Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-02 / 25. szám

■ * FflFV/É* Lebonfofáák a nagyváradi Tisza-házat lle>| évtz<ívaií a’a« llrí -1 ra sr'*ri űz iniai an ítsTijidoiíi- i«ga A Ma,i!<rtslííi o«iő«<eme cíc* székUiai épíi a Le yiie NAGYVÁRAD, február 1. Nagvvárad történelmi múltú építményei ismét tuev,: v>^\.(tko.■.ínak >»‘l lebontották a névért-te 1 is/u-huzut. mól) mint ;i ba­rokk-1 or i ü' ki-sei erdeke- maradványa, ujég a/, utóbbi napokban ott állott a régi {•t-omeuádoii, Riharmegye ^> -zekbázának 'közeli szóm? édságáhan. 1 Ezt a nevezetes házat a l isza-c-.alád egyik ■őse: Tisza I. László építtette az 1700-as evekben. Egy 12 tengelyes, lóltiszíntes maii- »zárd tetős épület, középen 2- engelvU rizalíital. Egyszerű sávo/ásu s késó barokk szemöldök diszü homlokzata élénken jelle* ííuezte a Mária Terézia-korabeü építkezési stílust. Udvarán magyaros jellegű, mellvé- \les, árkádos tornáé futott körbe. VISSZAKERÜL A TlbZA-VAGYON < A ház első gszdaja volt az, akinek szívós ^Utánjárás, sőt perlekedés arán sikerült a Tisza-esalád vagyonát visszaszerezni. ame­lyet dédapjától. Tisza I. Istvántól, a Rákóczi 'felkelésben való részesség miatt elkoboztak. >A bórosjenői családi birtokot már nem le­hetett visszaadni, de cserébe megkapták ^resztet. Csegődöt e még egy pusztát. A vá- ,*adi házat azért építtette a vármegyeháza mellé, mert minden érdeke a megvei élet­hez kapcsolódéit és az év legnagyobb részét idebent töltötte, n birtokot csak időnként látogatta. Ez volt n kúriája, melynek tágas termeiben kényelmesen helyezkedett «I csa­ladjával. Felesége, Rályoki Szénás Rebeka a vissza­nyert guzdagság örömére, mint hithii re­formátus, 1000 réncs forintot adományo­zott a> :»k kor igen szegény és nagyon ül­dözött várudi eklézsiának. Három fiuk közöl egyedül II. László alu- pitott családot, 1796-ban nőül vette széki grof Teleki Lajos kormányszék» tanácsos temperamentumos leányát, Katát, aki fényt és méltóságot varázsolt a nagv házba. Újon­nan butorozkodnak, élénk, előkelő élet folyt a termekben. Tisza II. László már kimagasló szerepet vitt a megyei életben, megyei főjegyző, kép­viselő, cs. és kir. kamarás volt. A gólya pe­dig sűrűn kelepéit az udvarház körül, öt fiú és négy leány neveltetése adott gondot a kitűnő házaspárnak. Karolin. Amália, Vil­ma és a nagyon szellemes Polin voltak a ház kisasszon» ai, körülrajongott kedvencei az akkori előkelő bihari ifjúságnak, de szépsé­gük. kiválóságuk hire túljutott a bihari ha­tárokon. A Lottinak becézett Karolint Eglottstein Aibert. Maiit báró Léderer. Vil­mát Lnzsénszky Pál báró. Pólint pedig Soó- várad? Sós Tamás vette feleségül­Rcmaatihas szerelem ,nánt, a megye é* város volt főispánját, a t n.ilin bizalmasát kérte fel a ház gondno­kolására. Az elkövetkezett években mozgal­mai korszaka következett a háznak. Ide költö. «it a hires bihari kaszinó, melynek IKálmán »olt u/ elnöke, a kornmün dalt kitelepítették őket és Munkásotthont rendeztek 1>< a termekben. Az Imperium vál­tozásakor közhivatalt rendeztek i>t be. Időközben nagykornak lettek a háztulaj­donos gyerekek. Fgyikiilr, József, csak pár hónap előtt egy mi tőkut ászt róla halálos áldozata lett, Jo­lánba grófnő férjhez inéul Putay Gábor földbirtokoshoz, Lajos pedig egy Hudnuy lányt vett feleségül. Távol élnek innen, minden *-zál megsza­kadt, amely idefii/.te őket és mert az ősi há/ több veszödséggel járt. mintsem jövedel­me/' tt volna, készséggel belementek az in­gatlan eladásába, mikor a Munkáshiztositó V wiként jelentkezett. Rövid tárgyalás után kétmillió kétszázöt­venezer lejért a Munkáshiztositó buka­resti igazgatósága magához vallotta a bá/ tulajdonjogát, hogy ennek helyér» itteni intézménye számára uj, modern székhazat létesítsen. REFORMÁTUS ISTENTISZTELET A HÁZ UDVARÁN A i isza-házhoz fűződő egyháztörténelmi jelentőségű eseményekről sok érdekeset ol­vashatunk a Keresztesi Krónikából, amely­ben a nagyhírű Keresztesi József, „a régi gyászából kikelő várad» árva református eklézsia első lelkipásztoráénak egykori ere­deti naplója foglaltatik. 19 40 t éh r hit t 7. Részletem leírj« a krónika hogy a török diliéi» miként pusztította el „ XVII »/ár.ad második felében, mikor Várad ozmán k</i> került, a gazdag »eforjnátn liilLo/T;. ./ v zó intézményeit, kollégiumát, rmgp/cr& nyomdáját, templomait • párodnál! • * pule telt. Harminckét évig nyögte a város a to­rok rabigát, felszabadulásuk után a r lor- mát ti sok templom jiijján nem tudtak isten- tisztel* tét tartani, de a kormány/..ti rend­szer is erősen korlátozta hitéletüket. Hosszú idő után szomorú sorsukon II. J.óz-ef <• szár, n kalapos király, hires türelmi rendé lete enyhített, mert ez megengedte, hogy u protestánsok is templomot építhessenek. Keresztesi József évekig tartó és szívó bare árán kivívta, hogy megkezdhessék a várad» reformátusok is szabad vallúsgyakorlásukut Az első istentiszteletet 17ét-1. év első nap­ján tartották meg és mert templomuk nem volt, a Tisza-ház udvarán felállított sátor ban gyülekeztek. A Tisza-ház udvarán hét hónapig tartot­ták az istentiszteletet, majd megvásárolták u házzal szomszédos és a Kőrös partra át­nyúló telket, melyen aztán felépült a tem plomuk é- parochiájuk. Pár heti munkával lebontották a Tisza-bá- zat. Ma hideg szél split keresztül a puszta telken, Bukarestben pedig készül az öteme­letes palota terve, már tavasszal megkezdik az építkezést az üres térségen. A régi, neve­zetes ház elmúltával pedig alig maradt vala­mi az emléken kivük ami Vácadot még hoz­zákapcsolná a nagyhírű Tisza-csaiádhoz . . Pásztor Bertalan Lotti férjhezmenetele nem ment egészen «imán. romantikus szerelme végül mégis csak győzött. Eglottstein Albert ősrégi bajor csa­ládból származott s az 1820-as években \mint fohndnagv került a váradi garnizonba. lElőkelő megjelenésével, műveltségével csak- jhamar szívesen látott vendége lett az úri 'házaknak, igy került a Tisza-esalálhoz is. ÍEgy megvei koszorú« tánevigaiomhan jó ba- irátja, Kisszántói Lányi Imre mutatta he iTrszs Lottinak « a fiatalok hamar megsze­rették egymást. Eglottstein kérőként lépett áfeí, de a nvaka9 magyar meggyőződésű apa hallani se akart róla. — Lottrt nem adom svábnak! — mondot­ta Tisza FI. Lá«zló s a szülői tiszteletben fe­gyelmezett nri leány nem tudott szembe­szállni apja ellenkezésével, de a Tiszákat Jellemző dacos kitartással ápolta magában Albertié iránti szerelmét, hallani se akart adásról. Szomorú ee-vedüíiségben járta a »vagy termeket, elhúzódott a társaságtól, hervadni kezdett. Ekkor végre Lajos fivérének a felesége, a bájos Teleki Júlia konte«z lépett közbe. A lelkes sógornő aztán addig puhította apó­sát. míg ez beleegyezett a házasságba. de kikötötte. hogy vejének ki kell lépnie a hadseregből és magyar állampolgárrá kell Jennie. így is történt és az osztrák katona­tisztből az esküvő után jó magvar földesnr jiett. ott gazdálkodott élete fogytáig a Tas- nád-Szarvadi birtokán, A HÍRES ADMINISZTRÁTOR Tisza II. László és gr. Teleki Kata fiai közül Tisza I. Lajos vált ki, aki — mint előbb jeleztem — színién e?v Teleki kon- íteszt vett feleségül. Megvei foje^ző. majd [alispán volt. 1841-ben pedie Biharmegye •erősen esászáruárti adminisztrátora és híressé vált ama hareai révén, molvet Beöthy Ödön. a vármegye kiváló szabad­elvű párti követe és hívei ellen folytatott, kiket egy ízben kaiddal veretett ki a székház gyűlést érméből. Fiaik közül IV. László erdélvi földesnr lett. 1. Kálmán Magvarorszá" hires minisz­terelnöke, ÍI. Latos közlekedésügyi minisz­ter. szegedi kormánybiztos é9 Domokos, aki költői hailamaíval tűnt ki, Aranv János volt a mentora, ő vezette he a poétikába. A va­lóban tehetséges ifjú korán elhalálozott, költeményeit édesanyja rendezte sajtó alá. MÉG EGY ROMANTIKUS SZERELEM Tisza I. Kálmán Dégenfeld Ilona grófnőt Artte feleségül, 11. Lajos agglegény maradt. később grófi rangot nyert azzal, hogy az unokaöccseire és nnokahuga»ra is átszáll. IV. László házasságához szintén romantikus emlékek fűződnek. Akkoriban Szönyi Pál volt a Tisza-fiuk nevelője, aki éppen ez időben tette a szépet későbhi neje. a szép özvegy Mayerffinénál. Egv látogatása alkalmával magával vitte nö­vendékét, Lászlót is s az ifjú ekkor ismerte meg az özvegynél vendégeskedő unokahugát, HoleB Ottiliát. A fiatal Tiszára nagy hatás­sal volt a szép leány s amint sűrűbben ta­lálkoztak. rajongása mindinkább fokozódott iránta. Érzelmei viszonzásra találtak s a fiatal szerelme? pár hűséget esküdött egy­másnak. Erről persze a szülők í? tudomást szereztek, de erősen lebeszélték fiukat, hogy ne is merjen gondolni ilyeD messza- lianszra. A fiú azonban kijelentette, hogy vagy Ő, vagy a halál... Jött a szabadságharc. Tisza László vitézül harcolt, már halálhíre is kelt, de az erélyes anya utána ment a harctérre, ahol tényleg súlyos sebektől elborítva feküdt szeretett fia. A biztos halálból mentette ki anyai gondosságával. Hazahozta a váradi házba és felápolta. I.áza9 deliriumában is folyton ideálját emlegette és mikor először kapta vissza tiszta eszméletét, igy szólt az ágyánál ülő édesanyjához: — Ugy-e anyám, most már megengeded, bogv elvegyem azt, akit szeretek, úgyse tehetnék én már semmiféle fényes parthiet ezzel az összekaszaboit arcom­mal ... A büszke arisztokrata nőben győzött az anya, beleegyezett fia választásába, de még mindig próbaidőt kötött ki, három évet, hátha addig mégis megváltoznak fia érzel­mei. De a Tiszákat nem olyan fából farag­ták, mint egykoron Tisza Lotti, 6 is hűsé­gesen kitartott ideálja mellett és a kikötött határidő után, 1852-ben oltár elé is vezette a női erényekben gazdag polgárlányt. Egy­bekelésük után elköltöztek Váradról, *7 er­délyi arisztokrácia megbecsült tagjai lettek. A férj nem ambicionálta a közszereplést, boldog családi életét mintaszerűen kezelt biriokán élte le. Négy lányuk volt, Lajos nagybátyjuk révén grófnők, mind megérde­melten előkelő parthiet csinált. A legidősebb Ilonát unokafivére, Tisza IV. 1st ván, Magyarország nagyhírű, tragi­kus véget ért kormányelnöke vette nőiií, Etelka, Zeyk Károly, Julia, Bethlen Pál gróf és Anna, Sándor János volt magyar belügyminiszter felesége lett. Httrolkocsikkal és gápfe^yvepes motorkerékpárokkal látták el az uj olasz rendőrzászlóaljakat RÓMA. (Radr.r.) Mussolini szemlét tartott az újonnan alakitolt hat moz- j;ó rendőrzászlóalj egyike felett Az uj alakulatok gyors harcikocsikkal, lég- elhárító ágyukkal, gépfegyveres motorkerékpárokkal, sizö osztagokkal és rendörkutvákkal vannak ellátva. Háború esetén rendes frontszolgálaiot fog­nak teljesiteni. Milyen kötelezettségeket hárít a nagykereskedőkre az uzsoratörvény? (Második közlemény) KOLOZSVÁR, február 1. Előző számunkban megismételtük az uzso­ratörvény fontosabb rendelkezéseinek ismer­tetését. amit most folytatunk. Tegnapi közle­ményünkben a kiskereskedő kötelezettségeit ismertettük, tűig alábbi közleményünk a nagykereskedők kötelezettségeit ismerteti. A kereskedőket és mindazokat a személye­ket, akik közszükségleti cikknek nyilvánított természetes vagy gyári termékeket vásárol­nak, hogy nagyban bocsássák eiárusitásra, még abban az esetben is, ha az árunak egy részét kicsiben adják el, nagykereskedőnek tekintik, függetlenül attól, hogy milyen for» Az árukészlet Uniti 'áfásának íe'lé/e’ei Tiszáik csak megszállttáka házakban  családi házat Tisza I. Kálmán 1867-ben megvásárolta örökös társaitól. Különösen ragaszkodott hozzá, mint szülőházához. ö már nem volt állandó lakója, mint az apja és nagyapja, hiszen az ő rezidenciája a bu­dai miniszterelnöki palota volt, igy a ház nagyobb részét . bérbeadíák, csak egy há­gom szobás részt tartottak fenn maguknak megszállás céljaira. Ha Tisza Kálmán vagy családtagjai Váradon voltak, a saját házuk­ban szállottak meg. Tisza Kálmán halála után legidősebb fia, gr. Tisza István, majd ennek elhunytával fia; V. István lett a ház öirttjfeosa, A ro­busztus termetű fiatal gróf szintén rokon- családból, az erdélyi Sándor-familíából nő­sült, három gyermekük — egy lány és két fiú — született, amikor spanyolbeíegséghen hirtelen elhalálozott, pár nappal azutáü, hogy az, 1918-as forradalom kezdetén édes­apját, gr. Tisza Istvánt, a budapesti lakásába j behatolt, kaionarunába bujt terroristák oly gálád módon meggyilkolták. A házat a kis­korú árvák örökölték, ELADJÁK A HÁZAT V. István özvegye később Rakovszky Iván beáesége lett, a család pádig dr, - Cziffra KáU 1. Igazolvány ellenében benyújtandó be* adványban vagy ajánlott levélben feltünte­tik a közszükségleti cikknek nyilvánított vagy a jövőben annak nyilvánítandó áruk mennyiségét és pedig ugy azokét, amelyek raktáraikban, vagy üzleteikben, valamint azokét, amelyek vámolás vagy szállítás alatt vannak. 2. Kötelesek minden hó 1-én és 15-én a nemzetgazdasági minisztérium üzérkedést ellenőrző központi hivatalához benyújtani a közszükségleti cikknek nyilvánított áru­készlet kimutatását, feltüntetve a beérkezett és kiadott árukat, valamint az árak középarányosát ngy a vá­sárlásnál, mint az eladásnál, a megelőző 15 napra számítva. 8. Kötelesek ezenkívül — és ezt jót je­gyezze meg magának minden érdekelt, — nyilatkozatban feltüntetni közszükségleti árukészletüket azok Is, akik nem űzik foly­tatólagosan a nagykereskedelmet, de bármi­lyen más eimen saját készítményeiket árul­ják, anélkül, hogy a saját fogyasztásukra használnák fel. Amennyiben ezeket az árukészleteket nem jelentik be, a készleteket elkobozzák és a törvény 23. és 24. szakasza alapján büntetés alá esnek. 4. Ezeket a félhavi kimutatásokat minden hó 15-ig, illetve 20-ig ajánlott levélben egye­nesen a nemzetgazdasági minisztérium üzér­kedést ellenőrző, központi hivatalához kell elküldeni. Abban az esetben, ha semmi vál­tozás sem történik, ugy ajánlott levélben ezt »,■ körüifiíén<:S keü bejelenteni, , - > 8 5. Mindezeket a kimutatásokat és ajánlott í leveleket külön iratesomóban őrzik és azt az ellenőrző szervek rendelkezésére bocsátják. SÚLYOSAN MEGBÜNTETIK AZOKAT A NAGYKERESKEDŐKET, AKIK SZÍN- LEGES SZÁMLÁT ADNAK 6.  nagykereskedők kötelesek minden nagyban való eladásukról tisztán olvasható és a bélyegtörvénynek megfelelően felbé­lyegzett számlát adni. Felhívjuk minden nagykereskedő fi­gyelmét arra, hogy az üzérkedést el­lenőrző hivatalnál igen sok panaszt emeltek; hogy a nagykereskedők a kiskereskedőknek szinlcges számlát állítottak ki, mivel a szám. ! lába nem vették be az áru tényleges eladási árat. Ezt a törvény kijátszásának tökintik és legszigorúbb büntetéssel sújtják. ’ 7. Amennyiben a nagykereskedő közszük­ségleti cikkeket kicsinyben is árul, ugyan* azoknak a kötelezettségeknek vaíi alávetve, mint a kiskereskedő. ^Ezeket a kötelezettsé­geket tegpsps számunkban már ismertettük.) A NAGYKERESKEDŐ HASZNA Á nagykereskedő a közszükségleti eikkek arát a következőképpen állapítja meg:  számla szerinti beszerzési árhoz, amihez hoz zászámit IC százalék hasznot, hozzászámítja a szállítási és a biztosítási költségeket, a raktár és az üzlethelyiség bérét, a fizetése­ket és az adót. A 10 százalékos hasznot csak egyszer számíthatja fel még abban az esetben is, ha ugyanaz az áru eladás és vásárlás folytán több nagykereskedő kezén megy ke- * resztül- - - • - ' - • I mában kapják a termékeket. A kereskedelemnek ezt a módját csak a nemzetgazdasági minisztérium külön enge­délyével gyakorolhatják. A nemzetgazdasági minisztérium megadja az engedélyt a közszükségleti cikkeket áru» ló jelenlegi nagykereskedőknek, ha az üzér­kedést ellenőrző központi hivatalhoz kér­vényt nyújtanak be, amelyben igazolják hogy a törvény megjelenésekor íoiytatőlago- I san űzték ezt a kereskedelmet, j A kereskedőknek s mindazoknak a sze* mélyeknek, akik ezt a kereskedést űzik. e következő kötelezettségeik vannak:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom