Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-28 / 47. szám
1940 FEB. 29. ÂRA-& LEJ V Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Duea No- 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. LXI ÉVFOLYAM, 4 7. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. OROIS LÁSZLÓ «ke macmcmMse SZERDA Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 880 1938. Trb. Cluj.) F.iőfizetési árak: havonta 80, negyedévre 210, félévre 480, egész évre 960 lej. affyjKáw, 'TtHW» x.rr. CLUJ, 194 0 FEBRUÁR 28. Királyi szárak: „Az uj alkotmány a nemzeti kívánságok egészséges szükségleteinek forrásából fakad. Alapos kidolgozást nyert a Magam és tanácsadóim lelkiismeretében, kik,fe Atyám oldalán a mai Romániát megteremtették. Az ország, melynek beleegyezésére bíztam, lelkesedéssel fogadta az uj alkotmányt és ez örömmel töltötte meg szivemet. Ez elsősorban engem kötelez,\aki mindig első őrzője leszek népem javának biztosítására“. mm Az uj alkotmány kihirdetésének kétéves évfordulójára BUKAREST, február 27. Románia uj alkotmányának második évfordulója kit tinő alkalmat nyújt ar ra, hogy visszapillantást vessünk az uj törvényhozási alap megvalósításaira, valamint azokra az alapeívekre, amelyek a modern román állam fejlődésé nek általános alapszabályait leszögezték. , Mindjárt meg kell állapítani, hogy az uj alkotmány — távol van attól, hogy a nemzeti parlamenti előjogokat Jérintee — eszközül szolgál a pariau mentnek arra, hogy hatalmát, melyből az állam összes többi hatalmai ered •nek, maradéktalanul gyakorolhassa. Az Juj alkotmány az ui parlament szervezetének keretiét rögzíti le, a céhekre és a kollégiumokra bízza ezt a szerepet. ,A parlamentet a munka minden terüle léről (fö!dmiivelés) ipar és értelmiség) választott képviselőivel látja el. A •Nemzet képviselőinek választása nem úgy történik, mint a múltban, amikor a (Nemzet képviselői egy nyers tömegből kerültek ki, amelyben a képviselőhatalom, mint valami homályos eredetű hatalmi forrás tűnhetett fel, hanem 'a képviselők magának a Nemzetnek egynemű életanyagából, az alkotók so* iraiból származnak. így az uj alkotmány elő írásiadnak megfelelően alakult paria ment elsősorban a Nemzet minden té ,ren való tevékenységének parlament 'je. Törvényhozó munkáját olyan emberek végzik, akiket közvetlenül érintenek azok a kérdések, amelyek meg* tvitatásra kerülnek és amelyekről tör vényeket hoznak. A parlamenti kezde ményezés már nem valamely állami hivatal kezdeményezésének tekintendő, hanem közvetlenül az ország általános érdekeiből fakad. Ez a lefektetett alap elv az a forrás, amelyből a törvényhozó merit és amely egy modern állam többi hatalmi forrásai ossziátékának alapján ál!. Az uj alkotmány széleskörű tartományi kezdeményezésre ad alkalmat és kötelez, ez valósult meg a legújabb közigazgatási reformmal, amelynek keretében rövid idő alatt érezhető decentralizációt lehetett végá rehajtani. A reform szelleme a kezde naényezés nagyfokú szabadságát bizto sitja az ország különböző vidékeinek, ami az egyes vidékek gazdasági jólété nek szempontjából a fejlődés tényezőjének szerepét játssza és a tartományi céheknek lehetővé teszi a fiartomáu nyi politikai szervekkel való hathatós együttműködést. Magától értetődik, hogy az uj szel lem, amelyben ma az ország fejlődése halad, az egyéni szabadságoknak égé szén uj értelmezését hozza magával. Ezeket a szabadságokat az alkotmány biztosítja. Az uj alkotmányban azon ban ezek alá vannak vetve anmaik az elvnek, amely azt írja elő, hogy az egyén hivatása a Nemzet kereteiben csak a nemzeti közösség, a nemzeti terület és minden nemzeti vagyon védelme lehet. így az államélet biztosítása érthetően előtérbe jut az egyéni érdé* kekkel szemben és az értékeknek ilye lén való sorrendje logikusan olyan társadalmi együttérzés támogatására vezet, amely a régi1 rendszerben ismeretlen volt. Az egyén a fejlődés tényezője. Úgy a céhekben való népszerű munka, mint az értelmiségi foglalkozások el-« vont terén. Az egyéni értékek kiválasz tudását a modern Romániában a monarchikus szerep megnövekedése szavatolja. Ebben a tekinteben a monarchia szempontjából az uj államfelfogásból több következtetést lehet levonni. A monarchiának nemcsak az a szerepe, hogy büntetőbiróként lépjen fel a pártok és versengő érdekek között, hanem cselekvő és tekintély-tszerepe is van, amely az egyénnek, mint az összesség érdekeiben alárendelt tényezőnek, tár sadaimi szerepét megerősíti. A monarchia ezen cselekvő szerepe helyreállítja a kapcsolatokat a román hagyományokkal. Ugyanis igy volt ez mindig a román történelemben. így jár tak el a fejedelmeik, akik biztosították a román elem megszakithatatlan foly tonosságát azokban a tartományokban, amelyek ma az Egyesült Romániát alkotják. A monarchia szerepének a ha-« gyomány alapjaihoz való visszatérése megkönnyíti a királynak a múló jeíle gii, érdekellentétekben játszott kiegyenlítő és kiengesztelő szerepét. Ezeknek az érdekeknek előítéletektől mentes megoldását a nagy nemzeti ér ország gazdasági életének összeomlását is és helyreállították a csendet és a közbizalmat. Természetesen a nemzetközi helyzet súlyossága nagyon befolyásolja az értékpapírok árfolyamát is. Az értékpapírok és részvények árfolyama a nemzetközi események hatása alatt állandóan esett vagy emelkedett. A börze mindig megérezte a helyzet súlyosbodását, vagy enyhülését, azonban a pénzügyi mii- Areletek terén nem történt egyetlen katasztrófa sem. Egyetlen pénzintézet sem jutott csődbe és az ország hitele a befolyásoló súlyos események dacára is szilárd maradt. Abban az időben, mig a nemzetközi helyzet kedvezőtlenebbé válása felvetette a nemzetvédelem szilárdabbá tételének gondolatát, a kormány, a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank minden lehetőt megtettek a termés jó áron való értékesítésére. Mégis az 1939-i termést, amely mennyiségben bőséges volt, de csak közepes minőségű, igen kedvezőtlen világkereskedelmi árfolyamon kellett értékesi- teni. dekek megkövetelték. Ezen a ponton tisztán megállapíthatjuk, hogy az uj alkotmány által köve*« tett és az utóbbi két év alatt megváló sitott gondolat az összesség elsőségének gondolata, az egyén szerepének le csökkentése nélkül, maradéktalanul érvényesült'. Ezeknek a gondolatoknak gyakorlati alkalmazása Romániában nagyobb ne* hézségek nélkül két év alatt megváló sült, ami annak köszönhető, hogy az. újítás az általános nemzeti követeimé* nyéknek megfelel. A nemzeti érzés határozott formát nyert az uj alkot mányt megszentelő népszavazás eredményével. Az uj elrendezés megvalósít tóttá úgy az etnikai, mint a kisebbségi teremtő erőknek társadalmi megbéké lését és az államban való szerephez juttatását. Románia népi életanyagát alkotó erők állandó együttműködése által el lehetett kerülni és a jövőben is lehet majd kerülni a vulkánszerüleg időszakosan kitörő összeütközéseket, amelyek a régír választási rendszer idején, amint a tapasztalat megmutatta, gyakran előfordultak. A Nemzeti Bank a legszélesebb körii intézkedéseket tette a termények értékesítése érdekében, amely nélkül a földművelők munkája igen kevés hasznot hozott volna. A pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank kormányzójának legfőbb gondoskodása a pénz megszilárdítása körül nyilvánult meg. Az ország kibocsátó pénzintézete biztosítani tudta azokat a hiteleket, amelyek szükségesek voltak, hogy a pénz értéke ne változzék. Ennek a gondoskodásnak köszönhető, hogy a pénz értéke változatlan maradt, sőt szaporodtak az ország termelő tényezői. Ipari téren az volt a cél, hogy az ország egész termését kizárólag a nemzetvédelem szolgálatába állíthassák. Az ország pénzügyi és gazdasági politikája ugyanaz marad a jövőben is, ami a múltban volt. A pénzügyi és gazdasági politika céljait Mitita Constantinescu a Nemzeti Bank legutóbbi közgyűlésén a következőképen szögezte le: Politikánk célja lesz védeni és megszilárdítani a bankbetétesek betétjeit. Védeni és megszilárdítani a hitelintézeteket. Védem' és megszilárdítani az állami kötvényekét, a mezőgazdaságot, az ipart, a pénzt és a nemzetvédelmet. Ezt az előrelátó bölcs politikát csak azután lehetett kifejteni, miután az ország megismerte a most két éve megszavazott alkotmány jótéteményeit. A munkásság és az uj alkotmány BUKAREST, febr. 27. Alig telt el két éve annak, hogy az uj alkotmány életbe lépett és már is szerencsés változás tapasztalható az ország társadalmi 1 elépítésében. Az uj alkotmány mélyreható befolyást gyakorol minden téren és a nyomában megvalósult reformok folytán még inkább értékelni tudjuk az 1938. évi febr. 27-i alkotmányt. Őfelsége II. Károly király alkotmánya nemcsak közigazgatási és jogi téren és a politikai felfogás terén, de a társadalmi osztáAz uj alkotmány és az ország gazdasági élete BUKAREST, február 27. Az uj alkotmány, amelyet őfelsége II. Károly király hazafisága és előrelátó politikai érzéke adott két evvel ezelőtt az országnak, 1938 február 27-én, amely nap történeti dátum maradt, kitűnő eredményeket hozott az ország tevékenységének minden terén. A nemzet elete minden megnyilvánulásában a legkedvezőbb módon fejlődött és a rövid két év mérlege az uj alkotmány megszavazása óta nagyon kedvező a kivételes idők dacára is, amelyekben az emberiség ismét átéli az európai nagyhatalmak közötti háború katasztrófáját. Mégis azt kell hinnünk, hogy az 1938 február 27-i uj alkotmánynak egyetlen téren sem voltak olyan kimagasló eredményei, mint gazdasági téren. Az ország gazdasági élete sokat nyert azáltal, hogy az országot folytonos kormányzati irány felé vezeti. Könnyen ki lehet számítani azt a gazdasági csődöt, amelybe az, ország jutott volna, ha a jelenlegi európai háború a pártrendszerek bizonytalan kormányzati idején érte volna. 1939 folyamán a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank kétizben: február—március és szeptember—október folyamán kellett erélyesebb intézkedéseket tegyen a bankbetétek kivétele ellen. Az energikus fellépésnek és a Nemzeti Bank jó üzletvezetésének köszönhető, hogy a pénzpiacon elmúlt a veszély és a hitelintézetek megszabadultak a csődtől. Kétszer akadályozták meg a pénzpiacok összeomlását és ezáltal megakadályozták az
