Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-22 / 42. szám
Buzakenyér A, Argus ncniriv' érdekes cikket ko- fcolt i. keiiycTfogyas.'lu.' állapotáról is >«ijiialn> i5 kövrikeztetcsekre jutót*. Jó fclazemüscgéhe.« nem fér kétség, azért V»*í • Ititén b: állunk az Vr^ns ama fii >0i kHi, akiket nenn s clzataiv ni hi* bunyír.! nagy tömegben megszerzett vlgondolósj» vészére. Mis/ n minden igazán nemes es gyakorlati cikknek ez * jlna tiil-i id-.Míkepp a törekvése, akár nyilvánvaló szavakkal bejelenti ezt, akár csak a tartalomból és hangulat hol kicrezteti. különben ■- kötelessé- vünk. hogy szociális igazságok igehir-* .let őséi é:í mezőgazdasági érdekek szolgálatát minden erőnkkel iámogasi- snk. itt. pedig szociális igazságot keresnek, mikor követelik, hogy népiin két szoktassuk rá a veszély felen és erö- : ic> gabonakenyér mennél nagyobb *néretü fogyasztására tárni a nagyobb húsfogyasztásra is rnkésztet lassan kénij, szóval a kukoricakészitmények mentői nagyobb korlátozására, más- részi i> f egy nagy mezőgazdasági ér .lekről is van szó, mégpedig, hogy a búzatermelést kiszélesítsük és elmé- jyitsiik, vagyis nagyobb hazai fogyasztás érdekében is termeljünk, anélkül, hogy kivitelünk fokozását elhanyagolnék. V nevezett lap ugyanis rámulat a .vaj nála tos tényre, hogy az ország 20 millió lakosából mindössze 7 millió fo-*| gyászt kenyeret és ezt a kenyeret csu pán 6332 pékmühelv süti, vagyis 1000 «-'liber számára egy*egy. Ma mindenki kenyérrel táplálkozna, 13 ezer pék mii hely kellene és nem 3 millió hektáron vetnének búzát, 5 millión pedig kukoricát ültetnének, hanem épp fordítva tennék. Minthogy 13 millió ember ma- maligán él, hatalmas munkát kell végezni, hogy ezt a nagy számot leapasz szűk es idővel egészen eltüntessük. Laptársunk erőteljesen kéri, hogy az orszes következtetéseket vonják le és a/fa mi erővel legyenek rajta, hogy a falusi rétegből pékeket képezzenek a községi műhelyek ellátására, hogy a ívépet szoktassák rá a buza*, és rozske nyer fogyasztására, továbbá a nemesi* tiáí gabona mentül nagyobb tömegben >aio termelésére. Röviden el se igen mondhatjuk, hogy ezekben a száraz adatokban és rideg gyakorlatüságu kö \étkeztetésekben mennyi hatalmas érdek és hány nemes érzület lappang. Rendkívüli hasznot jelentene kisipari szempontból a falusi pékmesterség kiépítése. Mezőgazdasági szempontból a vabonat,ermelés fokozása és nemesítő- e, anélkül, hogy a hizlalás! és ipari .élokra szükséges kukoricatermelést lényegesen megrövidítenénk. A ke nyéi fogyasztás nagyobb igényeket fa«* ( asztana és így a falu életszínvonala és vele az országos termelésfogyász* fós aránya lényegesen emelkednék. A mentői fehérebb kenyér több egészsé get és több szellemiséget eredményez. Íz egészségügy javítására pedig már csak azért Lg szükségünk van, mert & gyermekhalandóság kellő határokba utasítása nem haladhat még párhuzamosan a születések számának örvendetes gyarapodásával és e tekintetben a fehér kenyér nagy szerepet játszhatna. A szellemiség nekifenditésének örök szüksége nem szorul érvekre, men bölcsen tudjuk, hogy a fehér ke i‘yér fogyasztása csak magasabb anya* S* cs szellemi színvonalon lehetséges, így ez az anyagi és szellemi törekvés elöljáróba követelheti a kenyérigény létrehozatalát és annak mesterséges terjesztését is, Mondhatnék így: fehér kenyér nélkül nincs igazi jólét és művelődés, azért legyen fehér kenyér a ?hlu kezében, hegy anyagi jólétre és szellemi virágzásra való feltételei szer vesen jelentkezzenek. Í z « kérdés megint felveti a népiség a falu ügyét. A tudomány és iroda- ffom sokat foglalkozik vele, divatsze- riien Is és tagadhatatlan, hogy állami’ mindenhatóság hasznosan avatkozik be már a faSuíejiesztés szükségleteibe, részben ennek a tudománynak és irodalomnak hatására. De nem több e az eiméleti szemlélet és külsőnek maradó érdek és nem kevesebbje a gyakorlati ir.anka, mint keltenék? Nem volna=e jobb-, he kevesebb tenne a falukutatás fejfájás HÜLÉS • GRIPPA Ami* NEVRALGIC (r~-_ „ VJ-. Jk Hagyat lépközosség Kolozsvári Tagozata kerekében inegalakulí az egészségügyi szakosztály A szakosztály elnökévé Gyergyay Árpád professzort választották meg KOLOZSVÁR, február 21. A Magyar Népközösség célkitűzéseinek so- rábau igen ion tus kérdés az egészségügy felkai olása. Lppen ezért nagy jelentősége van anuak. hogy megalakult a kolozsvári tagozat keretében az egészségügyi szakosztály, amely máris nagy lendülettel látott neki a feltor- nvosuló feladatok elvégzéséhez. Az alakuló gyűlésen dr. Ferenc/ József elnökölt, aki megnyitójában ismertette a Népközösség célkitűzéseit és azokat a szempontokat, amelyeknek figyelembevétele mellett a szakosztálynak működnie kell. Az cinoki megnyitó után Puskás Laj.«s, a római katolikus gimnázium tanára átfogó képet nyújtott a szakosztály működésének irányéi- j veiről. Rámutatott arra, hogy mennyire 6zük j séges a szegénysorban élő magyarság egész- j ségügyi felvilágosítása, azonkívül orvosi ambulanciák létesítése, ahol díjtalan ellátást kapnának a rászorultak. A feladat annyira lontos, bogv nem tűr halasztást. A megalakítandó szakosztálynak nyomban meg kell kezdenie felvilágosító munkáját: egészségügyi előadásokat ke.ll rendeznie a külvárosi részeken, hogy a legszegényebb magyar ember is tisztában legyen az egészségügy követelményeivel. Az ingyenes ambulanciák felállítása nagy lépéssel vinné előre« népünk egészségügyi helyzetét. Puskás tanár nagy tetszéssel fogadott expozéja után a gyűlésen nagyszámban megjelent orvosok egyhangúlag kimondották az egészségügyi szakosztály megalakítását. Dr. Orient Gyula egyetemi tanár javaslatára nagy lelkesedéssel dr. Gyergyay Árpád professzort választották meg a szakosztály elnökévé. GYERGYAY PROFESSZOR MUNKATÉR VE Az alakuló gyűlés résztvevőinek tapsai között foglalta el helyét az elnöki asztalnál dr. Gyergyay professzor. Megköszönte a kar, 4*0 7V&» uár 22. I társak részéről megnyilvánult Li/nluut, maja ' nagy vonásokban »/mer tette munkatér vél Vuyolta a/.okal u feladatokat, amelyek me/ oldatna vámuk a az.akoszlály keretében A munka elvégzésébe./ azonban kérte a kar tátsak együttérzését, rue.rt a azuko /tály r ü úgy tudja a rá váró nagyfontosságú, nép,:,« ,, tő feladatát elvégezni, ha minden magyar orvua önzetlenül áll a célok szolgálatain A szaki.sztály «létrehívásánál az. iii I- : geti előttünk — fejezte In- beszédéi «I Gyergyay profeszor —hogy vérből val- vér, vagyis rnugyur segítse u magyart. Dr. Gyergyay elnök beszéde után ni ege, tették u tisztikar választását. A kiküldött , • lülöbizottság előterjesztése alapján a köv:* kezű tisztikart választották meg: Alólunk: dr. Vitályos András és dr. J lerffy Pál. Titkár, dr. O&vátk Lajos. Ügyész« dr. Hegedűs Sándor. Az. egyes bizottságokba u következőket \ 1 laszttítták meg: Szakoktatás: dr. Konrády Dániel, dr. C-v. j István, dr. Kes< György és dr. Fugtily.í : Katalin. Eget/ségügyi népoktatás: dr. Oritnt Gyula j dr. Parády Kálmán, dr. Szabó Zoltán és dr Veress Ferenc. Ambulanciák: Dr. Feszt György, dr. Óváry Zoltán, dr. Ujvary Imre, dr. Várady Gábor, dr. Kopár Gerő. iskolaügy: dr. Cservény! Antal, dr. Jancsi Béla, dr. Kolumban Mária, dr. Nappendruck ; Éva, dr. Pápay Zoltán, dr. Ridély Ervin, j (.secsemő- és auvavédelem: dr. Kovács Margit, dr. Sárdy Elemér, «Ír. Gyulay József és dr. Puskás György. ISMERETTERJESZTŐ ÜGYI ELŐADÁSOK EGÉSZSÉG A választások megejtése után Puskás Lajos tanár ismertette elgondolását m ismeret- terjesztő egészségügyi előadásokra vonatkozóan. Javaslatára kimondotta a gyűlés, hogy az első előadást a város négy különböző pontján egyszerre, február 28-án este tarţjâk meg. Az előadások helyét és pontos idejét, valamint az előadók személyét idejében közölni fogják a lapok utján. Dr. Osváth Lajos, dr. Vitályos András és Pálffy Tibor hozzászólásai után a gyűlés kimondotta, hogy a szegénysorsu betegek részére már most megkezdik az ingyenes rendelést, illetve tanácsadást. Hetenként öt orvos látja el a rendelést felváltva. Az ambulancia felállítására rövidesen sor kerül. A szakosztály gyűlése dr. Gyergyay Árpád elnök zárószavával fejeződött be. Tisztelgő látogatás az óvári házban, ahol Mátyás, az Igazságos született KOLOZSVÁR, február 21. I E bő február 23-án lesz 300 éve anuak, j mgy az óvár egyik házában megszületett | ilályás, az Igazságos. A ma embere átfor- j at a lapokon, amelyek azt a nagyjelentősé- j gü tényt foglalják magukba, egy pillanatra j felködlik emlékezetében egy vasba öltözött, j sasorru, vasöklii, komor férfi képe, ngy, ahogy azt Fadrusz János megálmodta, majd tovább lapoz, hogy megtudja mi isi történt tulajdonképpen Suomusalmi mellett. Az áhitatos emlékezés a történetírók és az újságíró feladata. ERZSÉBET ASSZONY MEGSZÁLL KOLOZSVÁRON . . . — Mátyás király «születésének körülményeire vonatkozólag igen kevés és ellentmondó adat áll a történelem rendelkezésére — mondja munkatársunknak Bíró Vencel, a tndós piarista történész. — A száz évvel később élő Heltai Gáspár a következőket írja az Igazságos születéséről: „Erzsébet asszony Szilágyból jövet megszállott az Óvárban egy gazdag embernél és itt szülte meg gyermekét. A vendéglátó gazda szász volt és Koib Istvánnak hívták.“ (Szádeczkv Lajos történettudós azt állítja, hogy magyar volt és Mélyffy Jakabnak hívták.) Munkája további részében azt írja Heltai, hogy a kisfiú Kolozsváron maradt néhány« évig és itt is folytatta tanulmányait. Ez az állítása eddig nem bizonyosodott be. Hogy azonban Mátyás király valóban az óvári házban született, annak legjobb bizonyítékát maga az Igazságos adja egy később, I4ó7-ben kelt kiváltságlevelében, amely a következőképpen emlékezik meg az óvári házról: ..Királyhoz illő dolog szülőházának helyét kegyes adományokkal jutalmazni“. Ebben a levélben Mátyás király jelentős kiváltságokat juttatott Kolozsvár városnak. KI VOLT A SZÜLŐHÁZ TULAJDONOSA? 1— A szülőház további sorsáról egy 1746 folyamán lezajlott per alkalmából történik említés, mikor a tanuk arra a kérdésre, ki a tulajdonosa az óvári kőháznak, amelyben Mátyás király született, egyhangúan azt válaszolják, hogy annak gazdája Kolb István, j Maga az épület gyakran szolgált szállásul 1 átutazó iejedelmek, nemes urak számára. Maga Hunyadi János is többizben szállott meg benne és nemes urak, akik vidéken laktak, igen gyakran keresték fel, amikor Kolozsvárra jöttek ügyes-bajos dolgaik elvégzése végett. I. Rákóczy György volt az, aki szakított ezzel a szobással és a monostori j apátság épületében állandó szállóbelyet rendezett be. — A házat később Kolozsvár város vette meg. Erről Kolozsvár Történetében Jakab Elek tesz említést, aki elmondja, hogy a későbbi tulajdonos, Pápa Istvánné, el akarta adni a házat és hogy az ne kerüljön idegen kézre, a város elővételi jogon megvette. A városvezetők nagyon aggódtak, hogy ha a ház idegen kézre kerül, a váro9 kiváltságai megcsorbulnak. 1870-ben katonai laktanyát telepítettek a házba, amely ekkor már nagyon megrongálódott. Siralmas állapotban találták a Magyar Történelmi Társulat Kolozsváron 1878 évben vándorgyűlést tartó tagjai. A ház sorsa annyira megindította a gyülésező urakat, hogy gyűlésükön kimond- I ták, hogy a házat védelmükbe veszik, kijai vittatják és azt polgári, közművelődési cé~ I lókra fogják használni. I — A határozat csakhamar megvalósult: j 1880-ban a házat kijavítják és a helyiségeket m a Kárpát Egyesület rendelkezésére bocsátják. Logv néprajzi múzeumot rendezzen be. Hét évvel később Ferenc József király látogatást tett Kolozsváron és szemébe ötlött a háznak még mindig nem kifogástalan állapota. Meg is jegyezte: ..Ez nem nagy kegyeletre vall“. Majd utasítást adott, hogy saját pénztárából a szükséges pénzt utalják ki egy emléktábla elkészítésére. A rég tervezett, de anyagiak hiányában csak terv maradt emléktábla ilyen módon hamarosan elkészülhetett és azt 1889-ben nagy ünnepség keretében leplezték le. Az ünnepségen Jókai Mór ódát szavalt. Ekkor már igen sok hívet hódított a szoboremelés gondolata is. Az ügy nagy- lendületet veit, tekintélyes összeg gyűlt ösz- sze a szoboralapra és 1896-ban törvényhatósági diszgvülés mondta ki, hogy Kolozsvár város vállalja a szülőház fenntartását, gondozását, javítását é3 ugyanakkor megteszi a szükséges intézkedéseket a szobor minél előbbi felállítására. 1902-ben nagy ünnepségek keretében történt meg a ezoborleleple- zés is. TISZTELGŐ LÁTOGATÁS AZ IGAZ- SÁGOS SZÜLŐHÁZÁBAN Mi a sorsa ma Mátyás király szülőházának? — teszi fel a kérdést az olvasó. — Erre válaszol ime az újságíró. Ma különféle intézmények találnak az épületben szállást. Jelenleg a városi állategészségügyi hivatal székel a földszint bal- szárnyában, a jobbszárnyoa levő helyiségekben pedig a „Gazeta Statului“ hetilap szerkesztősége. Az emeleten s statisztikai hivatal helyiségei vannak. A ház kifogástalan állapotban van. Tofan föállatc.rvos készséggel fogadja az újságírót és adja meg a szükséges felvilágosításokat. Bevezet irodájának legbelsőbb helyiésgébe0 ahol a Mátyás király szoborpályázatra készült egyik mü gipsz-mintája az egyetlen emlék, ami a ház régi életéből visszamaradt. (as.) tudománya és a zengő kezirás a nép ről, a népiségrőí, s kisgazdáról, a községről és több lenne a gyakorlati munka e távoli „nagy élet“ érdekében. Például most, mikor jó helyen és nemes célzattal felvetik a falu táplálkozása nak óriási jelentőségű kérdését, mely*« *tek távlatában aztm&aj az egész fontos érdekek egész dandárja is felvonul? Most szinte több a szó és kevesebb a cselekvés, mint mikor megfogalmazták ezt a nagy igazságot: minden Demost* henesnél szebben beszél a tetlfc. Rá kell térnünk a teljes cselekvés rendszeré re, főleg a falu ügyében. Milliók: érdekeiről van szó, az állam képző aégnek jelentős többségéről. Az idő szintén sürget. Az ország e gerince most ss nehéz történelmi viszonyokban ajabfo és újabb terhet kap vállasra. Itt az ideje, hogy ezért busásan kárpótoljuk. Beavatkozzunk a falu éleümegjavitásá- ba minden lehető módon és lehető io tézmény sefritóiéjgévait, - • *
