Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-22 / 42. szám

1 9‘i 0 ifebruár 2 2. mmmm mii—wiir—i Nagy cikkekben számolnak bí a külföldi lapok Sidorovici ,»Országőf*4-parancsnok olaszországi látogatásáról NÁPOLY, február 21. (Rador.) üi'iiorüviei »,Országőr“-paranc6nok nápolyi tsiríöfcködása során látogatást tett Pompei- heuwA román küldöttség tagjain kivül Pejt-' r-'-ácIá .'ezredesi katonai attasé, Steí'anescu ez- redfis, légügyi attasé, Motta követségi titkár, Miljnne tanácsos és a nápolyi. fasiszták veze­tői' voltak kíséretében. Pompeibe .érkezése­kor az ifjúság zenekara a román és olasz himnuszt játszotta, majd a prímái mondott üdvözlő szavakat. Sidorovici parancsnok ezután a római város romjait tekintette meg. miközben Della Corrte egyetemi tanár nyújtott felvilágosításokat. A lakosság min­denütt szeretettel ünnepelte a vendégeket és szíöés népviseletbe öltözött falusi asszonyok román és> olasz színekkel díszített narancs* kőszörakat nyújtottak át a román küldött­ség tagjainak. A közönség ünneplésére Sido- rövici ,,Országőr“-parane8nok néhány román szövői válaszolt, melyet a jelenlévők megér­tettek és njabb rokonszeníüntetést rendez­tek. Délben 50 terítékes diszebéd volt a ná­polyi Finnis-Club termében. A nápolyi olasz admirális, hadtestparancsnok, kormányzó, prefektus és más előkelőségek is jelen vol­tak. Délután a román küldöttség a gyarmati kiállítás épülő csarnokainál tett látogatást# hol á munkások melegen ünnepelték Sidoro- viei parancsnokot Ezután a „Constaneio fÜkno-intézer4 építési munkálatait tekintet­ték meg. mely Öt hatalmas épületből fog ál­lapi és 3500 szegény gyermek gondozására lesz hivatva. Itt több, mint 3000 munkás őszinte, lelkes tüntetést rendezett Románia melléit, őfelsége lí. Károly királyt éltették és Sidorovici parancsnokot ünnepelték, .Délután 5 órakor a román küldöttség Ró* i mába) indult. A pályaudvaron történi bú­csúztatáson a piemonti herceg szárnysegéde és a nápolyi vezető személyiségek is jel«** voltak. Sidorovici parancsnok este ? órakor érkezett vissza az olasz fővárosba. ROMA. február 21. (Rador.) Az olasz say tő továbbra is Sidorovici „Országőr"-pö” rancsnok olaszországi utjával foglalkozik és részletes tudósításokat közöl a iátogatásról- A „Matino1, c. lap következőket írja a ná­polyi látogatásról: A közönség hosszasan ün­nepelte a vendégeket az utcákon. A román filmek nagy érdeklődést keltettek és lelkes tüntetésre adtak alkalmat, miközben őfelsége II. Károly királyt, Mihály nagyvajdát és Si­dorovici parancsnokot ünnepelték. A „Pn- polo di Roma“ jelentése szerint a Nápolyban adott diszebéden n pezsgőbontásnái Ássa* nelli tanácsos, a fasiszta párt volt főtitkára beszédet mondott és Őfelsége II. Károly ki­rály egészségére, a román ifjúság és a nagy román nemzet fejlődésére és haladására ürí­tette poharát. Sidorovici parancsnok román nyelven válaszolva, kijelentette, hogy külö­nös örömmel tölti el á csodálatos Itáliában történő látogatása és nápolyi tartózkodása, melynek kék napsugara és világos ege a Ducc által megvalósított birodalom dicsősé­gébe vetett olasz hit ékes biztosítéka. Rá­mutatott arra, hogy Románia az örökkévaló Róma kisebbik leánytestvérének tartja ma­gát, majd megállapította, bogy mennyire szo­ros a román—olasz barátság. Végül nagy örömének adott kifejezést, hogy az olasz király és császár és a Duce öt kihallgatá­son fogadta. Sidorovici parancsnok az olasz király és császár és a Duce egészségére, Olaszország és az olasz ifjuág haladására ürítette poharát. wppa iMiâng&Itsâş, főj és rá®-- f tag-f éjdíaimaknáí, R •»ionnal H ,-•>» ASPIRIN I tablettát • íf csafc /iay&i AMIRŐL-ÉRDEMES ÍRNI Gondoskodnak az elaggott színészekről í é Emlékünnepét? Mátyás király születésének 500éves évfordulóján a Magyar Színházban A történelem egyik iegragyogóbh alakjá­nak, a leglegeüdásabbbiríi nagy királynak, a művészek év tudósok meseszerü fénnyel öve­zett Mátyás királyának hódolt tegnap este mnak a városnak Magyar Színháza, ahol az igazságos s bölcs király született. Kolozsvár királyi szülötte ötszáz esztendeje tekintett bele először a világba, hogy naggyá válva s ina raár a századok szédítő távolságán át legendás figurává nemesedve, büszkén em­lékezzünk vissza rás itt született s itt hirde­ti emlékét szülőháza s a régi város kövei, iif emlékeztet csodálatos figurájára a város szivében gyönyörű lovas-szobra, Minden magyar királyok között talán Má­tyás a legtöbbet megénekeií, legmeseszeriibb. Tettei, szavai, életének minden kis és nagy eseménye örökre bevésődött a nép szivébe, - száz és száz mese és dal maradt fenn róla, amelyben a népi fantázia és a valóság talál­kozik olyan harmóniában, hogy a: ma embe­re már nem is tudja, hol végződik a valóság és hol kezdődik a legenda. De e* nem is fon­tos. Mert ez a csillogó és nagyszerű király lelje» fényében, igazságosságában és bölcses­ségében áll előttünk ma ia és ba emlékének áldozunk, ha rá gondolunk, olyan elevenen el ma. is emléke, ahogy csak a föld legna­gyobb iáinak, A színház ünnepi műsora bő tükörképe volt a nagy uralkodó iránti hűséges hódolat­nak és szeretetnek. A közönség áhítata s az egész színházi est ünnepi képe is tisztán tükrözte vissza, hogy Mátyás király emléké­nek hódolni, reá emlékezni, az ö ragyogó emberi és királyi lényét az ötszázéves múlt­ból felidézni nemcsak kötelesség, de tiszta gyönyörűség is. S igaz művészi élvezetet nyújtott a válogatott műsor, amelyet a leg- szebb, legodaadóbb tolmácsolásban kapott az, ünneplő közönség. Ünnépi nyitány kezdte el a műsor számai­nak sorozatát, amelyet StefanídeSz József vezényelt lendülettel, majd Dellv Szabó Géza Arany János versére irt énekkari müve ke- I idt «orra, A kiváló tehetségű zeneszerző pá- 'rafiánál érdekes és szép müvét a Törekvés dalárda adta elő azzal a fegyelmezettséggel és összhanggal, amelyet megszoktunk tőle. Kárpáti Emii muzikalitása s egész ének- kár egybehaögoíó pedagógiai tudása tette tel­je? művészi értékűvé a kitűnő karmester ál­tat irányított énekkar produkcióját. Boáé György, a színház tehetséges, fiatat prózai színésze, ezután Arany János V, László és Péczely József Király és kapás ci- aní költeményéi szavalta. Bódé Györgynek igén meleg, kellemes orgánuma van és kife­jező éreje, szavaló készsége elsőrendű. Iga- ián jő szavaié&ak bizonyult. Kisfaludy Károly műsoron levő két egy* leivonósosa között a Mátyás diák került el­sőnek színre. — A kedves darabban Tóth Elek pompás öreg bírója kiváló ala­kítás. Nagy István pompás maszkban, férfias egyszerűséggel alakítja a legendás királyt. A kis Kováts Kató szivetviditóan üde jelenség. Csóka József rendkívül mulatságos kántora. Réthely Ödön festői megjelenésű tiporja és Senkáíszky Kisbirőja járult még hozzá a régi, már klasszikussá vált kis darab őszinte si­keréhez. Haáz Joli Vörösmarty Szép Ilonkája! sza­valta el az ünnepi estén. Különösen halk hangjai voltak finomak és külön dicséret il­leti gyööyörü stilizált ruhájáért, amelyben ‘igazán szép jelenség volt. Az élőképszerüen szcenífozott Mátyás király tréfáit Deésy Je­nő adta elő a tőle megszokott biztos művé­szettel, igen szép szövegkiejtéssel. Ez a szép orgánumu művészünk különben is egyike a színház legszebben beszélő színészeinek. Végű! ugyancsak Kisfaludy kis színmüve, a Hűség próbája, került színre. Ez a darab is, mint az előző, Mátyás király életének egy legendás epizódját dolgozza fel. Az álruhá­ban jelentkező király maga győződik meg emberei hűségéről és gonoszságáról s igazsá­got tesz a maga fenséges módja szerint, mi­közben boldogságukhoz segíti elő a fiatalo­kat. A darab, amely a maga figuráival s he­lyenkénti monológjaival maga egy darab szín­házi múlt, színes és kedves és ma is élvez­hető. Igen jó előadásban, hatásos díszletek- kel és korhű kosztümökkel került színre. Mátyás királyt itt is Nagy István alakította kitünően. Fényes Alice nagyon szép, finom és kedves Márta szerepében. Kiváló alakítás Borovszky Oszkáré, aki mint Baitók n..'ács­mester illúziónkéit« és férfias. Szabados Ár­pád sáfárja is élethii. Bodó György is elta­lálta a darab hangját és jó Lantos az udvari bolond szerepében. Réthely Ödön és Kozma Gyula stílusosan illeszkedtek bele az együt­tesbe. Az előadás pergő és élethii megrendezé­séért Szabados Árpádot illeti az elismerés. Az ünnepi előadás közönsége — amelynek saraiban több román és magyar előkelőség is megjelent —- az alkalomhoz illő ünnepi han­gulatban fogadta az Igen szép színházi est produkcióit és sok-sok hálás tapssal jutal­mazta az előadó művészeket. <M. L.) Hónapokkal ezelőtt jelent meg elő szőr a. hír, hogy az Országos Színész Szövetség közbenjárására a kormány az elaggott színészek nyugdíjintézeté nek: felállítását is tervbe vette. A szi neszek nyugdi iintézetét az újságírók és iríók nyugdíjintézetének: mintájára szervezik meg és igv nem kell többé aggódni művészeink sorsáért, akikre eddig a rivalda tiszavirág életií sikerei után vigasztalan öregség várit Amikor a szinész*nyugdijintézei felállításáról szóló első közlemény megjelent, Er­délyben egy tragikus Haláleset hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy mennyire időszerű ez a kérdés. Akkoriban temettük el közköltségen és a városi hatóságok jóindulatából Fratta Gézát, az egykor ünnepelt bon vivánt. aki mindenkitől elhagyatva, koldusszegényen halt meg a tárcsái szegényekházában, A nyugdíj intézet létesítésének nemes terve most megvalósulás előtt áll. A Színész Szövetség közölte Gróf László val, a magyar színtársulat igazgatófő- rendezőjéveb a szövetség itteni megbt zottjaval, hogy a kormány a most kez­dődő parlamenti ülésszakon a színész*» nyugdíjintézet felállításáról szóló tör vényjavaslatot benyújtja a torvényho zásnak, i Meghatott hangon beszélt Gróf László erről a törvénytervezetről. El­mondotta, hogy már gyakorlati utasi tásokat ts kapott a Színész Szövetség* töl. Ezek szerint mindazok tagjai lesz­nek a nyugdíjintézetnek, akik hivatá­sos színművészek, vagyis eddig az Or szagos Színész Szövetség kötelékébe tartoztak, Elsősorban azokat érdekli a rendelkezés, akik be tudják bizonyita- ni hogy már 15 éve pontosan kifizet­ték az Országos Színész Szövetségnek járó tagdiiiMetményeket. Arról var szó ugyanis, hogy ezek számára ma bizonyos szerzett jogokat biztosit a kormányzat és a befizetett esek ará nyában lehetővé teszi megrokkanás, vagy munkaképtelenség esetén nyug* diibavonulásukat. Döntő fordulatot je*' lent azonban a nyugdíjintézet rnegva iósitása a fiatal szi ítész nemzedék éle tőben is. A jövőben azzal a biztos t« dartat lehet színészi pályára lépnL Hogy a fiatalság gondtalan évelnek el* röppenése után nem a bizonytaJafö öregség és kegyelemkenyéreti való tengödés lesz a színész sorsa. A mi szi neszeink legnagyobb része hősi felad«* tot vállalt akkor, amikor életét a ma* gyár színpaddal jegyezte el. Tudták azt, hogy ezen a pályán nem szerez hétnek vagyont. Sok-sok küzdelem, iá zas izgalom, idegőrlő munka és nagyofâ kevés fizetség a bére ennek a pályá nak. Nagyon kevés színésznek nyílik lehetősége arra, hogy hasitarosars szárnyra kapja nevét a hírnév é* oly«» keresethez juttassa, amely azután bíz tositja a jövőjét. Minden színésznek élsör «»dl! érdé* ke tehát, hogy jelentkezzék a nyug* dijintézet tagjai közé. Á személyi ada­tokat és kéréseket Gróf Lászlóhoz keH címezni a Thalia-színtársulathoz, A be­nyújtott kérvények alapján Gróf Lász­ló» összeállítja azoknak a színészeknek névsorát, akiknek joga vau arra, hogy, tagjai lehessenek a nyugdíjintézetnek. Remélhető, hogy a törvényjavaslatot rövidesen megszavazzák és mire a ví gasztalan téli napokat újra felváltja s> virágfakadás, színészeink lelkében is a biztosított öregség nyugodt öntudata önt erőt & további éfetkiízdeímekre. A nyugalmazott ügyész halálhíre LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől * »®g* Választékosabb kivitelig, legolcsóbb» H: az Ellenzék könyvosztáiyábím* £ínj* EUnirii. Bukaresti kávéházban olvastam a hírt, hogy Colfescu nyugalmazott táb» labiröt, a kolozsvári törvényszék egy») kori sajtóugyészét halálos autószeren­csétlenség érte. Nagy társasággal ül­tem együtt, amelynek tagjai valamemy nyien erdélyiek voltak. Colfescu ügyészt mindenki ismerte és bár a törvényke­zés előtt sokszor nagyon élesen szem bekerüli 1 a sajtó munkásaival, a lo vagias ellenfelek őszinte sajnálkozása* val értesültünk a tragikus eseményről. A kávéházból a CFR palotájába men­teni. Az első ember, akivel a bejárai­nál találkoztam. Colfescu nyugalma­zott tábíabiró volt. Makk egészsége­sen. Jókedvűen köszöntött, üdvözlő* semre és szemmel láthatólag elcsodál­kozott azon, hogy pillanatokig nem tudtam szóhoz jutni, mikor megláttam: —■ Hogyan, tábíabiró ur, ön erős és egészséges. Ilyen hamar kiheverte a balesetet? Most már Colíescura került a sor ® csodálkozásban. — Miféle balesetet? — kérdezte. * Most olvastam az egyik lapban, hogy Tordán felborult a gépkocsi fa, amelyen Bukarestbe indult és haído kolva . szállították az ottani közkórháziba. Hát az utak csakugyan be voltak havazva, de amint láthatja, mégis csak szerencsésen elérkeztem Bukarestbe. A legközelebbi dohánvtözsdében együtt vásároltuk meg azt a lapot, amelyben a Mr meg‘élért i .efordítot­tam románra a rövid jelentést, an telj hangsúlyozta, hogy & hatóságokhoz nem érkezett hivatalos jelentés a gép* kocsiszerencsétlenségröl. A nyugalmi* zott ügyész elsápadt, amikor a hajme* resztő szerencsétlenség leírását: tolmá* csoitam neki. Azután kedélyesei fogta fel a dolgot. Ironikusan megkérdezte Mondja meg őszintén, nem öriií tek a hírnek, amikor elolvasták? Tiszta ielkiismereítei válaszolhat tam, hogy bennünk ez a hamarosan hamisnak bizonyult áfhir őszinte rés/ vétet keltett. A magyar sajtó munka sait sohasem vezette elfogultság senk vei szentben sem. Megértjük azt. h valaki szembe kerti! velünk hivatása nak gyakorlása közben és még akkor sem táplálunk haragot iránta ha az a belső meggyőződésünk, hogy néha ta­lán túlzott ügybuzgalommal fogta fel hivatalos feladatát. Búcsúzáékor Co'- fescu ügyész eltette magának a lapot. Megtartom örök emléknek — mondotta — hátha jő előjelt jelent. Nem volt időm megmondani, hogy b én kerülnék hasonló helyzetbe, Után még jobban örülnék sz életnek. Mert ha az első pillanatban talán kelleniet lenséget is okoz m ilyen hióbhír, av nál jobban meg tudjuk becsülni az éle: szépségét és értékeit, hiszen borzalom mai gondolhatunk arra: „Istenem, nrí lyen rettenetes tenne, ha a/ a bizo­nyos bír mégis igaz lett volna!“ Vágd J4*Í9&

Next

/
Oldalképek
Tartalom