Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-21 / 66. szám

mif ílui ?T.

(hamücrlain aagvMsztfct mondóit a nmi kérdésről és a bábom napirenden térd problémairól

„Március elsején 100.000 főnyi expedíciós hadsereg állott uira készen—* / „Elhatároztuk, hogy elegendő haderőt készítünk elő arra az esetre Is, ha Svédországot Németország megtámadna.“ — Svédország és Norvégia mai helyzetében nem sok hiányzik ahhoz, hogy Csehszlovákia és Lengyelország

sorsára jussanak.“

LONDON, március 20.

(Rador.) Az alsóház keddi ülését nagy érdeklődéssel várták Londonban. A zsúfolt erkélyek közönsége hatalmas tapssal fogadta a miniszterelnököt. Chamberlain mindjárt beszéde elején a finn-kérdésre tért át.

— Azok a feltételek, amelyek mellett a finnek megkötötték a békét — mondotta az angol miniszterelnök — megerősítik a véleményt, hogy azokat csak hatalmas nyomásra fogadhatták el. Hiába hangoztatják egyesek;, hogy a békeí'eltételek Finnország függetlenségét nem érintik, minden szabadságszerető ember részére keserű csalódás, ha a finnek hősies és hosszantartó védekezésük dacára sem tudtak végig ellenállani az ellenség számbeli fölényének és jobb felkészültségének. Küzdelmük mégsem volt hiábavaló. A finnek megmentették a becsületüket és az egész világ tiszteletét érdemelték ki. Kormányuk az ország élén áll, hadseregük érintetlen 8 a nép hangulata töretlen. Nagybri* ] tannia tovább is segiteni fogja Finnországot az újjáépítés müvében. Újra tanúi voltunk egy kis állam fegyveres megtámadásának, amely fegyvert fogott szabadságának védelmére. Németország nem vonhatja ki magát a felelősség alól. Finnországot sohasem rohanhatta volna meg Oroszország, ha nem áll fenn erre egyezmény a német birodalom és a Szovjetunió között és csak a német fenyegetés terrorizálhatta annyira a skandináv államokat, hogy megtagadják a segélycsapatok átvonulásának engedélyezését, amelyek pedig esetleg megmenthették volna Finnországot.

A Finnországnak adott segélynyújtásra vonatkozólag Chamberlain emlékeztetett ezután arra, hogy Nagvbritannia hadi állapotban van. „Feszült idegekkel várjak a támadást és annak kivédésére mind nagyobb erővel igyekeztünk felkészülni. Természetes tehát, hogy stratégiánk ekörül a szempont körül összpontosul. A baráti és semleges államók részéről hozzánk intézett segélykéréseket tehát a saját szükségleteink szemüvegén kellett megvizsgálnunk.“ Chamberlain ezután Finnország földrajzi helyzetéről beszélt és leszögezte, hogy a hadianyagszáliitmányoknak az Északi-tenger ezer veszélye között kellett áthaladniok Ó3 azonkívül két olyan államnak vasútvonalát kellett igénybe vegyék, amelyek egyébként is túl vannak terhelve. Finnországban szintén nagy távolságokat kellett megtenniük. Már pedig az északi államok vasutvonalhálózata nem ilyen nehéz feladatok elvégzésére készült. Mindezek ellenére — folytatta Chamberlain — eleget tettünk Finnország felhívásának, amikor hadianyagot kért tőlünk. Eleget tettünk a rendeléseknek, harci repülőgépeket és nagymennyiségű lőszert küldtünk és pedig 152 repülőgépet, 114 ágyút, 185.000 nehéz löveget, 100 darab Wiekers-tipusu ágyút, 400 uszóaknát, 50.000 kézigránátot, 15.700 repülőgéphomhát, 800 tankelháritó fegyvert. 60.000 gázálarcot, 100 ezer katonaköpenyt, 100.000 egyenruhát, 10 ezer tankelháritó aknát és 48 sebesültszállító kocsit.

..MANNERHEIM MÁJUSRA KÉRT SEGÍTSÉGET, AZ ANGOL-FRAN- CIA SEGÍTSÉG KÉT HÓNAPPAL ELŐBB KÉSZEN ÁLLOTT'4

— Január közepén — folytatta kijelentéseit az angol miniszterenök —Mannerheim marsall értesítette Nagybritannia képviselőit, hogy ninc3 szüksége emberre s az ellenállást ü7. olvadás bekövetkezéséig folytatni fogja. Kijelentette még, hogy csak május havában í-»sz szüksége 30 000 emberre, ezek azonban jól képzett katonák legyenek. Ugyanakkor közölték velünk, hogy Finnországot és Svédországot egy esetleges német ellenlépés lehetősége aggasztja és mindkét állam kifejezte azt a kívánságát, hogy a segélykü’dés ne hivatalos nton történjék. Az angol kormány megvizsgálta a helyzetet és ttgv találta, hogy ;) május hevára kért fegyveres erőt csak úgy bocsáthatja Finnország rendelkezésére, ha hivatalosan expedieiós hadsereget szervez. \ február 5-én tartott legfelsőbb haditanács jóváhagyta ezeket a terveket. Március elején

100.000 emberből állő expedieiós hadsereg állott útra ítészen, tehát két hónappal a Mannerheim marsall által említett határidő (dőlt. Az expedieiós hadsereg rsrtlt Norvégián, ragv Svédországon keresztül juthatott volna Finnországba, szükség volt tehát a két ken- many beleegyezésére. Ma már tudjuk, hogy Németország, mihelyt tudomást vett az expe+ diciős hadsereg méreteiről, azzal fenyegette meg Norvégiát és Svédországot, hogy abban

ez esetben, ha engedélyezik ennek átvonulását, azonnal közbelép. Elhatároztuk tehát, hogy elegendő haderőt készítünk elő a>ra az esetre is, ha Svédországot Németország megtámadná. Ha Svédország és Norvégia beleegyezésüket adták volna, akkor olyan ixpe- diciős haderőt bocsátottunk volna rendelkezésükre, amelynek méreteit csak a földrajzi körülmények korlátozták volna. A csapatok egy részét Svédország támogatására, más részét Finnország megsegítésére szántuk. A hadsereg harmadik része a közlekedési utak felügyeletét végezte volna. Ezek a szervek körülbelül 100.000 jól felfegyverzett embert igényeltek, akik márciustól április végéig érkeztek volna Skandináviába. Természetesen, ezt a haderőt később ki lehetett volna bővíteni. Ez a kérdés a harc további kimenetelétől függött volna.

AZ OROSZ FELTÉTELEK ELFOGADÁSA ELŐTT

— Értesitettük a finneket még február második felében ezekről a tervekről és azt ajánlottuk, hogy legkésőbb március 5-ig nyílt segélytkérő felszólítást intézzenek hozzánk. Az volt a szándékunk, hogy ezután mi intézünk kifejezett felszólítást a norvég és svéd kormányokhoz az expedieiós hadsereg átvonulásának engedélyezése végett. A finnek kérdésére a norvég és svéd kormány azt felelte, hogy reguláris hadsereg átvonulásához nem adhatják beleegyezésüket. Az előkészületeket mégis abban a reményben folytattuk, hogy a norvég és svéd kormány változtat ál- lásponján, ugyanakkor Finnország március elején gondolkozási időt kért. Kérdést intéztek hozzánk abban az irányban, hogy Nagybritannia küldhet-e 50.000 embert egy hónap alatt? Azt feleltük, hogy megtettük a szükséges intézkedéseket a haderők elküldése iránt és csupán a szállítási lehetőségek korlátozottak. Hozzátettük, hogy a csapatok külkeveredni. Ki a vélemény arra n feltevésre îs támaszkodott, hogy a kisebb semleges államokra teljesen közömbös, hogy a bábom Németország vagy a szövetségesek győzelmével végződik. Ezeket az államokat pedig csak az mentheti mag, ha szilárdan elhatározzák, hogy védekezni fognak és azokhoz az államokhoz csatlakoznak, amolyek kévzek segíteni őket a védekezésben.

SUMNER WELLES LÁTOGATÁSA ÉS A HITLER—MUSSOLINI TALÁLKOZÓ

Chamberlain ezután Sumner Welles európai látogatásáról beszélt és kijelentette, hogy az angol kormány örömmel üdvözölte az amerikai megbízott londoni utazását és őszinte válaszokat adott célkitűzéseire vonatkozólag.

„Wolles igen ügyes diplomata és meg va gyök győzdve arról, hogy helyes képet alkotott magának Anglia legkülönbözőbb társadalmi rétegeinek állásfoglalásáról és a céki tűzéseinkben megnyivánuló egységről“.

Chamberlain ezután kijelentette, hogy Sum ner Welles Olaszországba való visszatérésekor' uj eseméunyel találta magát szemben: a két diktátor a Breuner-hágó mellett találkozott. A megbeszélések tárgyára vonatkozólag többféle találgatás került forgalomba. Egyesek azt hitték, hogy újabb béketervről van szó. Nem tudom, hogy ez megfelel-e a valóságnak vagy sem. Az is lehetséges, hogy a két államférfi a tegnap német aknába ütközött és elsülyesz- tett olasz hajó katasztrófájának körülményeit tárgyalta meg. Bármit eredményezne is azon- , ban ez a találkozás, mi készen állunk min- j den eshetőségre éa nem engedjük magunkat j eltéríteni azoktól a célkitűzésektől, amelyekért háborúba léptünk. *

Az angol miniszterelnök ezután kitért az erkölcsi békének Roosevelt elnök által adott meghatározására ée a következőket mondta: „Ilyen békéért ragadtunk mi fegyvert és el vagyunk határozva, hogy harcolni fogunk egészen addig, amíg ezt megvalósítva nem látjuk.“

Chamberlain ezután kitért a Scapa Flow melletti tengerészeti támpont ellen intézett német támadásra és csodálkozásának adott kifejezést afölött, hogy ennek a jelentéktelen eseménynek olyan nagy jelentőségeket tulajdonítanak egyes körökben. Ha nagyobbszabá- su repülőtámadásról van szó, akkor azt meghiúsultnak kell tekinteni, hiszen 20 bombát dobtak le és mindössze egy kisebb angol hajó szenvedett jelentéktelenebb rongálódást. Egyetlen sorhajó sem sérült meg. El kell készülnünk a támadásokra, azonban készek is vagyunk azok kivédésére. Az előző légi támadásokkal szemben ez a támadás csak azzal tűnik kb hogy elsőizben történt német

A habzó

OVENALL fogpep maradéktala n uL eltávolítja fogairól a zsíros lerakodási es az ételma rade kaka t.

(ä&Mö

se. A négy hatalom felosztaná egymásközt európai befolyási területét és közös boIse\ istaellenes frontot alakítana.

3. Feltétlen vallásszabadság eiisrm. rése, miután előzőleg a németországi zsidókat angol ellenőrzés alatt kíván doroltatják Palesztinába, az olaszországi zsidókat Etiópiába és a francia országi zsidókat Madagaszkárba.

4. Teljes kereskedelmi szabadság és Németország nyersanyagbeszerzésének hozzáférhetővé tétele. Együttműködés érdekében gazdasági érintkezés felvét tele az Egyesült-Államokkal és a né metországi, valamint olaszországi kivándorlás megkönnyítése.

5. Németországnak 20 év leforgása alatt szolgáltassák vissza gyarmatait vagy adjanak olyan pénzösszeget, mely ellensúlyozza a gyarmatok hiányát és végül adják meg bizonyos afrikai teriH leteken a német kivándorlók feletti védnökséget részére.

6. Független Lengyelország helyre állítása, mely elvben egy középen fekvő területei ölelne fel, mintegy tízmillió lakossal. Gdynia legyen Lengyelország szabad kikötője. Lengyelország élvezzen kereskedelmi szabadságot Danzig- ban. Lengyelország határait népszava zás alapján vonják meg, nemzetközi bizottság ellenőrzése alatt. A lengyel •

Se’ ecl

Ma rendkívüli premieri

Műsoron kivül a legújabb Fox-hiradó. — Jegyek telefonon megrendelhetők délelőtt 32—75 és délután 27—46 számnál.

LÁNYOK VESZÉLYBEN ANUDÉT RE S S*E)

A francia filmgyártás idei aranyéremmel kitüntetett műremeke. Rendezője. G. W. Pabst mesteri módon, izgalmas történet keretében ismerteti meg ve ünk a mai élet viharában vergődő fiatal lányok legmélyebb érzéseit. A francia szellemesség ragyogó példája ez a műremek. — Főszerepekben:

Micheliné Ppasle, Jacqueline Delubac és M. Chant a?.

déset folytatni tudjuk bármilyen gyorsan, a katonai helyzet alakulásának megfelelően. Viszont a finnek a kért határidőn túl sem adtak választ. Másnap megtudtuk, hogy elfogadták az orosz feltételeket.

„MI NEM BÍRÁLHATJUK AZT A NÉPET. AMELYIK EGY ILYEN KÜZDELMET FOLYTATOTT . . .“

—■ Mi nem bírálhatjuk ezt a népet — folytatta Chamberlain — amely egy ilyen küzdelmet folytatott. Leszögezni kívánom, hogy elismertük a finn népnek azt a jogát, hogy saját maga határozzon sorsa felett, kü lönösen, mivel nem is ismerjük a körülményeket. Kénytelenek vagyunk elfogadni ezt a döntést, még ha más határozatot vártunk is. A finnek az említett kérésen kivül, amelyben 30.000 embert kértek májusra, semmiféle más segélynyújtás iránti kérést nem intéztek hozzánk. Ennek ellenére és Norvégia, valamint Svédország ismételt visszautasitása dacára, tovább folytattuk az előkészületeket és az utolsó pillanatig reméltük, hogy elküld* Leljük az angol—francia expedieiós hadsereget, amely még jóval a megállapított határidőn beiül megérkezhetett Volna, ha Svédország és Norvégia nem tagadja meg az átvonulás engedélyezését. Ismételten kijelentem azonban,, hogy sem Anglia, sem Franciaország nem akarja szemére vetni a két államnak e kérdésben elfoglalt álláspontját. Nem ők felelősek, hanem egyedül Németország a finnországi háborúért. Biztosította talán vaiaki Norvégia és Svédország épségét? Ellenkezőleg. A veszély ma közelebb van, mint valaha e két országhoz. Ma ez a veszély majdnem küszöbön állónak mondható. Bizonyos rokon- szenvvel viseltetünk a két ország iránt, mert jelenlegi helyzetükben nem sok hiányzik ahhoz, hogy Csehszlovákia vagy Lengyelország sorsára jussanak. Kötelességemnek érzem annak leszögezését, hogy a semlegesség értelmezése, amely megbénította Norvégiát és Svédországot akcióképességükben, azon feltevésen alapulhat, hogy egy kis és semleges államnak nem szabad a Németország és a szövetséges hatalmak között dúló háborúba belerepülőtámadás angol polgári területen. Mainland vidékén ugyanis 100 négyzetmérföldnyi területen 121 robbanó bombát és körülbelül 500 gyujtóbombát dobtak le.

„RAJTUNK A FELELŐSSÉG, A MI FELADATUNK A TÁMADÁS PILLANATAINAK ÉS HELYÉNEK MEGVÁLASZTÁSA“

„Egyesek aktiv politikát követelnek — végezte szavait Chamberlain — azonban mi rajtunk van a felelősség, tehát nem bocsátkozhatunk olyan kalandokba, amelyek a siker kevés reményével kecsegtetnek, ellenben tele vannak veszéllyel. A támadás pillanatának és helyének megállapítása a mi feladatunk. A győzelem legbiztosabb útja az, ha egységünket és elhatározásunkat továbbra is maradéktalannl megőrizzük. Ebben a birodalom hatalmas szövetségesei és a csatornán tuli kipróbált barátaink segítségünkre vannak nagyszerű hadseregükkel és hazafiíáguk- kal. Tisztában vagyunk annak az ügynek a jelentőségével, amelyért harcolunk és amelynek megvalósítását az egész világ kívánja és ez ,a tartós erkölcsi béke visszaállitása; egy olyan békéé, amelyről Roosevelt elnök beszélt emlékezetes szavaiban s ezért lelkesen üdvözöljük őt.“

A „NEWYORK TIMES“ FANTASZTIKUS TARTALMÚ BÉ- BÉKETERVEZFTET KÖZÖL, MELYET HITLER NEVÉBEN RIBBENTROP TERJESZTETT VOLNA A PÁPA ELÉ

NEWYORK, március 20. (Radör.) A „Newyork Times“ római tudósítója közli, hogy Ribbentrop ktilügyminisz«! ter Hitler kancellár 12 pontból álló béke javaslatát terjesztette a pápa elé. Vatikáni diplomáciai körökben azt állítják, Hogy a 12 pont a következő lenne:

1. Általános és egyidejű leszerelés szárazföldön. tengeren és levegőben.

2. Négyhatalmi paktum megteremte

országi és a dunavölgyi kisebbségi kérdést nagyarányú kivándoroitatás utján oldják meg.

7. Csehek, szlovákok és magyarok te évre Németországgal szövetséges álla- mot alakítsanak, mely idő alatt Németország ipari és szállítási előjogokat élvezzen.

8. Ausztria, Németország kebelében marad.

9. Dunai szövetség alakul, úgy, hogy a nagyhatalmak érdekeit összeegyeztessék a kis országokéval. Ebben a sző < vétségben Németország, Olaszország, Jugoszlávia, Románia, Csehország, Szlovákia és Msgyorország vennének részt.

10. A balkáni statusquot biztosítanák.

11. Szabad tranzitóforgalom biztosi tása Olaszország számára Dzsibuti kikötőjében.

12. 1945 után, mikor a jelenlegi megegyezés lejár, szabad átjárás minden kereskeJehni hajó számára a Szuezi- csatcrnón.

Az amerikai lap szerint jólértesült körök meg vannak győződve arról, hogy Németország nagy offenzivába kezd. ha békefeltételeit elutasítják.

Sumner Welles állítólag közölte Mussolinival, hogy erek a békepontok nem látszanak elfogadhatóknak, ezért Mussolini találkozást keresett Hitler rel, hogy rávegye békefeltételeinek mó* dositására.

RÓMA, március 20. (Rador.) Reuter: Vatikáni körökben nevetségesnek tart ják azokat a híreket, melyek 12 pont ból álló német béketervre vonatkoznak s amellyel kapcsolatban tudvalevőleg azt állították, hogy a kérdéses béketervet vatikáni körökben hozták nyíl ván osságra.