Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-24 / 69. szám

(Ki Ji< flít' mi ISt’ ’i ?A Jfe A 4 ' Jeti a' J t jsii f; \an ye‘ }jne tot tta ~sa Ha feti bű í €í iAz rín )éni íillé m ~mtí *re M orn ţt, vej ló, 'félig 3éti ’daín rajti l'min ford ’til -oki min ;/nes ’:ev> lÉne l'Áhe \zér, a s ţ-Si/r is / laiu E gas fin pró teh h eg} züt ta-i szí vei kel Mt me ! mi rei gz irt 1ka lei na lie Er ho ro fa &s m [u IP i m rm £1 !s •’a ! cí a i. ,s 1 a /< t x V e / A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA | Tavaszi mozdulatlanság Március hónap már vt-s«“1'** 3;" " a clfljcr«* sári n-Kv katona, akcmUuk egyelőre nyom: siaoaeu. A* állítólagos bekeoffrníivák, mseknek jeleit hol itt. hol ott v ^ ,lesni, stintén elmaradtak, vagy ve biti* állapotukban váltak már lehetetlen...*. ner Welles «than van Amerika fele es twţ máuyutjáról Kooseveltnek alig!' ' j' »” mást. minthogy kékének adott t.s/.onyoJc ko- zött sem gyakorlati, sem lelki, K« orkolc.t, som politikai alapját ma neiu ícl.et megta­lálni Európában. A zsákutcából, m, > >e ez a földrész jutott, kijárás nincs. Vm marad más hátra, mint vagy a megindított nagy erőpróba végleges kiküzdése, vág' •* t* jea rendszerváltozás az ellenfelek egyik, vagy ma sik oldalán, amire viszont pillanatnyilag gon dőlni sem lehet. Az erőpróba tovább folyik anélkül, hogy nagy hadseregek összecsapása ra kerülne egyelőre sor. Sőt mind valószínül} nek látszik, hogy a tavaszra várt összecsapa sok is kitolódnak bizonytalan jövőbe, amikor a hadviselő felek egyike majd eleg ciöí-nek hiszi magát arra, hogy döntő túlsúllyal tá­madhasson ellenfelére. A háború klasszikus fogalma, mely két hadsereg nagy döntő csa tájától várta az eredményt, ma minden te kintetben túlhaladottnak látszik. Győztes osa ták már az 1914-es világháborúban sem hoz tak eredményt. A küzdelembe vetett erők sokkal hatalmasabbak, a világproblémák sok­kal elágazóbbak. hogysem az ilyen döntés egyszerre megtörténhetlek. \ alainely vitás terület elfoglalását el lehet érni egyetlen ka­tonai akcióval. Egy nagyhatalom és egy kis ország közötti vitát is el lehet katonai túlsúly- lval aránvlag rövid hadjáratban dönteni, amint azt az orosz—finn háború igazolja. Bár manapság ezek a kérdések is annyira részeit képzelik a nagy európai küzdelem egymástól elválaszthatatlan problémáinak, hogy megol­dásukat a létrejött békeszerződés után sem lehet véglegesnek tekinteni. A nagy hatalmi küzdelem azonban, mely a világ legnagyobb birodalmait állítja egymással szembe s ame­lyek talán az emberiség egész jövő fejlődése és civilizációja fölött dönthet, nem oldható meg egyik vagy másik ponton lefolyó csaták­kal. - ­/V-. KIFÁRASZTÁSI HÁBORÚ A küzdelemben résztvevő népek ma már szintén tisztában vannak ezzel, tudják, hogy tevékenységük minden területén hosszú és egész képességüket igénybevevő erőfeszitésre van szükség nemcsak a győzelem, hanem a védekezés érdekében is. A ,,villámháboru“ romantikus fogalma teljesen hasznavehetet­lennek bizonyult. Minden jel arra mutat, hogy a kifárasztási háborúra rendezkedik be ma már mindkét fél. Az is, amely eredetileg ezt a stratégiát választotta magának, az is, amelyet a helyzet adottságai kényszerítenek rá. A háborús eseményeket kivétel nélkül csak ebből a szempontból lehet ma elfogulat­lanul megítélni. A finn—orosz béke könnyeb­bé teszi Németország számára, hogy Orosz­országból a hosszú háborúhoz szükséges nyers anyagokat beszerezhesse. Ez az oka annak, hogy Berlin a Balti-tengeren és máshol első pillanatra megérthetetlennek látszó politikai engedményeket tesz az oroszoknak, hogy ezen az áron megfelelő gazdasági eredményekhez jusson. S ez az oka elsősorban a nyugati ha­talmak politikai köreiben uralkodó elégület- lenségnek is, amely az eseményekkel kapcso­latban a londoni és párisi kormányoknak tétlen­séget vet a szemére. A háború központjában továbbra is a blokád áll, a nyugati hatalmak törekvése, hogy Németország gazdasági kap­csolatait a nagy világgal elvágják és Német­ország nagy erőfeszitése, hogy utat törjön magának a gazdasági szabad-lélegzéshez. Ez a hasc mindkét részről nyilvánvalóan csak hosszúlejáratú lehet, gyors eredményekre egyik fél sem gondol. Német részről minden­esetre sokszor hangoztatták, hogy maguk ré­széről nem hajlandók bevárni a blokád hatá­sát, hanem még idejében döntő katonai csa­pásokat fognak mérni ellenfeleikre. Hitler folyton emelkedő hangsúllyal hangoztatja szinte mindenik beszédében ezt a fenyege­tést. Fenyegetései megvalósításának azonban eddig csak a delejes aknákkal való támadást lehet tekinteni, ez azonban szintén nem bi­zonyult döntő jelentőségűnek. Sumner Wel­les berlini látogatása ideién a lapokban meg­jelent hivatalos közlemény újra hangoztatta, hogy a német haderő készen áll a döntő csa- Pásra, mely ..árnyékba borit majd a katonai álütőerővel kapcsolatos minden eddigi el­képzelést“. Ez a hatalmas katonai akció még szintén késik. Valószínűnek látszik, hogy a fejfájás HÜLÉS • GR1PPA ÄHTI­HEYRMG1C ♦ menyeket várni. „Arról, hogy Olaszország a Piáéi ára '< liubornval szembeni eddigi álláspontján vál­toztasson, szó sem lehet. Olaszország állas* foglalását ebben a kérdésben a fasizmus nagytanácsának december 8án Iiozott hatá­rozata állapítja meg, amelyet Mussolini még ugyanaznap beszédében fejtett ki és rövid­del iá Ciauo külügyminiszter is pontosan meghatározott.“ Az olasz-német viszony — írja egy nagy olasz lap — megfelel » Berlin- Róma tengely előírásainak, melyet a milánói, salzburgi és berlini megbeszéléseken szö­geztek le, miután Olaszország kijelentette, hogy miuden katonai kezdeményezést elke­rül s a háborútól mindaddig távol marad, amig fontos nemzeti érdekei kockán nem forognak. A „non beUigeranzd1’ állaspontja most sem változott Rómában, azonban két­ségtelennek látszik, hogy az olasz külpoliti­ka az. eddiginél nagyobb tevékenységre ké­szül Németország obialán. Hogy ez a tevé­kenység milyen területen fog megnyilvánul­ni. még nem lehet világosan látni. Valószí­nűnek látszik azonban, hogy Déikeleteuró- pára vonatkozik, ahol az olasz és orosz ér­dekek eddig legélesebben állottak egymással szemben s ahol az ellentét elsimításában ko­moly szerepe lehet a német közvetítésnek. Ilire i s. csak a/ ideg habom egy részét képezi. I s ugyanig) Lesik a nyugati hatalmak sajtója áltál hangoztatott északi m keleti akció, me­lyek közül az első a finn- orosz békekötés óta el is veszi let t e minden időszerűségéi. A párisi kormány válság, mely Reyuaud-ban a francia politikai élet legtehetségesebb embe­rét állította az ország élére, a hadviselés és a háborús külpolitika erősebb aktivitását ki­váltja t lérni. Ez. az incidens azonban aligha változtat a tényen, melyet a finn válsággal kapcsolatos események is bizonyítanak, hogy a nagy bábom mindkét részről még csak aa előkészületek stádiumában van. A kilarasz- tásra berendezkedett stratégia nagyvonalain a finn háborúhoz hasonló alkalmaknak ki­használási lehetőségei sem változtatnak, a Chamberlain által vezetett angol háborús po­litika rendületlenül ragaszkodik továbbra is a küzdelemnek ebhez a módjához, amely el­len német részről azzal válaszoluak, hogy az orosz hátteret igyekeznek teljes erővel meg­szervezni és Szovjetoroszország külpolitikai erejét akarják tevékennyé fokozni azzal, hogy a Moszkva és Róma közötti ellentétet elsi­mítják. A BRENNERI TALÁLKOZÁS Alighanem éhből a szempontból kell je­lentőséget tulajdonítani Hitler és Mussolini váratlan találkozásának is, mely újabb drá­mai momentumot vitt be a finn—orosz bé­kekötés után amúgy is végletekig feszült európai légkörbe. A két vezető állami érfi találkozását, épp úgy, mint a Ribbentrop külügyminiszternek azt megelőző római lá­togatását még mindig bizonyos titokzatosság veszi körül. Német részről „történelmi je­lentőségű“ eseménynek mondják a brenneri találkozót. Valószínűnek is látszik, hogy tisztán informativ jellegű érintkezés a két államvezető találkozása nem lehetett. Hogy azonban miről volt szó a megbeszélésen, ar­ról a hírforrások hallgatnak. Olasz részről hangoztatják, hogy nem kell szenzációs ered­SATU-MARÉ (SZATM \R). Zöldségpiac: Burgonya 5—6 lej kgr., káposzta 8—16 lej, vörös káposzta 8—1Ü lej fejenként, szemes- bab 18—20 lej. hagyma 7—8 lej, zöldség 18 —20 lej kgr., kalarábé 3—4 lej, retek 2—3 lej drb., paradicsom literje 16—18 lej, szil- valekvár 20 lej, dió 25 lej kgr., dióbél 60— 70 lej kgr .-ként. Gyümölcspiac: Alma 8—16 lej. fajalma 20—30 lej kgr. Tejpiac: Tej 5— 6 lej literje, irós vaj 100 lej, teavaj 130 lej kgr.-ként, tojás 4—4.50 párja, túró csomója 10—18 lej. tejfel 22—25 lej literje. Barom­fipiac: Liba hizott 250—300—370 lej drb., tyuk 60—70 lej drb., kappan drb. 150—170 lej, kacsa 60 lej. Terrnénypiac: Gyenge felho­zatal, az árak elég szilárdak voltak. Buza 520—530. rozs 470—480, árpa 500, lóhere 38—40, lucerna 58—60, napraforgó 950— 960, zab 510—520 lej. Sertés kilója élősúly- ban 42 lej. Vágómarha 16—17 lej, vágótehén 14— 16 lej élősúlyban. Fejőstehén minőség szerint 6—8 ezer lej. Szopóbcrju drb. 1200 —1800 lej. Juh és bárány nem volt a piacon. CÁRÉI (NAGYKÁROLY). Buza 520—30 lej, rozs 520 lej. napraforgómag 900—920 lej métermázsánként. \ ágómarlia 15—16 lej, ökör 17—18 lej kilónként élősúlyban, borjú darabja 800—1200 lej. Tej 5 lej literje, vaj kilója 100 lej, burgonya kilója 3.50 1 ej. SFT.-GHEORGHE (SEPSISZENTGYÖRGYI. Sárgarépa kilója 19—20, petrezselyem kiló­ja 24—26. káposzta darabonként 9—12. kel­káposzta 16—18. vöröskáposzta darabja 5—6, torma csomója, 3—4 szál 4—5 lej. cékla da­rabja 2—3 lej. celler 2—3, kalarábé n3£yság szerint 2—4 lej, vöröshagyma koszorúja 15 —17. fokhagyma koszorúja 16—18 lej. pa- szuly kilónként 26—28. libamájpaszuly 26— 9 évig szenvedtem kínzó gyomorb^-jban és ma az első üveg G astro D. elhasználása után ~ mindent ehetek . . . Radulescu I. ur a Mircan-cég tisztviselője. Bucureşti. Str. Lipscani 76 Írja nekünk, hogy nem is meri elhinni, hogy' teljesen meggyó­gyult volna, miután 9 évig rémesen kínlódott és nagymennyiségű szódabikarbónát szedett, anélkül, hogy valamit is használt volna. Egy üveg GASTRO D. elhasználása után fájdal­mai megszűntek és azóta mindent ehet. Egyformán használ gyomor, epe, máj, ve­se és bélbetegségeknél, idegzavaroknál, va­lamint álmatlanság eseteiben is. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 150 lej utánvét mellett Császár E. gvógv- szertárában, Bucureşti. Calea Victoriei 124. Orvosok is ajánlják. 30, székely krumpli vékája 32—34 lej, lencse kilója 28—30, téli retek darabja nagyság szerint 2—3 lej, uj saláta darabja 4—5 lej. Baromfipiae: kövér liba darabja 300—310, félig hizott liba 260—280—300. sovány liba 150—160, kövér tyuk 90—110 lej, sovánv tyuk 60—75 lej darabonként. Paprikásnak való csirke páronként 60—70 lej. Pulyka drb. 180—200—220, kövér ruca párja 180—200 lej, tojás 2.50:—3 lej. Gyümölcspiac: alma ki­lója minőség szerint 18—20—24—26. dióbél 80—90 lej, gesztenye 3o—42. aszalt szilva kilója 28—32, mogyoró héjában literenként 15— 17 lej. mandarin 3—4 lej, citrom 4—6, narancs 6—8—12 lej. Tej és tejtermékek: Tehéntej literje házhoz szállítva literenként 6 lej, tejfel literje 38—40. irós vai kilója 85 lej. teavaj kilója 100—110 lej, kukorica vé­kája 95—105, mázsája 520, búza (gyengébb minőségű) 585—-590. ipari burgonya vékája 30—35. mázsája 260—280. rózsalmrgonva 300—320, zab mázsája 540—560—600, árpa (vetni való) 650—600 lej. Ahogy Bacoreslihen látják Finnországra, hanem Svédországra és Nor­végiára is vonatkozik. A kölcsönös védelmi szerződés megakadályozásával a skandináv együttműködés lehetőségének is elejét akar­ják venni. A helyzet ma az, hogy Finnország orosz vazallus-állammá változik, amely i- borg, Hangő és a Ladoga-tó elvesztése után védelem nélkül ki van szolgáltatva Moszk­vának. Svédország az orosz előretörés és a Balti-tenger zárt volta miatt teljesen német orientációra kényszerülhet, míg Norvégia gazdasági érdekei és földrajzi helyzete miatt Anglia erejének fenyegetése alatt áll. A skandináv egység tehát, bár nem volt elég erős ahhoz, hogy kölcsönös védelemig emel­kedjék, ma már megszűntnek tekinthető. De azonban a békeszerződésnek több olyan pontja is, amely nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is a skandináv államokat fenye­geti. Finnország köteles még 1940-ben kiépí­teni egy vasútvonalat az orosz Murmanszk vasúttól a norvég határig. Ennek a vonal­nak egy már kiépített másik finn vonal el­ágazását képezi a svéd határ felé. Az egész vasútvonal sivár, terméketlen területen megy át, építésének gazdasági indokolása tehát nem lehet. Kétségtelenül stratégiai vonalról van tehát szó, amely az orosz katonai fel­vonulás lehetőségét szolgálja Svédország és Norvégia felé. Egyik nagy amerikai lapban nemrég érdekes karrikatura jelent meg „az árnvék“ címen. A svéd cs norvég segélynyúj­tás megtagadásával a finn tragédia egyelőre befejeződött. Skandinávia válsága azonban továbbra is napirenden marad. —* A BUCURESTLI MAGYAR NÉPKÖZ 7.ÖSSÉG ORVOSI GONDOZÓJÁNAK KÖZLEMÉNYEI BUCUREŞTI, március 23. A Romániai Magyar Népközösség bu­cureştii tagozatának vezetősége tudat­ja a főv áros magyarságával, hogy a tft~ gozat helyiségében (Str. General Ber- thelot 41.) működő ingyenes orvosi gondozó több orvosunk bevonulása mi­att megváltoztatta munkarendjét. A szegény betegek vizsgálata és kezelése f, évi április 15-iig minden nap helyett csak héílö, szerda és szombati napo kon történik, d. e. 10 és 12 óra között. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig, legolcsóbb a* az Ellenzék köny vos2ÍáIyában, Cluj, Piaţa Unirii. ^ Egyik román publicista, Pamíil Seicaru román szempontból a következő lehetőséget vázolja olvasói elé ■ német közvetítés kö­vetkezményeképpen. „Kétségtelen, hogy a német diplomácia moszkvai fáradozásai olyan formulát keres­tek, mely egyfelől kielégíti Németország gaz­dasági érdekeit, másfelől eloszlatja Olaszor­szág politikai kételyeit. Hogy a két szem­pontot össze lehessen egyeztetni, Oroszor­szág minden bizonnyal hozzájárul egy olyan formulához, mely a saját érdekeinek is meg­felel. Véleményünk szerint az orosz formu­la, mely ebben az európai körzetben nyugal­mat hivatott teremteni s amely megfelel Olaszországnak és Németországnak is: a fe­ketetengeri paktum, vagyis az összes Feke­te-tenger partján lévő országok status-quoja. Úgy a német, mint az olasz sajtó hangja ar­ra enged következtetni, hogy a brenneri ta­lálkozó alkalmával ilyen természetű meg­egyezés jött létre s ez a megegyezés legrö­videbb időn belül nyilvános okmányban is kifejezést fog nyerni. Ha a Führer megegye­zett az ideológiai hajlithatatlanságáról is­mert Dúcéval, ez azt jelenti, hogy Németor­szágnak sikerült elérnie Moszkvában azt, ami megnyugtathatja Rómát s ami eloszlat­hatja Olaszország kételyeit az oroszok bal­káni törekvéseivel kapcsolatban... ‘ Mindez azonban egyelőre csak következ­tetés, ami az események mai torlódásában egyik napról a másikra valótlannak bizo­nyulhat. Mussolini egyelőre nem szándék­szik változtatni eddigi álláspontján, hogy Olaszországot a háborún kívül tartsa. Vi­szont tisztában van azzal, hogy ez a háború nemcsak a háborús hatalmak sorsáról, de Olaszország jövő sorsáról is dönt és maga­tartását ehhez szabja. AZ OROSZ-FINN BÉKE KÖVET­KEZMÉNYEI Az orosz-finn béke által okozott külpoli­tikai hullámzás változatlanul tovább tart. Az a gyanú, hogy a moszkvai békeszerződés nem végleges helyzetet teremt, hanem csak induló pontja újabb követeléseknek, mind inkább kezd beigazolódni. Molotov tűrhetet­lennek mondja Szovjetoroszország részére, hogy a finnek kölcsönös védelmi szerződést kössenek a svédekkel és norvégekkel és megállapítja azt is, hogy orosz szempontból Finnország a Balti-államokhoz és nem Skan­dináviához tartozik. A Balti-államok tudva­levőleg már kénytelenek voltak teljesen be­illeszkedni az oro«z érdekszférába. Finnor­szágnak most tudomására adták, hogy Moszkva neki sem engedi meg a skandináv háttér igénybevételét függetlensége biztosí­tása érdekében. De a fenyegetés nemcsak t J

Next

/
Oldalképek
Tartalom