Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-25 / 45. szám
194 0 februar 25. ELLENZÉK Gazdasági magnesia I Nagy elismeréssel ir a „Timpul“ a Népkisebbségi Újságíró Egyesület közművelődési előadás-sorozatáról Időről-időre meg kell vizsgálnunk a gazdasági és pénzügyi helyzetet. Izgalmas időkben soronkivül is szükségünk van biztató felvilágosításokra. Az európai válság ugyan messze tőlünk zajlik, mégis gyakran megrázza létünket. Mint a földrengés, messze pusztíthat, mégis lökéseket érzünk miatta és megvizsgáljuk a falakat, nem támadt-e itt ott valami repedés? Az államhatalom is tisztában van vele, hogy a nagyközönségnek szüksége van gyakori helyzetismeretekre. Sűrűn közli felvilágositásait. Ezek szerint örömmel állapítjuk meg, hogy a drágaság, egyes hirtelen felbuzdulásokat leszámítva, szabályszerű lassúsággal növekedik. Hogy szigorúan büntetik a jogosulatlan árdrágítókat és deviza-visszaéléseket, hogy a hamis pénzterjesztést kemény eszközökkel megakadályozzák. Kellemes hatással van. hogy a pénzügyminiszter baráti látogatást vége? Szófiában, ahol a balkáni béke szempontjából kedvező kormányváltozás történt és igy a politikai jelentőségen túl, — a Balkán- szövetség belgrádi ülése nemrég zajlott le — bizonyára jó gazdasági fejlemények is következnek. Örömmel jelentettük nemreg, hogy a Németországgal való kereskedelmi forgalomban már nincsenek gátlások és a tengeri kikötőkben tárolt óriási tömegű gabonakészletek is hamarosan hajóutra kelhetnek. Hogy a külkereskedelem gigantikussá fejlesztése révén kisszerűnek bizonyult a kül- kereskedelrrfi hivatal és helyére természetszerűleg külön minisztériumot kellett állítani, ami néhány nappal ezelőtt meg is történt. A külkereskedelmi mérleg januárban több, mint 1 milliárd haszonnal, jól zárult. Ez a néhány előszedett adat eléggé megnyugtathat, hogy a közgazdaság szénája rendben van és mert a tavaszi földmunkálatok előkészítése is gondosan megtörtént, továbbra is rendben fog lenni. Hasonló helyzetben zagyunk pénzügyi szempontból is. A Nemzeti Bank szokásos jelentései mind megnyugtatóbban hangzanak. Több, mint két mázsáayi aranyat váltottak be a bányák, csak január második felében is — 31 milliónál nagyobb értékűt — s ezzel a fedezet 20 milliárd fe lé került, vagyis igy 35—56 százalékra emelkedett. Az aranyszaporulat mellett örvendetes a bruttó bankjegyforgalom csökkenése 430 millió értékben. A kereskedelmi váltótárca, a lombard-hitelek állománya, a ma- gánzsiró-számlák helyzete is a pénzügyi állapot állandó javulására utal. Nyugodtan pillanthatunk a jövőbe. A semleges álláspont és józan közgazdasági életvitel üdvös lehetőségekkel kecsegtet. Bírósági bine¥cz£seft Ismételten közölte a sajtó, a természetes öröm hangján, magyar kisebbségi jogászok sorozatos kinevezését bírói székekre. Ami eddig nagyritkán és szórványosan történt, most rendszerré vált. Magyar bírák szép számban fognak a jogvédelmet kereső közönség rendelkezésére állani s lassan ismét annyi bírónk lesz a különböző birósági hivatalokban, amennyi eltűnt onnét nyugdíjazás vagy halál következtében. Kiszorul egy régi sérelem a keserű viták területéről és egy régi magyar kisebbségi vágy valósul meg. De ama nagy elvi szabály is érvényre jut, mely kisebbségi törvényekben és nyilatkozatokban már meggyökeresedett, bogy a nemzetiségek Jásisanak saját körükből is vett bírákat ama magas helyeken, ahová a?, igazsága tudatában lévő ember bizalommai, a bűnös pedig rettegéssel, mindenki a legnagyobb tisztelettel pillant fel. Egyelőre az elsőfokú fórumokhoz kerültek válogatott ifjú jogászaink, de a dolgok és remények 1d- gikája szerint bizonyára hamar a felebbviteli állomásokon is folytatódik majd ez a rokonszenves művelet az idősebb jogásznemzedék felhasználásával. De igy is, ahogyan most van, jogosan kifejezhetjük örömünket és el ismerésünket ama szellem iránt, mely a kormányzat és a Magyar Népközösség együttműködéséből árad, hasznos eredményeket aratva. Az élet mindenütt hullámzik, a kisebbségi élet pedig különösen, azért megbecsülhetetlen az olyan jelentős és reményos nyugvópont, mint aminőre most jutottunk. Ilyen kinevezések véglegesek s intézmény- szerű elemük nincs visszavonásnak vagy újrakezdésnek alávetve. Szóval szilárd. Nagy esemény ez a kormányzat és a kisebbség szempontjából egyaránt. A kinevezett magyar kisebbségi birákra, akik úttörő és ösz- szekapcsoló hivatást vállaltak magukra, szerencsés munkálkodást kívánunk. ÁRAD A RAJNA AMSZTERDAM, február 24. (Rador.) Az olvadás következtében a Rajna és mellékfolyóinak szintje megdagadt. Kölnnél másfél méterrel magasabb a Rajna vízállása a szokottnál. A hollandiai Nijmeganben szemmel láthatóan dagad a folyó, úgy, hogy áradástól lehet tartani; KOLOZSVÁR, február 24. A „Timpul“ cimii bukaresti la]) a legna gyobb elismerés hangján számol be az Érdé lyi és Bánáti Népkisebbségi Ujságiró Egye sülét kolozsvári csoportja közművelődési elő adássorozatának megnyitásáról. Alább közöl jük a cikk néhány részletét, amely a> nagy sikerű bevezető előadás előadóinak és müve szeinek méltatása mellett különösen a köz művelődési mozgalom keretei között jelent kező román—magyar kulturközeledés örven detes tényét emeli ki. „A Népkisebbségi Ujságiró Egyesület kolozsvári csoportja — irja ai „Timpul“ — Végh József elnök kezdeményezésére tiz közművelődési előadásból álló előadássorozatot szervezett. Az előadássorozatot a róm. kát. gimnázium Kogalniceanu-utcai dísztermében tartja meg a helyi csoport. Ezek az előadások a legdicséretreméltóbb célokat szolgálják — folytatja a lap. — A céhbe tömörült kisebbségi újságírók elsősorban is meg vannak győződve arról, hogy szükség van az olvasóközönséggel való lelki kapcsolatok kimélyitésére. Ilymódon megnyilatkozó tevékenységükben többek között a román irodalmi termékek és az erdélyi problémák népszerűsítését is szem előtt tartják. Nem csoda tehát, ha az ilyen szép célokat szolgáló előadássorozat meghoztál a román hatóságok és a széleskörű olvasóközönség részéről méltán elvárt támogatást“. A továbbiakban a lap részletes tudósításban számol be a megnyitó előadásról, teljes terjedelmében közölve Nyirő József megnyitóját, Bornemisa Sebastian dr. céh-elnök üdvözlő beszédét, a Magyar Népközösség és kisebbségi újságírók képviselőinek megnyilatkozásait s dicsérő szavakkal emlékezik meg a magas színvonalú műsor előadójáról, Kelemen Lajos műtörténészről és előadóművészeiről, Fényes) Aliceról, B. Zsembery Elviráról és Forgács Sándorról. „A kolozsvári kisebbségi ujságirók kezdeményezése — fejezi be cikkét a Jap — minden dicséretet megérdemel.“ A Népkisebbségi Ujságiró Egyesület második előadását egyébként február 27-én, kedden tartja az egyesület, ugyancsak, este fél 9 órai kezdettel a római katolikus főgimnázium dísztermében. Városunk egész közönsége nagy figyelemmel és érdeklődéssel kiséri a Népkisebbségi Ujságiró Egyesület közművelődési előadásait. A megnyitó előadás nagy sikere városszerte élénk visszhangot keltett és a közönség az előadássorozat folytatása elé most még fokozottabb várakozással tekint. A második előadás műsora a következő: Bevezetőt mond Jámbor Ferenc alelnök. Perényi János színművész Eminescu, Goga, Ady és országrészünk jelenlegi neves költőinek verseiből szaval, Gyalui Farkas, a neves iró és hírlapíró, kedves történeteket elevenít fel a régi ujságiró életből humorral fűszerezett előadásában. M. Lévay Ilonka, a nagyszerű opera- énekesnő zongorakisérettel operaáriákat énekel, Walter Gyula elbeszélést olvas fel. A kitűnő műsort Kovács Györgynek, a magyar szintársulat népszerű tagjának szereplése fejezi be. Kovács György ezúttal, mint előadóművész mutatkozik be a közönségnek és szavalatokkal szerepel. A román és bulgár gazdasági kapcsolatok szívélyességét hangoztatták pohár- köszöntőikben Mitita Constantinescu és a bulgár pénzügyminiszter SZÓFIA, február 24. (Rador.) Filotti szófiai román meghatalmazott miniszter és felesége csütörtökön délután 5 órakor teát adtak a román követségen a bulgár fővárosban tartózkodó Mitita Constantinescu pénzügyminiszter tiszteletére. A teán Popoff külügyminiszter, Bojiloff pénzügyminiszter, a bulgár kormány többi tagjai, a bulgár királyi udvar személyzetének vezető tagjai, a Balkán-államok diplomáciai kép\iselői, a bulgár külügyminisztérium főbb tisztviselői s a tábornoki kar tagjai is jelen voltak. Este 8 óra 20 perckor Boris király Mitita Constantinescu minisztert kihallgatáson fogadta, melynek során magas érdemrenddel tünlette ki. Este 8 óra 30 perckor Bojiloff pénzügy- miniszter a katonai klub dísztermében vacsorát adott Constantinescu miniszter tiszteletére. A vacsorán Filoff miniszterelnök, Popoff külügyminiszter, Zagaroff kereskedelemügyi miniszter, Baglianoff földművelésügyi miniszter, Grueff, a kabinetiroda főnöke, Filotti szófiai román meghatalmazott miniszter, Caramfil, a román gazdasági küldöttség vezetője, Petroff-Ciomakoff bukaresti bulgár meghatalmazott miniszter és több más előkelőség vett részt. A vacsora során Bojiloff pénzügyminiszter a következő beszédet mondta: — Különösen szerencsésnek érzem magam, hogy Mitita Constantinescu román pénzügy- minisztert ma vendégül láthatom és ezekben a percekben különös tetszéssel emlékezem vissza azokra a napokra, melyeket a bulgár jegybankban viselt kormányzói minőségemben Bukarestben töltöttem, midőn 1938 novemberében Constantinescu miniszter urat meglátogattam. Nagy elfoglaltsága dacára oly kedves volt, hogy elfogadta meghívásomat és néhány napig vendégünk marad, A román kormánynak ezt a baráti lépését különösen értékeljük ma, midőn az összes nemzetek, a háború által teremtett bizonytalansággal szemben, azon az utón vannak, hogy egy igen súlyos és sorsdöntő korszakon áthaladjanak. Mint országaink gazdasági életének képviselői. legnagyobb mértékben tudjuk, mennyire, hasznosak a népek közötti gazdasági és forgalmi kapcsolatok, baráti viszonyuk kifejlesztésére és erősítésére. Ezért a bulgár kormány örül annak a ténynek, hogy a két szomszédos ország között a Dunán történő forgalom biztosítása egy kisebb hajó közlekedésével megvalósult. — Szerencsésnek érzem magam, hogy Constantinescu miniszter személyében a kiváló román államférfit, pénzügyi szaktekintélyt teljes sziveméből üdvözölhetem fővárosunkban. Annak dacára, hogy a pénzügyi és gazdasági világpolitika annyira bonyolult, hála személyi kiválóságainak, munkabírásának és * nagy tudásának, minden tájékozottsággal és hozzáértéssel vezeti szomszédos államunk: j Románia pénzügyeit. Az együttműködés, melyet megőrzőnk és folyton keresünk országának összes szomszédaival, igen értékes tényt jelent a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok kifejlesztésére és emelésére s a két nép közötti baráti kapcsolatok megerősítésére. Nagyszerű pénzügyi személyi képességei mellett, Constantinescu miniszter ur kiváló diplomatatehetség is és ennek hála, sikerrel csökkenti a nehézségeket és tünteti el az akadályokat, melyekkel felelősségteljes utján bárki találkozhat. — Engedjék meg, hogy kifejezést adjak annak a reménynek, mely szerint kedves vendégünk jól megértette őszinte örömünket, mellyel Bulgária fővárosában fogadtuk. Ezekkel az érzelmekkel eltelve, emelem poharam Őfelsége II. Károly király uralmának és a román királyi családnak virágzására, Constantinescu miniszter egészségére és az egész román nép javára. CONSTANTINESCU PÉNZÜGYMINISZTER BESZÉDE Constantinescu miniszter Bojiloff beszédére a következő szavakkal válaszolt: — Mélyen meghatott az a baráti és szívélyes fogadtatás, melyben Ön, a kormány, a bulgár nemzeti bank és a bulgár hatóságok részesítettek, ezért fogadják őszinte köszö- netemet. Az önök szívélyes meghívására, örömmel ragadtam meg az alkalmat, hogy szép fővárosukban — amelynek fejlődésével szemben mindenki őszinte csodálatot érez — visszaadjam az Ön tavalyi bukaresti látogatását, amely mindig kedves emléke marad a kormánynak és a Bomán Nemzeti Bank igazgatóságának. Engedjék meg, hogy kartársi minőségben az Ön akkor betöltőit magas hivatására, valamint a jelenlegi felelősségteljes állására hivatkozva, elismerésemet fejezzem ki az Ön kiváló tulajdonságaival, tapnsztalt- ságával, magas szempontjaival, valamint azzal a kivételes nyugodtsággal és szerénységgel szemben, melyek az Ön személyes tulajdonságai s az ön személyes tekintélyének alapjai, mely pénzügyi körökben már rég túllépte Bulgária határait, az Ön fáradhatatlan munkája és nagy szakértelme az ország pénzügyi és gazdasági helyzetét mind szilárdabb és virágzóbb alapokra helyezi. A gazdasági kapcsolatainknak baráti összejöveteleink alkalmával megvizsgált kérdései iránt tanúsított érdeklődése és megértése pedig a két ország kapcsolatai számára ösztönzőleg fog hatni és megkönnyíti majd államaink szorosabb gazdasági együttműködését. Ennek a fejlődésnek igen kedvező jelei mutatkoznak a közlekedés terén is: remélem, legközelebb megvalósul államaink között a légiforgalmi és a ferryboat-közlekedés, amely a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatokat és a szállítást fogja elősegíteni, nemesült a két állam gazdasági kapcsolatainál: érdekében, hanem a többi Balkán-államnak is javára válik. Gyors, rövid és közvetlenebb kapcsolatok létesülnek a két, egyébként olyan közolfekvö főváros között és ezzel egy olyan miivel valósítunk meg, amelynek eredményei — meggyőződésem szerint — nemcsak gazdasági tét- ren és nemcsak a mi gazdasági életünkre kihatással lesznek. Nagy örömmel töltene el, ha látogatásom — amely a román királyi kormány barátságának biztosítéka — a két állam között, amelyeket azonos érdekek és elsősorban a munkára és békére irányuló közös törekvés egyesilenek; a lojális és bizakodó kapcsolatok mind bensőségesebbé váló kimélyitéséhez járulna hozzá. — Poharamat emelem III. Boris király őfelsége, Giovanna királyné, a bulgár királyi család egészségére, Bulgária felvirágzására és Boiloff miniszter ur és felesége személyes boldogságára, akik oly meleg fogadta- , tásban részesítettek. A vacsora után nagy fogadás volt, melyen a bulgár gazdasági és politikai élet kitűnőségei, a főbb állami tisztviselők és más személyiségek is résztvettek. SZÓFIA, február 24. (Rador.) Őfelsége II. Károly király Bojiloff bulgár pénzügyminisztert és Guneff bulgár jegybank-kormányzót magas kitüntetésben részesítette. Ugyanakkor a bulgár jegybank főbb tisztviselői és más vezető személyiségek is kitüntetéseket nyertek. __________________________ R természeti emlékek védelme Dr. BorZa professzor előadása az EKE-ben Rendkívül érdekes estében volt része a nagyszámú hallgatóságnak, aki f. hó 22-én a Ref. Leánygimnázium nagytermét zsúfolásig megtöltötte, hogy meghallgassa az EKE rendezésében dr. Borza Alexandru egyetemi ’.a- nár előadását a „Természeti emlékek védelméről“. A kolozsvári egyetem tudós professzorát Miklós Viktor üdvözölte 3z egyesület nevében, kiemelve azt a szive3 jóindulatot, mely- lyel Borza tanár készséggel vállalta az EKE- ben előadása megtartását. Az előadó román és magyarnyelvű bevezetőjében rámutatott arra, hogy az ember anyagias leikével milyen pusztítást végez a természet kincsei között. Erdőket vág ki, miközben számtalan csodálatraméltó faóriást is megsemmisít, növénycsaládokat irt ki, melyek esetleg később gyógyerejiikkel jótevőivé válhattak volna az emberiségnek, állatfajokat lövöldöz halálra és ad át a mult emlékeinek s mindezt csak azért, hogy minél jobban uralkodjék kapzsiságával a természet kincsei felett. Egy nagy amerikai katasztrófa, a kipuszti* tott erdők s a felszántott prerik felszabadult futóhomokja ébresztette a több belátással, szebb érzékekkel biró tudósokat arra, hogy gátat vessenek az elfajult vandalizmusnak s egész területek növény, állat és hegyvilágát törvénnyel védett, u. n. „Nemzeti parkokká“ nyilváníttassák. így létesült Amerikában a Yellowstone nevű nemzeti park, ahol a forró gejzirek, ka* vásodott fák, a barátságos mackók, vulkánikus hegyek szépségeiben ezerszámra gyönyörködnek az emberek. így menekültek meg a végpusztulástól a prerik koronázatlan királyai, a hatalmas bölények is. Európában a lengyelek és csehek ébredtek leghamarabb tudatára a természetvédelemnek s létesítettek nemzeti parkot a Tátrában. Örömmel állapította meg az előadó ezután, hogy országunk ezen a téren szintén sok államot megelőzött. Már az 1920-as agrártörvény idején még gyermekcipőben járt nálunk is a természeti emlékek védelme, amit később egyes növény, állatfajok és különleges hegyek, valamint várak műemlékekké nyilvánítása és nagyobb kiterjedésű nemzeti parkok létesítése követte. (A Természeti Védelmi Bizottság elnöke éppen dr. Borza Sándor.) Gyönyörű képekben láthattuk ezeket a helyeket. A japánok szent hegyéhez, a Fu- zsijámához hasonló alakú moldvai Csalhó, a tölgyesi Vörös-hegy, a Fekete-tenger 40 km2-es Kigyószigete, a vizimadarak eldorá- dója, a Duna-delta, a balciuci tengerpart fügefái, városunk határában a szénafiivek ritka növényzete, Mezőzáh és Magyarszovát ár- valányhajas rétjei elevenedtek meg a vászonra vetített diapozitivek nyomán. Aztán láttuk a Bucsecs nyáron is hófedte tetejét és a 100 négyzetkilométer kiterjedésű sziklás birodalom, a vadregényes Retyezát mosolygó tengerszemeit1. Végül a lenszőke gyopárban, a püspökfürdői lótuszokban gyönyörködhettünk, mig a kecses járású zerge és a szakállas keselyű, a levegő királya, zárta be a vetitettképek sorozatát. A szebbuél-szebb képek és az előadó kedves, közvetlenséggel mondott, hangulatos ki- sérőszavai annyira magával ragadták a közönséget. hogy szűnni nem akaró, fergeteges taps&a! adott kifejezést érzésének. Az egyesület főtitkára pedig meleg szavakkal mondott köszönetét dr. Borza Alexaudru- uak az értékes előadásért. Baczoni Géza.
