Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-04 / 27. szám
Hr 1940 február ?, Bll’BN'gJSK m V MÁTYÁS KIRÁLY írtat BÍRÓ VENCÉL >na dől SBllifej äYnnö>I •inxâbî íatt * .nsd olßf >hn ß >9Î Í03 "B Í9 .< t B ,SO fi B HM B YS - ~ !lÖl E =» SB2 B ín mafeb d nsb s^II rrbzbi txerföi iái/ -jí na Hiten bwá galtet eom Y§otI bM Y8B/ r3 81 83 naq tetei sqé>í ,>ten nnö 1 aqáíí noxe 9T9d saév 8 o E82f / ylni Inim •OT3 ,at "9bz but 89S tTTB bei BIß fen T95Í oJ la! >1 „Leáldozott napót fölhozni az égre, lobbanó villámot vetni festett képre, csillagvilág közül vezérfényt kinézni: könnyebb, mint Hunyady Mátyást felidézni.“ így állapította meg Jókai Mór a Mátyás királyról szóló költeményéi ben. . , 1 Valóban művészre lenne szükség, aki a barkót lefejti, amely e diplomata arcot fedi. Életét’ áldozott eszmének, me « Ivet az utókör csak találgat. Évtizedek küzdelme, áldozata tapad a gondolathoz, amely őt tevékenységre sarkalta. Mit akart nyugati háborúival, annak magyarázatára a feltevésnél maradtak a történetírók. Nvugat-római császárság, cseh királyság lépcső akart e lem ni a tőrök ellen felveendő döntő küzdelemhez? Életének ez a legnagyobb titka, amely titok feílehbéntése minden homályt eloszlatná. Ilyen homályok jelképét már születésével hozta magával. Kolozsvári szülőházának homlokzatán művészi em= léktábla hirdeti, hogy 1443 március 17* én született. Ez évszám Heltai történetíró feljegyzésén alapszik, aki száz évvel későbbi iró, Sok más egykorú feljegyzés összevetéséből Fraknói Vilmos jeles történész megállapít otta, hogy születési ideje 1440 február 2.Î. Ma általában ez az elfogadott idő, sagyis Mátyás királlyá választásakor 38 éves volt. I Eszerint ez évben és hónapban éppen 500 éve, hogy a nagy király született. Félezer esztendő! Kicsiny idő a képzeletnek, de nagy7 idő a történelemnek. A képzelet a gondolat szárnyán ■könnyen visszarepül, hogy a kor színes képein megpihenjen. A történelem azonban nemzeti megpróbáltatásokon, keresz.ténv villagnézeivédelmen, török veszedelmen, ibelső meghasoníásokon és ragyogó sikereken keresztiül jut vissza a korhoz, amelyben a dicső ki“ ráfy nagyokat cselekedett. Elénk áll, mint az igazságosztás legendás alakja, erőskezü katona, megcsodált diplomái ta, nagy7 szervező, ezerszálu tevékenységben jeleskedő uralkodó, tudós és tíudománvpártoló ember. Ez összege- zés azonban csak címe a lemeznek, amelyet meg kell szólaltatnunk, hogy belöle gramofon erősségével a hangos fáradozás bőségés szava áradjon Mint uralkodó azoknak a f én velőknek megteremtésében fáradt, melyekkel egy országot naggyá tehetnek. P tevékenység a rendezésre és felszerelésre egyaránt) vonatkozik, Az 1486ban alkotott törvény bevezetésében MáfvSs hangoztatta, hogy Inkább a fő és IU Íandő intézkedések szigorává! kép arai kodni, mint korlátlan hatalommal. E felfogás szellemében járt el, amikor országát korát meghaladó védelmi erőhöz juttatta, A jól képzett s felszerelt hadsereg az országnak erős biztosító” ka, e biztosítékot ő főleg állandóan fegyverben tartott katonaság szervezésében lá<ta, A gondolat az apjáé, a kivitel a fiúra maradt. A hadseregtartás pén2bé kerül, amelynek előteremtése a király talá-* íékonvságát erős próbára tette, A köznemességet peiizmegválfás feieren szívesen felmentette a hsdbaszaílás alól s az összeget zsoldos katauaságtartásra fordította. Nemzeti és zsoldos katonaságát belsőleg szervezte, a gyalogság, tüzérség, vízi erő nagy haladást tett intézkedései révén. Az állandó jövedelmi forrásokat (bányák. vámok, várói sok adója) jól kihasználta, az adót 2 — 3 szorosan beszedte, szokásba hozta a rendkívüli segélyt ísubsidium), a jobbá-i-vtelkekre kivetett adót családok szerint, füst szerint szedette. A háborúk, a nagyhatalmi szerephez törekvés. az udvar rengeteg pénzt emészt tettek fel, amely csakis ilynemű fogásokkal gyíiít egybe. Háborús nehézségeit Zrínyi Miklós költő é« hadvezér egyik írásában, a német—-török támadásokra célozva, ekénnen jellemezbe: „Nosza, most, vi- téz káráy, lássuk, vág}’« olyan, mint tolásával alkotmányos jogot' védett, a megyét erősítette s abban jó tisztvisei löket követelt? Az igazságszolgáltatást intézményesen javította. Előtte az osztály-irangkiilönbség eltiint akkor, amikor a szegény nép védelméről volt sző. Bár háromszoros adót vetne ki most is, csak visszahozhatnák őt sir- jáböi! sóhajtott fel a nép halála u'.án. Halálával meghalt az igazság, keletke zett a nép ajkán a közmondás. ígazság- szeretctíe .szemlél;etésére a nép történeteket örökitett meg. amelyek a gyengének kedveznek, amelyekben a gaz MÁTYÁS 3 SZÁNTÓ ERDÉLY! JÁNOS MONDÁJA Még iskolás fia kofában Mátyás egy könyvvel tarsolyában, A háztól elszökött, Suhancnák öltözött, Már szántó gáttal: a mezőben A szép tavaszra vált időben S a Szent-Gelléri megáit Ep egy öreg szántót talála, Kinek sehagy se folyt munkája, Vagy ökre nem vont jól igái, Kecsegtető a taligát, Vagy nem fogott tisztán ekéje, Ha megtóluli a föld perjéje* Az ostorost meg a barázda Végén hideg gyötörte, rázta» „Ady Isten jó napot! Hogyan megy a dolgod^ „Fogadj Isten! - Rosszul; mivel magam vagyok, Nem állnál be hozzám? Én jól megfizetek. Szolgámon, nyavalyáson, harmadnapos hidegß ^Miért ne jó díjért? Mátyás igyen felel: tyM&g rá jó áldomás! $ megteszem, ami kellT* És 5 suhancnak állt. Az osztókét jól visele. Az ökröket jól tereié. Barázdált, boronáit. Mindent helyén csinált. Már a nép is leáldozóban, A szolga félig lábadéban, Mátyás a fél napért Követeié e bért, 'A szolga bus szemmel tekinti, Az ő bércből hajlik az ki... Gazdája rázug mérgeién. Hogy már csak épenségeten Húsz pénze van bent; — mind kiadta ’A sok betegségnek miatta. Szegény fiú majd sira, hogy Épsége és bére fogy... Mátyás azonban jó szemes, 'Az emberek szivébe les. — Bej már akkor kitört belőle, Mily nagy lesz S egykor, időre! —■> S ha fizetést csak elfogadja, De a szolgának visszaadja, Mondván a gazdának keményen: „Úgy vesd rám a szemed. Hogy, Isten éltetvén, akár hol Megismerj engemet! Nem jó igazság ez, nem igy kell Bánnod, ha szolgád is, beteggel! Bérét, hu elvonod, Tovább mért bántanod?! Különben én vagyok Bunyódnak gyermekei A kard lesz az nekem, Mi néked az ektm“4 d"gok, a hatalmaskodók megszégyenül nek. Nép és a király egybeforrtak a gondolatban, hogy az igazságnak napfényre kell kerülnie. Kit a nép szere- tete a szájára vesz, azt szivébe zárta. U szeretet a gyengének megvédéséből ered s csakugyan a nagy király egész uralkodása a féktelenkedők hatalma- nak letörésére irányult. Ebből érthető, hogy azóta is irók-tköltök népszerű alakja, alig van írónk, akii müvében valami vonatkozásban ne került volna vele. Ekkora szeretet annak jár ki, okit a nép jótevőjének tekinti akkor is, ha határozottiságáhan, szellemi fölényében, nagyobb tájékozottságában az alkot mányiszabta kereteket a közérdek érdekében átlépte. Újszerű kifejezésben inkább dikíátorfélének volna nevezhető, akinek ilynemű viselkedése azonban a kor intézményeiből következik. Akkor nincs az a berendezés, amely ma általános. Nem volt minisztérium, jogi egyenlőség, közös teherviselés, általános hadkötelezettség, ilyen berendezésben az uralkodó eljárása volt a fő irány. Háború, béke, diplomácia, belső szervezés, elsősorban az ő személyi arrava lóságán nyugodott. Alá tyás alkotó-szervező ereje, diplomáciai ügyessége mind e tejeken vezetett s ha szükségét látta, eröszakoiással is győzedelmeskedett. Látszólagos ellentét, hogy nemzeti érzés és idegen eszmevilágpártolás benne egyesült. Fel van róla jegyezve, hogy gyermekkorában ételröl»itairói megfeledkezett, ha dalosok hősi tetteket énekeltek. Reggeltől estig elhalU gáttá volna azokat. Királyi udvarában is az énekesek az asztal felett á hősök tetteit adták elő, honi nyelven, lant kíséretében. Tlynémü egyik lantosnak, Gábor diáknak nevét is megőrizte a történelem. S ugyanakkor az olasz reneszánsz műveltség tért hódított udvarában. A humanisták latffn nyelven írtak, Mátyás hires könyvtára latin- görög írók kön weit foglalta magában, Mecénás bőkezűségével az íróknak osztogatott. Ez mind igaz! De meggyőződése volt, hogy a nemzeti műveltséget fejleszteni keil s e műveltséget az ide-* gén kultúrától nem félhette. Ugv hitte, hogy a kezdeményezés honi földön uj virágokat terem. A fellendült tudományosság hozta magával, hogy Mát>ás Pozsonyban egyetemet alapítóit, amely haláláig fennállott. Alind e szépségben az volt a baj, hogy minden a király személyi nagyságán nyugodott. Mivel legtöbb újítása egyéni, amely nem íörvényen, vagy vagyonmeealanozáson nvugodott, halála után egyszerre minden összeomlott. Alegbukott a pénzbeszedési rendszer, pénz hiányában a ka= tonai szervezettség, az egyetem, a reneszánsz műveltség, erős kéz hiánvá* ban védtelen maradt a köznemesség, főleg a szegény nép körében oda let) az igazság. Korai halála miatt nem maradt ideie az állandósításra, intézmé-’ nyes biztosi*ásókra. Kitűnt, hogy a sok eredmény az ő személy* nagysá gán nyugodott, országának szerencsétlensége, hogy hasonló szellemű uraîko-, dót nem hagyott hátra. Személyi nagyságának kiemelésében az írók nem maradtak adósok, bátorság, önérzet jellemezték őt már mint’ ifjút; önbizalma, csak magának bi\ése feltűnő volt. Megnyerő kedvesség, máskor indulatkitörés, a beszédben, tárgyalásban találó okfejtés nvilntko*, zott meg nála. Nehéz helyzetekben nao-y önuralmat gyakorolt. A meggvő - zésben, hangulatkeltésben, a közvélemény irányításában mester volt. Meghódolást felesége. Beatrix* előtt Ume-t, akinek irányítását szívesen tűrte. Alost, születésének 500 éves fordul >- , jakor, különös tisztelettel fordulunk feléje Kolozsvárt, ahol szülőháza ;íU. ahol díszes szobor h’rdetl emlékét. Példakép gyanánt áll előttünk, hogy szorgalommal. akaraterővel, kitartással és tehetséggel nagyot alkothat ag ember. Hercules!, Jupiter fia, aki, bölcsőben meg, két sárkányt ölt meg egyszersmind, mindenik kezével egyet.“ ilyen veszedelem magyarázza meg a király nagy felkészülődését s pénzgyüjtésétl A gyűjtésben való eröíeljesség, a mód, ahogyan ügyek intézésében, nehézségek elosztásában, sokszor feíféo peít, őt erőszakosnak mulatták. Aleg ítélésében elterjedt a nézet, amely öt egyenesen zsarnoknak bélyegzi. De lehet <2 őt! e névvel illetni, amikor a közrend, közbéke biztosítását országgyii- lésileg erősítette, a köznemessée- cár-