Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-21 / 66. szám

mif ílui ?T. (hamücrlain aagvMsztfct mondóit a nmi kérdésről és a bábom napi­renden térd problémairól „Március elsején 100.000 főnyi expedíciós hadsereg állott uira készen—* / „Elhatároztuk, hogy elegendő haderőt készítünk elő arra az esetre Is, ha Svédországot Németország megtámadna.“ — Svédország és Norvégia mai helyzetében nem sok hiányzik ahhoz, hogy Csehszlovákia és Lengyelország sorsára jussanak.“ LONDON, március 20. (Rador.) Az alsóház keddi ülését nagy ér­deklődéssel várták Londonban. A zsúfolt er­kélyek közönsége hatalmas tapssal fogadta a miniszterelnököt. Chamberlain mindjárt beszéde elején a finn-kérdésre tért át. — Azok a feltételek, amelyek mellett a finnek megkötötték a békét — mondotta az angol miniszterelnök — megerősítik a véle­ményt, hogy azokat csak hatalmas nyomásra fogadhatták el. Hiába hangoztatják egyesek;, hogy a békeí'eltételek Finnország független­ségét nem érintik, minden szabadságszerető ember részére keserű csalódás, ha a finnek hősies és hosszantartó védekezésük dacára sem tudtak végig ellenállani az ellenség számbeli fölényének és jobb felkészültségé­nek. Küzdelmük mégsem volt hiábavaló. A finnek megmentették a becsületüket és az egész világ tiszteletét érdemelték ki. Kor­mányuk az ország élén áll, hadseregük érin­tetlen 8 a nép hangulata töretlen. Nagybri* ] tannia tovább is segiteni fogja Finnországot az újjáépítés müvében. Újra tanúi voltunk egy kis állam fegyveres megtámadásának, amely fegyvert fogott szabadságának védel­mére. Németország nem vonhatja ki magát a felelősség alól. Finnországot sohasem ro­hanhatta volna meg Oroszország, ha nem áll fenn erre egyezmény a német birodalom és a Szovjetunió között és csak a német fe­nyegetés terrorizálhatta annyira a skandináv államokat, hogy megtagadják a segélycsapa­tok átvonulásának engedélyezését, amelyek pedig esetleg megmenthették volna Finnor­szágot. A Finnországnak adott segélynyújtásra vo­natkozólag Chamberlain emlékeztetett ez­után arra, hogy Nagvbritannia hadi állapot­ban van. „Feszült idegekkel várjak a táma­dást és annak kivédésére mind nagyobb erő­vel igyekeztünk felkészülni. Természetes te­hát, hogy stratégiánk ekörül a szempont kö­rül összpontosul. A baráti és semleges álla­mók részéről hozzánk intézett segélykéréseket tehát a saját szükségleteink szemüvegén kel­lett megvizsgálnunk.“ Chamberlain ezután Finnország földrajzi helyzetéről beszélt és le­szögezte, hogy a hadianyagszáliitmányoknak az Északi-tenger ezer veszélye között kellett áthaladniok Ó3 azonkívül két olyan államnak vasútvonalát kellett igénybe vegyék, amelyek egyébként is túl vannak terhelve. Finnor­szágban szintén nagy távolságokat kellett megtenniük. Már pedig az északi államok vasutvonalhálózata nem ilyen nehéz felada­tok elvégzésére készült. Mindezek ellenére — folytatta Chamberlain — eleget tettünk Finnország felhívásának, amikor hadianya­got kért tőlünk. Eleget tettünk a rendelések­nek, harci repülőgépeket és nagymennyiségű lőszert küldtünk és pedig 152 repülőgépet, 114 ágyút, 185.000 nehéz löveget, 100 darab Wiekers-tipusu ágyút, 400 uszóaknát, 50.000 kézigránátot, 15.700 repülőgéphomhát, 800 tankelháritó fegyvert. 60.000 gázálarcot, 100 ezer katonaköpenyt, 100.000 egyenruhát, 10 ezer tankelháritó aknát és 48 sebesültszállí­tó kocsit. ..MANNERHEIM MÁJUSRA KÉRT SEGÍTSÉGET, AZ ANGOL-FRAN- CIA SEGÍTSÉG KÉT HÓNAPPAL ELŐBB KÉSZEN ÁLLOTT'4 — Január közepén — folytatta kijelenté­seit az angol miniszterenök —Mannerheim marsall értesítette Nagybritannia képviselőit, hogy ninc3 szüksége emberre s az ellenállást ü7. olvadás bekövetkezéséig folytatni fogja. Kijelentette még, hogy csak május havában í-»sz szüksége 30 000 emberre, ezek azonban jól képzett katonák legyenek. Ugyanakkor közölték velünk, hogy Finnországot és Svéd­országot egy esetleges német ellenlépés lehe­tősége aggasztja és mindkét állam kifejezte azt a kívánságát, hogy a segélykü’dés ne hi­vatalos nton történjék. Az angol kormány megvizsgálta a helyzetet és ttgv találta, hogy ;) május hevára kért fegyveres erőt csak úgy bocsáthatja Finnország rendelkezésére, ha hi­vatalosan expedieiós hadsereget szervez. \ február 5-én tartott legfelsőbb haditanács jóváhagyta ezeket a terveket. Március elején 100.000 emberből állő expedieiós hadsereg állott útra ítészen, tehát két hónappal a Mannerheim marsall által említett határidő (dőlt. Az expedieiós hadsereg rsrtlt Norvégián, ragv Svédországon keresztül juthatott volna Finnországba, szükség volt tehát a két ken- many beleegyezésére. Ma már tudjuk, hogy Németország, mihelyt tudomást vett az expe+ diciős hadsereg méreteiről, azzal fenyegette meg Norvégiát és Svédországot, hogy abban ez esetben, ha engedélyezik ennek átvonulá­sát, azonnal közbelép. Elhatároztuk tehát, hogy elegendő haderőt készítünk elő a>ra az esetre is, ha Svédországot Németország meg­támadná. Ha Svédország és Norvégia bele­egyezésüket adták volna, akkor olyan ixpe- diciős haderőt bocsátottunk volna rendelke­zésükre, amelynek méreteit csak a földrajzi körülmények korlátozták volna. A csapatok egy részét Svédország támogatására, más ré­szét Finnország megsegítésére szántuk. A hadsereg harmadik része a közlekedési utak felügyeletét végezte volna. Ezek a szervek körülbelül 100.000 jól felfegyverzett embert igényeltek, akik márciustól április végéig ér­keztek volna Skandináviába. Természetesen, ezt a haderőt később ki lehetett volna bőví­teni. Ez a kérdés a harc további kimenetelé­től függött volna. AZ OROSZ FELTÉTELEK ELFOGA­DÁSA ELŐTT — Értesitettük a finneket még február második felében ezekről a tervekről és azt ajánlottuk, hogy legkésőbb március 5-ig nyílt segélytkérő felszólítást intézzenek hozzánk. Az volt a szándékunk, hogy ezután mi inté­zünk kifejezett felszólítást a norvég és svéd kormányokhoz az expedieiós hadsereg átvo­nulásának engedélyezése végett. A finnek kérdésére a norvég és svéd kormány azt fe­lelte, hogy reguláris hadsereg átvonulásához nem adhatják beleegyezésüket. Az előkészü­leteket mégis abban a reményben folytattuk, hogy a norvég és svéd kormány változtat ál- lásponján, ugyanakkor Finnország március elején gondolkozási időt kért. Kérdést intéz­tek hozzánk abban az irányban, hogy Nagy­britannia küldhet-e 50.000 embert egy hónap alatt? Azt feleltük, hogy megtettük a szük­séges intézkedéseket a haderők elküldése iránt és csupán a szállítási lehetőségek kor­látozottak. Hozzátettük, hogy a csapatok kül­keveredni. Ki a vélemény arra n feltevésre îs támaszkodott, hogy a kisebb semleges álla­mokra teljesen közömbös, hogy a bábom Né­metország vagy a szövetségesek győzelmével végződik. Ezeket az államokat pedig csak az mentheti mag, ha szilárdan elhatározzák, hogy védekezni fognak és azokhoz az álla­mokhoz csatlakoznak, amolyek kévzek segí­teni őket a védekezésben. SUMNER WELLES LÁTOGATÁSA ÉS A HITLER—MUSSOLINI TALÁLKOZÓ Chamberlain ezután Sumner Welles euró­pai látogatásáról beszélt és kijelentette, hogy az angol kormány örömmel üdvözölte az ame­rikai megbízott londoni utazását és őszinte válaszokat adott célkitűzéseire vonatkozólag. „Wolles igen ügyes diplomata és meg va gyök győzdve arról, hogy helyes képet alko­tott magának Anglia legkülönbözőbb társa­dalmi rétegeinek állásfoglalásáról és a céki tűzéseinkben megnyivánuló egységről“. Chamberlain ezután kijelentette, hogy Sum ner Welles Olaszországba való visszatérésekor' uj eseméunyel találta magát szemben: a két diktátor a Breuner-hágó mellett találkozott. A megbeszélések tárgyára vonatkozólag több­féle találgatás került forgalomba. Egyesek azt hitték, hogy újabb béketervről van szó. Nem tudom, hogy ez megfelel-e a valóságnak vagy sem. Az is lehetséges, hogy a két államférfi a tegnap német aknába ütközött és elsülyesz- tett olasz hajó katasztrófájának körülményeit tárgyalta meg. Bármit eredményezne is azon- , ban ez a találkozás, mi készen állunk min- j den eshetőségre éa nem engedjük magunkat j eltéríteni azoktól a célkitűzésektől, amelyek­ért háborúba léptünk. * Az angol miniszterelnök ezután kitért az erkölcsi békének Roosevelt elnök által adott meghatározására ée a következőket mondta: „Ilyen békéért ragadtunk mi fegyvert és el vagyunk határozva, hogy harcolni fogunk egészen addig, amíg ezt megvalósítva nem látjuk.“ Chamberlain ezután kitért a Scapa Flow melletti tengerészeti támpont ellen intézett német támadásra és csodálkozásának adott kifejezést afölött, hogy ennek a jelentéktelen eseménynek olyan nagy jelentőségeket tulaj­donítanak egyes körökben. Ha nagyobbszabá- su repülőtámadásról van szó, akkor azt meg­hiúsultnak kell tekinteni, hiszen 20 bombát dobtak le és mindössze egy kisebb angol hajó szenvedett jelentéktelenebb rongálódást. Egyetlen sorhajó sem sérült meg. El kell ké­szülnünk a támadásokra, azonban készek is vagyunk azok kivédésére. Az előző légi tá­madásokkal szemben ez a támadás csak az­zal tűnik kb hogy elsőizben történt német A habzó OVENALL fogpep maradéktala n uL eltávolítja fogairól a zsíros lerakodási es az ételma rade kaka t. (ä&Mö se. A négy hatalom felosztaná egymás­közt európai befolyási területét és kö­zös boIse\ istaellenes frontot alakítana. 3. Feltétlen vallásszabadság eiisrm. rése, miután előzőleg a németországi zsidókat angol ellenőrzés alatt kíván doroltatják Palesztinába, az olaszor­szági zsidókat Etiópiába és a francia országi zsidókat Madagaszkárba. 4. Teljes kereskedelmi szabadság és Németország nyersanyagbeszerzésének hozzáférhetővé tétele. Együttműködés érdekében gazdasági érintkezés felvét tele az Egyesült-Államokkal és a né metországi, valamint olaszországi ki­vándorlás megkönnyítése. 5. Németországnak 20 év leforgása alatt szolgáltassák vissza gyarmatait vagy adjanak olyan pénzösszeget, mely ellensúlyozza a gyarmatok hiányát és végül adják meg bizonyos afrikai teriH leteken a német kivándorlók feletti védnökséget részére. 6. Független Lengyelország helyre állítása, mely elvben egy középen fekvő területei ölelne fel, mintegy tízmillió lakossal. Gdynia legyen Lengyelország szabad kikötője. Lengyelország élvez­zen kereskedelmi szabadságot Danzig- ban. Lengyelország határait népszava zás alapján vonják meg, nemzetközi bizottság ellenőrzése alatt. A lengyel • Se’ ecl Ma rendkívüli premieri Műsoron kivül a leg­újabb Fox-hiradó. — Jegyek telefonon megrendelhetők dél­előtt 32—75 és dél­után 27—46 számnál. LÁNYOK VESZÉLYBEN ANUDÉT RE S S*E) A francia filmgyártás idei aranyéremmel kitüntetett műremeke. Rendezője. G. W. Pabst mesteri mó­don, izgalmas történet keretében ismerteti meg ve ünk a mai élet viharában vergődő fiatal lányok legmélyebb érzéseit. A francia szellemesség ragyogó példája ez a műremek. — Főszerepekben: Micheliné Ppasle, Jacqueline Delubac és M. Chant a?. déset folytatni tudjuk bármilyen gyorsan, a katonai helyzet alakulásának megfelelően. Viszont a finnek a kért határidőn túl sem adtak választ. Másnap megtudtuk, hogy elfo­gadták az orosz feltételeket. „MI NEM BÍRÁLHATJUK AZT A NÉ­PET. AMELYIK EGY ILYEN KÜZ­DELMET FOLYTATOTT . . .“ —■ Mi nem bírálhatjuk ezt a népet — folytatta Chamberlain — amely egy ilyen küzdelmet folytatott. Leszögezni kívánom, hogy elismertük a finn népnek azt a jogát, hogy saját maga határozzon sorsa felett, kü lönösen, mivel nem is ismerjük a körülmé­nyeket. Kénytelenek vagyunk elfogadni ezt a döntést, még ha más határozatot vártunk is. A finnek az említett kérésen kivül, amely­ben 30.000 embert kértek májusra, semmi­féle más segélynyújtás iránti kérést nem in­téztek hozzánk. Ennek ellenére és Norvégia, valamint Svédország ismételt visszautasitása dacára, tovább folytattuk az előkészületeket és az utolsó pillanatig reméltük, hogy elküld* Leljük az angol—francia expedieiós hadsere­get, amely még jóval a megállapított határ­időn beiül megérkezhetett Volna, ha Svédor­szág és Norvégia nem tagadja meg az átvonu­lás engedélyezését. Ismételten kijelentem azonban,, hogy sem Anglia, sem Franciaország nem akarja szemére vetni a két államnak e kérdésben elfoglalt álláspontját. Nem ők fe­lelősek, hanem egyedül Németország a finn­országi háborúért. Biztosította talán vaiaki Norvégia és Svédország épségét? Ellenkező­leg. A veszély ma közelebb van, mint valaha e két országhoz. Ma ez a veszély majdnem küszöbön állónak mondható. Bizonyos rokon- szenvvel viseltetünk a két ország iránt, mert jelenlegi helyzetükben nem sok hiányzik ah­hoz, hogy Csehszlovákia vagy Lengyelország sorsára jussanak. Kötelességemnek érzem an­nak leszögezését, hogy a semlegesség értel­mezése, amely megbénította Norvégiát és Svédországot akcióképességükben, azon fel­tevésen alapulhat, hogy egy kis és semleges államnak nem szabad a Németország és a szö­vetséges hatalmak között dúló háborúba bele­repülőtámadás angol polgári területen. Main­land vidékén ugyanis 100 négyzetmérföldnyi területen 121 robbanó bombát és körülbelül 500 gyujtóbombát dobtak le. „RAJTUNK A FELELŐSSÉG, A MI FELADATUNK A TÁMADÁS PIL­LANATAINAK ÉS HELYÉNEK MEG­VÁLASZTÁSA“ „Egyesek aktiv politikát követelnek — végezte szavait Chamberlain — azonban mi rajtunk van a felelősség, tehát nem bocsát­kozhatunk olyan kalandokba, amelyek a si­ker kevés reményével kecsegtetnek, ellenben tele vannak veszéllyel. A támadás pillanatá­nak és helyének megállapítása a mi felada­tunk. A győzelem legbiztosabb útja az, ha egységünket és elhatározásunkat továbbra is maradéktalannl megőrizzük. Ebben a biroda­lom hatalmas szövetségesei és a csatornán tuli kipróbált barátaink segítségünkre van­nak nagyszerű hadseregükkel és hazafiíáguk- kal. Tisztában vagyunk annak az ügynek a jelentőségével, amelyért harcolunk és amely­nek megvalósítását az egész világ kívánja és ez ,a tartós erkölcsi béke visszaállitása; egy olyan békéé, amelyről Roosevelt elnök be­szélt emlékezetes szavaiban s ezért lelkesen üdvözöljük őt.“ A „NEWYORK TIMES“ FAN­TASZTIKUS TARTALMÚ BÉ- BÉKETERVEZFTET KÖZÖL, MELYET HITLER NEVÉBEN RIBBENTROP TERJESZTETT VOLNA A PÁPA ELÉ NEWYORK, március 20. (Radör.) A „Newyork Times“ római tudósítója közli, hogy Ribbentrop ktilügyminisz«! ter Hitler kancellár 12 pontból álló béke javaslatát terjesztette a pápa elé. Vatikáni diplomáciai körökben azt ál­lítják, Hogy a 12 pont a következő lenne: 1. Általános és egyidejű leszerelés szárazföldön. tengeren és levegőben. 2. Négyhatalmi paktum megteremte országi és a dunavölgyi kisebbségi kérdést nagyarányú kivándoroitatás ut­ján oldják meg. 7. Csehek, szlovákok és magyarok te évre Németországgal szövetséges álla- mot alakítsanak, mely idő alatt Német­ország ipari és szállítási előjogokat élvezzen. 8. Ausztria, Németország kebelében marad. 9. Dunai szövetség alakul, úgy, hogy a nagyhatalmak érdekeit összeegyez­tessék a kis országokéval. Ebben a sző < vétségben Németország, Olaszország, Jugoszlávia, Románia, Csehország, Szlovákia és Msgyorország vennének részt. 10. A balkáni statusquot biztosítanák. 11. Szabad tranzitóforgalom biztosi tása Olaszország számára Dzsibuti ki­kötőjében. 12. 1945 után, mikor a jelenlegi meg­egyezés lejár, szabad átjárás minden kereskeJehni hajó számára a Szuezi- csatcrnón. Az amerikai lap szerint jólértesült körök meg vannak győződve arról, hogy Németország nagy offenzivába kezd. ha békefeltételeit elutasítják. Sumner Welles állítólag közölte Mussolinival, hogy erek a békepontok nem látszanak elfogadhatóknak, ezért Mussolini találkozást keresett Hitler rel, hogy rávegye békefeltételeinek mó* dositására. RÓMA, március 20. (Rador.) Reuter: Vatikáni körökben nevetségesnek tart ják azokat a híreket, melyek 12 pont ból álló német béketervre vonatkoznak s amellyel kapcsolatban tudvalevőleg azt állították, hogy a kérdéses béke­tervet vatikáni körökben hozták nyíl ván osságra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom