Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-17 / 63. szám

* 19 Hó mirelité 17* BX,L£M2äK ' rnmmm Bulgária megmarad a szigorú semlegesség politikája mellett SZÓFIA, március 16. (Rador.) A bulgár távirati iroda jelenti: A szohranja csütörtökön folytatta a felirati pA vitát. Kalkofl' volt külügyminiszter, a képvise- 'é'háfe külpolitikai bizottságának elnöke, szemlét tartott az utóbbi évek eseményei fe­lett éa kijelentette, bogy helyesli Bulgária köles és előrelátó politikáját. Énnek köszön­hető. hogy a háború borzalmai nem zavar­ják a bulgár nép tevékenységet- Felszólít mindenkit orra, hogy az uralkodó és a kor­mány által választott utat kövessek. Dukmegieff szélsőjobboldali képviselő el­ítélte a nagyhatalmak imperialista politiká­ját, mely háborúra vezetett. Domercevski volt miniszter kijelentette, hogy helyesli a kormány békés semlegesség» politikáját s egyidejűleg annak szükségessé­gét hangoztatta, hogy Bulgária szomszédai­hoz közeledjék. leket vele nuyy de mennyivel jobban, ha a nyél is rajta Va Ami a késnek a nyél, az a jó kávénak a Franck-kávépótlék. A népkisebbségek képviselői szólallak lel a szeumims pénteki ülésén a felirati vitában Dr. Gyárfás Elemér szenátor nagy beszédben fejtette ki a magyarság álláspontját BUCUREŞTI. (Rador.) A szenátus pénteki ülésén megszavazta a behivottak családjainak segélyezéséről szóló javaslatot, majd a vá­laszfelirat vitája következett. A munkásság nevében Bragireanu szenátor beszélt és rámutatott a munkásosztály érde­kében hozott miniszteri intézkedésekre. Kéri a kisfizetcsüek adózási rendszerének felül­vizsgálását, Toncoff, a bulgár kisebbség képviselője >a válaszfeliratnak külpolitikai részéhez és az ország megszilárdításának érdekében hozott intézkedésekhez szólt hozzá és rámutatott ar­ra, hogy a bulgár kisebbség törekvései azono­sak a román nép törekvéseivel. érintkezésen alapuló munkamódszert láthat­juk és óhajtásunk, hogy ez a módszer a jö­vőre is megmaradjon. Biztosítjuk a kormányt, a tisztelt szenátust és a román közvéleményt, hogy álláspontunk tekintetbevétele nemcsak a magyar kisebb­ség lelki kiengesztelését, hanem az ország magasabbrendü érdekeit is elő fogja segíteni (taps). A LENGYELEK KÉPVISELŐJÉNEK FELSZÓLALÁSA DR, GYÁRFÁS ELEMÉR BESZÉDE Ezután Gyárfás Elemér dr, emelkedik szó­lásra és a következőket mondja: Á jelenlegi törvényhozás második üléssza­kának kezdetén mindjárt szükségesnek tart­juk kijelenteni, hogy mi, a magyar nép képviselői ezúttal is meg­győződésünknek megfelelően, őszintén óhajtjuk az együttműködést azoknak a fel­adatoknak megvalósítására, amelyeket Őfelsége trónbeszédébeu a jelenlegi tör­vényhozás feladatává tűzött ki. Ez a lojális együttműködés ugyanakkor sa­ját népünkkel szemben való kötelesség is, mivel minden törvény a mi népünk életére is befolyással van. Ezt a feladatot azonban csak úgy végezhetjük el. ha őszintén és világosan rámutatunk népünk kívánságaira, érdekeire és érzéseire. Nagy hiba volna a feladatunk elől való kitérés és az volna, ha elrejtenénk ezeket, vagy nem hívnánk fel a kormány fi­gyelmét ezekre, mivel az állam létkérdéseit csak úgy lehet megoldani, ha e kérdések minden részletükben és minden oldalról meg­világítva álinak a törvényhozók előtt. Mindig hangsúlyoztuk és most is leszögez- ziik, hogy nem akarjuk kisebbségi szempont­jainkat kiélesiteni, hanem ellenkezőleg, olyan helyzet megteremtésén dolgozunk, amelyben nem lesz szükség a kisebbségi érdekeink vé­delméért és elismeréséért való harcra, hanem minden erőnket latba vethetjük az általános érdekek megoldására, amelyek népünket egy­aránt érintik. Népünk sorsa ugyanis a román nép sorsához szorosan és oldhatatlanul hozzá van kötve. Ezek a szempontok vezettek ben­nünket akkor, amikor eleget téve az elhunyt Armand Calinescu miniszterelnök meghívásá­nak, amikor bejelentettük egységes belépé­sünket a Nemzeti Újjászületés Frontjába és ezzel egyidejűleg az akkori legégetőbb kérdé­seinket és kívánalmainkat olyan mérsékelten fejtettük ki, hogy- azt Calinescu miniszterel­nök is hangsúlyozta, mikor biztosított ben­nünket arról, hogy kívánságaink kielégítést nyernek. És tényleg, aránylag rövid kormány- zása alatt ezeknek egy részét valóban meg le oldotta, más, igen jelentős részének meg­oldását pedig — eeek közé tartozott a helyi közigazgatásban és a Nemseti Újjászületés Frontjának szervezeteiben való részvételünk — részletesen előkészitette. Hinni akarjuk, hogy az elhunyt miniszter, elnök kormányzásának szelleme a jövőben is érvényesülni fog. A magyar kisebbség képviselői annak az óhajuknak adnak kifejezést, hogy Őfelsége múlt évi trónbeszédében a kormány részére adott utasításainak az azóta fölmerült fontos kérdések kielégítő megoldásában is útmutató szerepük lesz a jövőben és a kormány segít­ségünkre lesz abban, hogy jóakarat« és meg­értő légkör alakuljon ki kérdéseink megoldá­sára, hogy a jövőben uj nehézségek keletke­zését el lehessen kerülni. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a ki­sebbségi minisztériumban a kérdések tanul­mányozásában való eimerülést és a közvetlen Titus Czerkovsky a lengyel népkisebbség nevében mély háláját és ragaszkodását fejezi ki őfelségének a lengyel kisebbség nevében, majd a hadsereget élteti, amelynek felszerelé­séért semmi áldozattól sem szabad vissza­riadni. „Mi, romániai lengyelek — folytatta be- ! szódét Czerkovsky — számbelileg jelenték- I télén népcsoportot alkotunk, azonban ugyan­akkor a nagy lengyel nemzet kiegészítő ré­szét képezzük, amelynek hazája ma az évszá­Kolozsvári his notesz VIRAGVASÁRNAP ... zados nemzetközi konfliktusok központjába került és a lakosság a legborzasztóbb üldö­zésnek van kitéve. A lengyel menekültek be­fogadásakor Románia ismert és közmondásos vendégszeretetével tűnt ki. A szónok felolvassa lorga professzor no­vember 30-i nyilatkozatát a lengyel tragédiá­val kapcsolatosan é® rámutat arra, hogy kö­telességének érzi megköszönni lorga történel­mi értékű szavait. „Mennyi köszönettel és há­lával tartozunk ennek a nemes népnek, amely annyi szeretettel és jóakarattal fogadott ben­nünket akkor, amikor népünk millióinak életlehetőségei semmisültek meg saját hazá­jában. Le kell szögeznünk, hogy a romániai len­gyel kisebbség törheteticnül áll a román nép mellett és minden körülmény között kész a román ügy- védelmére“. Czerkovsky megjegyezte, hogy ő Európá­ban az egyetlen lengyel nemzetiségű aktiv par­lamenti képviselő. Az osztáiysorsjáték március 15-i húzásán a kővetkező nagy nyeremények voltak a DACIA SZERENCSÉS KOLEKTURÁBAN. Lei 400.000 No. 35.591 maica Bucureşti Lei 100.000 No. 26.481 matca Brăila Lei 100.000 No. 127.802 anexa Bucureşti Lei 100.000 No. 137.151 anexa Cluj Azonkívül sok kisebb nyeremény kerül szétosztásra az egész ország területén. Főelámsitő: DACIA-ECQNOMIA CIlii. Pl AT A UM 21 Egyike a legszebben csengd szavaknak. Va­lamikor diákkorunkban örömtől sugárzó arccal suttogtuk ezt a szép, összetett szót■ Boldog mosollyal suttogtuk: Virágvasár­napi Ez jelentette minden évben a hús­véti vakáció kezdetét. A napsugaras ta­vaszt. A kertek, a fák virágbaszökkenését. Azután megtanultuk azt is hittanórákon, hogy virág és pálmaágakkal borítva, ezen a napon vonult be Krisztus Jeruzsálembe. És ettől kezdve valami csöndes áhítattal csengett a szó, mert akkor már tudtuk, hogy megkezdődött a szenvedés hete. És azóta is hányszor bor ongtunk el ennek a szépséges összetett szónak a hallatán, amely; — bárhová is vetett a sors az idők folya­mán, mindenütt eszünkbe juttatta a pál­maszentelést az otthoni templomban, fel­idézte újból és újból a husvétvárást és va­lami enyhe nosztalgiával töltötte el a szi­vünket. Galíciában, összelőtt idegen temp­lomok romjaiánl is elsuttogtuk ezt a szót, ahol már nem volt pálmaszentelés, ahol már nem zengett fel a harang! És a lö­vészárkokban és a föld alatt, a viszonyla­gosan biztonságot nyújtó fedezékekben sem felejtettük el kimondani, amikor a naptár már jelezte közeledtél: Virágvasárnap! De mennyivel másképpen hangzót akkor ez a szó. A mosoly elhalványult az arcunkon, fájdalmasra torzult s az egykori áhitat he­lyett remegés és borzongás költözött a szi­vünkbe. Mennyire megcsufolták ezt a szép­séges szót — erre gondoltunk és nem ju­tott eszünkbe már a régi húsvéti vakáció... ragyoghatott a tavaszi nap a kék égbolto­zaton, virágozhattak a kertek, a fák —- mit. láthattunk belőle? A gránát cs srapp- neleső mindezt elhomályosította előlünk. Csoda-e, ha egykedvűen és gépiesen mor­moltuk magunk elé: Virágvasárnap ... 11- rágvasámap ... És most újból itt van. Sze­retnénk ujjongva fogadni, örömtol sugár­zó arccal, áhítattal suttogni, boldogan ki­áltani a szót, elujsáaolni minden ember- testvérünknek, hogy megérkezett! De a hangunk rekedt, a tavaszt nem érezzük, a kerteket és mezőket hóvirágok és ibolyái: helyett még hóréteg borítja, télutói szél­viharok és áradások dúlnak, amerre né­zünk, mindenütt remegés és izgalom! És mégis... ha nehéz szívvel, ha keserűen, ha tengernyi szenvedéstől roskadozva is, de husvétváró igaz hangon elujságoljuh, a szivekbe írjuk be: Testvér — Virágvásár- nap van!... (g. a.) A képviselőhöz BUCUREŞTI, március 16. (Rador.) A kep- viselőház mai ülésén Istrate Micescu igazság­ügyminiszter jóváhagyás végett a képviselő­ház elé terjesztette a parlament megnyitásáig kibocsájtott törvényrendeleteket. Ghelmegeami belügyminiszter a képviselő- ház elé terjeszti a szenátus által ruár megsza­vazott törvénytervezetet a behivottak család­jainak felsegélyezéséről. Prof Mihaileanu in­dítványozza,, hogy a képviselőhöz előcsarno­kába helyezzék el Armand Calinescu mell­szobrát. A képviseiőház magáévá teszi a ja­vaslatot. Urzica a földműves-osztály nevében hozzászólt a trónbeszéd vitájához és intézke­déseket kér a földnélküli hegyvidéki lakos­ság érdekében. Rámutat arra, hogy a földmű­ves osztály örömmel fogadja a Nemzeti Újjászületés Frontjának rendszerét. Urzica a válaszfelirat mellett szavaz. Rizescu Branesti kereskedelmi és ipari képviselő rámutat az ipar és kereskedelemnek a nemzetgazdaságban való jelentőségére és néhány megjegyzést tesz az ország külkeres­kedelmére vonatkozólag. Filipescu az iparos osztály nevében beszél és ennek a társadalmi rétegnek szükségle­teit fejtegeti. A beszéd még tart. A felirati vitában egyébként a magyar parlamenti csoport részéről Kovács Károly, képviselő iratkozott fel felszólalásra. LÉLEK ÉS KÉNYÉR BENES ÚJABB RÁDIÓBESZÉDET TARTOTT LONDONBAN Illyés Gy. legújabb könyve kve 185 lej, Magyarok (1 kötet) kve 228 lej, Rend a ro­mokban kve 139 lej, Jékely: Uj ezredév (versek) 99 lej, Misnei: Matyóföldi mese 79 lej Lepagenál Kvár. Postán utánvéttel. Kér­jen jegyzéket. a REVRHLSIRE 30RIST REffi sRésuLT msen Dacára a nyersanyagok tetemes drágu­lásának,a NEVRALGINE JURIST antineuralgikumot továbbra is a régi ík árban árusítják. I Ezzel a jelentős áldozattal lehetővé akar­juk tenni, hogy a nagyközönség a leg­olcsóbb árért a legjobb fájdalomcsilla- pitószert vásárolhassa. LONDON, március 16. (Rador.) Eduard Benes, a csehszlovák köztársaság volt elnöke, csütörtökön este rádión át kiáltványban for­dult a cseh néphez. Az egész pártatlan világ — mondotta Benes — úgy tekinti március 15-ét, hogy ezen a napon a nemzeti szocia­lista Németország saját maga felett mondott ítéletet. Az a fájdalmas áldozat, melveţ a nyugati hatalmak Münchenben köriek Cseh­szlovákiától, utolsó próbálkozást jelentett annak megállapítására: vájjon lehetséges még az együttműködés Németországgá!. Ma álta­lában elismerik, hogy hala áldozatainknak és mai szenvedéseinknek, Europa cgv égés' évet nyert és felkészülhetett a Németország­gal való elkerülhetetlen harcra. Ezért Európa és az egész vjiág kötelességének tartja. l;og\ segítsen bennünket mai helyzetünk megszün­tetésében. Nincs már sok addig a napig, mi­kor Prágában szövetségeseinkkel együtt ismét felvonjuk zászlónkat és visszanyerjük sza­badságunkat. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom