Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-03 / 51. szám
1 URM! ELLENZ* * 7 9 4 Ö mirelui 3 mummta A HUT VILÁGPOl 1TIKÁJA A háború misoJáic félévének kezdeném l'í lcN telt el a háború megki zdése óta éa mindig csak a nag) ö kezdő lépéseiről lehet beszélni. Ha a háború továh- hi menete is ezzel u hcvezclcssrl h-sz ará- nvo-s csak hátborzongató rémül«* 11 «• 1 gondolhat rá minden jóérzés» ember. N\ugaton áttörlietetlennek látszó betonledezékek mögött hónapok óta áll egymással sz« miien két hatalmas hadsereg. Talán a két legnagyobb hadserg, melvet valaha a történelem ismert. Ks egvik sem lendül ki állásából a másik ellen, esak az előőrsök között folyik itt-ott nem túlságosan véres harc. A háttér erőfeszítései azonban arra mutatnak, hogy a nagy összecsapásra a népek szinte minden irányú képességeinek végső megfeszitésével mégis előkészülnek. A külpolitikai bet háborús célokról tartott beszédekkel kezdődött s ilyen beszédek megismétlődtek a hét folyamán is, kétségtelenül Roosevelt kiküldöttjének, Sumner Wellesnek Európába érkezésével kapcsolatban. E sorok megjelenésekor az amerikai kiküldött már Berlinnel tárgyal. Innen Parisba és Londonba utazik, majd visszatér Rómába, ahol érkezése után már megbeszélést folytatott. Hitler. Chamberlain, Daladier, Churchill és Göbbels rövid idő előtt elhangzott beszédei után nem valószínű, hogy Sumner Welles felvilágosításokat kereső körútja biztató eredménnyel végződjék. Minden arra mutat, kijelentések és események egyaránt, hogy a hadviselő felek közötti ellentét még teljesen áthidalhatatlan. Diplomaták számára nem igen lesz járható az ut mindaddig, mig az ágyuk el nem végzik romboló munkájukat az ellenfelek hatalmas és még érintetlen hadállásain. Sumner Welles berlini utjának pillanatában az amerikai kiilügyek vezetője. Hull államtitka különös módon alkalmasnak találta a pilla natol, hogy az Egyesült-Államok háborúval i kapcsolatos tevékenységét az autarchikus és totalitáris rendszerek érvényesülésének megakadályozásában jelölje meg. Ez a célkitűzés semmiesetre sem könnyíti meg az Egyesült-Államok meghízottjának berlini tevékenységét. Sumner Welles beszélgetései során különben is azt fogja tapasztalni, hogy ha világnézeti kérdéseknek szerepe is van a bábomban, az érdekelt felek igyekeznek ezt lehetőleg háttérbe szorítani. A nyugali hatalmak, kétségtelenül Olaszországra való tekintettel. erősen hangoztatják, hogy háborús céljuk nem irányul az autoritárius rendszerek ellen, csak a Berlin által képviselt támadó politikát akarják egyszersmimlenkorra lehetetlenné tenni. Németország háborús céljai között szintén igyekszik elfelejtetni az antikommunizmust, minthogy jelenleg szövetségben áll a bolsevista Oroszországgal. Olaszország tevékeny rokouszenvet mutat a demokrata Finnország iránt, mely a németek által támogatott Oroszországgal áll háborúban. A demokrata hatalmak, különösen Franciaország, a háború szükségletei miatt, kormányzatukban ma szintén autoritárius elven járnak el. A bolsevista Oroszország pedig, marxista elvei ellenére, a cárizmus imperialista politikáját folytatja és egy kimondott és erősen nacionalista hatalommal kötött céljai érdekében szövetséget. Az elvek keveredésének valóságos káosza ez. ami bizonyára nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az elnökségének harmadszori meghosszabbítására készülő Roosevelt az Európából hozott jelentések után könnyebben fogalmazhassa meg külpolitikai célkitűzéseit. Kiéri utazik Sumner Welles? A washingtoni külügyi hivatal különben is hangoztatja, hogy Sumner Welles küldetése i tisztán informativ jellegű, semmiféle indítvány a jelenlegi ellenségeskedések megszüntetésére nem tartozik küldetésének keretei közé. Roosevelt tehát nem akar békeiudit- ványt tenni, aminek ebben a pillanatban épp olyan kevés lehetősége volna a sikerre, mint Mussolini augusztus végén tett indítványának, vagy a belga és holland uralkodók novemberi, a svéd és norvég uralkodók novemberi, vasry Roosevelt elnök és XII. Pius pápa közvetlenül a háborút megelőző béke- inditványának. Sumner Welles, amint egy nagy newyorki lap irjaj, „a valóságnak megfelelő képet akar szerezni Amerika kormányzatának mindazokról az országokról, melyeket meglátogat, hogy felvilágositásai alapkőül szolgálhassanak annak a tervnek számára, melyet Roosevelt elnök kormányzata egy uj Európa megvalósítása érdekében előkészít, ha ugyan ilyen terv egyáltalán lehetséges“. Roosevelt elnök ugyanis pár hét előtt éppen a most Európában utazó Sumner Welle3 elnöklete alatt bizottságot küldött ki, melynek hivatása, hogy jelentést tegyen a gazdasági alapokról, melyekre a jövőt építeni lehet s amelyek lehetővé tehetik a világ egészséges gazdasági megszervezését. Ugyanakkor a képviselőházhoz intézett üzenetében kijelentette, hogy az Egyesült-Államok hajlandó résztvenni a háború utáni tanácskozásokban, melyeknek célja a legszélesebb értelemben vett szabadkereskedelem megvalósitása és az, hogy hogyan lehetne gyakorlatilag megvalósítani a kölcsönös le- fegyverkezést. Sumner Welles utazása tehát a fentemlitett értesülések szerzésén kivül az Egyesült-Államok szilárd elhatározását is jelenti, hogy a háborút követő végső leszámolástól ne maradjon távol és résztvegyen annak az uj rendnek az előkészítésében, amely előbb vagy utóbb, de mégis el fog következni. Erre szolgálnak a washingtoni kormánynak a semleges országokkal megindított tárgyalásai is, melyeknek célját hivatalosan a következőkben jelölték meg: ..A világ több pontján folyó ellenségeskedések miatt és ezeknek az ellenségeskedéseknek a semlegesekre gyakorolt hatásai miatt, valamint minden semleges nemzet nyilvánvaló óhaja folytán, hogy az esetleg helyreállítható világbéke egészséges és szilárd alapokon nyugodjék, az Egyesült-Államok kormánya tárgyalásokat kezdett több semleges kormánnyal. A tárgyalások nem vonatkoznak határozott tervekre, hanem előzetes megbeszéléseket képeznek a nemzetközi gazdasági rendszer egészséges kiépítési lehetőségei és az egész világon megvalósítandó lefegyverkezés fölött“. Ehhez a célkitűzéshez a washingtoni kormányhoz közelálló „Newyork Times“ hoz" záteszi, hogy „ha a semlegesek az őket egységesen fenyegtő nehézségekkel szemben egységes álláspontra tudnak jutni, akkor a jövő békéje talán több lesz, mint egy egyszerű fegyverszünet“. Eta ©leválasztás eleit Sumner Welles küldetésével kapcsolatban mindenesetre felmerül a kérdés, hogy milyen álláspontot foglal el az Egyesült-Államok az európai háborúval szemben. Akik megelőző példákat keresnek a mult háború hasonló eseményeire, a Wilsonnal bizalmas House ezredes hasonló körülmények között történt küldésére emlékeztetnek, ami a háború megszüntetése helyett inkább ahhoz járult hozzá, hogy Amerika is belesodródjék a háborúba. De történelmi példák nem mindig felelnek meg a jelen adottságainak. A világháború kezdetén az Egyesült-Államok kétségtelenül távolibbnak látszott attól, hogy belesodródjék a háborúba, mint a mostani háború elején. Rokonszenvei és ellenszenvei a háborús felekkel szemben jóval kevésbé kimondottak és kevésbé tevékenyek voltak, mint ma. Viszont az amerikai közvélemény tartózkodása a háborútól ma sokkal tudatosabb, mint a világháború első éveiben. Ez a tudatosság a háború előrehaladásával sem látszik még ingadozónak. Ugyanakkor azonban kétségtelen, hogy az angolszász világ szolidaritásának érzése is folyton növekedőben van. Bár a pánamerikai gondolat napról-napra erősödik, az Egyesült- Aliamok túlnyomó részben angol és angollá asszimilálódott népe elsősorban Angliához érzi magái közel. Valahogy úgy érzi, hogy az angol világbirodalom nem teljesen különálló dolog az Egyesült-Államoktól. Washingtonban és Newyorkban már elhangzott az amerikai érdekszféra kereteinek olyan megfogalmazása is, amely hasonlít Baldwin bir* kijelentéséhez, hogy Anglia határai nem az angol tengerpartokon, hanem a Rajna mellett vaunak. Az Egyesült-Államok elnökválasztás előtt áll. A választás novemberben lesz, a pártok jelöltjeinek megválasztása már a nyári hónapokban folyik le. Ilyenkor a jelölteknek kivételesen biztos és finom érzékekkel kell megérezni a közvélemény hangulatát. Ebből a szempontból a külpolitikai kérdések pillanatnyilag legalább olyan fontosak, mint a belpolitikaiak. Amerika ma kétségtelenül el akarja kerülni a háborút, ha csak életbevágó érdekei nem forognak kockán. Viszont érvényesíteni kívánja rokon- szenveit és ellenszenveit, különösen a finn—- orosz háború nyomán, mely erősen felkavarta az amerikai közvéleményt. Az elnökjelöltnek tehát választási sikerei érdekében azt kell bebizonyitania, hogy ezeknek a vellei- tásoknak az embere, hogy nem a háború ki- terjesztését keresi, hanem azt a békét, melyet az amerikai közvélemény is igazságos- { nak érez. Sumner Welles küldetése alighanem ennek a szükségletnek megnyilvánitása amellett, hogy az Egyesült-Államoknak való),;in iidcl I* a legalapo-idill értridillgég arról :i háborúról, mely végeredményben olyan gazdasági és ■szociális változásokat hozhat, amelyek Amerikát sem fogják érintetlenül liugvni. A FINN ELLENÁLLÁS A tavuszru várt háborús események még mindig késnek, de a finn—orosz háború példátlan hevességgel folyik tovább. A finnek hősies küzdelme, mely ma már szimbólum jelentőségei nyert minden jóérzést! ember számára, harmadik hónapja tart. Ez a kis nép olyan elszántsággal é kitartással védi ■szabadságát, hogy a világ csodálatát vívta hi. De mindeddig csak egyedül küzdött. A segítség most kezd valamivel komolyabb arányokban kibontakozni. Kérdés azonban, hogy nem igen későn. Oroszország kifogyhatatlan embertÖmegeivel és ü> háború óta valószínűleg kiegészített nagy katonai felszerelésével szemben a legfenuehh négyszázezer főnyi finn hadsereg nem tud a végletekig kitartani. A támadás főcélját képező Man- nerheini-voual, az oroszok százezres cinher- áldozatai ellenére is, rendületlenül tartotta magát két és fél hónapig. Ez az eredmény is csodálatos é- nem remélt dolog. Az erődítések fokozódó bevétele azonban csak akkor jelent tényleges eredményt, ha rohamosan történik, még mielőtt a védőnek módjában állana hátrább eső állásokban jól elrendez- kedni. A Manncrbeim-vonal hároinhóuapos ostroma alatt a finnek bizonyára jól kihasználták az ebből a szempontból rendelkezésükre álló időt. Erre mutat különben az uj állások elfoglalásának példátlan rendezettsége, a folyton erősödő orosz nyomás ellenére is. Most minden attól függ, hogy hadianyagban és emberekben érkezik-e elég segitség az uj állásokba elhelyezkedett finnek részére és hogy az időjárás elősegiti-e, vagy hátráltatja az uj állásoknak i* kedvező védelmét. i A külpolitikái események mindenesetre nőm alakulnak kedvezően a finnek számára. A skandináv államok kopenhúgai értekezlete után sem Svédország és Norvégia közvetlen segítségére, sem arra nem számíthatnak, hogy ezen a területen szabad átvonulást nyerhetnek a nyugati hatalmak. Finnország segítségére küldött hadseregei. Svédország. Norvégia és Dánia., melyek a Stockholmban tartott októberi értekezleten még a Finnországgal való szoros cgyüvétartozásiikat hangsúlyozták, most visszariadtak a szolidaritás hangsúlyozásától is és megelégedtek azzal a kívánsággal, hogy mielőbb megegyezés jöjjön létre az oroszok és finnek között. Ezt a határozatot tragikus voltában még aláhúzza Gusztáv svéd királynak a tanácskozást megelőző kijelentése, mely szerint ha Svédorizég katonailag segítené a finneket, nemcsak azt kockáztatná, hogy Oroszországgal kerül háborúba, hanem azt is, hogy belesodródik a nagyhatalmak háborújába. A skandináv fővárosoknak tehát, mikor ebben a kérdésben határozatot hoztak, nemcsak Moszkvára, hanem Berlinre is kellett gondolniok. Mindamellett az események gyorsan változhatnak s az az elszigeteltség, melyet a kopenhágai értekezlet határozata jelent a finnek számára, nem tekinthető feltétlenül véglegesnek. A skandináv kérdés, különösen a svéd és norvég vasterületek kérdése Finnországtól függetlenül is fel van vetve s a finn hadsereg további ellenállása rövid időn belül a hábo- rns helyzet teljesen uj konstellációjába kapcsolódhatik bele. Mindez attól függ, hogy a tavasz milyen háborús eseményeket fog hozni. Sumner Welles valószínűleg erről is felvilágosításokat keres Európában, Roosevelt elnök számára. —s. Őfelsége építőmunká emlékezik meg nagy elismeréssel a francia sajtó az aj alkotmány második évfordulója alkalmából PARIS, március 2. (Rador.) Francia lapok különös fi-« gyeimet szentelnek az utóbbi napokban Romániának és teljes megértéssel és rokonszenvvel ismertetik az országos helyzetet. Az összes francia lapok megemlékeztek az uj román alkotmány második évfordulójáról és az alkot mányt igen meleg szavakkal méltatták. A „Petit Párisién“ többek között a következőket írja: „Románia most ünnepelte uj alkotmányának kétéves évfordulóját. Az 1938 február havában kihirdetett alkotmány valóságos kirá-< lyj forradalom eredménye volt, Őfelsége II. Károly király trónTalépése óta döntőbírói szerepet vállalt a különböző politikai pártok között, mig két évvel előbb Őfelsége elliatárortia, hogy a nép a NL'F uj szervezete utján még köz vetlenebbii! vegyen részt a koziigyek intézésében. A NUF keretében a politikusok és — ezt hangsúlyozni kell — az összes kisebbségek képviselői is helyet foglalnak. Az újjászületés és megerősödés ezen munkája folytán Roma nia legyőzheti a nemzetközi válságot. Az így elért nemzeti egység az uj alkotmány második évfordulóján különösen megnyilvánult.“ i Az „Excelsior" c következőket Ürjat „Az őfelsége 11. Károly király által a román népnek adott uj alkotmány folytán sikerült a veszedelmes pártharco* kát megszüntetni és az összes nemzeti erőket egybefogni, egymillió embert ikoncentrálni, felfegyverezni és felszerelni és a védelem erejét Őfelsége 11. Károly király védővonalával megket- tözni. Ez a vonal az összes román ha=* tárokat védi.“ Az „Intransigeant“ emlékeztet arra, hogy őfelsége II. Károly király, döntőbírói szerepe folytán, visszaállította fo Kozatosan a román nagyvajdák régi hagyományát és a békés forradalom felé terelte az országot. Ez a két év előtt kihirdetett uj román alkotmány jelentősége. Részegségért ötnapi fogságra és 200 lej pénzbüntetésre Ítéltek egy varieté-táncosnői Bukarestben. A fővárosban rendőrbiróság működik, amely az utcai botrányok, közlekedési kihágások és hasonló ügyekben Ítélkezik. Ez a bíróság éjszaka is működik. Tegnap C. Maria varieté-táncosnőt, aki az egyik vendéglőből zárórakor részegen jött ki, az utcán énekelni kezdett, előállították a rendőr- bíróságon. A táncosnőt az uj büníetőtör- vénykönyv rendelkezései alapján részegségért Ötnapi elzárásra és 200 lej pénzbüntetés- »•e ítélték. A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szákségs. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek B kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá talékkaj kamatoznak. Jegyezhető bárom, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan « jegyzőfél akarja. Hat hónap múlva az illám a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, ötig a bárom, vagy ötéves batáridő lejárta után sz egész összeget. k Hat hónap múlva as estéiké* 20 tizalékos részlettel és a szelvény, ösz~ szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név- értek 76 százalékának megfelelő lombardkölcsöet kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden romén állampolgár, aki az ország érdelét szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Kolozsmegye prefektusai M ANOLB BNESCU ezredes.
