Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-24 / 44. szám

# 19 4 0 február 2 4. ELLENZÉK liWI'vOTWr‘«r WiMWtaBBi! 6 tefeEM */ MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? „CURENTUL“: Svédország állásfoglalása hagy kiábrándulást jelentett sokak számára. S még nagyobb volt ezek meglepetése, mi­kor elhangzott Gusztáv svéd király szava: ..Parancsoló kötelességem, hogy országomat mentői hosszabb ideig a válságon kivid tart sam“. Egy király nem lehet kalandor, a győ- zplem csalóka hangjaiért nemzetének létét nem kockáztathatja. Nemzedékek tűnnek el, események követik egymást, a király azon­ban a nemzetét kifejező állandó fogalom ma­rad, — tengely, mely körül minden moz­gásban lehet anélkül, hogy elpusztulna. A király, mint a jó apa. állandóan gyermekeire gondol, kiknek vérével takarékoskodni akar. Senki nem gondolhat arra, hogy Gusztáv ki­rály népszavazást rendeljen el: a. semleges­ség további fenntartásai és a Finnország ré­szére nyújtandó közvetlen katonai segítség drámai kérdései között való választás cél­jából. Miért nem rendelt el népszavazást az annyira demokratikus uralkodó.'' Mert nem akarta ockáztatni a nemzet egységét s nem akart v at nyitni idegen befolyásnak. Vég­ei edmé ében mit is jelent a közvélemény? Tárgyila .osan birálva a dolgot, nem „véle­ményre , de „érzésről“ van szó, mely könv- nyeu bei olyásolható. A tömeg romanticizrnu- | sa hajló, a mindenkori pillanat tartja hatal­mában és ilyen helyzetben jövőjére nem gondol. A legdemokratikusabb államokban is háború idején éberen ügyelnek a közvéle­ményre és mindennemű megmozdulásra. A front háta mögött történtek sokszor az állá­sokban lejátszódó eseményeknél is fontosab­bak. Miért élnek a demokrata államok is xüG .. rsokkal? Reánk nézve az ilyen tér­in cSZltl (qJ megfontolt királyi szavak uj- h' _ Ryság igazi jelentőségét bizonyítják emben, akik a közvélemény mes- K -<ég-£S irányítását óhajtják a hamis feltevé­sek injekcióival. „ROMANIA“: Mig a szövetséges hatalmak és Németország között háború folyik, az eu­rópai Duna-bizottság galaţii palotájában francia, angol, német, olasz és román kikiil- tföítek a Duna-hajózás és ellenőrzés uj sza­bályzatán dolgoztak. Az 1939 március 1-én kelt egce ménnyel Németország és Itália is hozzájár”*vak a sinaiai jegyzőkönyvben fog­laltakhoz, mely szerint az Európai Duna-bi- zöttság ügykezelését a Duna-hajózás Igazga­tósága veszi át román vezetéssel és román zászlóval. A jelenlegi tanácskozások célja a hajózás és ellenőrzés ennek megfelelő uj szabályainak kidolgozása volt, mely rendkí­vüli fontossággal bir Romániára. A háború dacára megnyilvánult barátságos- légkor két megállapításra nyújt alkalmat: 1. Románia lojális semleges helyzete j vén a Dunához és torkolatához fűződő éh u-dek úgy a hadvi­selő felek, mint Itália barátsága és támoga­tása folytán biztosítva van. 2. A háború fo- !vama alatt a hadviselő felek egy — köteles- A kupa4v i°£aival tisztában lévő — állam nontversenvplomáciai együttműködésre és 10 pont Balaalkalmas helyet és kifejezése- ppnt, Krebs Sándor'.“ me^állapitás, mély Komoróczy UEC, vaía ont“'- ... , •>■' Keíler Sándor V faiskolai ok­tatás i s* ii. idul 'ositasa erdeke­ben a román állam a gyetem átvétele idején a francia kormány z fordult pro­fesszorok küldése céljából, hogy Európának ezen a táján a latin szei'c »et ezzel is ápol­ja. A francia professzor Clujra érkezése kitűnő benyomást keltett a román intellek- tuelek körében. A francia missziót különös tisztelettel vettük körül és illetékes helyen legmesszebbmenő támogatásban részesültek. Többen közülük már nincsenek Clujon. Ele­get téve küldetésüknek, legjobb benyomá­sokkal tértek vissza hazájukba, csupán Pier­re TI lomas, a kémia-biológia volt tanára ké­pez kivételt, aki a cluji orvosi egyetemen működött. 1920-ban érkezett ide és 5 évre havi 35.000 lej fizetéssel alkalmazták. Há­rom Ízben hosszabbitották meg szerződését 1935-ig, midőn az egyetem megállapította, hogy nem felel meg a várakozásnak, fölösle­ges és nincs szükség arra, hogy megtartsa ka­tedráját. Az egyetemi tanács határozata ki­tért arra is, högy a románsággal szemben mindig a legellenségesebb magatartást tanú­sította, kerülte román kollégáinak társasá­gát, ehelyett a kisebbségek társaságába járt, kötelességét elhanyagolta, az egyetemi ta­nács határozatait elárulta, jogtalanul szabad­sagokat adott az általa vezetett intézmény kisebbségi alkalmazottainak, nem tartotta be az egyetemi tanács döntéseit jogtalan vagyo­ni haszon szerzése céljából, a ,.Pasteur“-in- tézet könyvtárának értékes könyveit eladta és nagyértékü felszerelési tárgyait eltulajdo­nította. Az elbocsátást azonban Pierre Thomas nem vette tudomásul és kieszközölte Bucu- restiben, hogy továbbra is helyén maradt, mig Stefanescu-Goanga' rektor kinevezése után nyomban megszüntették alkalmazását. Pierre Thomas ezután elhagyta az országot, de nem maradt nyugton és „Les Roumains, nos Alliées?“ cimmel könyvet adott ki, mely- ben Ardealra vonatkozó jogainkat kétségbe vonja. Most ezzel fizet vissza és bizonyítja, kik állnak ellenségeink szolgálatában. Ugyan­akkor egy másik hasonló munka jelent meg Milanóban Lilio Cialdeeának, a cluji kereske­delmi kamara volt olasz nyelvtanárának tol­MEKKORÁT ESTEM ÖSSZE-VISSZA ÜTÖTTEM MAGAM \( HÁLA ISTENNEK, L VAN OTTHON EGY, ÜVEG sloans-unk! A Sloans üveg csak kis helyet foglal cl a házi gyógyszertárban, de esések alkalmával igen nagy szolgálatot tesz. Ezt a e.sodás gyógyszert azonnal al­kalmazhatja az ütöd és helyére, miáltal enyhíti a fájdalmakat, lelohasztja a daganatot és kiküszöböli a merevséget. A Sloans azonnali enyhülést okoz, mert a szervezetet működésre serkenti. Mihelyt Sloanst alkalmazott, azonnal jóté­kony meleget érez, miáltal a sérült testrészek felé nagyobb mennyiségű friss, egészséget adó vér áramlik. 'SZERVEZET] TEVÉKENY SÉGÉT. Befejeződött Sidorovici „Országőr“- parancsnok olaszországi látogatása RÓMA, február 23. (Rador.) Sidorovici „Országőr“-parancsnok tegnap este 7 óra 40 perckor az olasz rádió utján üzenetet küldött a román nemzetnek, > főleg az ifjúsági szervezeteknek. Üzenetében j olaszországi benyomásait ismertette és kife­jezést adott az Itáliát és Romániát össze­kapcsoló baráti érzelmeknek. Este 7 óra 40 perckor Sidorovici parancsnok az olasz hall­gatóknak beszélt és szavait az olasz rádió- leadók közvetítették. A román nyelvű előadás műsora a következő volt: 1. A két ország nemzeti himnusza. 2. Sidorovici parancsnok előadása. 3. Puccini: „Róma himnusza“. 4. „Fruntea Sus“, melyet a rádiózenekar adott clö. A román küldöttség szerdán éjjel 23 óra 25 perckor Velencén át Románia felé indult, ß Az állomáson Mutti miniszter és a fasiszta párt összes Rómában tartózkodó vezetői bú­csúztatták a vendégeket. A római román meghatalmazott miniszterrel az élén a követ­ség egész személyzete és nagyszámú közön­ség is jelen volt a pályaudvaron. Indulás előtt Sidorovici parancsnok ismételten cso­dálatának adott kifejezést Mutti miniszter előtt a Duce munkásságával és az olaszorszá­gi látogatás során szerzett tapasztalatokkal kapcsolatban és újból megköszönte a meleg fogadtatást. A jelenlévők éljenzése között gördült ki a román küldöttség vonata az ál­lomásról, miközben Sidorovici parancsnok a vasúti kocsi ablakából harsányan kiáltotta: „Eviva Italia!“ „Eviva il Duce!“ — mire a megjelentek „Eviva Romania!“ „Eviva il Re!“ kiáltásokkal válaszoltak. így nyert be­fejezést Románia és Uralkodójának éltetésé­vel Sidorovici „Országőr“-parancsnok olasz- országi látoeatása. tonossy György dévai ügyvéd is, aki a köz­pontot képviselte és mindenütt tolmácsolta gróf Bánffy Miklós üdvözletét, amit min­denütt kitörő éljenzéssel c? tapsviharral fo­gadtak. A megválasztott vezetőségek névsora a kö­vetkező: Petroşani: Elnök Weress Béla unitárius lelkész, alelnökök Rill Albert rúm. kát. es­peres, Módy János kereskedő, dr. Simon Fe­renc ref. elemi iskolai igazgató. Előadók Zuléger József, Somogyi Sándor és Répáczky Ferenc. Ügyész és a jogvédő iroda vezetője dr. Farkas Miklós. Titkár Mike János, pénz­táros Varga Mihály, ellenőrök dr. Rotter Béla és Münich Károly. Az ipari alosztály elnökévé Török Istvánt választották meg. Vulcan: Elnök Soó Sándor ref. lelkész alelnökök Kicsid Géza róni. kát. lelkész, Koronka Dénes kovácsmester, Fancsali Sán­dor lakatos-mester. Előadók Barkóczy László, Erdélyi Imre, László Béla. Titkár Pleseh Re­zső kereskedő, pénztáros Návrády Rudolf kereskedő. Ellenőrök Lickel Viktor gépész és Maschek József nyugdíjas. Ipari szakosz­tály elnöke Koronka Dénes. Lupeni: Elnök Pischl Emil kereskedő. Al­elnökök Gráf József ref. lelkész, Kiss Fe­renc bányász, Túsz György technikus. Kul­turális szakosztályi elnök Bálintli János ref. ig. tanító, szociális szakosztály elnöke Ta­mási Sándor munkás, gazdasági szakosztály elnöke Frendl Gyula kereskedő, titkár Ditrói Mózes unit. lelkész, pénztáros Medgyesi Im­re cipész, ellenőrök Huszár Lajos és Kört- vélyfáji Vilmos. Ügyész dr. Farkas Miklós. Ezenkivül mindenütt megválasztották a vá­lasztmányi tagokat, valamint a megyei alakuló- gyűlési kiküldőiteket és egyben megalaki tották az ipari alosztályokat, melyeknek tel­jes tisztikarát is betöltötték. A v.-jiului tagozat az alakuló közgyűlés egyhangú kívánságára Bánffy Miklós népkcí- zös-égi elnököt az alábbi táviratokban üd­vözölte: Előléptetések és kinevezések a kolozsvári biröi karban CLUJ, február 23. Istrate N. Micescu igazságügymiuiszter leg­utóbbi kihallgatása során Őfelsége rendelet­törvényt irt alá a bírói karban eszkoztendő kinevezésekről, előléptetésekről és áthelyezé­sekről. A legfelsőbb királyi kézirat — cluji és megyei vonatkozásban — az alábbiakat érinti: C.ostetchi Bazil törvényszéki elnöki rang­ban lévő járásbirót a cernauíűnegyei eoz- menii vegyes járásbíróságtól, saját kérésére, a cluji vidéki járásbírósághoz helyezték át. Pasa St. Gheorghet, a clujmegyei huedini vegyes járásbíróság járásbiráját, saját kéré­sére, a lugoji vegyes járásbírósághoz helyez­ték át. A következő helyettes, címzetes e§ aliárás- birókat pedig, akik a törvényben előirt gya­korlati időnek eleget tettek — a képesítési vizsga letételének kötelezettségével —- a jel­zett helyekre járásbiroknak, illetve ideigle­nes ügyészeknek nevezték ki: Abrudan Petrut, a cluji törvényszék he­lyettes biráját, a clujmegyei huedini vegyes járásbíróság járásbirájává; Bolcus Alexandru Mirceat, a clujmegyei törvényszék helyettes járásbiráját az oradeai vidéki járásbíróság járásbirájává; Dubau Gh. Alexandrul, a cluji vidéki já- rásbiróság aljárásbiráját a clujmegyei sarmasi vidéki járásbíróság járásbirájává; Lepa T. Danilát, a clujmegyei huedini ve­gyes járásbíróság aljárásbiráját, ugyanezen járásbíróság járásbirájává; Chira V. Aurel aljárásbiiót pedig a cluji városi járásbíróságtól a cluji törvényszék he­lyettes járásbirájává — az előléptetett Vol- ctis Alexandru Mircea helyébe. Megalakul a Magyar Népközösség fiunedoara-megyei tagozatának vaBea-jiulm-i altagozata Az alakuló gyűlések megválasztották a tagozatok vezetőségét PETROŞANI, február 23. lebruár hó 18-án, vasárnap alakult meg a Magyar Népközösség hunedoaramegyei tagoza­tának Valea-Jiului altagozata. Petrosaniben délelőtt 11 órakor, az Unitárius Kulturház- ban, Vulcan-ban d. u. 3 órakor, a Krausz Ká- roly-féle étteremben és Lupeniben 5 óratcor, az elemi iskola nagytermében zajlott le az alakuló gyűlés. A v.-jiului magyarság mindenhol lelke­sedve vonult fel, úgyhogy százakra menő tömegek képviselték az iparosok, kereske­dők, az értelmiség és a munkásság rétegeit, kik mindenütt hitet tettek annak szükséges­sége mellett, hogy a magyar népközösségi munka mielőbb meginduljon. Az előkészítő munkálatokat Weress Béla petroşanii unitárius lelkész végezte nagy ügybuzgalommal és szeretettel, aki az alaku­ló gyűléseket megelőző egész héten át járta az egyes helyiségeket, ahol a szükséges elő­készületeket megtette. Ennek eredményekép­pen az alakuló gyűlések mindenütt a legtel­jesebb egyetértésben és példás rendben foly­tak le. Az alakuló gyűléseken résztvett dr. Mar­Petrosani. „A Magyar Népközösség petroşani, vul­cani, lupeni alakuló gyűlésének meg­bízásából nagyrabecsülésünket és ragaszko­dásunkat küldjük Nagyméllóságodnak, mint Népközösségünk elnökének. Weress Béla, elnök­Lupeni. „A Magyar Népközösség lupeni tagozata, alakuló gyűlése alkalmából mély tisztelettel üdvözli. Pischl, elnök» Folyó hó 18-án Hunedoaramegyében még a következő helyeken alakultak meg a Népkö* zösség tagozatai: Hateg: Elnök Fekete Károly nyug. fő­szolgabíró. Alelnökök gróf Kendefy Elek birtokos, Csulak Ferenc ref. lelkész és Ber- nád Zoltán kereskedő. Hunedoara: Elnök dr. Mitterhuber Re­zső ügyvéd. Alelnökök Barclay Tibor és dr. Büchler Andor. Orastie: Elnök dr. Székely Ferenc ügy­véd. Alelnök Szabó Zoltán ref. lelkész. Brad: Elnök Keresztes János ref. lelkész. Alelnökök Róth Ferenc, Andresz Samu Brad és György Jakab Bernádin. (V. E.) UJ VEZETŐSÉGET NEVEZTEK KI A NÄSÄUDMEGYE1 HATÁRÖRVIDÉKI VAGYONKÖZÖSSÉG ÉLÉRE CLUJ^ február 23. A földmüvelésügy* és uradalmi minisztérium döntése Vv telmében dr. Tataru Coriolan Somes tartományi királyi helytartót a ităsăuc^ megyei határőrvidék vagyonközössé­gének elnökévé nevezték ki. A vagyonközösség vezetőségének tagjaivá továbbá kinevezték helytartói rendeletre dr. Buia loan orvost és dr. Miháesc Leont, a tartomány állami közigazgatási hivatalának főnökét, a tartomány központi közigazgatási hi­vatalának főnöke, dr. Gherman Joe pe­dig a vagyonközösség bizottságának lett a titkára. A kinevezések általános megnyug vást keltettek a vagyonközösség kebe lében, mivel köztudomású, hogy úgy a királyi helytartó, minti az újonnan ki“ nevezett tagok kitűnő ismerői a határ- őrvidék gazdasági kérdéseinek. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a Teg« választékosabb kivitelig, legolcsóbbat* az Ellenzék könyvosztályában, Cfu/, 1‘iata Unirii. ■ M •>, Iából, aki három éven át volt itt professzor és mindig kisebbségieknél lakott, bár tárva- nyitva voitak a román szivek és ajtók előtte. Helyes lenne, ha a propagandaügyi miniszté­rium mindezt mentői szélesebb körben nyil­vánosságra hozná, hadd ismerjék meg külföl­dön, kik irták a legújabb két románellenes munkát. ,,UNIVERSUL“: A/. „Altmark“ német ha­jó esete előre veti a nemzetközi jog szabá­lyai körül induló viták árnyékát. A jogi rész természetesen nem oly fontos, mint a kérdés katonai és politikai oldala. A hadviselő fe­lek kíméletlen küzdelme idején az a körül­mény, hogy az egyik fél hallgatólagos bele­egyezéssel, vagy nyílt támogatással a semle­ges vizeket használja, igen nagy fontosság­gal bírhat és ellenséges lépést jelenthet a va­lóságban. Az angol admiralitás lépését tehát figyelmeztetésnek kell tekinteni Norvégia számára oly értelemben, hogy szigorúbban őrködjön semlegességére. Ez a fenyegetés po­litikai téren rendkívül érdekes következmé­nyekkel járhat az északi államokban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom