Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-03 / 26. szám

'V-V PTZZfifiPK i /1 o i *■ >'• rtt 9 /■ • uMN Németország nyerjanyage/Záfáia KOLOZSA VR, február 2. Nem múlik el nap am-lkül, bog) no olvas­nánk a napisajtóban arról, hog\ a német biro­dalomnak milyen nagy gondol oko/ óriási ipara és hadserege nyersanyagszükségletének fedezése. Ezekben a megállapításokban két­ségtelenül igen sok igazság rejlik és sok lát­ható jele mutatkozik annak, hogy a/ angol - francia zárlat igen érzékenyen érinti 'Nemet ország gazdasági életét. \ is/.out .számolni kell ■azzal, liogy ogv nemzet csakngv. mint az egyén — ba bajban van, gyakorlati ötletek­kel és kiszámíthatatlan fantáziával segíthet magán óe> a világ közvéleménye számára ko- ■ moly meglepetéssel szolgálhat. I artózkodui kell tehát az elhamarkodott következteté­sektől. Alább a tényeket — a gazdasági élet kétségbevonhatatlan pozitívumait úgy mu­latjuk be a maguk valóságában: ..‘iné ira et stúdió“, amint azt a gazdasági földrajz szi- i gorusn tárgyilagos vegyelemzésén, a tudo­mány független tárgylencséjén át látjuk. NÉMETORSZÁG NYERS ANYAGOKAT HALMOZOTT FEL Németország tényleg egyike a világ nyers­anyagok tekintetében legszegényebb orszá­gainak. Harmincnégy nélkülözhetetlen nyers­anyag közül csak huszonhármat nyújt szűk­keblű taiaja. Azt hinni azonban, hogy a ,.sze­gény“ Németország nyersanyagok nélkül, meggondolatlanul vetette volna magát a küz­delembe: sajnálatos tévedés. Még akkor sem ; szabad erre gondolni, ha olyan hírek érkez­nek, hogy a német birodalom területén a ha- i tóságok minden elképzelhető vastárgyat: a kertráesozatot, ajtók vasrácsait, sőt minden ! réz é^ nikkeltárgyat is összesze dnek a la­kosságtól. Ez csak arra mulat, hogy a né­metek nagyon is tisztában vannak azzal, hogy ezúttal jóval hosszabb háborúra számít­hatnak, mint a lengvelországi hadjárat vagy a prágai séta s kiméiik nyersanyagkészletei- (két. Mert már három éve halmozzák fel a nyersanvagkészleteket! Hogy tervszerű nyers­anyagfelhalmozás történt, azt mindennél job­ban bizonyítja az utóbbi évek behozatali sta­tist ik áj a. STATISZTIKÁK A rézérc behozatala tonnákban az utóbbi években a következő számokat mutatja: 1929. év 1935. .. 1937. „ , 1938. „ a vasérc behozatok 1929. év 1935. ,. 1936. „ 1937. „ 1938. .. a .tnansánérc behozatala: 1935 év 400.000 tonna 395.000 „ 555.000 „ 653.900 „ 16.900.000 tonna 14.000.000 „ 18.470.000 „ 20.620.000 ,. 23,613.000 ., 394.256 tonna Î936. 5? 229.634 „ 1937. 9* 554.270 w 1938. 5? 425.700 „ Kőolajtermékek: Kauesuk. .1929­2,793.200 tc-nna 50.000 tonna 1935: 3,826.235 „ 72.000 „ 1936: 4,236.995 4 73.000 „ 1937: 4,35i:345 „ 99.000 „ 1938: 5,002.300 „ 90.200 „ Ezekből az adatokból mindenki meggyő­zconeiiA. arroi, nogv a nenozott nyersanyag- jtermékek legnagyobb része tartalékul szol­gáit é3 aem belföldi fogyasztásra. Ami a Németországban elraktározott pet- róleumkészletet illeti, azt hisszük, nem ál­lunk távol az igazságtól, ha azt kétmillió • tonnára becsüljük. Ami a rezet illeti, a tartalék eléri a 300.000 tennáí. A HÁBORÚS GAZDÁLKODÁS SZÜK­SÉGLETEI Elraktározott nyersanyagokban tehát nin­csen hiány. Lássuk azonban, mennyiben fede­zik ezek a háborús gazdálkodás mai, tény­leges szükségleteit és vizsgáljuk azt. hogy a nemzet gazdasági ereje milyen mértékben ké­pes Megbirkózni a birodalom védelmére szükséges ipari termelés elé tornyosuló ne­hézségekkel? Csoportosítsuk hát* e köré a ke* • oszemponí köré a rendelkezésre álló ada­tokat: itt vsn mindjárt a vas, melynek hián^s mindig erős hátrányt jelentett a hadiállapnt l au lévő .Németországnak. A világháborúban a vaseliátás gondjai közepette nagy megköny- '»ye-bbülést jelentett a háború elején német Kézbe jutott üi *ey-medence (Franciaország) és az akkor Oroszországhoz tartozó lengve! vastelepek, valamint Luxemburg megszállá­sa év* — nem utolsó sorban — az akkor né­metbarát Svédország szállítási készsége; kd­ömben az utóbbit annak idején Nérnetor­:.g is megfelelő mennyiségű devizával vi» ’."-o éh aí'.a. ■ív m«5. a helyzet. Ma ezt az utóbbi gesz- német birodalom nem. engedheti meg magúnak: kiitlöldi vásárlásait kénytelen a minimumra csökenteni. Bedig a \ ilághábofu előtt még 28 millió tonna vasat volt képe# termelni: ma UseliBídovakia es Lengyel ország bekebelezése után az. é\ i % astei-­meb mennyisége ci,nk 11.145.289 tonna! ilyenformán, tekiutettel a vasipni állandóan fejlődő lehetőségeire, különösen háború ide­jén, a helyzet tényleg katasztrófára vezetne, ha a határok sorompói mindeuütt lezárul­nának . . . Güring már régen látja ezt és iuár három e\o egyebet sem tesz. mint hogy sürgeti a termetes fokozását! Mar pedig a ..gyenge hozamú*’ németországi vasércből csak úgy lehet a kiolvas2tolt vas mennyisé­gét növelni, ha a/, érekohók számát legalább tízszeresére emelik. Természetesen így szük­ségképpen a fogyasztott szén mennyisége is kétszeresére emelkedik. A jövő é%ben mar befejezik a nagyméretű salzsitteri olvasztó- kemencék építését ... ha a háborús idők ezt megengedik. A SVÉD VAS Az utóbbi két év alatt Németország roha­mos tempóban fokozta a svédországi vasbe­hozatalt. így a jelenleg rendelkezésre álló vaskészlet kb. 31 millió tonnára tehető. Nü3, ez a mennyiség Németország egyévi szükség­letét képes fedezni. Déke idején. Intenzív háború esetén, tehát nem olyanra gondolunk, aniinő a mostani, álcázott hadviselés, ez a készlet 8—9 hónap alatt teljesen kiapad. Honnan tehet szert a német birodalom to­vábbi nversvasra? Lengyelországból még né- hánymiliió tonna vasat össze lehe.t szedni. Azonban igv is hamarosan behozatalra keiül a sor. Békében Franciaország. Spanyolország, Ujzélaiul, Algír, Görögország, Marokkó. Bra­zilia, Luxemburg és Svédország szállított va­sat a németeknek. A legfontosabb ezek kö­zül kétségtelenül Svédország, ahonnan 10 millió 200.000 tonnát vittek be a német bi­rodalom területére, mis a behozott vasmeny* nviség összesen 14 millió tonna. A gazdasági zárlat következtében behoza­tal csak Svédországból és Luxemburgból le­hetséges. Luxemburg azonban — politikai indokok­ból — nem nagvon látszik hajlandónak arra, hogy vastermelését most Németország ren­delkezésére bocsássa. Ami Svédországot illeti, a svéd vasérckivitel kétharmada a thulei vasérctelepekkel vasúti összeköttetésben ál­ló Narwik kikötőn keresztül megy végbe. Ez a kikötő azonban az Atlanti-óceán felé nyí­lik: a szövetségesek hajóinak ébersége aka­dályozza a szállítást. A vaskivitel egyharma- dát a Botteni-öböl kikötői bonyolítanák le — ha nem lennének egész télen át be­fagyva. Itt azonban meg kell jegyeznünk valamit. A esebországi vasiparnak igen szoros szer­ződéses kapcsolatai voltak a svéd termelők­kel s igen nagymennyiségű va9 szállítását kö­tötték le. Ezek a szerződések ma is érvény­ben vannak s azoknak jogutódja a német ál­lam, amely természetesen ezeket az előnyö­ket és kereskedelmi kapcsolatokat teljes mértékben érvényesíteni fogja. HA LEZÁRULNA A SVÉD VASÉRC- SZÁLLÍTÁS Tegyük fel azonban, hogy a svéd kivitel mégis lezárul. Ebben az esetben a német bi­rodalom teljesen Oroszországra van utalva. I Ukrajna évenként 16 millió tonna vasat ter- j méh az igaz, viszont ezt mind fölhasználja i az oroszországi vasipar, mely nemcsak hadi- I anyagot, hanem rengeteg mezőgazdasági esz­közt is gyárt. Oroszország egész vastermelése voltaképpen belföldi szükségleteit is aljg fe­dezi; gondolhat-e kivitelre? Aki mindezekkel számol, csak pesszimisztikusan ítélheti meg a helyzetet —- ismételjük — intenzív hábo­rú esetén. Viszont marad egy megoldási lehetőség: j ha Oroszország Amerikából kellő mennyisé- I gü vasat hozna be, esetleg elláthatná Né­metországot is. Ehhez azonban a blokádban résztvevő keletázsiai angol flotta is hezzá- 8zólana. Ami a többi fémeket illeti, ezek tekinte­tében sincs Németország jobb helyzetben, ki­véve a cinket és a higanyt. A hadianyagok előáliiiásáhan olyan nagy szerepet játszó kró­mot. nikkelt és rezet csak igen kevés meny- nyiségben tartalmazza Németország földje. Az évente bányászható rézmennyiség mind­össze 28.700 tonna s remény sincs arra, hogy ezt növelni vagy pótolni lehessen. Az évi ólomtérmelés 60.000 tonnát íe3z ki. Legalább a duplájára volna szükség. Kevés, gyenge mi­nőségű mangánérc a cseb-morva protektorá­tus területéről szerezhető be. Eddig a német birodalom évenként 425—554.000 tonnát im­portált. Végül, bár 1937—38-ban nagymeny- nviségü nikkel és krómot hozatott kül­földről, ezt a készletei már nem Sehet többé növelni s a fogyasztást pótolni. A hadianyag minősége fogja est megese-zni. Végül egész sorú run azoknak az értéke# fémeknek, melyhez semmi módon nem jut­hat hozzá, hacsak csempészet utján nem. (Kobalt, vanadium). v KÖOI.A.Í KÉRDÉSI V legtöbb aggodalomra azonban a kőolaj kérd (.Me ad okot. Ezt az alig felbecsülhető értékű folyékony ásványt a modern hadvi­selés pillanatig sem nélkülözheti h napról- napru nagyobb mennyiségben követeik A 1 modern, gépesített hadsereg egy napig sem tud ellenni petróleum nélkül. Lengyelország 1 j,,'Idája mutatja, hogy mennyire mlküiözbe- I teilen a technika, a gép. a modem hadsereg. Ij..,I p h;i ezt valamely liud\ezetó,.*' . n< *i lat­ja be. annak menthetetlenül gyor?. ö.szeom. Jás a következménye. Komoly háború esetén a légi és szárazföldi hadsereg legalább 12 millió tonnát fogyaszt el évenként. Honnan vegye Németország ezt a mennyiséget? hál­tuk. hogy jelenleg kétmillió tonna tartalék­kal rendelkezik, vegyi utón, k A vénből élőéi­I láthat még évenként misfélmillió tonnát, 130 ezer tonnát LeriftydországbóL, 500 •< 00.000 tonnát Romániából kap. legyük fel. hogy még fel tudja fokoz*» u gyárÜeg előállított kőolajmenny iw get. Németország évente kb négyiuilliöbároiiiszázi *ei Hunná petróleum/ j számíthat, a többit külföldről ki ll behoznia, lehat, még ha föl i* tesszük bogy t i/tab kai vannak »nt< nzív háború ecetén legfel­jebb 7—8 hónapig láthatja *1 magút. 5/áinit- hat-e Oroszországra? A Szovjetunió évente 29 millió torma petróleumot tcirnek viszont ebből 23 millió tonnát -aját -zükségletei- nek fedezésén hn./nd fel. Ugyani* a -zo. jet mezőgazdasági termelésben óriási szere­pe van j traktoroknak * ezek rengeteg pet­róleumot fogyasztanak. Mit várhatnak tollát a németek ()i oszországtó!. amely béke idején i: t-pak néhnnyszázezer tonna petróleumot képes kivinni? Háború esetén Oroszország éppen egy csepp petróleumot sem nélkülöz- j bet! Itt e ak a/ oroszországi termelés foko 1 zása seirithet Az oroszországi petróleumtermelés 90 szá­zalékát a kaukázusi telepek: Baku, Chirafc, Grozny, Maikop, Naftadak, szolgáltatják. In­nen a petróleumot a Volgán át az ország bel­sejébe Nizsnij-Novgorodba szállítják, ahol hatalmas automobilgyártó üzemek vannak. Innen csatorna vezet Moszkváig, sőt Lenin- grádig. A vasúti szállítást megnehezíti az a körülmény, hogy Keletlengyelország katonai megszállása a gyér vasúthálózatot amúgy is igen nagyon igénybe veszi. Az oroszországi kőolajkivitel legnagyobb részét a Balti-ten­geren keresztül bonyolítják le: mint tudjuk, a svéd vas szállítása is ugyanezen a tengeren keresztül történik. A Balti-tenger jelentősége állandóan növekszik . . « A KŐSZÉN Végül, térjünk rá a kőszénre. Ebből az ásványból elegendő mennyiség áll Németor­szág rendelkezésére. Igyekszik kihasználni: a német zsenialitás már rájött a.ra. hogy szén- hói sok mînnent lehet vegyi utón eloaiiiíani: textilfonalakat, miigyapjut, mükendert és el­sősorban: szintetikus petróleumot. Mindez va­lóban becsületére válik a német vegyi ipar­nak. A világháború alatt Németország igen sok kőszenet vitt ki s cserébe értékes devizákai szerzett, amelyekkel égetően fontos bevásár­lásait fedezni tudta. Ma összesen 203 millió tonna kőszenet termelnek Németországban. Mig a világháború alatt a kőszenet csak a vasút és a vasérrolvasztók fogyasztották: ma ezerféle szükségletet pótol s nemcsak ezer­féle más, hiányzó nyersanyag előállítására használják, hanem a német birodalom ener­giaszükségletének kilenetizedrészéí fedezi. Egy jó! jövedelmező kivitelt kénytelen hát csökkenteni a német birodalom, mert belföldi fogyasztását nemcsak hogy nem korlátozta, hanem lényegesen növelte. £ A sétáét találékonyság azonban,. zniaj mon­dottuk, meglepetéseket hozhat a nyersanya­gok kérdésében. Például: Oroszország Araefikában bevásá­rolja a szükséges nyersanyagait (kőolaj, vas­fémek. stb), ezeket teherhajón Viadivcszţok kikötőjébe, innen a transzszibériai vasúttal Leningrádba szállítja, ahonnan a baltitengen német kikötőkbe viszik. Ami a kőolajat illeti, még kézhezfekvőbb megoldásként kínálkozik az Amerikából importált petróleumnak a ke letszibériai hadsereg szükségleteire való fel­használása. mig az uráli petróleumot ebben az esetben a N'olga vizén a német birodalom nak juttatnák. Mindez természetese^ csak korlátozott mértékben iehetséges s csak ad­dig a mértékig, amíg a vásárolt árukat kész­pénzben tudják fizetni. Lneee .Andor. Ba» giebeábnrgtfdj. <Laijebiutt Grüíidu nqsf ihr 187 î. Die politisch führende Sít Tims ist ü&ii* sehen Volksqemeins*.h3ft in. Ranlnisi Das beste Nackrichtenitiktt tmi iosr5> kräftigste A n zeije horjti Zmchrijlen w$qen Beza 7 aa l A izsîjSi* veröjjentlichunq an. die Verwaltung in 9Siebenbürgisch-Deulsati2a T.ijebUtUî* Sibiu, Strada Rqgina .1iiriţ 2H Bucureşti III., Biilev. Dada Nr. 15, j LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől s íeg* I választékosabb kivitelig, íegolcsóköiüa az Ellenzék könvve^ttálvábans wisjü JPiatA üiürtb . v '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom