Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-28 / 47. szám

E LLENZíK

i 0 4 0 február 2 8.

Kolozsvár régi épülete tartott - adást Kelemen Lăţos, a neves történész, a Magyar Népközösség kolozsvári tagozatának előadássorozatában

KOLOZSVÁR, február 27.

Hétfőn este 8 urai kezdettel tartotta tneg a Magyar Nópkö/.össég kolozsvári tagozata második ismeretterjesztő előadását a Vasmunkás Otthon nagy termeken. Vz előadótermet a közön-ég zsufolásig megtöltötte. ami arra mutat, hogy a Magyar Nopkö/.üsség kez- ideménvezését a munkásság megértéssel lo gadta. Tegnap este elsőnek Kelemen Lajos tanár, a kiváló erdélyi magyar törtenettudós ..Kolozsvár legrégibb épületei" einieu tartott érdekes es élvezetes előadást, megszokott, lebilincselő előadási modorában. Kelemen Lajos előadása előtt dr. Rózsa Jozsel. a Magvar Népközösség közművelődési szakosztályának elnöke, a következő bejelentést tette:

DR. RÓZSA JÓZSEF ELNÖK BESZÉDE

..Mivel azok az. akadályok, amelyek miatt a Magyar Népközösség helybeli tagozata Köz- művelődési Szakosztályának eloadási-orozatát meg kellett szakítanunk. elhárultak, ismét szívesen és örömmel üdvözlöm az ilyen szép számban megjelent közönséget. Félreértések voltak az okai annak, hogy az előadássorozatot a hatóságok betiltották. Miután azonban sikerült ezeket a félreértéseket eloszlatnunk, készséggel adták meg a folytatásra az engedélyt, amiért ezúttal, e helyről is köszönetét mondok az illetékeseknek, egyrészről a fáradozásért, másrészről a megértésért.

Egyben engedjék meg, Magyar Testvéreim, hogy felhívjam figyelmüket arra. hogy minden tömegmegmozdulásnak. tehát ezeknek az előadásoknak is elengedhetetlen feltétele a fegyelmezettség. Kérem mindnyájukat, hogy esetleges kérésemet, utasításaimat szíveskedjenek figyelembe venni. Jelenleg, itt e helyen én vagyok azért felelős, hogy semmi zavar ne legyen. Lehet, hogy a fegyelmezett viselkedésre való felhívást felesleges volt megemlítenem, mert hiszen egyetlen jószán- déku embernek sem állhat érdekében, hogy törekvéseinket elgáncsolja, mégis az ügy érdekében kötelességemnek tartottam szóba hozni.“

KELEMEN LAJOS ELŐADÁSA

Utána Kelemen Lajos Kolozsvár történelmi múltját vázolta. Városunk évszázados múltra tekinthet vissza, hiszen ezelőtt 2000 évvel a város helyén már római város állott: Napoca, a népvándorlás után azonban ennek csak romjai maradtak meg és ezeket is csakhamar eltemette a por, úgy, hogy a római falak ma a város területén csak 5—6 méter mélységben lelhetők fel. Az Óvar helyén volt a régi római Caetrum s a magyarok bejövetelekor ezen a területen épült fel az első királyi vár. amelynek neve az árpádházi királyok idején Klusvár volt. Vannak, akik ezt a szláv klus-tól származtatják, ami záróhelyet jelent. Lehet azonban, hogy az első várispán neve volt Kolos és innen kapta a város a nevét. A tatárjárás ezt is elseperte, úgy, hogy az épitkezés csak 1275 körül indult meg. Ekkor Kolozsvár még jó ideig jelentéktelen falu volt, 1322-ben kezdték épiteni a I főtéri templomot, amely tehát a legrégibb épület Kolozsváron. Voltaképpen még ennél is régibb a kolozsmonostori templomnak az a része, amely a város felé esik: a szentély, amely a tatárjárás után épült ugyan, de alapjai még a régi templomból maradtak meg, amelyet 1063-ban Béla király kezdett el építtetni.

A főtéri templom építkezése több mint -dOO esztendeig tartott. A torony nem ott volt, ahol ma, hanem a homlokzatba épitve.

a Rogala-ntca felé néző szegleten. Sok viszontagságon ment át a templom és tornya, végre 1833-ban kezdték felépíteni a jelenlegi tor- in ál. Ezzel a templommal majdnem egykorú az óvári zárda, melynek építése 1400 1500 között fejeződött he. A Kogalniceanu- uteai nagytemplomot Mátyás király kezdte épiteni eredetileg a minorita szerzetesek szántára.

A világi épületek közül a legrégibb ez a kőfal (bástya), amelyet a török támadások ellen Zsigmoml király rendeletére kezdtek épiteni. Ekkor vette kezdetét a város körülkerítése. A kőfalnak a Regina Maria-utca

végénél volt a főbejárata és csak 1708 után

kezdett a város a falon kívül fejlődni. A |,ásiyák közül ma teljes épségben csak a líeth len-bástya maradt meg (igazi nevén a szabok bástyává), ennek közelében van a Bogdáni l’y-bástyu és még két kisebb, szinten •I céhek számára készült bástya.

Mátyás király szülőháza eredetileg egy Méh fi Jakab nevii szász polgár tulajdona volt, később, 1850-ben, átépítették; igen szerencsétlen módon azonban, mert régi szép külsejét teljesen elrontották. Hasonlókorú, azaz 500 évnél idősebb, az unitárius püspökség búza. Kolozsvár többi régi épületei ezeknél már sokkal fiatalabbak. Az 1500. évekből való a mai Erdélyi Bank épületének belső rézé, azután a Wolf-ház, a plébánia, a Motilor-uton két bűz és a Calea Murechal I uch-utruhán egy 1554 beli régi ház földszintje.

Kelemen Lajos figyelemmel hallgatott előadását. a közönség lelkesen megtapsolta. Utána ifj. Xántus János tartott ismeretterjesztő előadást „Harc a tengerekért" rimen, amely - Lit nagy hatalmaknak a tengerek uralmáért folytatott törekvéseit vázolta.

(1. A.),

Franciaország egységessé akarja tenni az arab államokkal való gazdasági kapcsolatait

KAIRÓ, február 27. (Rador.)

Egyiptomi lapok jelentése szerint a bey- ruthi francia helytartó tárgyalásokat kezdett a kairói és jeruzsálemi hatóságokkal, hogy a közelkcleti államok közötti gazdasági kapcso„A kivitel életkérdés Anglia számára!“

— mondotta az angol kereskedelmi államtitkár

LONDON, február 27. (Rador.) Hudson kereskedelmi minisztériumi államtitkár Glasgowban beszédet tartott, amelyben a kivitel fokozásának szükségességét hangoztatta. Ennek megvalósítására — jelentette ki Hudson államtitkár — minden angol polgár, férfiak és nők egyaránt a legnagyobb áldozatokra kell elkészüljenek, mert

csak a belföldi fogyasztás csökkentésével lehet elérni a külkereskedelem fejlesztését. A kivitel életkérdés Anglia számára.

Drákói szigorral Döntetik Bukarestben a zárórakihágást

Egy órakor mindenütt záróra van

BUKAREST, február 25. (Saját tud.)

A hajdani Bukarest éjjeli életéről valóságos legendák keringtek a kisvárosi kaszinókban, kávésnénik délutáni összejövetelein és ifjúsági zsurokon. Akinek valami ügyes-bajos dolga akadt a fővárosban, azzal bocsáj- totta útra féltő felesége és jó szülei, hogy jól vigyázzon magára, nehogy beleessen az ellenállhatatlan bukaresti éjszaka varázske- lepcéjébe. A jóbarátok viszout azzal biztatták, hogy ha már Bukarestbe indul, rúgjon ki a hámból istenigazában, mert itt aztán igazán van erre százezer alkalom, mód és lehetőség.

'ÜSjgP'

A Hadsereg felszereléséért

A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfelszerelés j pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahof az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók.

Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételit állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, míg a három. vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. .

Hat hónap múlva az esedékes 20 sázalékos részlettel és a szelvény ősz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek.

Akinek a lejárat előtt pénzre vart szüksége, a Banca Nationa/atól a névérték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett.

Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötelet pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését.

Koíozsmegye prefektusai MAN OLE ENESCU ezredes.

latokat maradéktalanul szabályozzák. Az a cél. hogy a megegyezés alapján állandó bizottságokat szerveznek az összes arai) államok közötti áruforgalom ellenőrzésére. Hir szerint Törökországra és Irakra is kiterjesztik a tanácskozásokat. * I

Nem elég, ha elérjük az 1919. évi színvonalat. amikor külkereskedelmi mérlegünk 680 millió font sterlinget tett ki, hanem ennél többre: emberfeletti erőfeszítésekre van

szükség. Piac elég van, csak kifogástalan és olcsó áron szállítsunk árut. A külkereskedelem fokozására még nagyobb mennyiségű nyersanyagra lesz szükség, ezért azoknak belföldi fogyasztását csökkenteni kell, mivel Angliának gondosan kell takarékoskodnia larany és külföldi deviza készleteivel, azokat csak szükség esetén használja.

Az igazság ezzel szemben az, hogy Bukarest ebben a tekintetben sem volt sem rosz- szabb, sem jobb, mint más világváros.

A háború utáni első években, amig a konjunktúra tartott, tényleg volt valami éjjeli élet Bukarestben. De ez sem volt annyira szemmel látható, mint a nyugati metropolisokban. Az egész mindössze féltueat ,,lokál"- ra. néhány bárra é» varieté-szinházszerü korcsmára szorítkozott. Az utcák akkorioan is már este liz óra után néptelenek voltak és csak a belvárosban élénkült meg kissé egy félórára a forgalom színház után. A gazdasági válság természetesen erre a vérszegény éjjeli életre is ráborította nyomasztó leplét.

Az uj erkölcsrendészeti felfogás szerint aoznban még ezt is soknak tartották. A mult év októberében rendeletileg szabályozták a nyilvános helyek éjjeli üzembentartá- sát. A zárórát éjfél utáni két órában állapitolták meg minden helyiségre vonatkozólag, i kivétel nélkül. Egy újabb rendelettel, amely ! a napokban látott napvilágot és azonnali ha- j tállyal érvénybe lépett, még rövidebbre szaii- ' ták a zárórát. Eszerint a varieték, kávéhá- j zak, elsőosztályu éttermek és sörcsarnokok

I csak éjfél után egy óráig tarthatnak nyitva. ! Az elsőosztályu bodegák és másodosztályú , éttermek 12-ig, a másodosztályú bodegák,

! harmadosztályú vendéglők, tejcsarnokok, j sah. pedig csak 11 óráig.

! Kivételesen, külön rendőrségi engedély alapján és a törvényes illetékek lefizetése ellenében nyitva tarthatók a helyiségek éjfél után két óráig. Ezen túl — mondja a szigorú rendelet — vendéget fogadni és kiszolgálni seholscin szabad, reggel hat óráig pedig a nyitás is tilos.

A rendelet ellen vétők első esetben 1000 I —2000 lej pénMm-sággal és a helyiség tiz napra terjedhető bezárásával büntethetők, t második esetben még súlyosabban, a harma- : dikban pedig a helyiség végleges bezárásával és a tulajdonos iparjogának egyszersminden- í korra való megvonásával.

Keéri-Szántó Imre

Most, hogy Keéri Szántó Imre halálhírét repíti szét a világba a rádió s az. újságok betűi, úgy emlékszem rá, ahogy megismertem egy derűs és napfényes nyáron, az clasz tengerparton, ahol ő is egyik tagja volt annak a magyar mii vésztársaságnak, amely akkor ott az Adria mellett összeverődött. Ott nyaralt a zongoraművész Hunyady Sándorral, N aszarv Jánossal, Bársony Rózsival, Sulvok Mariával, velük együtt napozott a sziklás parton, velük együtt sétált délután az Angio- lina parkban és velük együtt ment jachtoz- ni a koromfeketére sült csónakossal ebéd előtt. Ve'iik volt és valahogy' mégis egyedül volt. Ug\ emlékezem rá, ahogy ott iilt a parton és egy' derűs és nagyszerű bölcs ryugalmáv al figyelte az embereket és az életet. Nagyon szép férfi volt, szabályos metszésű arca jóságos pillantásu szeme mindenkit meghóditott. Mindenki szerette, mindenki örült, !ia beszélhetett vele. Mikor bemutattak neki. azonnal megéreztem benne a jo és tiszta embert, aki a zene csodálatos világában él s valami szépséges titok birtokában mindent meg tud érteni és mindent meg tud bocsátani. Ez a kivételes emberi jóság tette igazi nagy művésszé, nemcsak boszorkányos ujjai. A fehér lelkiismeretű emberek hűvös nyugalma jellemezte. Előttem van, ahogy ül a napfényben, kissé összehúzott szemmel, elegáns muzsikus ujjai a heverőszék támláján. Negyvenévesnek sem látszott, pedig már akkor túllépte az ötvenet. Rajongott érte a kabinos, az öreg horvát ember, aki kis unokájával őrizte a vendégek holmijait. Szerette a szanatórium portása és egész személyzete. Mindenki megérezte benne, hogy kivételes ember. Néha gyakorolt a szalon kissé lehangolt zongoráján. Ilyenkor nem volt szabad zavarni őt. íratlan parancs volt I ez, nem ő kérte rá az embereket, azok ma- I guklól megérezték, hogy' nem illik ilyenkor I belépni a nagy terembe. De odaálltak a nyi- I totl ablak alá, ahonnan a hangok szétszáll- j tak a tenger és a sziklák felé. A zeneimádó ; olasz nép épp úgy, mint a külföldi fürdő- j vendégek akik tudták már, hogy a művész I melyik órában gyakorol. Csak álltak ott az ablak alatt, sokszor órákon át és hallgatták az ingyen koncertet, hiába játszott nekik a fürdőzenekar a parkban. Mario, a kis hotelszolga, abbahagyta a futkosást és behunyt szemmel támaszkodott a falhoz. A strand- fényképész abbahagyta üzleti körútját s állványára dőlve hangtalanul dúdolta a zongora futamait. Elegáns asszonyok, tenniszrői hazatérő fiatal lányok s a szomszédos kikötőből a fürdőhelyre átjött tengerészek álltak naponta a szanatórium fehér épülete előtt, mialatt a magyar zongoraművész egész vihart csalt ki a zongorából, vagy olyan csendes és gyönyörűséges hangokat, mint egy kis madár reggeli hangversenye.

Igaz művész volt s igaz ember. Egyszer azt mondta, egy olyan kék és arany reggelen, mikor az ember szive hálával telt meg, hogy élhet és láthatja Istennek ezt a szépséges világát:

— Szeretem, hogy úgy tud örülni a természetnek s az élet legkisebb szépségének is. Higyje el, ez a boldogság egyetlen titka. Nem a pénz és nem azok a dolgok, amik után törtetnek az emberek . . .

Ezt mondta az a nagy művész és nagy ember, akit most mindenki megsirat, aki csak egyszer hallotta játszani, vagy egyszer beszélt vele . . . (M, L.)

KEMÉNY JÁNOS: KOKÓ ÉS SZÓKRATÉSZ a Széprn. Céh uj regénye 120 lej, Szántó György: Volgadal 120 lej, Erdélyi Helikon számonként 70 lej. Évi 600 lej Lepagenál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket, .j