Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-15 / 61. szám

1940 március iS. ELLENZÉK *5 V Ffint Lajost, az ősz evangélikus egyházfőt ünnepelte Arad protestáns magyarsága „El nem múló hálával kell gondolnunk gróf Bán ffy Miklósra, a Népközösség elnökére“ — mondotta az üdvözlő beszédekre adott válaszában az ősz püspök Az egyházfő köszöneté a Magyai? Népközösségnek ARAD, március 14. Az aradi ágostai hitvallású evangélikus egyháznak meleg és szeretetteljes ünnepe volt abból az alkalomból, hogy az uj tör­vény elismerte az evangélikus szuperinten- denciát és ezzel együtt a szuperinteudáust is. Frint. Lajost, az evangélikusok ősz püspö­két ez alkalomból a hívek nagy tömege kereste fel, hogy ragaszkodását és nagyra­becsülését fejezze ki. A többi protestáns hitfelekezetek is részt kértek az evangélikus egyház öröméből és igy a vasárnap megtartott ünnepség a pro­testantizmus nagy ünnepévé szélesedett ki. Az ünnepség templomi istentisztelettel kezdődött, amikor is teljes számban megje­lent a presbitérium az evangélikus templom­ban. Dénes Béla lelkész a szószékről meg­emlékezett az ágostai hitvallású evangélikus egyház nagy eseményéről, a szuperintendencia törvényes elismeréséről. Istentisztelet után a presbitérium tagjai dr. Palágyi Jenő, az aradi Magyar Népközös­ség elnökének, az evangélikus egynázközség másodfelügyelőjének vezetésével felkeresték lakásán dr. Frint Lajos püspököt, aki már hónapok óta nagybetegen fekszik. Az evan­gélikus Nőegylet, valamint a református és unitárius egyházak küldöttsége is csatlako­zott az evangélikus presbitériumhoz, amely az ősz püspököt ment felköszönteni. Elsőnek dr. Palágyi Jenő, az aradi Magyar Népközös­ség elnöke köszöntötte a püspököt és a kö­vetkezőket mondotta: DR. PALÁGYI JENŐ BESZÉDE — Méltóságos püspök ur! Az ősi latin köz­mondás szerint a csepp kivájja a követ, nem erővel, hanem eséssel — kezdte a másodfel- ügyelo. — Ez a közmondás a kitartást cé­lozza és ez alkalmazható a mi sikerünkre is. Az a tény, hogy törvényesen elismerték leg­főbb egyházi hatóságunkat, továbbá Drago­mir Silviu kisebbségi miniszter távirata, mely a kedvező hirt tudtul adta, . fényes bizonyítékai húsz esztendős, kitar­tó és soha nem csüggedő fáradozásunk eredményének. Mi, akik közelről láttuk ezt a két évtizedes küzdelmet, tudjuk, hogy püspök ur mennyit fáradozott és amikor a presbitérium itt tes­tületileg megjelenik, ezt azért teszi, hogy háláját és mélységes köszönetét fejezze ki. Adja az Isten, hogy a szuperintendencia ered­ményesen dolgozhassák az evangélikusokért és kérjük a Mindenhatót, hogy a püspök ur ţegészségesen még sokáig fejthesseu ki áldá- ísos tevékenységet ennek a most már törvé­nyesen elismert intézménynek az élén. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Nagy Imréné, az evangélikus Nőegylet el- nöknője, fejezte ki a Nőegylet jókívánságait és hangoztatta, hogy valamennyien azért imádkoznak, hogy Frint Lajos püspök sokáig vezesse még a szuperintenaenciát. A REFORMÁTUSOK ÜDVÖZLETE Tarnóczy Lajos református lelkész egyhá­zának üdvözlését hozta és a következő sza­vakat intézte a püspökhöz: — Főtiszteletü püspök ur! — mondotta. — Az ember bánatában és keserűségében rendszerint egyedül marad, de őröméhez társakat keres. így van az, hogy mi, refor­mátusok is eljöttünk ide, mert mint testvéregyháznak jól esik látnunk és ereznünk egy jogos és méltányos kívánság beteljesülését. \ közelmúltban mi is részesei voltunk ha­sonlóan hosszú küzdelemnek, hiszen a mi püs­pökségünk elismerésére is sokáig kellett vár­nunk. Most, amikor Krisztus egyháza egy újabb bástyával erősödött, mi, reformátusok, i-ten végtelen kegyelmét kérjük Főtisztele­tü püspök uwa, aki pátriárkái korban meg­érhette ezt a nagy örömet. Isten áldása kí­sérje további munkáját. Az aradi unitáriusok üdvözletét Jakab Géza újságíró tolmácsolta. Szívből jövő me­leg szavakban üdvözölte a szuperintendenst és elhozta a testvér unitárius egyház őszinte üdvözletét és tiszteletét. „EL NEM MÚLÓ HÁLÁVAL KELL GONDOLNUNK GRÓF BÁNFFY MIKLÓSRA. A NÉPKÖZÖSSÉG EL- NŐKÉRE“ — MONDOTTA VÁLA­SZÁBAN AZ ŐSZ PÜSPÖK A 90 esztendős Frint Lajos püspök mélyen meghatva, örömkönnyekkel a szemében fo­gadta a szeretetnek az aradi protestánsok ré* 1 széről való megnyilatkozását és azt a szeren- csekivánatot, amely Silviu Dragomir dr. ki­sebbségi miniszter és Vlad Alexandru tábor­nok, aradi polgármester részéről nyilvánult meg. A püspök betegágyában párnákkal alá­támasztva, kissé felemelkedett és a betegágy köré gyűltek előtt halkan, de lelkes hangon mondta el válaszát. Az ősz püspök az alábbi megható beszédet mondotta: J — Kedves testvéreim! Bocsássatok meg j nekem, hogy itt, az ágyban hallgatom végig jókívánságaitokat és hogy innen is köszönöm ; meg azokat. Bevallom, sokat kellett fáradoz­nunk, iámig idáig eljutottunk és amig mun­kánkat siker koronázhatta, azonban nemcsak magam dolgoztam, hanem mások is mellém állottak, én talán csak eszköz voltam a gond- i viselés kezében. S Ha valakit elismerés illet, úgy ez elsősor- j ban Purgly László egyházkerületi főfel- ; ügyelőt illetheti, i aki valóban lelkiismeretesen és buzgón járta ; a minisztériumokat és készítette egymásután az emlékiratokat, aki soha, egyetlen percig nem csüggedt és aki hitt abban, hogy az igaz- j hágnak győznie kell, mint ahogy győzött is. Azután jöttek az uj idők, jött az uj szellem, megalakult a Magyar Népközösség, a ma­gyar kisebbségnek ez az erős szervezete és most ez tette magáévá a mi kis gyülekeze­tünk ügyét. El nem múló hálával kell gon­dolnunk gróf Bánffv Miklósra, a Népközös­ség elnökére, dr. Szász Pál szenátorra cs dr. Miké Imrére, a Népközösség bucureştii főtitkárára, mert ők hathatósan támogat- tak bennünket és nagyreszt nekik köszön­hetjük, hogy sikerült az illetékes köröket jobb helátásra bírni. Az ODOL szájvíz eres, egy pár csepp, egy fél pohár vízben, elegendő a hará- sos szájöbiögefésnez. Az ODOL antí- szepiikus és az egészség védelmezője. Sajnálom, hogy Purgly László egyházkerületi főfelügyelő nem lehet itt körünkben, de be­tegen fekszik Budapesten és maga helyett le­vélben küldötte el szerencsekiváuatait. É*. nem mulaszthatom ek hogy mély hálámat fejezzem ki a kormány tag­jainak megértésükért és jóindulatukért, de különösen Dragomir Silviu kisebbségi mi­niszternek, aki hivatalba lépése óta mellénk állt és kívánságunkat megértette és át- érezte. — Köszönöm a presbitérium üdvözletét és mélyen meghatott'an fogadom a testvér pro­testáns egyházak szeretetének ilyen szép megnyilvánulását. Jól esik nekem öreg nap­jaimra. Aradi ember vagyok, apám is itt volt lelkész, 59 esztendeje élek ebben a városban és azalatt békességet, nyugalmat és egyetér­tést láttam a vallásfelekezetek között és lá­tom, hogy ez a szép testvériesség most is megvan. Köszönöm Istennek, hogy megenged­te még érnem ezt is és kérem, terjessze ki kegyét híveimre s mindazokra, akik velünk együtt örvendeznek a mi örömünkön. Végül az ősz egyházfő ismételten meleg köszönetének adott kife­jezést, hogy a Magyar Népközösség olyan értékes segítséggel támasztotta alá képvi­selete és parlamenti csoportja utján az egy­ház vezetőinek fáradozásait. Ezután a püspöki lakásban megvendégel­ték a küldöttségek tagjait és1 a megjelent vendégeket, majd a késő déli órákban véget ért az egyházfőnél tett tisztelgő látogatás. Őfelsége il. Károly király szép tóié!** Nagy elismeréssel irla lötök saltő as Uralkodó kezdeményezésétől ISZTAMBUL, március 14. (Rador.) A „Tan“ cimü török lap Aka Gunduz török képviselőnek „Öfel= sége IL Károly király szép tette“ — „Románia — a két ország közötti ba­rátság bizonyítására — „Rornenopa“ elnevezéssel mintafalut épit Törökőr** szag földrengés által sújtott vidékén“ cimü cikkét közli: Az Frzindjan vidé­két ért nagy csapás mélyen meghaj­totta a románokat, kiknek szivében a pusztulás határtalan fájdalmat keltett. Az együttérzésnek ezideig számos ta- nujelét adták s a legutóbbi k éz de mér nvezés bizonyára mély megelégedést kelt a török nép lelkében, őfelsége lí, Károly király ugyanis — aki dicsőség­gel és nagyszerűen vezeti népét és az | egész román nép érzését megtestesíti j — elhatározta, hogy román mintára falut építsenek, mely7 a földrengés ál­tal sújtott vidéken a két nép barátsá­gát jelképezze. A modern faint román stiíusban; román építőanyagból építik fel, mely célból Románia küldi az egész építőanyagot és építőmestereket, kik a terveket megvalósítják. A nagy7 és derék Károly király mesterei lelkesen és baráti érzelmektől áthalva építik fel a Rornenopa falut. Az erre vonatkozó törvénytervezetet jövő hét folyamán a román parlament elé terjesztik. Meg keli állapítanom — szögezi le Aka Gum» duz török képviselő — hogy több miint 40 éves publicisztikai múltam dacára sem tudom megfelelő színekkel leírni azokat az igazi baráti érzelmeket, me­lyek Törökországgal szemben el! (öltik a románságot. A „Tan“ cikke törökőr* szágí körökben és a török közvéle­ményben méiv hatást keltett. Ríbbentrop közvetítésére Olaszország és a szovjet rövidesen kereskedelmi sz kötnek RÁRÍS, március 14. (Rador.) Francia politikai körökben azt hiszik, hogy rövidesen kereskedel­mi szerződés jön létre Olaszország és a Szovjetunió között Ribbentrop német külügyminiszter római látogatásának eredményeképpen. Azt is tudni vélik, hogy Olaszország ismét elküldi nagy köveílét Moszkvába. RÓMA, március 14. (Rador.) A Rib bentrop és Mussolini által megkezdett megbeszélések folytatására a német és olasz gazdasági bizottság rendkívüli ülésre gyűlt össze, amelynek tárgyát a Németországból Olaszországba szállüi ti szén rakomány ok kérdése képezte, bizottság megállapítása szerint a irtásokat szárazföldi utón kell vég­rehajtani. Kedden Clodius, a német bi­zottság elnöke és Gianni ni, az olasz bi­zottság elnöke aláírták az egyezményt. Egy elmaradt emiékbeszéd __ J3i. Méhes Sámuel emlékezete. — Mindenki jogosan elvárhatta, hogy a Nem­zeti (Magyar) Kaszinó jubileumi közgyűlésén a szokásos emlékbeszéd is elhangzik. Ha nem is volt külön felvéve a tárgysorozatba, nyílt volna alkalom annak elmondására az indít­ványok során. Azonban a tisztujitás rendjén megnyilvá­nult pártoskodás olyan hangulatot teremtett, hogy az emlékbeszédre nem kerülhetett meg­felelő alkalom. Minthogy pedig a jubileum­mal szoros összefüggésben áll, utólag szóvá- teszem. 1837-ben Méhes Sámuel volt az ..Erdélyi Híradó“ cimü hetilap szerkesztője, melynek a melléklapja „Nemzeti Társalkodó“ név alatt jelent meg. Ebben az évben indult meg a legelső mozgalom egy magyar polgári Olva­sókör megalakítására Méhes Sámuel vezetése alatt, ki nemcsak hogy az alapszabályokat megszerkesztette, hanem az intézménynek nevet is adott lapjának a melléklete után. Amidőn tehát a Magyar Kaszinó fennállását méltatjuk, mindenekelőtt Méhes Sámuelről kell megemlékeznünk. Miután a „Társalkodó“' első elnöke és így a városi polgárság százéves kaszinói multjá nak kimagasló érdemes alakja volt Méhes Sá­muel, ennélfogva önként vetődik fel a kér­dés, hogy ki volt ez a derék férfiú, akire a jelen nemzedék csak hírből emlékezhetik. Méhes Sámuel bölcsészdoktor született Ko­lozsvárt 1785 január hó 30-án, atyja, Méhes György, szintén ref. tanár, fiát gondos neve­lésben részesítette. Középiskoláit befejezvén, Becsben orvostudományi előadásokat hallga­tott, majd később ezen tanulmányait félben szakítva, Ileidelbergába ment, hogy a ta­nári képesítést elnyerje. Innen hivták meg a kolozsvári ref. kollégium tanárának. Annak jeléül, hogy Méhesnek mekkora tekintélye volt, elég, ha megemlítjük, hogy az 1834. er­délyi országgyűlésen, mint Kolozsvár követe vett részt. Szerkesztője volt 16 éven át az „Erdélyi Híradó“ cimü hírlapnak, melynek a melléklapja a már fentemlitett ..Nemzeti Társalkodó“ nevet viselte. Innen nyerte az Olvasókör is a nevét, melynek élére válasz­totta meg a közbizalom az 1838 febr. 25-én tartott első rendes közgyűlésén. Egyébiránt Méhes Sámuelt irodalmi érdemeiért a Ma­gyar Tudós Társaság, az Akadémia előde, Budapesten már 1836-ban levelező tagjára választotta. Lapját egyes politikai és társa­dalmi reformeszmék közlönyévé tette. Füg­getlen állása, tekintélyes vagyoni állapota bátorította a közéleti szerepre. Egyébként higgadt, mérsékelt gondolkozá­sáért a kormány is. az arisztokrácia is kedvel­te őt s ezenkívül élvezte a polgárság, a nép, az ifjúság szeretetét, ami egy ellenzéki férfiú­nak különös érdeméül szolgált. Méhesnek egyik legfőbb érdeme az volt ezen a téren, hogy „Erdélyi Hiradó“-jával állandósította az erdélyi magyar hírlapirodalmat. Mint a könyvtárak alapos tanulmányozójának, a Társalkodó könyvtára is sokat köszönhetett az ő buzgalmának. íme ez a kiváló közéleti férfiú volt a városi polgárság immár száz­éves kaszinói életének az első vezéralakja, ■aki 1852 március 29-éu 67 éves korában fe­jezte be az éleiét. Körülbelül ezeket akartam elmondani, amidőn tiszteleti taggá történt megválasztá­somat egy pár hálás szóval viszonoztam. Azonban a lefolyt eszmecserék nem voltak alkalmasak az ünnepi hangulat visszaidézé- sére. Ezúttal mondok köszönetét mindazok­nak, akik engem, mint a Kaszinó történet­íróját. elismerésükkel megtiszteltek írásban és szóval egyaránt. Viszont köszönet illesse részemről dr. Rohonczy Lajosné úrasszony, továbbá dr. Scheitz Vilmos, dr. Tulogdy Já­nos, Orosz Endre. Valentiny Antal és kivált- képen Kelemen Lajos nyug. levéltáros szives közreműködését, akik részint becses áriatok­kal, részint egyéb útbaigazításokkal munká­mat megkönnyíteni szíveskedtek. Merza Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom