Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-20 / 65. szám
O m yb.t oii. ptc nkc mi P‘; V ' /.vi dek îl :k. iu ' nt r-a* i. /- ÎS/ . ÍH: s )/7. seL Sxm ■ar jfte prs.T |a//â eit an! ehe Az r*/» ^fiai'Twaiafa^aitaf^:' / /. /. /: N 7 / A 10 4 0 mirelui 20. 1 mm /nes ’ ker< £/ie Âhe 2 ér; a s. rSur is T. Is iu E gas fin pró teU h egy zűr tai szú vei kel Mi me má rei gai Irii ka. let na Ud Er ho ro fati sa m fileghitt »beszélgetés „IVóiás“ FcrSíőval, egyälk éegtelíeteégesebb áalszerzőnSlákei ’jVem„„Ha az ember.hm m, hoţ* 'Csak a kft szántából „ bánás,; olynah. •Mintha a világon minden nekem /«/««. '/Mintha minden hónul csuk én n( n 1,1 J(ir a"m v Ha későn is, de érzik a tava»/. ? Az összezsugorodott vizes lm vastag caep- nekbe i hull a fenyők ágairól - .így íatsaikj luintlia egyszerre akarná tavaszba takasztau. a csillogó napsütés az egész 'bagót. Csak estefelé érzik, hogy erdohejj va- gyünk. A lenyugvó nap sápadtan erőlködik az öreg Hargita mögül, inig a kora tavaszi ».zel fütyörészve bujkál a fenyők kozott. Hárman ülünk az egyik legszebb 'illa er- kély' ’.okújában. Kóródi Feri. a székely nota- szerző, egy szép szőke leány s az újságíró. Este lámpagvujtás előtt, tüzvilág mellett beszélgetünk. A fel-felcsillámló tűz eles árnya egyformán vibrál körülöttünk s a leány nvakán csüngő arany kis kereszten, 'agy pedig a férfi formás barna fején pihen meg egv-egy pillanatra . . . I Meghitt hangulat, melynek részesei vagyunk s alkalmas pillanat, hogy arról beszélgessünk, ami a lélekben él, ami legközelebb áll hozzánk: a nótáról, a szép magyar muzsikáról .. . EMLÉKEK A MÚLTBÓL És Nótás Ferke, Erdély egyik legtehetségesebb nótaszerzője beszél. Beszél a kezdésről, az akarásról, ami benne van. a törtetés- ről, amit csinál, mert űzi, hajtja valami, lelkének újabb és újabb megnyilatkozásai, amit ha nótába, muzsikába önthet, ő a legboldogabb ember a világon. Legelső nótáját 1926-ban, hatodik gimnazista korában írja. Illatozó, csilingelő gyöngyvirágot szedtem... cimmel, amiért „Az Ifjú Erdélyétől dicséretet kap. Nyolcadikos korában már egész füzetre való nótája vau. Petőfi verseiből zenésit leg> szívesebben. (Itt van az ősz, itt van újra . . .) és (Rég elhúzták az estéli harangot . .. stb.) Nótáinak alaptónusa: a szerelem, elmúlás, ábrándozás. ţ, Még iskolába jár, mikor ilyeneket ir: Virnlásra hervadás jön, hull az akác szirma, Tehettek már engemet is le a hideg sirba. Elsuhant a nyár felettem, mint egy messze [tovatűnő álom, Sirass, sirass hulló akác, én lettem a leg- fárvább a világon. Az önképzőköri naturalista zenekarnak vezető primása s a tanári felügyelet alatt álló falumunkának egyik lelkes vezetője. Szülővárosa, minden kulturális megmozdulás alkalmával büszkén szerepelteti a fiatal, tehetséges zeneszerzőt és méltán ünnepli is. , 1929-ben lesz joghallgató . . . Ezekhez az évekhez fűződik tehetsége kibontakozása. A háromszéki főiskolások kérésére megalakítja az egyetem hetedik zenekarát, amit hat éven keresztül vezet. Nincs egyetlenegy egyesület, ahol ne énekelt, ne muzsikált volna. De nem feledkezik meg a nótaszerzésről sem. Több mint százötven nótája közül, javarészt mind itt csinálja. Ezek közül egyik legismertebb: Üzenetet küldök az én kis falumba, Szép Székelyországba, zsindelyes kunyhóba, Ezer könnyet küldök az apám sírjára, / Ezer csókot anyám ráncos orcájára. Üzenetet küldök minden jóbarátnak, • Meg annak a szőke, göndörhaju lánynak, Vadvirágos rétnek, dalos kis madárnak, Vigyenek virágot az én jó apámnak. Kolozsvár felfigyel. Túrós Lajos, a Líceum akkori nyomdatu- lajdonosa adja ki összegyűjtött, szebbnél- ,szebb nótáit. Nyirő József, a Keleti Újság — Nemzeti Dal — rovatában, —- A nótás diák, Kóródi Ferenc dalai — cimmel, a következőket irja: ... aki pedig a magyar főiskolai hallgatók céltudatos és komoly munkáját figyeli, belepillanthat abba a csodálatos kohóba, ahonnan az uj generáció a maga uj életét késziti. Ezek közül való a nótás diák, Kóródi Ferenc is, aki meglepetésképpen, komoly tanulmányai mellett kiadatja saját szerzeményű dalait. Majd: Határozott és szép tehetség nyilatkozik meg bennük. Melegszívű fiú, akinek lelke ritmusából és harmóniájából születnek a magyar nóták. És mindezen művészet fölött, sokkal szebb az a melegség, amellyel legelső nótái fölé oda irja: „Szeretettel édesanyámnak . ..“ És igy jönnek sorjában az emlékek. Egy balom kivágott újságcikk, kották, levelek . . . Fehér, leánykezek simogatják végig mindannyit s rendezik évszám szerint .. EREDMÉNYEK 1931 május. A Marosvásárhelyen megtartott Magyar Dalosszövetség ifjúsági dalosver* senyén első dijat n\rr. 1932- ben, az Országos Magyar Párt szatmári tagozata által kiirt nótapúlyázaton, szintén első dijat kap. Nem tudja az ember, hogy mit hoz a holnap. Csak a két szeméből a könnyei folynak. Mintha a világon minden nekem fájna, Mintha minden bánat csuk én nekem járna Nem kell semmi! Kincs, gazdagság, pompa, Csuk a bor, a cigány, csak egy asszony csókja. Csak a halkan síró. drága magyar nóta . . 1933- ben. Bodán Margit, a kiváló magyar énekesnő, sürgeti a fiatal székely zeneszerzőt, küldje a nótákat, hiszen alig várja. liOgy az ° I >)X) bau nótáit ih ém-kellirsM* a rádióban, a budapesti magyar iiótupúlya/.aImi oklevelet szerez. 1931) bau Balázs Árpád, a dalköltők élő fejedelme, Kóródi I éri é más négy erdélyi ,/ei/ii zerzeményeit kéri, a rádióban megtartandó erdélyi uútaest műsorába. Az Erdélyi Daiirodalmi Társa ág kolozsvári központtal történt megalakulása óta, újabb és újabb alkalmak nyílnak Nótás Ferke ,, ./érc, hogy szive szerint dolgozhasson. \ gycrgyósz.i-ntmiklósi nótáéi len egyszerre hódit ja meg a közönséget nótáival, kellemes, lii bi/.i lgö hangjával. S mikor hegedűjével a ..banda*’ élére áll. szűnni nem akaró tapsot kúp előlegül... Eg. későbbi dátummal ő rendezi meg a kédivásárhelyi, majd a sepsiszentgyörgyi uó* lae-téket. Itt. ezeken a nótás éjjeleken hullott szivére a szerelem lángja, hogy költészete ujult erővel szárnyaljon s lelki beállítottsága szerint szülessenek majd a vig vagy busán szóló, bíró magyar nóták . . . Legutóbb Tamás Gáspár, a neves székely jró és ujságiróvul együtt gyűjtötték a három- széki népzenét. Csiby Lajos. Féradh&iaüan tevékenységet fejt ki a magyar parlamenti csoport A képviselők és szenátorok állandóan látogatják a minisztériumokat a magyarságot érdeklő ügyekben. — Élér.h részt vesznek a parlamenti életben BUCUREŞTI, március 19. (Saját tudósítónktól.) Előző számainkban beszámoltunk a magyar parlamenti csoport tevékenységéről. Többizben rámutattunk arra, hogy a magyarság törvényhozó testületi képviselői azonkívül. hogy élénk reszt vesznek a szenátus és a képviselőház munkájában, állandó érintkezést tartanak fenn mindazokkal a minisztériumokkal. amelyek hatásköre a magyarságot érdeklő általános problémákra kiterjed. Ennek a lankadatlan munkának köszönhető, hogy eddig is számos olyan nagy horderejű kérdés nyert elintézést, amelyeknek az össz- mugyarság életviszonyaira máris érezhető a kihatása. A parlament jelen ülésszakának megnyitása óla, amint rövid távirati jelentések alapján közöltük, dr. Szász Pál szenátornak a bevonultak segélyezésével kapcsolatban elhangzóit felszólalása után a felirati vita keretében dr. Gyárfás Elemér szenátor tartott általános érdeklődést keltő beszédet. A kép- \ iselőházban Kovács Károly képviselő Iáit fel a felirati vitában. szóFényes ünnepség keretében nyitották meg a llomán-|u§oszIáv Kereskedelmi Kamarái BUCUREŞTI, március 19. (Rador.) A Román—Jugoszláv Kereskedelmi Kamarát nagy ünnepélyesség keretében nyitották meg vasárnap Belgrádban. A megnyitó ünnepségen ! Kerekoviei ezredes, Péter király képviselője, továbbá Jon Christ», román külkereskedelmi miniszter, Ţintar Markoviéi, jugoszláv külügyminiszter, Cădere belgrádi román nagykövet, a román és jugoszláv kereskedelmi és ipari élet vezetői is jelen voltak. Az alakuló közgyűlés alkalmából hódoló táviratot küldtek őfelsége II. Károly királynak, Őfelsége Péter jugoszláv királynak és Pál jugoszláv régeusbercegnek. Tatarescu és Svetkovici miniszterelnököket táviratban üdvözölték. Ezt követően Andres, jugoszláv kereskedelmi és iparügyi miniszter emelkedett szólásra Rámutatott a jelen pillanat fontosságára, midőn legnagyobb szükség van a két ország közti szorosabb kapcsolatra. Az uj intézmény — mondotta — lehetővé tette a gazdasági téren folyó tevékenység kölcsönös kiegészítését. Jón Christu miniszter szólásra emelkedve, • tiszteletére. mindenekelőtt rámutatott a két ország közötti forgalom terén az utóbbi években elért eredményre, majd igy folytatta: — Ez a Ke reskedelmi Kamara összetételénél fogva minden kétségen kivül igen nagy szolgálatot tesz majd annak az ügynek, melynek mindnyájan tisztelői vagyunk. Legjobb kívánságaimnak adok kifejezést most, midőn a Kamara megkezdi működését. Cădere belgrádi román nagykövet beszédében hangoztatta, hogy a Belgrádban és Bucureştii) mi működő Román—Jugoszláv Kereskedelmi Kamarák valódi szükségletét jelentik annak a politikai szövetségnek, mely a két szomszédos baráti államot egyesiti és megfelelnek azoknak a szempontoknak, ame Iveket oly sokszor hangoztattak a Balkán-államok értekezletén. Nagel, a Bucuresti-i Kereskedelmi Kamara elnöke, beszélt ezután Románia és Jugoszlávia dunavölgyi küldetéséről. Délben Cădere nagykövet ebédet adfttt Christu miniszter és a romániai vendégek A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadserégfelszerelés j pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzűgyigazgatósagnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejárain bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (29 százalékát) visszafizeti, mig a három vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. ( Hat hónap múlva az esedékes 20 sázalékos részlettel és a szelvény ősz- szegével adó űzethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatóí a névérték 70 százalékának megfelelő iombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. # Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. % Cluj (Kofozs) megye prefektusa MÁM OLE ENESCU ezredes. Mikor párbajokról hallok, mindig a régi \ i/.- és tü/.probák jutnak «-«zenitje, mint ame lyck a párviadallal egyenértékű ct-Jt »/.oigái- lak s azzal azonos eredményre vezettek. Mert, amint a tiiz. törvényénél fogva, a parázs nem kiinélhette meg a perzaeléstöl az ártatlant, vagy a viz nem cipelhette üre« hólyag gyanánt a hátán; azoriképen a tehetetlenségi erő sem irányíthatta a megtorló golyót a bűnös szivébe, vagy agyába. Akadtak ugyan bőven komoly gondolkozás» emberek akik bátran kikeltek az elégtételadásnak ez«-.» igazságtalan módja ellen, de a gyávaság vádjával ők sem tudtak megbirkózni. Két neves íróra hárult az a feladat, hogy a párbajok dzsungeljében uj utat vágjanak. Ezek az írók még a beteges divat árjával úsztak, mikor kiállottak egymással szerűbe, holott mesterségüknél és hivatásuknál fogva azt irányita- niok és helyes mederbe terelniük kellett volna. Ám félúton mégis csak kievickéltek a partra, mikor pisztollyal a kezükben kölcsönös nagylelkűséggel lemondottak a — lovéfc jogáról. Ezt a viselkedést ugyan testvérek között sem bélyegezhetjük bátorságnak, de abban igen is bátrak voltak, hogy a lerno- solygás kétes dicsőségét vállalták. — Nem tudjuk, hogy a haragos felek kibékültek-e, miután u legfrissebb keletű lovagiasság szabályának eleget tettek, de ettől eltekintve, reméljük, hogy ez a „happyend“ siettetni fogja a csődjét annak a jusztiemordnak, melynek párbaj a neve. % Talán nem érdemeljük meg a kődobálást, ha kissé idejétmúltnak tekintjük a Leman-tó melletti görögtüzes komédiát, mely a női jogokért való harc újra fellángolását jelenti be. Figyelmen kivül hagyva ugyanis azt az elvitázhatatlan tényt, hogy ma már a családi szentélyekben ők a hangadók, sőt akárhányszor kényurnők, — tudomásunk szerint a kenyérkereseti ágak útvesztőibe is szerencsésen behatoltak. A királyi trónusoktól a mosókonyhák párás levegőjéig minden vonalon ott találhatjuk őket. Női miniszter, nagykövet, ügyvéd, biró, pap, tanácstag, orvos már nem újdonság előttünk. Az apróbb hivatali tisztségek betöltői túlnyomóan hölgyekből telnek ki s az olcsó, kináikozó munkaerő vezérszavával még a félelmetes hirü kulikat i® \erik. Újabban a hősiesség, a lélekjelenlét, a vakmerőség példáit is ők sajátították ki maguknak. Tudományban ostromolják a férfiakat. kártyázásban túlszárnyalják, a mulatozásban megszégyenítik. Ma egy fiatal lánynak nagyobb szabadsága van, mint egy egyetemi diáknak. Ott vannak, ahol nekik kell csábítani s onnan sem hiányoznak, ahol nekik kell a fejüket elcsavartatniok. A világ pénzállományának kétharmada fölött ők rendelkeznek. Mekkora a pénz hatalma, hát még ha azt a hatalmat nő gyakorolja a sápadt aranyon és a szikrázó brilliánson keresztül! — Nem tagadhatjuk, hogy szórványosan még mindig fordul elő munkamező, melyet a nők máig sem tudtak meghódítani. A favágás, erdőirtás, zsákhordás, a bányász-aranyélet most is ismeretlen előttük, de az idő itt is jogokat fog majd juttatni nekik. — Ezek után tisztelettel kérdezzük: miben szenvednek hátrányt, miben vannak megröviditve? Mi 3z, amiért még barcolniok kell? Omikron. ! Hivatalból elrendelt csőd. Az aradi tör- j vényszék csődbírósága szokatlan körűiméI nyék között nyitotta meg a csődöt egy is- ! mert főtéri kereskedő ellen. Nemrégiben Klein Miksa, a Neumann-palotában lévő Lord uridivat üzlet tulajdonosa azzal a kéréssel fordult a bírósághoz, hogy az egy alkalommal már megadott moratóriumot bosszabitsa meg. Miután a kérelmező a hitelezők hozzájárulását nem tudta megszerezni, a bíróság szakértő kiküldését rendelte el, aki megállapította, hogy az elmúlt 6 hónap alatt a vagyonból 80 ezer lejt vételezett be a cég, azonban a passzivák csökkentésére semmit sem fordított. Ezenkivül a raktárállomány is csökkent. Kiderült az is, hogy a kimutatásban a be nem hajtott tételek között olyanok is szerepelnek, amelyeket a valóságban a cég már bevételezett. Amikor a Lord-cég tulajdonosa időközben látta, hogy a szakértői vélemény reá nézve kedvezőtlen lesz, a mór«* tórium iránti kérelmét visszavonta. A bíróság azonban ennek ellenére hivatalból vizsgálat alá vette az ügyet és elrendelte a csődeljárás megnyitását. Munkásokat keresnek. A nagyváradi munkáselhelyező hivatal (Avram Iancu-u. 3) keres elhelyezés céljából harminc modelaszta- lost, harminc gépöntőt, harminc rasöntőt, harminc heggesztőt és villanyszerelőt és harminc lakatost. — A dési állami munkaközvetítő hivatal azonnal el tud helyezni nagyszámú gépészt, műszerészt, gyári munkást, utóbbiak képesités nélküliek is lehetnek, lő —30 leje9 órabérek mellett. Megfelelés esetén az útiköltséget megtérítik.
