Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-06 / 28. szám

rrrtwr« 10 40 tél r a ar t Dr. PalágyiJenő elnök: IX&Wtií-'+éIIOLSW- "'** *■-‘’“ffWTÉ „Leomlottá!* a válaszfalai*, együtt yagyunk, mind: ma§yarok!u A Magyar Népküzösség aradi tagozatának vasszorgalmát a legtelje­sebb erkölcsi és anyagi siker kiséri. — Állandó miisorszám: téli segélyakció és az összpontosított férfiak családtagjainak g, ámolitása Előjegyzésben* Országos fellegit népi hangverseny Aradon AKAD, február j. Yz a hatalmas munka, mely az aradi Mu- pyar Népk'zösség vállaira nehezedett s mely immár két hónap óta szánét uélkiil tart. az aránylag rövid idő ellenére, igen kedvezően j érezteti hatását. Az öntudatra ébredt magyar tömegeknek vezetőik felé irányuló határtalan bizalma és ragaszkodása, a meddőnek hitt ián is gyümölcsöt érlelt. A* egymásrautaltság érzése megacélozta az akaraterőt s a/ egvseg- betömürült magyar csoportokat eggyé ková­csolta a megértés szelleme. Most mindegy: iparos, kereskedő, tisztviselő, vagy munkás, bankár, vagy mágnás; az anyanyelv szentsé­gének varázsa és a közös sors miatti egyniás- tautaltság e súlyos időben széttörte a válasz­falakat. Ami lehetetlennek látszott, ma már valóság. Az egy tömbben vagy megyében szétszórtan élő magyarok tudják és önmagu- kon érzik, hogy' tagjai a Családnak, az uj népi alakulatnak: a Magyar Népközösségnek, mely megfeszített erővel, éberen áll őrt mel­lettük. faji. társadalmi, gazdasági és művelő­dési érdekeik védelmében. A Magyar Népközösség aradvárosi tagoza­tának kitűnő vezérkara feladatának magas- 1 latán áll. Az egyes szakosztályok versenyre í kelnek egymással s ennek áldásos eredménye i és jótékony határa melegen sugárzik szét. i Miként azt dr. Palágyi Jenő tagozati elnök mondja: — Aki ismer, tudja: nem vágj ok dicsek­vő természetű. Ha szamokat és eredménye­ket hal) tőlem, az semmi más, mint a száraz tény egyszerű elismétlése, mert le sem tud­nám tagadni: november 20-tól. tehát az első perctől, hogy beindítottuk a munkát, kemé­nyen dolgoztunk. Nem részletekben, nem el­aprózva és nem tapogatózva, hanem vala­mennyi ügyosztályunk egyszerre. A társadal­mi és kulturális éppúgy, míut a gazdasági vagy jogügyi és igytovább. Ezt tartottam legmegfelelőbbnek arra, hogy gyoră, nagyon gyors eredményeket csikarjunk ki. Ilyen nyomasztó politikai és gazdasági vi­szonyok között nehéz kiejteni ezt a szót: ^eredmény*1, mert a viszonylagosságnak kor­szakában. melyben élünk, sokmindennek le­het ez kifejezője. Nyomban kérdem: — És mit jelent ez számokban? Iratcsomó kerül elő a fiókból: ..MINŐSÉG ÉS MENNYISÉG“ j — Munkánk legelején a téli segélyezés ügyét indítottuk be. Tudtuk jól, rengeteg testvérünket ért készüietieniil a zord idő s elsősorban ezeknek a gyámoíitására kell gon­dolnunk. Felhívásunknak és nagy társadalmi megmozdulásunknak meglett u kívánt anyagi eredménye, ami 3 mai pénzügyi viszonyok mellett elég kielégítő. Az önkéntesen felaján­lott adományok összege meghaladja a 16-1 ezer lejt. amivel kétszáz családot, közel 2 ezer taggal segélyeztünk. A készpénzen ki­vid jelentékeny mennyiségben kaptunk ter­mészetbeni adományokat is, szalonnát- len­csét, babot, burgonyát, lisztet és más élel­miszereket, aztán ruházati cikkeket, cipőt, kabátot satöbbit. Szóval: ebben az esetben ez a szó: ..eredmény“ minőséget és mennyi­séget is jelent. A szegény gyermekek ebédel­tetése most is folyik. Háromszáz gyermek lakik jól naponként konyháinkon. — A másik igen sikerűit ténykedésünk a Magyar Bál volt — mondja dr. Palágyi Jenő clack — amiről az Ellenzék annakidején hosszú cikkben számolt be. :\os, most üröm­mel jelenthetem, hogy a nagy erkölcsi siker mellett az anyagi eredmény sem szorul hát­térbe. A pontos számadások még mindig nem készültek el, de így, ahogyan az eddig iezárt tételekből látom, a tiszta jövedelem megha­ladja a löö—160 ezer lejt. Ma, amikor az elsőrendű életszükségletekre is alig telik, ez :i szám nagy és szép. Nem szakad figyelmen kívül hagyni a toronymagas kiadásokat sem, ami egy ilyen rendezvénnyel jár. Én vagyok u legboldogabb, hogy a sok ijesztgetés elle­nére, bogy így a inai viszonyok, ugv a mai viszonyok, mégis megcsináltuk s nem ért csa­lódás. Ez a bál volt tulajdonképpen az első kiállásunk a tömegek felé- Sokat tettünk kockára, k,gy netán! kudarc erkölcsi tekin­télyünkön ejtett volna csorbát. És most. a | teljes siker nraii) -ugarainak melegében meg­állapíthatjuk: magáralulált Arad város és a megye ma­gyarsága. Felismerte, hogy balunk több volt. míut egyszerű mulatság: hitvallás él- uiakarusunk és az élethez való jogunk mellett - törhetetlen ragaszkodás hagyo­fgyeiériésben a* érd A telefon szól. Valahonnan jelentést tesz­nek. Aztán egy másik berreg. Oda is utasítást küld. Közben jönnek-mennek ügyes-bajos dolgaikkal a/ emberek. A népközösségi iro­da nem tűri a csendet. Megkérdem: .— Mindig igy van ez? — Olykor még többen vannak. Képzelje el: két hónap alatt közel kétezer állampol­gársági ügyet bonyolítottunk le. Kimutatá­sunk igazolja, több, mint ötszáz jogügyi tanácsot adtunk. És állandóan folyik okmányoknak, iratoknak belföldről, külföldről való beszerzése. Itt pillanatra sem áll meg a munka. ■—■ Az egész megye ügyét intézik? — lsen. jóllehet nem vagyunk megyei tn- ! gozat. Tudniillik itt n helyzet az, hogy me­gyei szervezésről — érthető okokból — egyelőre le kellett mondanunk. Ennek elle­nére mégis létezik 37 tagozat, vezetőikkel állandó kapcsolatban vagyunk. .Minden ügyü­ket mi intézzük. Nézem a tagozati türzalapcsoinot és forga­tom a lapokat. Jólismert aradi magyar pol­gárok nevei sorakoznak fel egymásután. Har­monikus. békés egyetértésben, árnyalati kü­lönbség nélkül. Megjegyzem: — Demokrácia. És ugy-e, nincs semmi baj? — Nem is lesz — mondja Palágyi Jenő dr. Nem úgy raktuk le az alapokat. Amikor azt kérdem, hogy a város beszer­vezésével készek-e? meglepő feleletet kapok: — El se kezdtük. Ez a nyolcezer törzslap* tulajdonos önként belépő, valamennyien meg­alakulásunkkor jelentkeztek. A szervezés munkáját a tizedes rendszer szerint most fogjuk megkezdeni. És hiszem, hogy mikorra végére érünk, egyetlen magyar sem lesz, ki a Népközösség keretén kívül állana. Munkássággal, iparossággal a legkitűnőbb a kapcsolat. Az együttes lecsatlakozás meg­hozta a várt eredményt. Az iparos szakosz­tály megalakítása meg uj reményekét fakaszt. Dolgoznak, dolgoznak. megállás és pihenés I nélkül. Magyar népi hangverseny Uj tervek felől érdeklődöm. Az első fele« let egy mosoly. A második már ennél több: — Nem szántam a sajtó részére a hírt, de ugv látom nem térhetem ki a közlése elől. Megmondom: koratavasszal, úgy gondolom márciusban, egy hatalmas magyar népi hang­versenyt rendezünk Aradon. Városi rendez­vénynek készül, de azt hiszem országos jel­legű lesz. Be akarunk kapcsolni néhány ne­ves, músvárosbcli énekművészt és muzsikust, hogy műsorunkat színesebbé tegyük. Például minden valószinüség szerint a karnagyot Ko­lozsvárról fogjuk kérni. A személyek már körülbelül ki is vannak jelölve. Természete­sen csak magyar szerzők munkái lesznek mű­soron. Rogy mi a célunk ezzel? Anyagilag: jótékonykodás, erkölcsileg: a zenei kultúra nevelése. Beszélgetésünk gyakran megszakad. Szük­ség van az elnöki szóra, amelynek zsongitó hatása van. mint az orvosi szónak. Talán a sors akart igy: erre fontos helyre olyan fér­finak kellett kerülnie, kinek ruganyos, friss szelleme mögül a gyógyítást szolgáló varázs­erő áradjon szét; diagnoszternek. hogy rá­tapintson a lényegre, a betegségek kóroko­zóira, átérezze a fájdalmat és megtalálja rá a csiilapitó szert. Mert Palágyi Jenő dr., az aradvárosi ta­gozat elnöke — a magánéletben orvos. A munka megállás nélkül folyik. A Ma­gyar Népközöség aradi tagozatának vezérka­ra, a magyarság ezreinek őszinte, megértő támogatása mellett fáradhatatlan ügybuzga- lommal végzi küldetését. JENEI JÓZSEF. MEGHALT DICK FARMAN. Parisból je­lentik: Francia lapok Dick Farman hírneves repülő halálhírét közük. Az Egyesült-Államok helyettes elnöke rész tvesz az u> választási harcban. Newyork- ból jelentik: Acner. az Egyesült-Államok he­lyettes elnöke közölte, hogy a damokrata párt részéről kész az elnökségre való jelö­lést elfogadni. A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel­szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák I s alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 stá bzalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan I a jegyzői él akarja, fiat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 I százalékát) visszafizeti, míg a három vagy ötéves határidő lejárta után az. gégész összeget, | I llat hónap múlva az esedékes 20 zúzalékos részlettel és a szelvény. ÖSZm mszegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalától a név» Mérték 70 százalékának megfelelő lom bar dk ölesön t kaphat bonjaira, ugyanilyen % kamat mellett. M ináén román állampolgár, aki az ország érdekét szívén viseli, kötetet j ípénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését.- — - * Kolozsmegve preíektits&t MANOLE ÉN ESC V ezredes. HHUHH A köszvény gyilkol Vesebántaln'ak - Csui • Köszvény - fsthit»» Borbajok - Ekzema - Pö:senések 8tb... VisszereU-Cbti.iycdö sebok-crelmeazoitdi» a kritikus élektor bajai \ vér M élet kereke , csakhogy » köszényes^knel egyúttal a mérgek kőzlekcdc-ő közege is és ezek a inérg'k lerakodnák az Ízületekben, Irritálják a. Izmokat * . idegeket, !crakódna* a w.-edényekben, megpuhítJák gyulladásba hozzák vénákat. Mind­ezeknek a rendellenességeknek egész sereg betegség u következménye : köszvény, csuz, vesebaj', merevség a nyakban, ischias. visszér, eirueszesedett erek visszeres gennyedének lépnek fel, kínozzák a beteget és tönkreteszik életéi A köszvenyes nőnek rendszer­telen vagy fájdalmas periódusai vannak és kritikai korának beálltával élete hosszú szenvedéssé válik Mindkét nemű köszvényes beteg gyakran 92coved különböző bőrbajokban is, mint amilyenek az. ckzem;- hólyagos pi.rsení >ek. psoriasis, furunculosis, bórvörö*- ség. száraz pőrsenesek, sycosis stb. Mindezek a bőrbajok kínzú viszketéssel járnak Amint azonban ezek a betegek megszabadítják vérüke t az abba befurakodott Tnérgezó anyagoktól e» ezt Dópuratif Kichelet segítségével megtehetik, való­ságos átváltozáson fognak átmenni A üépuratií Hú chélet, a húgymérgek eme könyörtelen pusztítója, ismét rugalmassá teszi -az ízületeket, megszűnteti a reumatikus fájdalmakat, szabályozza a nedvkeruv gést. csökkenti a vérnyomást, megszünteti a szédülést, u szívdobogást, valamint az érelme.sze sédét lek síem- káprázását és elhárítja a bénulná veszélyét, líz a hatalmas gyógyszer újból megduzzasztjn a visszerese» izmait és visszaadja nekik 2(3 éves koruk labai! ; bc- hegeszti a sebeket és gcr.r.yedéseket. anélkül liogv nyomuk maradna és visszaszerzi - bor üdeségét. Á kritikus korban megakadályozza a vértolulásokat es ezzel elejéi vés:. a legsúlyosabb kövelkezményeknek- Mindeme bajok megszüntetése természetesen azzal Jár, hogy a betegek, visszanyerik életkedvüket i* akárhányszor egyenesen megfíátalodnax. DEPURATIF RICHELET minden gyógyszertárban drogériában kapható Szeretném megmondani annak a hivatainokkülsejü elárusítónak a péküzlet Ierakatáhan. akinek boltjából: „Na ebbe a boltba sem teszem be többé a lábamat'"“ kiáltással robogtam ki és be is csaptam az ajtót, hogy bocsásson meg. Egyszerűen csak feldiihitett az a hihetetlen zsugorisága, ami annál is inkább meglepő, mert nem a. saját­jából volt zsugori. Azután a rettentő kicsi­nyességért is dühös voltam és azért hagytam őt ott, csodálkozó arccal a pultnál, a félig becsomagolt rozsveknivel a kezében. Pedig tulajdonképpen meg kellett volna neki kö­szönnöm az élményt, hogy találkoztam egyébként rokonszenves személyében a világ iegeslegfukarabb emberével, a legnagyobb skóttal, akiről valaha viccet csináltak. És kö­szönöm a cikktéraát, a történetet, amivel biz­tosan megnyerném a legzsugoribb emberről szóló történetpályázatot, ha lenne ilyeü. Mert a kenyerek és zsemlyék e csodálato­san. szinte földontulian zsugori árusítója csakugyan a világ legnagyobb skótja, aki te­hát eszerint itt lakik a városban és itt riaszt­ja el tiszteletreméltó boltjából a vevőket. így történt találkozásom a Legnagyobb Skóttal: Bemegyek a kenyérüzletbe és ké­rek egy öilejes rozsveknit, ami ugyebár egé­szen jelentéktelen vásárlás. Az árus elővesz egy rozsveknit és hozzá egy kicsi, egészen kiesi darab barna hártyapapirt, amiből a rozsvekninek eleje, háta, mindene kilátszott. I Mondom; Kérnék egy nagyobb papírt, mert künn esik a hó és átázik a kenyér. És erre mi történik? Pékem megy és kicseréli a ke­nyeret. előhozza az ebben az árban lév» leg­kisebbre sikerültét és azt próbálja beiegön- gyűlni a papírba. A kenyeret választja a pa­pírhoz és nem megfordítva. Tátott szájjal nézem, de a kenyér még mindig kilátszik a papírból. Aztán megkockáztatom a szerény- j télén kérést: Talán adna egy nagyobb papírt I hozzá? Mire ő szelíd mosollyal megcsóválja a I fejét: Nincs. Erre tiirelmetvesztve mondom: I Dekát akkor adjon még egy darab papírt.- - Ebben az árban nem tehetem... Ennyi az egész. Mást nem hihetek, mint­hogy ő a világ legnagyobb skótja, mert hi­szen nem az üzlet tulajdonosa, azt i;m««“ai. Lehet azonban, hogy csak szenvedélyesen szereii a barna hártyapapirt, esetleg biblikus I értelemben: őrzi gazdája vagyonát. Mínden­I * esetre hihetetlen és csodálatos jelenség, ahogy ott válogatja a boltban a lehető leg­kisebb kenyeret, nehogy még: egy darab paa Î pírt kelljen adnia L.-i, ■aniwm mán) lónkhoz és szokásainkhoz. \j. egymáshoz való segítés gondolata fűtött minden adakozó szivei. Milyen célt szolgál u bevétel? Kimondottan jótékony célt. Iskoláink nak juttattunk belőle, azonkívül segélyben részesítjük uz összpontosításra bevonult fér­fiak családtagjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom