Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-23 / 68. szám

* 194V március 2 3. ‘ ellenzék mit ír a roman sajtó? i Hogyan használják a tankokat a modern háborúban? „CURENTUL“: Az a tény, hogy Italia az olasz-német szövetségi szerződés 3. pontja dacára sem vesz részt a háborúban, uj kül­politikai tájékozódására vonatkozóan bizo­nyos reményeket keltett. Azt hitték, hogy Italia „nem háborús fél“ jellegét „teljes semlegességgel'' cseréli fel és Németországot ( elhagyja. Franciaország és Anglia minden kétségen kivül nagy küzdelmet folytattak diplomáciai téren Rómában a Vatikán ma­gatartásának kihasználásával. Épp ez a kö­rülmény hirta xá Ribbentrop bárót, hogy a Szentszék felvilágosítására adatokat szolgál­tasson. Az utóbbi időben Italia igen határo­zottan lépett fel a balkáni orosz terjeszke­dés terve ellen, ez a körülmény is újabb események kialakulására mutatott, mig a brenneri találkozó a kalandos feltevéseket eloszlatta. A találkozó bizonyitékot szolgál­tatott arra, hogy a tengely ma is él és szá­mos olyan kérdés van, melyről közösen ha­tároznak, titokban tartva az erre vonatkozó határozatot. A brenneri találkozó elég vilá­gosan bizonyitotta, hogy Italia Németország­nak szövetségese maradt. Vájjon milyen kér­désekről tárgyaltak? Kétségkívül nagyon siir gőstermészetii ügyekről lehetett szó és Wel­les küldetésén kivül valószínűleg Délkelel- Eurőpa és a Balkán került szóba. Olasz és német felfogás szerint itt fenn kell tartam n jelenlegi határokat az általános békéig. Itália nem enged orosz terjeszkedést Euró­pának ezen a táján, Németországnak pedig fontos gazdasági érdeke a nyugalom. A né­met diplomácia valószinüleg oly irányban igyekezett befolyását érvényesíteni Moszkvá­ban, hogy az olasz-orosz gazdasági érdekeket összhangba hozza és megszüntesse Olaszor­szág politikai bizalmatlanságát. Hasonló óhaj valószinüleg Oroszország részéről is fennáll és a maga részéről is békét óhajt a Fekete-tengeren és a Balkánon. A tervnek nagy taktikai haszna lehet, mert semleges­ségük fenntartására kényszerítheti a Balkán- államokat és színvallásra kötelezheti Török­országot oly célból, hogy a szövetségeseknek Weygand tábornok parancsnoksága alatt fl történő hadműveleteit megakadályozza A g német és olasz sajtó hangjából arra lehet következtetni, hogy a Brenneren teljes meg­egyezés jött létre, melynek lényegét rövide­sen nyilvánosságra hozzák. Ami bennünket illet, Róma felé kell fordítsuk tekintetün­ket. „UNIVERSUL“: A Duce és a Führer a Bxennernél találkoztak. A két szövetséges erszág a háború kitörése óta állandóan tá­jékoztatta egymást, amint ezt a szövetségi szerződés előírja. Italia nem vesz részt a há­borúban, de Németország szövetségese ma­rad és ez alkalmat nyújt arra, hogy adott pillanatban oly megegyezéses békét kezde­ményezzen, mely megfelel érdekeinek, mert az európai egyensúly fenntartását szolgálja. Ciano gróf 1939 december 15-én célzást tett az olasz külpoliíka célkitűzéseire. Eszerint Itália olyan békét óhajt, mely számbaveszi a területi hódításokat és Németország bel- politkáját érintetlenül hagyja. Amerika ál­láspontja ezzel szemben egészen más. A de­mokrata nagyhatalom nem titkolja a szö­vetségesek iránt érzett rokonszenvét és sem­legességével használni igyekszik a szövetsé­ges hatalmaknak. Roosevelt nyíltan meg­mondta, hogy nem ismeri el az erőszakos hódításokat, Hull pedig a szabad nemzetkö­zi kereskedelem mellett szállt síkra. Roose­velt tehát nem csinál titkot rokenszenvé- hői, de békét akar épp úgy, mint Németor­szág szövetségese: — Italia. A Brennernél történt találkozón annak a kérdésnek meg­oldását kereshették: —- hogyan lehetne ösz- szeegyeztetni a közvetítők érdekeit a hábo­rús felek céljaival? ' „PORUNCA VREMII“: A finn-orosz há- .horu befejezést nyert, a súlyos orosz béke- feltételek azonban Finnország függetlensé­gét nem érintik. A béke igen jellemző az orosz politikára, mely utat akar vágni a ten­gerhez. Nagy Péter cár volt az első, aki (Oroszország ázsiai orientációja helyett a mü­veit Nyugatot választotta, elhagyta Moszk­vát és Pétervárra, a Balti-tenger partjára lette át székhelyét. Más alkalmas kijárat nem volt a tengerhez. A Fekete-tenger — a török tengerszorosok és a hagyományos oroszellenes török politika folytán — nem jelentett semmit. Vladivosztok igen távol volt, az Északi-tenger kikötői pedig használ­hatatlanoknak bizonyultak. így egyedüli ki­járó a Balti-tenger maradt. A világháború után súlyos csapást mértek az orosz hajó­zásra Finnország elszakitásával. Oroszorszá­got ismét kiszorították és Pétervár másod­rendű vidéki várossá változott, Belső és kül­ső snlyos helyzete folytán Oroszország bele­törődött ugyan helyzetébe, közben pedig vatta az alkalmas pillanatot, hogy vissza­szerezze a Balti-tengerhez vezető utat. A finnországi háború csak egy fejezete volt sz erre irányuló törekvésnek, mert Oroszország végső célja az, hogy Németországgal meg­ossza a Baltikum fölötti uralmat. A Darda­nellák helyett a Kreml most a baltitengeri utat választotta. Az ui háború érdekes újításai Majdnem 22 év telt el azóta . .. Egy kö­dös novemberi reggelen, az angol tankok, me­lyek a ködben még borzasztóbb szörnyete­geknek tűntek fel, elindultak Bois d Havri- court irányából a Siegfried állások ellen, ösz- szesen 362 harcikocsi, mindegyik egyenként 23 tonnás. Mihelyt feltűnnek a láthatáron, sortüzet kezdtek ágyúik összes létező csövei­ből. E hatalmas erőt, mely ellen 7 gyalog- sági diviziót is harcba vetettek, nem lehetett már feltartóztatni. A Schelde-csatorna és az Északi-csatorna között fekvő német állásokat úgyszólván ellenállás nélkül törhették át. 7500 hadifogoly és mintegy 100 ágyú volt a zsákmány. Az angolok gyalogos előcsapatai azonban a harcban teljesen odavesztek, mert akkori­ban még nem értettek ahhoz, hogyan kell az uj fegyvernemet a régivel harcképes össze­függésbe hozni. így a győzelem ellenére, a 17 napos harc után is az angolok még alig voltak eltávolodva eredeti állásuktól. Ugyancsak döntő győzelem kivívása céljá­ból a tankok a Soissons és Amiensnél még egyszer támadást kiséreltek meg. Ez az uj, mondhatni forradalmi módszer azonban csü­törtököt mondott, mivel a támadás több pon­ton egyszerre történt. A távolkeleti, közben spanyolországi háborúk semmi újat nem hoztak a tank-har­cászat terén. Épp ezért kell csodálkoznunk, hogy a lengyelországi hadjáratban, mely moz­gó-háború volt, a tankosztagok a legmeré­szebb támadásokat az ismert sikerekkel haj­tották végre. Nagy gyorsaságuk révén min­denütt képesek voltak hátbatámadni az el­lenséget: Lemberg, Bialystok, Brest, stb. Ezek után a közelgő villámtámadást sem tud­juk már elképzelni úgy tankok, mint a „har­madik dimenzióban harcoló fegyver“, a re­pülőgépek nélkül. A felelősséget itt, mint ahogy azt a nemet sajtóban olvashatjuk -— maga Hitler kancel­lár vállalta. Ami a régi fegyvernemek és az uj motorizált fegyvernemek harcbavetési le­hetőségei körül keletkezett nézetkülönbsége­ket illeti, /a Führer a tankok mellett döntött. Pilsudski nem vette észre a repülőgép és a tank harcászati fölényét és terveiben a lo­vasságnak adott döntő szerepet, tekintetbe véve jóllehet a keleti terepet. A régi teóriá­val szemben, mely a lovasságot tolta előre, ma a lovasságot a motorizált osztagok előzik meg, melyek ennél is gyorsabbak. E pontnál álljunk meg Spannekrebs ezre­des megállapításainál a páncélkocsikat illető­leg. Spannekrebs azzal kezdi, Hogy a tűzfegy­verek védő erejének hatalmas növekedése révén (a .gépfegyverek száma 1918. óta az ötszörösére emelkedett) a védelem sokka), erősebb, mint annak idején Clausewitz ideje- ben volt, a támadás pedig a „győzelem egyetlen ugródeszkája.“ Szerinte a frankok­nak csak akkor van hasznuk, ha használatuk gondosan és kellő időben, késedelem nélkül , történik. Az első kezdés az ellenséges front áttörése. Ez a tüzérség, légihnderő és hidá­szok szoros együttműködése által érhető el, természetesen a gyalogság segédletével. A tankok tényleges operativ működése csak ez­után következhetilc. Ami az ellenséges front szorosan vett áttö­rését illeti, mondja a szerző, az csak a harci- szekerek müve lehet. Itt azonban nem egyes izolált tankokra kell gondolnunk, hanem tankoszlopokra. A gyalogsággal együttműköd­ve, először a rohamkocsik dolgoznak, melyek a drótakadályok áttörése után sorra támad­ják és megsemmisítik az ellenség védelmi tankjait s aztán a gyalogságát. A tankok har­ciképességének megítélésénél legfontosabb a páncélzat, sőt még fontosabb, mint a sebes­ség, mely óriási mértékben növekedett a vi­lágháború óta. (A Cambrai-i csatában har­coló Mark IV. tipusu angol tanknak 25 kilo­métert kellett megtennie s gyorsasága csak 6 órakilométer volt, mig ma a Szovjetunió gyorstankja, a Christie — tudvalevőleg az oroszoknak van a legtöbb tankjuk a világon — 400 kilométert tud egyszerre megtenni, 62 kilométeres sebességgel, ha szántalpakon megy, ha pedig kerekeken, akkor 110 kilo­méteres óránkénti sebességgel.) Másodsorban jönnek a kis, könnyű tankok, mint a gyalog­ság „segédjei“, melyek a harc után segítenek a győzelem kihasználásában. A páncélos tankok előretörése nagy me­részséget igényel, azonban biztos győzelem­mel kecsegtet, ha harci- és bombavetőrepülő­gépekkel, melyek a tüzérséget mindenben hd- lyettesithetik, kellőleg össze tudnak dolgozni. A LEO« BIBÉTVAPEII8E1 CSAKIS PIROS SÁVVAL VALÓDI ték megtérítésére támasztanak igényt, a je­len törvényben meghatározott feltételeK mel­lett. Nem kell fizetni kártérítést olyan ér­tékcsökkenésért, ami a rekvirált javak nor­mális használata folytán állt elő. A csapatok, azevakuált polgári hatóságok és a menekült lakosság elszállásolása, vala­mint a különböző anyagok elhelyezése nem ad jogot bérösszeg igénylésére mozgósítás esetén, a határvédelem céljából, vagy az ál­lambiztonság érdekében szükséges csapatösz- szevonások idejére, bármeddig tartsanak ia azok. Minden más esetben az elszállásolások Jogot adnak a jelen törvény értelmében meg­állapítandó bérösszeg igénylésére, de csak 3Ö. napi használat után. Az elszállásolással velejár a világítás és a fűtés, ha a tulajdonosnak megvannak az eh­hez szükséges eszközei. A művelhető földe­ken okozott károkból csak békeidőben szár­mazik kártérítési igény. 9. Rekvirálási csak rekvirálási bon ellené­ben lehet eszközölni. A községi vagy rendőr- hatóságok kötelesek ezt a bont a törvény végrehajtási utasitásában előírandó határidőn) belül beváltani. (Folytatják.) v\ ii Uj rendelettörvény jelent meg a katonai rekvirálásokról A törvény részletesen szabályozza a rekvirálás felté­teleit és a tulajdonosok igényeit, — Az országos Hivatalos Lap közlései CLUJ (KOLOZSVÁR), március 22. A Hivatalos Lap közli az uj rekvirálási törvényt, amelyre a nagyvezérkar legutóbbi rendeilete is nyomatékosan felhívja a közön­ség figyelmét. Szükségesnek találjuk a tör­vényrendelet részletes ismertetését. 1. Csapatösszpontositások, hadgyakorlatok, kiképzési utazások, részleges vagy általános mozgósitások esetén, valamint minden más esetben, midőn a hadsereg előkészítése, a nemzetvédelem, vagy az állambiztonság álta­lános érdekei megkívánják, minden termé­szetű rekvirálások eszközölhetek, minden formában, ilyen esetekben a nemzetvédelmi minisztérium, valamint a többi minisztériu­mok is, amelyek hozzájárulnak a honvéde­lemhez, jogot nyernek arra, hogy az alább megjelölendő személyektől, intézményektől és vállalatoktól rekviráhassanak. E rekvirá­lások vonatkozhatnak takarmány, élelmiszer, fűtőanyag, vagy bármilyen más anyagi szük­séglet kielégítésére, kézi munkaerőre, továb­bá a haderő s az ezt kisérő polgári személy­zet, a hadifoglyok, az állami tisztviselők, a menekültek, a hajléktalanok elszállásolására. Vonatkoznak a rekvirálások a vasutak for­galmának a szárazföldi, vizi és légi közleke­dési utakon történő forgalom lebonyolításá­nak a biztosítására, az ipari és mezőgazdasá­gi egységek működésének a biztosítására. 2. A rekvirálásra vonatkozó jogot minisz­tertanácsi napló engedélyezi, amely megálla­pítja ugv az övezeteket, amelyekben azokat végre lehet hajtani, mint pedig a rekvirálá­sok megkezdésének és befejezésének az idő­pontját. Részleges vagy általános mozgósitás esetén a rekvirálásra vonatkozó jog és annak az egész ország területén való érvényesítése attól az időponttól kezdődik, amikor a moz­gósítást elhatározták s megszűnik ez a jog a leszerelés elhatározásának napján, kivéve, ha erről rendeletek nem intézkednek máskép. 3. A jelen törvény állal előirt kötelezettsé­geknek alá van vetve az ország minden la­kosa, román honosok és idegenek egyaránt. akár véglegesen, akár csak ideiglenesen tele­pedtek meg Romániában, valamint minden jogi személy is az ország területén. Csak azok az idegenek vagy idegen részvénytársa­ságok képesnek kivételt, akik, illetve ame­lyek nemzetközi egyezmények vagy a viszo­nosság elve alapján mentesek. 4. Az élelmiszer, takarmány és fűtőanyag rekvirálások, amelyeket városok vagy fal­vak lakóinál végeznek, nem lépik túl az il­lető város vagy falu területén található anyagforrások mértékét, olyképen, hogy a lakosságnak és az állatoknak a legközelebbi aratásig szükséges táplálékot meg kell hagyni. 5. Senki sem kényszeríthető arra, hogy olyan tárgyat adjon, amelynek a kérés percé­ben nincs birtokában. 6. A rekvirálások béke idején bérlet for­májában, vagy véglegesen történnek. Az ide­iglenes rekvirálások béke időben azonnali fizetés vagy bon ellenében történnek. A rek­virálások háború idején végleges formában történnek. Lehet ideiglenes rekvirálásokat változtatni, ha a hadsereg és a nemzet érde­kei ezt megkívánják. Ingatlanokat csak hasz­nálatra lehet rekvirálni. 7. A rekvirálások ési a személyes szolgál­tatások kártérítésre adnak igényt, ami egyen­lő nagyságú a teljesítés értékével az éven­ként kiadott rekvirálási díjszabás árainak megfelelően. Azon tárgyak árára nézve, ame­lyek ebben a díjszabásban nem szerepeinek, bizottság dönt. 8. A jelen törvényben meghatározott ese­tekben a2 ingatlanok tulajdonosai vagy bár­milyen címen való birtokosai kötelesek a katonai cs a vonatkozó minisztertanácsi nap­lóban előírandó polgári hatóságok rendelke­zésére bocsátani ingatlanaikat, ezek kérésé­re. Az ideiglenes, bérleti formában történő rekvirálások jogot nyújtanak a tulajdonos­nak bérösszeg igénylésére, a díjszabásnak megfelelően, továbbá kártérítésre is. rongá­lások esetén. A végleges rekvirálások az ér­hogy a kolozsvári munkakamara kiállításán* amelyet a kamara Carolina-téri házában tart tanok, jelenleg külön nagy sikere van Gyu­lai Amál ipar művésznőnek, akinek sa játtá« lálmányu művészi és élethü tollvirágait az egész országrész ismeri. A kitűnő Gyulai Amál valóságos élőkertet varázsol bámulatos i szin és művészi érzékkel elkészített tollvirá* gaival és csak fokozza az iparosok kiállítá­sának nagy sikerét; '• hogy Rőkk Marika, a nagyszerű magyar, filmprimadonna most fejezte be uj filmjé­nek felvételeit, amelyben Willy Fritschel játszik együtt. A film címe: A nők jobb dip­lomaták. Marika egy táncosnőt játszik a filmben, amelyben Georg Alexander Is fő­szerepet játszik. A filmben nagyszerű balett- j jelenetek vannak s rendezője Georg Jacoby; hogy Lya Marcus, a kiváló fiatal énekmii- vésznő Marcus művészeti felügyelő tehetsé­ges lánya óriási sikerrel vendégszerepeit Marosvásárhelyen a Tribuna kultur estély én; hogy nagy sikerrel vendégszerepeit Buka­restben a Comedie Francois társulata. Külö­nösen tetszett a közönségnek és a kritiku­soknak Marie Bell játéka, aki Célimenet és Hermionat játszotta el a főváros közönségé­nek; hogy a newyorki Central Palócéban a na­pokban rendkívül érdekes viziünnepséget tartottak, amelyen az amerikai metropolis leghíresebb úszói és müugró bajnokai szere­peltek. Az ünnepély fénypontja mégis az a két fiatal akrobatanő volt, aki soha nem lá­tott csodálatos mutatvánnyal ejtette bámu­latba a közönséget. Egy fahasábot bocsátot­tak a vízre s mialatt az egyik akrabatanő' biztosan állva evezett az ingadozó fadarabon, társnője a feje tetején állva egyensúlyozott rajta; hogy Ginger Rogers uj filmjét most mu­lattak be Londonban. Cime Bachelor Mo­ther. Ginger pompás vi gj át ékszer epet kapott ebben a darabban és kiderül, hogy legalább olyan tehetséges színésznő, mint amilyen tán­cosnő. Agyonlőtte az erdőőr a tilosban legeltető gazdát. Tudósítónk jelenti. Az alsófehérme- gyei Gârbova község határában Damian Mi­hály erdőőr tilosban kapta Stan Nicolae gaz­da juhait. Az erdőőr be akarta hajtani a köz­ségházára a tilosban kapott juhokat, amikor megjelent a gazda és bottal támadt az erdő­őrre. Ez fegyverét használta és rálőtt a gaz­dára. aki jobb csípőjén szenvedett életveszé­lyes sérülést. A sebesült kórházba szállítása közben kiszenvedett. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom