolc.t, som politikai alapját ma neiu ícl.et megtalálni Európában. A zsákutcából, m, > >e ez a földrész jutott, kijárás nincs. Vm marad más hátra, mint vagy a megindított nagy erőpróba végleges kiküzdése, vág' •* t* jea rendszerváltozás az ellenfelek egyik, vagy ma sik oldalán, amire viszont pillanatnyilag gon dőlni sem lehet. Az erőpróba tovább folyik anélkül, hogy nagy hadseregek összecsapása ra kerülne egyelőre sor. Sőt mind valószínül} nek látszik, hogy a tavaszra várt összecsapa sok is kitolódnak bizonytalan jövőbe, amikor a hadviselő felek egyike majd eleg ciöí-nek hiszi magát arra, hogy döntő túlsúllyal támadhasson ellenfelére. A háború klasszikus fogalma, mely két hadsereg nagy döntő csa tájától várta az eredményt, ma minden te kintetben túlhaladottnak látszik. Győztes osa ták már az 1914-es világháborúban sem hoz tak eredményt. A küzdelembe vetett erők sokkal hatalmasabbak, a világproblémák sokkal elágazóbbak. hogysem az ilyen döntés egyszerre megtörténhetlek. \ alainely vitás terület elfoglalását el lehet érni egyetlen katonai akcióval. Egy nagyhatalom és egy kis ország közötti vitát is el lehet katonai túlsúly- lval aránvlag rövid hadjáratban dönteni, amint azt az orosz—finn háború igazolja. Bár manapság ezek a kérdések is annyira részeit képzelik a nagy európai küzdelem egymástól elválaszthatatlan problémáinak, hogy megoldásukat a létrejött békeszerződés után sem lehet véglegesnek tekinteni. A nagy hatalmi küzdelem azonban, mely a világ legnagyobb birodalmait állítja egymással szembe s amelyek talán az emberiség egész jövő fejlődése és civilizációja fölött dönthet, nem oldható meg egyik vagy másik ponton lefolyó csatákkal. - /V-. KIFÁRASZTÁSI HÁBORÚ

A küzdelemben résztvevő népek ma már szintén tisztában vannak ezzel, tudják, hogy tevékenységük minden területén hosszú és egész képességüket igénybevevő erőfeszitésre van szükség nemcsak a győzelem, hanem a védekezés érdekében is. A ,,villámháboru“ romantikus fogalma teljesen hasznavehetetlennek bizonyult. Minden jel arra mutat, hogy a kifárasztási háborúra rendezkedik be ma már mindkét fél. Az is, amely eredetileg ezt a stratégiát választotta magának, az is, amelyet a helyzet adottságai kényszerítenek rá. A háborús eseményeket kivétel nélkül csak ebből a szempontból lehet ma elfogulatlanul megítélni. A finn—orosz béke könnyebbé teszi Németország számára, hogy Oroszországból a hosszú háborúhoz szükséges nyers anyagokat beszerezhesse. Ez az oka annak, hogy Berlin a Balti-tengeren és máshol első pillanatra megérthetetlennek látszó politikai engedményeket tesz az oroszoknak, hogy ezen az áron megfelelő gazdasági eredményekhez jusson. S ez az oka elsősorban a nyugati hatalmak politikai köreiben uralkodó elégület- lenségnek is, amely az eseményekkel kapcsolatban a londoni és párisi kormányoknak tétlenséget vet a szemére. A háború központjában továbbra is a blokád áll, a nyugati hatalmak törekvése, hogy Németország gazdasági kapcsolatait a nagy világgal elvágják és Németország nagy erőfeszitése, hogy utat törjön magának a gazdasági szabad-lélegzéshez. Ez a hasc mindkét részről nyilvánvalóan csak hosszúlejáratú lehet, gyors eredményekre egyik fél sem gondol. Német részről mindenesetre sokszor hangoztatták, hogy maguk részéről nem hajlandók bevárni a blokád hatását, hanem még idejében döntő katonai csapásokat fognak mérni ellenfeleikre. Hitler folyton emelkedő hangsúllyal hangoztatja szinte mindenik beszédében ezt a fenyegetést. Fenyegetései megvalósításának azonban eddig csak a delejes aknákkal való támadást lehet tekinteni, ez azonban szintén nem bizonyult döntő jelentőségűnek. Sumner Welles berlini látogatása ideién a lapokban megjelent hivatalos közlemény újra hangoztatta, hogy a német haderő készen áll a döntő csa- Pásra, mely ..árnyékba borit majd a katonai álütőerővel kapcsolatos minden eddigi elképzelést“. Ez a hatalmas katonai akció még szintén késik. Valószínűnek látszik, hogy a

fejfájás

HÜLÉS • GR1PPA

ÄHTIHEYRMG1C

♦

menyeket várni. „Arról, hogy Olaszország a Piáéi ára '<

liubornval szembeni eddigi álláspontján változtasson, szó sem lehet. Olaszország állas* foglalását ebben a kérdésben a fasizmus nagytanácsának december 8án Iiozott határozata állapítja meg, amelyet Mussolini még ugyanaznap beszédében fejtett ki és röviddel iá Ciauo külügyminiszter is pontosan meghatározott.“ Az olasz-német viszony — írja egy nagy olasz lap — megfelel » Berlin- Róma tengely előírásainak, melyet a milánói, salzburgi és berlini megbeszéléseken szögeztek le, miután Olaszország kijelentette, hogy miuden katonai kezdeményezést elkerül s a háborútól mindaddig távol marad, amig fontos nemzeti érdekei kockán nem forognak. A „non beUigeranzd1’ állaspontja most sem változott Rómában, azonban kétségtelennek látszik, hogy az olasz külpolitika az. eddiginél nagyobb tevékenységre készül Németország obialán. Hogy ez a tevékenység milyen területen fog megnyilvánulni. még nem lehet világosan látni. Valószínűnek látszik azonban, hogy Déikeleteuró- pára vonatkozik, ahol az olasz és orosz érdekek eddig legélesebben állottak egymással szemben s ahol az ellentét elsimításában komoly szerepe lehet a német közvetítésnek.

Ilire i s. csak a/ ideg habom egy részét képezi.

I s ugyanig) Lesik a nyugati hatalmak sajtója áltál hangoztatott északi m keleti akció, melyek közül az első a finn- orosz békekötés óta el is veszi let t e minden időszerűségéi. A párisi kormány válság, mely Reyuaud-ban a francia politikai élet legtehetségesebb emberét állította az ország élére, a hadviselés és a háborús külpolitika erősebb aktivitását kiváltja t lérni. Ez. az incidens azonban aligha változtat a tényen, melyet a finn válsággal kapcsolatos események is bizonyítanak, hogy a nagy bábom mindkét részről még csak aa előkészületek stádiumában van. A kilarasz- tásra berendezkedett stratégia nagyvonalain a finn háborúhoz hasonló alkalmaknak kihasználási lehetőségei sem változtatnak, a Chamberlain által vezetett angol háborús politika rendületlenül ragaszkodik továbbra is a küzdelemnek ebhez a módjához, amely ellen német részről azzal válaszoluak, hogy az orosz hátteret igyekeznek teljes erővel megszervezni és Szovjetoroszország külpolitikai erejét akarják tevékennyé fokozni azzal, hogy a Moszkva és Róma közötti ellentétet elsimítják.

A BRENNERI TALÁLKOZÁS

Alighanem éhből a szempontból kell jelentőséget tulajdonítani Hitler és Mussolini váratlan találkozásának is, mely újabb drámai momentumot vitt be a finn—orosz békekötés után amúgy is végletekig feszült európai légkörbe. A két vezető állami érfi találkozását, épp úgy, mint a Ribbentrop külügyminiszternek azt megelőző római látogatását még mindig bizonyos titokzatosság veszi körül. Német részről „történelmi jelentőségű“ eseménynek mondják a brenneri találkozót. Valószínűnek is látszik, hogy tisztán informativ jellegű érintkezés a két államvezető találkozása nem lehetett. Hogy azonban miről volt szó a megbeszélésen, arról a hírforrások hallgatnak. Olasz részről hangoztatják, hogy nem kell szenzációs eredSATU-MARÉ (SZATM \R). Zöldségpiac: Burgonya 5—6 lej kgr., káposzta 8—16 lej, vörös káposzta 8—1Ü lej fejenként, szemes- bab 18—20 lej. hagyma 7—8 lej, zöldség 18 —20 lej kgr., kalarábé 3—4 lej, retek 2—3 lej drb., paradicsom literje 16—18 lej, szil- valekvár 20 lej, dió 25 lej kgr., dióbél 60— 70 lej kgr .-ként. Gyümölcspiac: Alma 8—16 lej. fajalma 20—30 lej kgr. Tejpiac: Tej 5— 6 lej literje, irós vaj 100 lej, teavaj 130 lej kgr.-ként, tojás 4—4.50 párja, túró csomója

10—18 lej. tejfel 22—25 lej literje. Baromfipiac: Liba hizott 250—300—370 lej drb., tyuk 60—70 lej drb., kappan drb. 150—170 lej, kacsa 60 lej. Terrnénypiac: Gyenge felhozatal, az árak elég szilárdak voltak. Buza 520—530. rozs 470—480, árpa 500, lóhere 38—40, lucerna 58—60, napraforgó 950— 960, zab 510—520 lej. Sertés kilója élősúly- ban 42 lej. Vágómarha 16—17 lej, vágótehén

14— 16 lej élősúlyban. Fejőstehén minőség szerint 6—8 ezer lej. Szopóbcrju drb. 1200 —1800 lej. Juh és bárány nem volt a piacon.

CÁRÉI (NAGYKÁROLY). Buza 520—30 lej, rozs 520 lej. napraforgómag 900—920 lej métermázsánként. \ ágómarlia 15—16 lej, ökör 17—18 lej kilónként élősúlyban, borjú darabja 800—1200 lej. Tej 5 lej literje, vaj kilója 100 lej, burgonya kilója 3.50 1 ej.

SFT.-GHEORGHE (SEPSISZENTGYÖRGYI. Sárgarépa kilója 19—20, petrezselyem kilója 24—26. káposzta darabonként 9—12. kelkáposzta 16—18. vöröskáposzta darabja 5—6, torma csomója, 3—4 szál 4—5 lej. cékla darabja 2—3 lej. celler 2—3, kalarábé n3£yság szerint 2—4 lej, vöröshagyma koszorúja 15 —17. fokhagyma koszorúja 16—18 lej. pa- szuly kilónként 26—28. libamájpaszuly 26—

9 évig szenvedtem kínzó gyomorb^-jban és ma az első üveg G astro D. elhasználása után ~ mindent ehetek . . .

Radulescu I. ur a Mircan-cég tisztviselője. Bucureşti. Str. Lipscani 76 Írja nekünk, hogy nem is meri elhinni, hogy' teljesen meggyógyult volna, miután 9 évig rémesen kínlódott és nagymennyiségű szódabikarbónát szedett, anélkül, hogy valamit is használt volna. Egy üveg GASTRO D. elhasználása után fájdalmai megszűntek és azóta mindent ehet.

Egyformán használ gyomor, epe, máj, vese és bélbetegségeknél, idegzavaroknál, valamint álmatlanság eseteiben is.

Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 150 lej utánvét mellett Császár E. gvógv- szertárában, Bucureşti. Calea Victoriei 124. Orvosok is ajánlják.

30, székely krumpli vékája 32—34 lej, lencse kilója 28—30, téli retek darabja nagyság szerint 2—3 lej, uj saláta darabja 4—5 lej. Baromfipiae: kövér liba darabja 300—310, félig hizott liba 260—280—300. sovány liba 150—160, kövér tyuk 90—110 lej, sovánv tyuk 60—75 lej darabonként. Paprikásnak való csirke páronként 60—70 lej. Pulyka drb. 180—200—220, kövér ruca párja 180—200 lej, tojás 2.50:—3 lej. Gyümölcspiac: alma kilója minőség szerint 18—20—24—26. dióbél 80—90 lej, gesztenye 3o—42. aszalt szilva kilója 28—32, mogyoró héjában literenként

15— 17 lej. mandarin 3—4 lej, citrom 4—6, narancs 6—8—12 lej. Tej és tejtermékek: Tehéntej literje házhoz szállítva literenként 6 lej, tejfel literje 38—40. irós vai kilója 85 lej. teavaj kilója 100—110 lej, kukorica vékája 95—105, mázsája 520, búza (gyengébb minőségű) 585—-590. ipari burgonya vékája 30—35. mázsája 260—280. rózsalmrgonva 300—320, zab mázsája 540—560—600, árpa (vetni való) 650—600 lej.

Ahogy Bacoreslihen látják

Finnországra, hanem Svédországra és Norvégiára is vonatkozik. A kölcsönös védelmi szerződés megakadályozásával a skandináv együttműködés lehetőségének is elejét akarják venni. A helyzet ma az, hogy Finnország orosz vazallus-állammá változik, amely i- borg, Hangő és a Ladoga-tó elvesztése után védelem nélkül ki van szolgáltatva Moszkvának. Svédország az orosz előretörés és a Balti-tenger zárt volta miatt teljesen német orientációra kényszerülhet, míg Norvégia gazdasági érdekei és földrajzi helyzete miatt Anglia erejének fenyegetése alatt áll. A skandináv egység tehát, bár nem volt elég erős ahhoz, hogy kölcsönös védelemig emelkedjék, ma már megszűntnek tekinthető. De azonban a békeszerződésnek több olyan pontja is, amely nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is a skandináv államokat fenyegeti. Finnország köteles még 1940-ben kiépíteni egy vasútvonalat az orosz Murmanszk vasúttól a norvég határig. Ennek a vonalnak egy már kiépített másik finn vonal elágazását képezi a svéd határ felé. Az egész vasútvonal sivár, terméketlen területen megy át, építésének gazdasági indokolása tehát nem lehet. Kétségtelenül stratégiai vonalról van tehát szó, amely az orosz katonai felvonulás lehetőségét szolgálja Svédország és Norvégia felé. Egyik nagy amerikai lapban nemrég érdekes karrikatura jelent meg „az árnvék“ címen. A svéd cs norvég segélynyújtás megtagadásával a finn tragédia egyelőre befejeződött. Skandinávia válsága azonban továbbra is napirenden marad. —*

A BUCURESTLI MAGYAR NÉPKÖZ

7.ÖSSÉG ORVOSI GONDOZÓJÁNAK KÖZLEMÉNYEI

BUCUREŞTI, március 23.

A Romániai Magyar Népközösség bucureştii tagozatának vezetősége tudatja a főv áros magyarságával, hogy a tft~ gozat helyiségében (Str. General Ber- thelot 41.) működő ingyenes orvosi gondozó több orvosunk bevonulása miatt megváltoztatta munkarendjét. A szegény betegek vizsgálata és kezelése f, évi április 15-iig minden nap helyett csak héílö, szerda és szombati napo kon történik, d. e. 10 és 12 óra között.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig, legolcsóbb a* az Ellenzék köny vos2ÍáIyában, Cluj, Piaţa Unirii. ^

Egyik román publicista, Pamíil Seicaru román szempontból a következő lehetőséget vázolja olvasói elé ■ német közvetítés következményeképpen.

„Kétségtelen, hogy a német diplomácia moszkvai fáradozásai olyan formulát kerestek, mely egyfelől kielégíti Németország gazdasági érdekeit, másfelől eloszlatja Olaszország politikai kételyeit. Hogy a két szempontot össze lehessen egyeztetni, Oroszország minden bizonnyal hozzájárul egy olyan formulához, mely a saját érdekeinek is megfelel. Véleményünk szerint az orosz formula, mely ebben az európai körzetben nyugalmat hivatott teremteni s amely megfelel Olaszországnak és Németországnak is: a feketetengeri paktum, vagyis az összes Fekete-tenger partján lévő országok status-quoja. Úgy a német, mint az olasz sajtó hangja arra enged következtetni, hogy a brenneri találkozó alkalmával ilyen természetű megegyezés jött létre s ez a megegyezés legrövidebb időn belül nyilvános okmányban is kifejezést fog nyerni. Ha a Führer megegyezett az ideológiai hajlithatatlanságáról ismert Dúcéval, ez azt jelenti, hogy Németországnak sikerült elérnie Moszkvában azt, ami megnyugtathatja Rómát s ami eloszlathatja Olaszország kételyeit az oroszok balkáni törekvéseivel kapcsolatban... ‘

Mindez azonban egyelőre csak következtetés, ami az események mai torlódásában egyik napról a másikra valótlannak bizonyulhat. Mussolini egyelőre nem szándékszik változtatni eddigi álláspontján, hogy Olaszországot a háborún kívül tartsa. Viszont tisztában van azzal, hogy ez a háború nemcsak a háborús hatalmak sorsáról, de Olaszország jövő sorsáról is dönt és magatartását ehhez szabja.

AZ OROSZ-FINN BÉKE KÖVETKEZMÉNYEI

Az orosz-finn béke által okozott külpolitikai hullámzás változatlanul tovább tart. Az a gyanú, hogy a moszkvai békeszerződés nem végleges helyzetet teremt, hanem csak induló pontja újabb követeléseknek, mind inkább kezd beigazolódni. Molotov tűrhetetlennek mondja Szovjetoroszország részére, hogy a finnek kölcsönös védelmi szerződést kössenek a svédekkel és norvégekkel és megállapítja azt is, hogy orosz szempontból Finnország a Balti-államokhoz és nem Skandináviához tartozik. A Balti-államok tudvalevőleg már kénytelenek voltak teljesen beilleszkedni az oro«z érdekszférába. Finnországnak most tudomására adták, hogy Moszkva neki sem engedi meg a skandináv háttér igénybevételét függetlensége biztosítása érdekében. De a fenyegetés nemcsak

t

J