Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-02 / 25. szám

# J február 2 F L í E V 7 £ K 4c i -no fij3bn nemrt im»u swr- íánoisáára d reni »rsé» d Isieal-íczüsre Kitíelszeíi holomári iaüoso.iríi KOLOZSVÁR, februar L Ä rendőrség állauibíztonsági osztálya újabb közleményt adott ki, melyet Horvut Liüf ^Cendp rk vesz to r és Pop Leontin, az állambiz- íoasági ügyosztály főnöke írták alá. A köz­lemény szövege a következő: Tudomásukra hozzuk az alább felsorolt személyeknek, hogy az állampolgársági felülvizsgálat során visz- fezautasitották kérésüket és törölték őket az állampolgársági listából. A 169—1938. számú rendelettörvény alapján ezeket felszólítjuk, hogy 48 órán belül jelentkezzenek a kolozs­vári fendőrkvesztura állambiztonsági osztá­lyánál összes személyi okmányaikkal, bogy rendezzék helyzetüket a 40 i2—1938. számú rendelettörvény és a belügyminiszter 37.855 —.1938. számú utasítása érteimében. Jelent­kezni kell a következőknek: Liebermann Erzsébet tisztviselőnő, dr. Li­geti Oszkár orvos, özv. Liebermann Julianna háztartásbeli, Léb Jáuos nyugdíjas, Lévi Ilo­na háztartásbeli, Löwinger Jakab szabó, Löbli Mihály fogla’kozásnélküli, Löbli Áron könyvkötő. Lob Albert tisztviselő, Léb Jó­zsef tisztviselő, Lorki Bence foglaikozásuél- küh, Lob Bernát szabó. Lob Adolf foglalko- zásnélkiili, Löbli Mihály gyáros, Lövinger Lipót foglalkozásnélküií, Lonár Tibor tişzt- riselő, Löwinger Lázár kereskedő. Lob Móric kereskedő, Löbli Dániel fűszeres, László Vil­mos foglalkozásnélküli, László Sándor fog- Salkozásnélkiili, Lusztig Márton tisztviselő, Lusztig Jenő tisztviselő, Lusztig Erzsébet tisztviselőnő, Lusztig Erzsébet háztartásbeli, Ludmsnn Amália foglalkozásnélküli, Márk Jqzséf nyomdász, Márton Lalía tisztviselőnő, di. Mátyás Imre ügyvéd,' Markovics Ábrahám munkás, Malik Herman kereskedő, Marmor- stem Mihály talmudista, Marton Lajos szabó. Mandula Samu magánzó, Mayer Róza keres­kedő, Markovics Sándor kereskedő, Márk Mendel kereskedő, Markovics Szeréna tiszt­viselőnő, Mátyás Jenő tisztviselő. Malek Lá­zár tisztviselő, Mayer Berta tisztviselőnő. Márkus Dezső foglaikozásnélküli, Mandélbaum Izidor rabbi, özv. Marton M.-né háztartásbeli, 'Mérten Berku kereskedő, özv. Mayer Sze­réna háztartásbeli, Márk Márton szabó, /Márk Márton kereskedő, Márk József ellen- jői\ Meister Mózes foglaikozásnélküli, Man idei Adolf tisztviselő, Márkus Hermina ház­tartásbeli, Mandula Márton kereskedő. Man­dula Véronka háztartásbeli, özv. Mayer Íz a holla háztartásbeli, Markus Adolf kereskedő, ípz-v, .Mátyás Arma háztartásbeli, Mátyás An- ará'egyetemi hallgató, Mayer Samu kereske­dő, özv. Márton Jakabné foglalkozásnélküií, iMaruor Manó fciadóhivatafi tisztviselő, Mán­iáéi Lajos tőkepénzes, Maner Gyula cipész, Mandel Sándor szabó, Marksteíner Simon ipostás, Markovics Rachel kereskedő, dr, Mark Antal, Markovics Henrich festő, JMeis- ;ter -Náthán kereskedő, Mezei Géza keres­kedő, özv, Mezei Szerén tisztviselőnő. Me­zei Ernő tisztviselő, Meister Samu kereske­dő, Mendel Mihály kereskedő, Meliser Men- 'del fuvaros, Mendel Jolán háztartásbeli, özv. Mendel Simonné háztartásbeli, Mendel La­jos kereskedő, Mendel Josefa háztartásbeli, :özv. Mendel Záji háztartásbeli, Mendelovics Frida háztartásbeli, Medgyesi József tisztvi­selő, Mesing Johanna tisztviselőnő. Mesig ■ Eszter háztartásbeli, Mezei Dezső íoglalko- Izásnélküli, Mezei Samu tisztviselő, Mendel Róza kaíappsnő. özv. Mezei Zsuzsanna ház­tartásbeli, Mendel Izsák cipész, Mihály Mó­zes kereskedő. Mihály Vilmos mechanikus, ,özv. Miklós Lina gyáro3nő. Mihály Dávid 'foglalkozásnélküli, Mihály Lipót foglalkozás- nélküli. Moll Ida háztartásbeli, Moskovics Nándor nyomdász. Akik nem jelentkeznek önkéntesen, azok ellen eljárás indul és úgy velük szemben, mint azokkal szemben, akik rejtegetik őket, a törvény szigorát fogják alkalmazni. DE BOüt MARSALL ELLENŐRZŐ ÚTJA RÓMA, február 1. (Rador.) De Bono marsai! továbbfolytatja ellenőrző útját az Égei-tengeren olasz birtokban levő főbb szigeteken. De Bono marsall Vechj kormányzó kíséretében mindenre ki­terjedő vizsgálatot tartott Kos sziget tén és az ott lévő olasz helyőrséget is megszemlélte. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOT KÜLDÖTT AZ „AJAX“ CIRKÁLÓ SZEMÉLYZETI­NEK AZ ANGOL ADMIRAL!!ÁS LONDON. (Rador.) Az „AjaxM cir=í káló szerdán Plymonthba érkezett. Az admirálitás táviratban üdvözölte a ha­jó személyzetét és szerencsekivánata?« nak adott kifejezést, hogy a hajó sér­tetlenül tért vissza kikötőjébe, miután két évet töltött tengeren és az ellen seggel vívott harcban bizonyságot Uit felsői jk líiiiüi álfámon lifsl oJcsr pl tör­lőm magara! a hShOTOS wcsiclijlör — irjdk a görög lapok a belgrídi értekezlettel kapcsolatban lyltailcazoil a török kufiigy mini «ader %% a BoILáD-szoYdség békés törekvéseiről ATHÉN, február 1. (Rador.) Görög lapok hosszú cikke­ket széniéinek a belgrádi éríelkezlet- nek. A „Kathimeririi“ cimü lap szerint a Balkán-szövetség tanácsülése annak bizonyítéka, hogy a négy tagállam egyet jelent béke és háború idején úgy gondolkozásban, mint diplomáciai irányvonaluk követésében, ami lehető­vé teszi számukra, hogy összetartva a Jelen viharaival szemben helyt állja­nak. Ez a vihar — írja a lap — pilla” natnyilag nem fenyegeti a balkáni ha tárokat, A négy állam jelszava: „A Balkán a balkániaké!*' Nem ál! érde­kükben a viszályba avatkozni, mig lét­érdekük nincs fenyegetve. A béke esz-a méjét osztja Bulgaria is. A belgrádi Összejövetelt legjobb előjelek kísérik, A balkáni államok távol akarták tat- tani magukat a háborús viszálytól, kapcsolataik a hadviselőkkel normád Hsak. I Ez nem jelenti, hogy közömbösek a há­borúval szemben, mely az emberiséget felforgatja. Azt hiszik, fogukban áll folytatni bé kés és termékeny tevékenységüket, ami hosszas és nehéz erőfeszítést igénye! népeik anyacfi fellendítése érdekében I végzi a lap, A „Messager dVAíhe- nes“ cimü lap a következőket írja: „Béke s a balkáni rend fenntartása I jelenti a görög politika tengelyét.“ V I balkáni államok nem fogják beszólj j telni békés tevékenységüket, melyet I minden erejükkel, a lojalitásra támasz- I kodva, tartanak fenn. Görögország és I a többi balkáni országok el vannak ha­tározva a béke fenntartására a fél szigeten és népeik szoros együttmü- ködésére, közös jólétük érdekében. Az „Elefíheron Vina“ cimü lap an nak szükségességét hangoztatja, hogy gátat kell vetni mindennek, ami zavar ná « békét a Balkánon. A TÖRÖK KÜLÜGYMINISZTER NYILATKOZATA , ANKARA, február 1. (Rador,) Sara cioglu török külügyminiszter Belgrádi ba való indulása előtt kijelentette az újságíróiknak: „örvendek, hogy szemé­lyes eszmecserét folytathatok a Bal kán-szövetség tagállamainak miniszte­reivel é£ szilárdan remélem, hogy Belgrádiján ismét a köztünk levő né­zetazonosságot fogjuk megállapítani és a Balkán-félsziget békéiére kedvező hatással lesz a Belgrádban megnyílván nuló összetartás. Hogyan harcolnak a nyugati fronton a marokkói katonák? francia újságíró színes feljegyzései az előretolt állásokban folyó harcokról» — Hosyan élnek és hogyan halnak meg a marokkóiak? KOLOZSVÁR, február 1, Érdekes cikket irt Robert Desiez francia újságíró a „LLÁetion Francaise“ cimü párisi lapban az előretolt állásokban folyó harcok­ról és a marokkói katonákról. Az érdekes cikket alább közöljük: HOGYAN LEHET MEGHALNI FID LANATOK ALATT? I Egyszerre gránátsüvöltés haiíszik. lecsap I a lövedék és széthullanak a repeszdarabok. i Nem volt nagy lövedék, taián 75, esetleg ! 105 miliméíeres volt, a dördülése sem volt Î olyan borzalmas, mint a régi nehéz mozsarak I hangja, amelyek kitépték az emberből ösz- szes zsigereit,. Hatósugara sem olyan nagy, de egy katonának éppen lábai elé esett és ahol néhány pillanattal azelőtt eötetarea ma­rokkói Őrszem állott mozdulatlanul, gyorstü­zelő puskáját vállához támasztva, csak alak­talan hustömeg maradt. Néhány lépéssel odabb egyik bajtársa munieiós ládát cipelt, amelyet a gránát robbanására ijedtében föld­re ejtett és csodálkozva néz karül, megdöb­benve látja bajtársa szétronesoíí tetemét és csodálkozik azon, hogy ő maga még életben maradt. Néhány pillanatig tart ez a mozdu­latlanság. amíg kissé magához tér, aztán fel­veszi ölébe halóit bajtársát, félreteszi egy bokor tövébe és köpenyével befedi arcát. Azután odamegy az őrhelyre, felveszi a le­esett fegyvert, vállához támasztja és tovább figyel. A marokkói katonák  marokkó» katonákat otthonukban is lát­tam, hegyesdombos országukban. Most vi­szontláttam őket. Talán ugyanolyanok, mint régen, esetleg kisaé félénkebbek, talán azért, mert gyerekesebbnek érzik magukat, mint a többi katonák. A csikorgó tél fehér tájain különösen hatnak ezek a feketearcu árnyé­kok. Meglehetősen szenvednek a íé! zordság?* miatt, de kevésbé, mint ahogy hinni lehet, mert Afrikában is vannak nagyon hideg éjszakák.-— Miért állottatok be a francia hadsereg­be? —- kérdeztem egyiket-másikat. Válaszuk nagyon különböző, de mindig megfontolt. Azért állottam be a hadseregbe, hogy kártyázhassam — mondja az egyik. (Isme­retes, hogy a marokkóiak a világ legszenve­délyesebb játékosai.) —- Én azért jöttem &L mert a testvérem is beállott katonának . . . Mondja a második, *— Én meg azért jöttem — mondja a har­madik — hogy lássam hogyan alakulnak a dolgok? Mindnyájan elismerik, hogy azért alia,t* tak be a hadseregbe, mert jó bánásmódban részesülnek és mint katonáknak, különleges jogaik vannak. Tisztjeiket rendszerint na­gyon szeretik, ha a tisztek is szeretik őket, A velük való bánásmód meglehetősen köny- nyü, mert csak azt kell tudni, hogy melyik hova való, hogy hívják, mik az ügyes-baji*3 dolgai, amelyekben a hatóságok előtt esetleg közben lehet járni és akkor a marokkói ka­tona minden áldozatra kész. Aki tudja, hogy kell kérni, annak mindenét odaadja. Feljebb­valójáért tüzbe menni kész, A tábortűz mellett Egy sziklahajlásban rőzsetüz pattog. A tü­zet fehérköpenyes alakok guggolják körül, akik bízva a kiállított őrszem éberségében, fodormenta teájukat főzik és melegszenek, Az előrehajló sziklafalról jégcsapok függnek alá és némelykor egy-egy jégcsap hangos köp- panással esik a tűz közepébe és széjjel dob­ja az izzó parazsat. így néznek ki odahaza az Ali Baba barlangjai, melyekről a végtelen homokos puszták fiai mondják regéiket. Az j emberek csendesen beszélgetnek a tűz körül, szürcsölik illatos, forró teájukat Ó3 beszél­getnek az otthoni dolgokról. Egyszerre ismét I felsüvit a gránát és tompa dörrenéssel robban i valamelyik sziklafalon. Páncélos vonat csat­tog el a front mögött. Hadianyagot száliit ( egyik-másik csapattestheg, A gránátrobbaná­sok egró? gyakoribbak lesznek s valamelyik erdoszélen peregni kezd a gépfegyver. A ka­tonák összébb húzódnak a liiz mellett es figyelik az ágyúzást. MILYEN A MAROKKÓI TEMETÉS? Ha valamelyik sötétarcu baj társat golyó éri, barátai sirt ásnak neki és belefektetik. Az egyik közülük, akit „Fkih'-nek neveznek és különösen tisztelnek, néhány szót mormol a sirgödör előtt, ő tölti be a pap szerepét és egyben varázslója és orvosa is csapatának. Megkérdeztem egyszer, hogy mit jelente­nek azok a szavak, melyeket a temetésen mond. Amikor megtudtam, rájöttem, hogy körülbelül annyit, mintha azt mondaná: „Nyugodjék békében“, vagy ahogy szószerin­ti fordításban hangzik: „Nem fogja látni töb­bet a szamarát, melyet 'Otthon hagyott". j Előadás Svájcban ft román bélyegekről BERN, február 1. (Rador.) A berni í Liaielisták társaságának évi közgyűlése keretében Raul Anastasia, a Rador román hírszolgálati iroda svájci .leve lezője, tegnap este előadást tartott a leg- j utóbbi tíz évben forgalomba került românia; ; postabélyegekről. Ez a tárgy alkalmat adott i a szónoknak arra, hogy részletesen rámutas í son azokra az eredményekre, amelyeket Ro> 1 mániában, II. Károly király uralkodása alatt, őfelsége egyenes irányítására, minden irány­ban megvalósítottak. Az előadó többek kö­zött az alkotmány, az Országőrszervezet és j a Nemzeti Újjászületés Frontját ismertette nagy alapossággal. A gyűlés lelkesedéssel el­határozta, hogy hódoló táviratot küld Ró- j mania uralkodójának. Befejezésül a szövet- j ség elnöke meleg köszönetét mondott Aaas- j tasm Raulnak előadásáért. Szeretném megmondani minden tulszigora apának és anyának, hogy mielőtt szigorúan megdorgálnák, összeszidé nák, megbüntetnék gyermekeiket, kis. buta gyermekbüneikért, gondoljanak arra a ki=- gimnázistára, aki Szebertben a vonat elé ve tette magát és meghalt. Olvassák el szivbe- markoióan gyerekes és tragikus bucsusorait: „Drága szüleim, a múlandó élet, amely má­soknak boldogságot jelent, nekem csak bajt* és szenvedést hozott. Nem tudom tovább el viselni az életet. Furdal a lelkiismeret, mert; szüleimnek szenvedést okozok. Édes anyám maga csak egyszer eszik napjában és engem kígyóként melengetett a keblén! (Vájjon bői olvashatta szegényke ezt a ponyvaregény- izü banális mondatot, amely a borzasztó ui előtt álló kisfiú levelében drámai mélysé­gűvé lesz?) Az élet számomra értéktelen Lehet, hogy ezentúl jobb lesz . . .“ Ezt írja a kisdiák, akinek lelke olyan ér­zékeny volt, mint a legfinomabb szeizmog­ráf. Mint a földrengésjelző készülék, amely megérzi ha sokezer kilométerre megmozdul' a föld. Benne van a levélben egész szomo ru és kétségbeesett gyermek élete. Az ideg­beteg Európa gyermeke volt, aki nem szüle­tett arra, hogy végigküzdve é3 elviselje az életet. A legkisebb szó, a legkisebb iskolai kellemetlenség halálosan kétségbeejtette. Szinte látom magam előtt: második gimna­zista kisfiú, aki nem vesz ••észt pajtásai dmv vább, hangosabb játékaiban. Ha rosszul fe­lel. napokig bánkódik felette. Gyermeksze- mével észreveszi szülei szegénységét, Fáj a szive, a legkisebb dolog is felkavarja, egyet len szó megeebzi s ilyenkor magábaburkolóz» va szenved, mint egy kismadár, amelyet rossz gyermekek megkiooztak. És kimond hatatlanul szenved képzelt bűneiért és azt képzeli, hogy ezek megbocsáthatatlaaok, XJ«"" érzi, hogy terhére van szegény anyjá­nak, hogy felesleges az iskolában, a pajta- ! sai nem szeretik, hogy az egész élet csak s szenvedés és mindig is szenvedés lesz. j És ebben a felfokozott, mindenre reagáló, I ezerszeresen megnőtt, beteges lelki életben ! egyszerre történik valami, ami hatalmasan kirobbantja belőle a mindnyájunkban élő j halálvágyat. Van ebben az érzésben egy pa­rányi exhibicionizmus is: Bogy fogják saj nálni, milyen szépen fognak róla beszélni, hogy meg fogják siratni és főleg mindent meg fognak neki bocsátani. „Vétkei“ kién gesztelődést nyernek földön és égen, Vala­mi csodálatos mennyei fényességből, ahol nem kell szenvedni a szegénység láttára g saját vétkeink és mások szavai miatt, talán lenézhet és láthatja az egész földi életet. És elhatározza, hogy megöli magát, Talá^ egyetlen korholó szó teszi bizonyossá elha­tározását. Szegény fáradt édesanyja szava, aki pedig biztosan nagyon szerette, vagy egyik tanára nem volt vele megelégedve, vagy osztálytársai részéről érte egy szokásos kamaszdurvaság. Más egészséges lelkű gye­rek szamárfület mutat, vállat von, bocsána­tot kér és elfelejti az egészet. Ez a kisfiú —■ és sajnos, sokan vannak hozzá hasonlók -—■ óriás erővel elvágja az életösztön útját és meghal, mert úgy érzi, hogy nincs számára remény és hogy az élet értéktelen, üres és szomorú, És a megrendítő gyermeköngyil* kosság a napilapok párszavas hírében arra figyelmeztet, hogy legyünk nagyon jók, na­gyon elnézők, nagyon meggondoltak azok­kal szemben, akik beteg lélekkel jöttek er re a beteg világra „ , « m. L.) CLSÜLYEDT ANGOL HAJÓK • LONDON, február 1. (Rador.) A „Gb ralda“ 2178 tonnás angol hajó kedden elsiilyedt Orkade szigetekkel eg>’ vonalban. LONDON, február 1. (Rador.) A „Bancrest“ angol hajó kedden segélyt kérő jeleket adott1 le és közölte, hogy Skócia északi partjai közeiében síi-« Ived, Egy másik kereskedelmi hajó azonnal segítségére sietett. Valószínű;, hogy a „Bancrest“ legénységéi sike* srülä .megmenteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom