Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-15 / 61. szám

î 9 4 O m ä r c î u s J 3. ELLENZÉK / is-kupa A testgyaikoríaf eleven birodalmának î tó megvan a maga külön politiikája és | diplomáciája, mint ahogy megvan sa~ latos alkotmánya és büntető joga. Kü* " lön érzék vagy belátás után döntik el, iíogy az országban mely testgyakorlati ágakat űzzék tüzetesebben, hol kell or szagos vagy helyi beavatkozást szeirez- ni, mily nemzetiségi arány szerint kell például a csapatokat kiállítani, micso­da névváltozásokat és szerződéseket kell engedni; nemzetközi megbeszélés sek, diplomáciai' tekintetek, gazdasági tényezők seítenkedései döntenek pél­dául az olimpiai játékok helyéről éis« a bennük való részvételekről. Néha test- gyakorlati háború dúl szomszédos or­szágokban és hosszú tárgyalások után esetleg békét kötnek. A testgyakoríó „államoknak“ saját; pontos alkot mád nyaik, törvényhozóik, biráik, bünteté­seik, szertartásaik vannak. Itt is feltá­mad a ,,világnéz!et“; olykor hangsú­lyozzák a nemzeti kizárólagosságot, még többször a nemzetközi testgya < korló szellem testvériségét és a népek békés együttműködését. Van ebben a világban testgyakoríó tudomány és mű­vészet: külön történelem, külön egész­ségtan és költemény, szobor, festmény, induló, stb. Min hogy korunk a lelki­ségre, főleg az erőre, akaratra, fegye« lemre, hősimádatra esküszik és ennek hatására mindinkább a tesígyakorlat nagy szolgálatába, sőt veszélyes túlzá­sába merül, a szellemiség rovására, a testgyakoriat birodalma s egyes álla­mai mindinkább kiterjednek és elhatal­masodnak. így az egyes tüneti meg* nyilvánulásaik természetesen mindig jelentősebbek lesznek. Ilyen tünemény volt most, az elmúlt napokban három dunavölgyi szomszéd labdarugószövetségeinek találkozója, vezetőik révén meg kellett beszélniük a középeurípai kupamérkőzések sorsát. Mert ezt az ártatlan dolgot is köriil- ityaidossa földrészünk nagy válsága. Középeurópa egy része háborús hely­zetben, más része szigorú semlegesség állapotában van. Bár mind a két fél békés jóindulattal viseltetik a másik iránt, mégis vannak feszélyező, így meggondolkozliató körülmények. A há=< borús területen csapatok még nem fisz« fázták eléggé uj helyzetüket, ha Közép­európa valamennyi országa mégis talál­koznék egymással, akár egy ártatlan kupamérkőzés alkalmából, a kelleténél szorosabb és rejtett összemüködést köd vetkeztetne a sanda gyanú, mint egye* sek idegesebb időpontokban hajlandók erre a balkáni szövetségesek testgya­korló találkozói miatt. Aztán a talál­kozónak több műszaki és egyéb gya­korlata akadálya keletkezett újabban. \ iszont mégis áidozni keli egy kiseb* bitéit Középeurópa, főleg a dunavölgyi eszme érdekében. Ezért a három szom­szédos agrárállam, amelyet a semle­gesség közös bölcseleté most rnár a sors parancsára is összeköt, semmiféle belpolitikai s diplomáciai zavart nem okozhat, ha nagy középeurópai „nagy­kupa“ mérkőzés helyett „kis*kupa“ mérkőzést fog lebonyolítani. Testgya­korló, de lelki érdekből is, melyre égető szükség van. Szóval kitűnő megoldás történt. Dicsérik is mindenfelé, test­gyakorlók és politikusok egyaránt. Mi pedig tárgyilagos szemlélők megállapít­hatjuk, hogy ime, a történelem a test­gyakorlat kérdéseibe is beleavatkozik. Sikerre vezettek a buza konzerválására i'ányuló kísérletek. Rómából jelentik: Ven- relíiben sikerre vezettek a buza konzerválá­sára és élősdieinek elpusztítására vonatkozó ki-:éilelek. A búzát „infravörös sugaraknak“ vetik alá, mely elpusztítja a parazitákat. Március 19-én országos vásár lesz Satu- Marén. Március 19-én József-napi országos iílatvásár, másnap kirakóvásár lesz Szatmá- ron, Megtalálták az eltűnt japán repülőgép ron­csait. Tokióból jelentik: Formosa-szigeten egv japán repülőgép roncsait találták meg. A, repülőgép mult hét csütörtökön tüut el hat utasával és teljes személyzetével. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. ^ w ^ üssaJlíivíil éfílciícs &ijl£S4ä«ss a színes fén’ylccpczési'ől! „Képei*: «R áerméiíeí szikes fó£í$dférvilá<gából­Több, mint 100 színes Leica fénykép * kerül nagyszerű vetítésben bemuta­tásra pénteken, 1940. március 15-én este 9 órakor a római katolikus főgim­názium termében, Strada Cogälniceanu No. 2. Beszél; WALTER BENSER, a vvetzlari Leitz Müvektől.-- Belépés dijíalan! BUCURESTI-I MAGYAR KÖZÉLET H!a-sjy$z«a!#íisu műkedvelő sulüi- előadássorozafot szervez @ Hagyai1 l^épiíiízesség üucores<i«5 tagozata Az első előadási hasvéfra iüzlék kh — Színre kerülnek: az „Obsitos“ és „Gül Riba“ című operettek, „Amit az erdő mesélje, dalos népszínmű és az „Aranyhakas“c. zenés vígjáték BUCUREŞTI, március 14. (Saját tudósítónktól.) Mint a Magyar Nép­közösség bukaresti tagozatának alakuló köz- g; ülésén elhangzott ideiglenes vezetőségi je­lentésből már megtudták az olvasók, a Ma­gyar Népközösség központi irodája lekiildte Bakai estbe Sarkadi Gusztáv nyugalmazott színigazgatót, hogy itt a magyar színi kul­túra ápolása érdekében komoly műkedvelő- gárdát toborozzon, tanítson be és nivós elő- adássoiozatot szervezzen. Sarkadi Gusztáv 30 éves színházi múlt­jából ismert művészetével, hozzáértésével, szakértelmével és fáradhatatlan munkával rövid pár hét alatt elérte, hogy husvétra már a közönség elé is léphet gárdájával. Az együttes folyó hó 23-án, szombaton este 9 ólakor és 24-én, vasárnap délután 6 órakor és este 9 órakor tartja meg a Roxy-szinház termében (Strada Lipscani 53. szám alatt) első műkedvelő előadását. Ez alkalommal Kalmár és Bakonyi remek operettje, „Az ob­sitos“ kerül szinre. A szereplők a bukaresti műkedvelők legjobbjaiból lettek összeválogat­va és a legnagyobb igyekezettel, kedvvel és lelkesedéssel végzik munkájukat. Az operett a szerzők egyik legszebb mü­ve, melyben a gyönyörű zene mellett a da­rab lélekkel és szívvel telitett meséje mellett sok a humoros jelenet is. A színdarab érde­kes és változatos jelenetei, valamint kellemes zenéje minden igényt kielégít. Az előadás iránt igen nagy az érdeklődés és igy mind a három előadás zsúfolt nézőtér előtt fog le f olyni. Az előadás tiszta jövedelmét a bucureştii tagozat kitűzött céljainak megvalósítására fordítja. A műkedvelő gárda legközelebb Géczy Ist­ván „Amit az erdő mesél“ dalos népszínmű­vét fogja előadni. Előkészületben van „Giil Baba“ operett, „Aranykakas“ zenés vígjáték, stb. Sir Jóim Simon angol pénzügyminiszter cs nemzetközi helyzetről mondóit beszédet LONDON, március 14. (Rador.) Sir John Simon angol pénz­ügyminiszter a nemzeti liberális párt­klubban nagy beszédet mondott a nem* zeíközi helyzetről. Az északeurópai eseményekre kitér­ve, dicsői!elte Finnországot és a hall­gatóságnak bejelentette, hogy Cham­berlain a finn kérdésben közelebbről nyilatkozatot fog tenni. Az angol pénzügyminiszter ezután az Ausztria, Csehszlovákia és Lengyel* ország ellen intézett sorozatos német támadásokra tért ki. „Az egész ország egyhangúlag helyesli elhatározásunkat és meg kell jegyezni, hogy 1914 Nagy­britanniájával szemben ma nagyon jól tudjuk, hogy mit jelent a modern há­ború. Ez sem dicsekvést, sem túlságos önbizalmat nem jelent, csak szilárd el­határozást. Az angol és francia szabad demokráciák együttműködése a világ va­lamennyi népére mély benyomást gya­korolt, ahol csak a népnek joga van a tájékozódáshoz. Tudniillik a német bi­rodalomban Göbbels zsenije és ravasz- kodása érvényesül. Amíg a nemzeti szocialisták szabad cselekvési joguk birtokában vannak, senkinek a szabad-* sága sem lesz biztonságban. Amíg a nemzeti szocialista uralmat teljesen meg nem döntik, Európában nem lesz jövője a szabadságszeretö embereknek. Elkészült a kincstári követelések kiegyenlítéséről és az állam tartozásainak kifizetéséről szóló törvénytervezet CLUJ (KOLOZSVÁR) , március 14. Az uj állami költségvetés kapcsán beter­jesztett pénzügyi javaslatok között szerepel az a nagyjelentőségű törvénytervezet, mely az állami tartozások kifizetését és a kincs­tári követelések kiegyenlitésének módját szabályozza. A törvény első szakasza megál­lapítja, hogy az 1934—35. költségvetési évet megelőző időről az állammal szemben fenn­álló és 1940 március 51-ig ki nem egyen­lített követeléseket a kincstár 1935. évi 5 százalékkal kamatozó belső kölcsönkötvé- nyekkel fizeti ki. Az ilyen követelések en­gedményezhetők és az álulammal szemben ugyanazon költségvetési évről fennálló tarto­zásokba beszámíthatók. Jelen intézkedés külföldi követelésekre nem vonatkozik, mert ezeket készpénzzel, vagy beszámítás ut­ján leli kiegyenlíteni. Ami az állammal szemben 1934—35, 1938—39 időközben szerzett követeléseket illeti, ezek 1940—41. költségvetési év fo­lyamán készpénzzel nyernek kiegyenlitést. Az adó- és takszatöbbletet beszámítás ut­ján is ki lebet egyenlíteni. MAGÁNTARTOZÁSOK KIEGYEN­LÍTÉSE Az állammal és bármi más közpénztárral szemben 1940 április elseje előtti idő­ből fennálló magántartozásokat következő­képpen lehet kiegyenlíteni: Az 1934 április 1. előtti időkből fennálló tartozások 1940 szeptember 30-ig 10 száza­lékban készpénzzel, 20 százalékban 1935. évi 3 százalékos kötvénnyel egyenlitbetők ki. A fennmaradó 70 százalék, valamint a kama­tok és törvényes hozzáadások elengedtetnek. Azok, akik ezt a tartozást 1940 szeptem­ber 30. után — 1941 március 31-ig akarják kiegyenlíteni: — 15 százalékot készpénzben es 25 százalékot 1935. évi 3 százalékos állam­papírral fizetnek. A fennmaradó 60 száza­lék, kamatok s hozzáirások elengedtetnek. KÖLCSÖNKÖTVÉNYEK ÉS ADÓ- BONOK ELFOGADÁSA Az 1935. évi 3 százalékos belső külcsön- kötvények teljes névértékben fogadtatnak cl, a még le nem járt szelvények azonban csato­landók. Az adóbonokat szintén teljes névér­tékben fogadják el kamattérités nélkül. 1934 ÁPRILIS 1. UTÁNI MAGÁN­TARTOZÁSOK KIEGYENLÍTÉSE ‘ Az 1934 április 1.—1940 április 1. közötti időről fennálló magántartozásokat készpénz­zel és beszámítással lehet kiegyenlíteni. A pénzügyminisztérium kérelemre eltörölheti, vagy leszállíthatja a kamatokat és törvényes hozzáirásokat. KIHÁGÁSOK A kihágási eljárások során megállapított takszák és adók az egyszerű adók előbb jel­zett kedvezményeiben részesülnek. A tak- szát és adót meghaladó összegek birságnak: tekintetnek. BÍRSÁGOK Az 1934 április 1. előtt elkövetett kihágá­sok miatt kirótt bírságokat 1940 szeptember 30-ig 2 százalékban készpénzzel, vagy 5 szá­zalékban 1935. évi 3 százalékos kötvények­kel lehet kiegyenlíteni. 1940 szeptember 30—1941 március 31. között ezek a tartozá­sok 3 százalékban készpénzzel, vagy 7 száza­lékban a jelzett kötvénnyel egyenlithetök ki. A tartozások többi részét elengedik. Az 1934 április 1—1939 március 31. kö­zötti időből származó birságok 1934—35 1939—40. költségvetési évekről származó és a kincstárral szemben fennálló követelések heszámitásáva! is kiegyenlíthetők akkor is, ha engedményezésről van szó. Az 1934. március 31-ig kirótt vám, mono­pol, szeszesital és fogyasztási illetékbirságok 5 százalékban készpénzben és 20 százalékban 1935. évi adóbonnal, vagy 1935. évi 3 szá­zalékon kötvénnyel egyenlithetök ki. A sa­ját te rméstfeldolgozó, úgynevezett paraszt-, pálinkafőző üstök használata miatt kirótt bírságokat és általában a földműveseket, gyümölcstermelőket, szőlőtermelőket terhelő bírságokat a jelen fejezetben irt kedvez­ménnyel lehet kiegyenlíteni. i AGRARREFORM SORÁN KIOSZTOTT FÖLDEK ÁRA Az agrárreform során, vagy később, 1934 március 31-ig nyert földek, házhelyek árát teljes összegében kisajátitási kötvénnyel le­het kiegyenlíteni. A kötvényeket teljes névértékűkben fogad­ják el, ha a még le nem járt szelvényeket csatolják. A kedvezményt a később házhely­hez juttatott városi lakosok Í3 élvezik. A községi legelők és erdők 1937 március Sí ig esedékes részletei szintén kisajátitási kötvényekkel egyenlithetök ki. Erre a célra a községek az esetleg birtokukban levő 1935. évi 3 százalékos kötvényeket is felhasznál­hatják. amennyiben az államtól kapták azo­kat. Az állampapírokat teljes névértékben fogadja el a kincstár. ADÓBONOK FORGALMA Az adóbouok az értéktőzsdén szabadon ér­tékesíthetők, az adásvétel adómentes. Közin­tézmények teljes névértékben fogadják el az adóbonokat biztosíték céljára. Az adóbonok után járó kamat adómentes. A jegybanknál az adóbonok is elzálogo­síthatok és a jegybank által követelt máso­dik \áltóaláiró hiányának pótlására is fel- használhatók. KIVÉTELEK A bűnügyekben kirótt bírságokra, a zaha- rinbirságokra, a háború előttről fennálló és ki nem egyenlített tartozásokra, az egyezmé­nyek által leszállított tartozásokra, az álla­mi erdők kezelése és őrzése körül felmerült kincstári tartozásokra, a sikkasztásokra, hiá­ny okra s a polgári, vagy kereskedelmi jelle­gű jelzáloggal, vagy más kedvezménnyel biz­tosított kiucstári követelésekre jelen törvény kedvezményei nem vonatkoznak. Azok, akik valamely hiányért, sikkasztásért a tettessel egyetemleges felelősséggel tartoznak, fizetési kedvezményben részesülnek. Árverés esetén a biróság a kincstár ré­szére csupán a jelen törvényben megjelölt hányadot sorozza. Jelen törvény intézkedé­sei 1940 április 1-én lépnek életbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom