Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-09 / 31. szám

1 U 4 ü februar ÍJ. um t L 1. E ;V Z É A Weigand tábornok, a Kaokázns ni bőse Rendkívül érdekes megjegyzések a francia tábornok sziriai és íávolkeleti küldetéséhez Ü&csydii működik üs szövetséges fiaiul mák katona' és politikai diplomáciája a szovjetek háta miig ott? HÁGA. A ,,Telegraaf“ részletesen fog- j Iáik ázik "Weygand tábornok sziriai ki- j küldetésével és a torok vezérkarral na- j pék óra folytatott megbeszéléseivel. A j lap katonai szakértője szerint Weygand j tábornok sziriai küldetése képezheti a ! jövő áltdcttlásónak kulcsát. Ha sikerül az j angol—fioheia felvonulási terv, akkor a * szovjet hadiképessegének SO százaléka! ; • ' semmisítik meg. A Fekete-tenger és <s fcaspi-tő közötti terület jelenti az orosz . hadiipar centrumát. A bakid petróleum és a Donee-medence szene nélkül az orosz birodalom hadiereje megbénul. Ukrajna és a Transzkaukázus a nehézipar olxan súlypontját képezik- melyet távol­ról sem pótolhat az Ural és a Bajkál-ió környékén kialakítón uj iparterület. A Kaukázusban érc van és olaj s mikor 1918-ban a törökök Karsztől Batum felé tör­tek előre, útközben belebotlottak egy nemet frontba- amelyet csak úgy váratlanul vetet­tek eléjük, tekintet nélkül szövetségi kap­csolatokra., tekintet nélkül ünnepélyesen alá­irt; egyezményekre, Nem tévedés: a központi hatalmakkal szövetséges Török­ország, amely a bres/.ílitovszki szerződés­ben N eme!ország és a Monarchia aláírásá­val ellenjegyzett jogát akarta érvényesíte­ni, német csapatokba ütközött a Kauká­zusban. Furcsa volt a helyzet, Németország az erő­sebb jogával élt olyan célok érdekében, ame­lyek akkoriban egészen közeliekvönek lát­szottak. Ukrajna tele volt német katonaság­gal és német szakemberekkel, nem lehetett pontosan látni, hová vezet az orosz zűrza­var és Berlinben úgy látták, hogy az ukrajnai ga­bona mellé nem ártana megszerezni a kau­kázusi érceket és az olajat. Főleg az olajat. \ életieniil a törökök útban voltak. Meglepő volt, hogy amit Breszt­Litovszkban adakozó szívvel adnak, a hely- szinen elveszik, de világpolitikát nem lehet szent imént ál izmussal csinálni. A törökök zavarodottan megálltak az ör­mény" határon. Nem először és nem utol­jára. Talán merészebbek lettek volna a németekkel szemben is — később kiderült, hogy egyetlen hadosztályt mozgattak a?, óriási begyek között —- ha nem őriznek oly vészterhes emlékeket a Kaukázusból. két egyetlen szál vasúti vonal enyhít any- nyira-amennyire, nem fogja sajnálni az ál­dozatot azért sem, hogy lehetővé tegye csapatok vizi szállítását és kierőszakolja Baku ,és Machaes-íiaia között a partin- szállást. Batum és Leuinakan között, közvetlen az oro-z—-török határ mellett rezet és sót, Ku­tatsz és Batum között kőszenet, ördzsoni- kidze vidékén ezüstöt és ólmot bányásznak. Az olaj mellett háttérbe szorul e bányászati kincsek értéke, de ha már vannak, kétség­telenül ott szerepelnek a Weygand-féle ex- pediciós hadsereg felállításának indokolá- ! sában. I . . . S a németek is kétségtelenül szárnot- j vetettek nemcsak az olajjal, hanem a kau- I kázusi ólommal és rézzel is, mikor mérlegel­I ték állásfoglalásukat egy kaukázusi angol francia támadás esetére, í Az aszerbeidzsáni epizód után Anglia ] sakknyelven szólva elsáncolt az oroszok ! előtt: megerősítette befolyását Iránban, Af­I ganisztánban pénzt és fáradtságot ne.rn kí­mélve i igyekezeti visszaszorítani az oroszokat I mindenesetre minél messzibbre Pesha­! vartól, India kapujától — Irakot kezében tartotta, a törökökkel igye­kezett barátkozni, amennyire Komái orosz­barátsága megengedte. Az angol akciót ki- sebb-nagyobb nemzeti jellegű megmozdulá­sok zavarták, de nem tudták eltéríteni cél­jától és az 193Î. július 8-án Teherán mellett, Saadahadanban kötött négyhatalmi szerződés kétségtelenül angol érdeket szolgáit. E szer­ződésben — mint ismeretes — Iran, Török­ország, Afganisztán és az 1927-ben függet­lenné vált, de változatlanul angol befolyás alatt maradt Irak kölcsönös megnemtámadá­si kötelezettséget vállalt egymás iránt. A saadabadi egyezménybe szerették volna be­vonni Ihn Saudot is, de Lawrancenak nincs megfelelő utóda az Intelligence Servicében és Saudi Arabia még független politikát csinál. Majdnem egyszerre röppent fel bárom hir - o világsajtóban: 1. A saadabadi szövetséget katonai jelle­gűvé alakítják át. 2. A sziriai francia—angol hadsereg lé száma már túllépte a másfélmilliót. 3. Weygand Ankarában tárgyal. Másfélmillió embert szórakoztatási célból aligha vontak össze Kis-Ázsiábán és Wey gand se utazott ok nélkül Ankarába. Valami készül a Kaukázusban. TÖRÖKORSZÁG, IRÁN ÉS TEHERÁN LÉGIHADEREJÉNEK NAGYSÁGA A katonai szakkönyvekből megtudjuk./, hogy az esetleges kaukázusi hadjárat szeru-j pontjából elsősorban érdekelt Törökország- j nak a földrengés által tönkretett Erzincan ] ban hadsereg)elügyelősége van, a háború-; előkészületek szempontjából számításba veendő hadRestparancsnokságok Frzermn. ban, Dyarbekirben, Tokatban vannak, ec* repülőezred Dyarbekirben székei. Törökország ágyúi orosz és angol gyártmá*. nyuak. Repülőgépei németek, angolok, franciák, olaszok, oroszok. Iránnak is van vagy 200 öreg repülőgépe, Teheránnak re­pülőezrede. De ezek nem sokat számíta­nak. A Kaukázusban — ha lesz háború —- Weygand lesz a hadvezér és nem a török- iráni-iraki-afganisztáni légiflotta (mert az is van: mintegy 50 gép!) fog támadni. A Corriére della Sera irta: Németország ! is fegyverben áll, ha Anglia a Kaukázusban ) támad . . . Enver ga§a Dafslherci Enver, akinek képességei nem állottak arónvban eleganciájával és azzal a pozíció­val," amelyet a Magas Porta kegyéből betöl­tött, 1915-ben világraszóló győzelmet akart aratni a Kaukázusban, miután szürke esa- pátparancsnokok a hegvekadía előnyök ki­használásával már megállították a támadó oroszokat. Enver megjelent a helyszínen és átvette a parancsnokságot, napok leforgása alatt olyan zűrzavart teremtett, hogy még a .mellé beosztott német vezérkari tisztek se tudtak eligazodni benne s egy szép napon észrevette, hogy „elől is orosz, jobbra is orosz, balra is orosz, de hátul is orosau.*’; boldog veit, hogy ép bőrrel szabadult a diadalmas hadjáratból. Ettől fogva a tö­rökök csínján bántak a kaukázusi front- tel, itt lemondtak a «„nagyvonalú hadvise= íési módról“. Áz oroszok p?dig Bakuban nyugodtan fúrták az olajkutakat. Mikor összeomlott 3 központi hatalmak frontja, Aszerbeidzsánban angol támogatás­sal kis köztársaságot csináltak mohamedán leiieggeh A köztársaság pontosan addig élt, amig Anglia érdemesnek látta protektorátust gyakorolni felette. Mikor némileg tisztázó­dott a2 olaj világpiaci helyzete, Anglia sok szerencsét kívánt az aszerbeidzsáni uraknak oiajm&zoík értékesítéséhez és függetlenségük öröméhez, csapatait elvcnultatta Perzsia fe­lé, amelyet Iránnak -neveztek. Az aszerbeid- zsátü urak boldogok voltak, örültek fiigget- töüségükniék és talán e vidék hagyományai­nak megfelelően éppen azt tervezgették, ho­gyan lehetne kiirtani a kevésbé mohamedán és török jellegű törzseket, mikor — az an­gol kivonulás és az újabb esemény között igenkevés idő telt el . . . —­a szovjet hadsereg, elintézvén a kozákokat és a Kaspi-tenger északnyugati partján élő különféle népeket, bevonult Aszerbeid* zsánba és már nem is volt aszerbeidzsáni köztársaság. A hatalom átvétele e vidék hagyományai­nak megfelelően történt és szegény georgiai hercegek, dagesztáni és aszerbeidzsáni khá- nok családtörténetei megteltek véres lapok­kal, ha ugyan voltak ilyen családtörténetek. Szóvje íoroszország visszaszerezte a cari bi­rodalom által elvesztett hatalmat a kauká­zusi néprajzi mintakollekció felelt. A hagyomány szerint Noé a Kaukázusban, az Marát hegyén kötött ki vizözöni hajójával, családjával és állatjaival. A kaukázus népeit szemlélve azt kell hinnünk, hogy több Noé voii és több vizözöni hajó: mindegyik más­ra á.r fajta embert hozott s azok itt évezre­deken át ölték egymást, de azért gyarapod­tak is és fennmaradt a nyomuk. A törökök. tatárok, perzsák, örmények — már ameny* nyi maradt belőlük a tervszerűen végrehaj­tott irtási műveletek ntán — georgiaiak s beszivárgott oroszok mellett békében vagy békétlenségben élnek itt cserkeszek, kalmü­kök, nogajok, abkbazok, abeszincok, kabar- dók, darghinok, kurinok, aszétek, turkmé- nek, leszkhek. csecsenszek, avarok . . . S isten tudja — még a néprajzi tudomány sem, mert a Kaukázus nem mondható ideális kutató területnek tudósok számára még hányféle nép maradéka él itt az óriási begyek között és a lejtőn, amely északnyu­gatnak haladva Kosztárnál, nyugaton Temr- jaknál éri eí az, Azovi tengert. Novorosz- szijksznál a Fekete-tengerre tekint, északke­leten, keleten és délkeleten a Kaspí-tóra tárni. Ezen a vidéken mindig az volt a tortéáe- lem, hogy egyik törzs igyekezett kiirtani a másik törzsei, mai esélyeket latolgatva értelmetlen dolog volna mérlegre tenni a kaukázusi népfajok vonzódását ilyen vagy olyan irányban. Sem az eíkoldusodott ge­orgiai hercegek, sem a pusztajáró kalmü­kök sem számítanak, mint nép, egy kau­kázusi háború esetén. Ez a vidék hadszín­tér lesz, ha a dolgok fejlődési iránya nem változik. Délről és északról, idegenből hoznak majd katonákat, akik harcolni fog­nak Bakuért, Mahacs-Kaláért és az olajve­zetékekért, amelyek három irányban viszik a pebróhui- mot Európa piacai felé: I, Baku—Batum: a Kúra folyó felett, a Kaukázus északi lánca és a georgiai—Ör­ményországi hegylánc között fut a vezeték; II, Mahacs-Kala—Tuapsze: az északi hegy­lánc, tehát a második természetes orosz vé­delmi vonai mögött folyik a Kasps tótól a Fekete-tengerig az olaj; III, V oroszilovsz—Rosztov: elágazása a második olajvezetéknek, <az Azovi-tenger északkeleti sarkánál fekvő nagyvárosokhoz vezet, Szovjetoroszország belső fogyasztá­sának ellátására szolgálna, de La egyszer tengeri erők lehetetlenné tennék a szállítást Hátúmból és Tuapszeból Odessza és onnan Németország felé, ennek a vezetéknek kelle­ne felvennie és továbbítania a német szük­ségletet is. Rosztovtól Charkov irányában terveztek egy negyedik uai'tavezetékct. Angol források szerint ez a vezeték már elkészült vohn:. Orosz és német források szerint még nem. Az olvasó válogasson a források között. (Ha sokáig tart a háború, nem kétséges, hogy ez a vezeték is elkészül, mert legalább olyan szükséglet lesz Németország számára, mint a galiciai vasutak teherbírásának fokozása). ELKÉSZÜLT AMERIKÁBAN A VILÁG LEGNAGYOBB CSILLAGVIZSGÁLÓ TÁVCSÖVE Of méteres átmérőjű lencséjével az uj műszer lehe­tővé teszi, hogy a világegyetem eddig megközelít­hetetlen távolságait is átkutassák Jt Kaukázus fcrmesictcs kincsei: ciisf, rcz, mm Az„ olajvidék vasúti összeköttetése megkö- zélitoen azonos a nafta vezeték irányával, je­lentősége tehát igen csekély. Amig a naítave- retékek zs'vărtaianuî önthetik az olajat Satum­ban, .Tuupsieban és Rosztovban, addig nincs szükség vásiítf szállításra. Ha már nem önt­hetik. akkor már vasúti összeköttetés'sincs. 'Á nafi.ame-íők Baku, feljebb Derbent és Mnchacs-Kala vidékén fekszenek, jórészt közvetlen a Kaspi-tó mellett. Iránból aránylag könnyen megközelíthető száraz­földi utón és ha egyszer egy ország — vagy két szövetséges nagyhatalom — any- nyira kitünteti érdeklődésével ezt a vidé­két, hogy másfélmillió.? hadsereget szállít * Kaukázus elé ut tolan utakon, aro.el.ye­Már javában pusztított a világhábo ru, amikor Amerika legnagyobb csii* iagvksgálő intézetében, a Mount Wil­son*! obszervatóriumban felállították a világ legnagyobb távcsövét, melynek lencséje két és félméter átmérőjű volt, A véletlen különös játéka, hogy most, mikor ismét a háború fekete fel­hői sötétítik eí Európa egét, háromévi megfeszített munka után egy amerikai mérnöknek sikerült egy még nagyobb, már egészen óriási méretű lencsével ellátott távcsövet szerkeszteni Az ttj csillagászati műszer a Paíomar-hegyi csillagvizsgálóban van feláll it va, Len csőjének átmérője nem kevesebb, mint öt méter! Ma Európa sorsának kérdése és Roosevelt elnök újraválasztása mellett ez a mesébe illő. Óriási távlatokat nyi* tó műszer foglalkoztatja leginkább az amerikai közvéleményt. Tervezője, Edwin Hubble reméli, hogy a hatal­mas távcső majd megoldja a csillagá­szat kérdéseit s eddig még ismeretlen távlatokat nyit meg; bepillantunk majd a világegyetem végtelennek, megoldha­tatlannak tetsző, újra meg újra felve­tődő titkaiba és feleletet nyerhetünk arra a kérdésre, mely az eddig legna* gyobis távcső, a Mount Wilson-i révén merült fel, de amely niég ma ts meg­oldatlanul mered elénk; vájjon a fel­fedezett, Földünktől 900.000 fényéve« tehető távolságiban derengő ködfoií'ok tényleg állandó, szédületes sebesség­gel rohannak tova a világűrben és tá­volodnak el tőlünk? Vájjon az a tér, amelyet végtelennek szoktunk nevez«* ni, tényleg görbesi.ku, amint azt Ein­stein állítja? S a Mount WiIson»i táv­csővel észlelt, még látható ködfoltok határán túl létezik-e határfa!, amely ».véget vet a végtelennek“ s amelyen megtörik és visszaömlik róla az űrben száguldó égitestek hömpölygő áradata? Vagy ellenkezőleg, más, még szédülete­sebb távlatok, soha véget nem érő táv* latok a már ismert naprendszerek vég­telenbe szédítő, ismétlődő ciklusai vár­nak ránk?... j Lebet, Edwin Hubble azt reméli, hogy a láthatatlanság mélyéből uj k>on- Stellád ókat hoz felszínre s maid meg­oldhatja a világ keletkezése, az ido és a Fény hatalmas, megejtő kérdőjeleit. Lehet, hogy az uj távlatok ősrégi bite» két és törvényeket ingatnak meg.., Mikor sikerült összeállítani a Mount Wilson i csillagvizsgálót, mindenki azt hitte, hogy a csillagászati horizont vo nalát nem lehet többe szélesíteni s vé“ ge & felfedezések korszakának. Ugyanis akkor még technikai lehetetlenség volt annál nagyobb átmérőjű lencsét előál­lítani. Azonban a tudomány nem ismer korlátokat, csak az emberi erőfeszítés s a tudós Edwin Hubblenak sikerült felfedeznie azt az ideális anyagot, amelyből óriási tárgylencséket leírót készíteni. Hosszas, véget nem erő ki sérletezés után olyan folyékony kvar­cot állított elő, mely a hőmérséklet vál­tozásokkal szemben majdnem teljesen érzéketlen, Rockefeller, aki tudomást szerzett Hubble kísérleteiről, szép és nemes gesztussal egymillió font ajándékkal járult hozzá a laboratóriumi kísérletek költségeinek fedezéséhez, melyek bi­zony naponta — három éven keresztül — -10.00U frankot tettek kií Mikor elkészült a húsz tonnát nvo** rnó óriási műszer, a palomari obszer­vatóriumba szállították, mely Pesadéna város mellett fekszik. Jelenleg a táv cső beállításán dolgoznak, úgyhogy né hány hét múlva — remélni lehet — Edwin Hubble megkezdheti fantaszti­kus utazásait a világűr ismeretlen iá jaj felé ..» Egyébként egy George Mac Canley nevii másik mérnök már régen dolgo ­zik egy fix méter Átmérőjű távcső elő állításán, melynek lencséje a hömér sékletííe! szemben a rendes üvegnél háromszor ellenállóbb üvegből készüli. Ha elkészül — és reméljük nem fog soká váratni magára — sikerülni fog még messzebbre kitolni az ismeretlen­ség és az emberi tudás határait... íncze Ci. KODOLÁNYI: ORMÁNSÁG, 3 regény egyben, 361 lap, fve 158 lej. kve 198 lej. A A as Fini. 2 kötet kve 356. Boldog Margit 178. József az ács 178 iej Lepágená* Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen Athe­naeum jegyzéket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom