Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-11 / 33. szám

194 0 február I t. ELLENZIK V 'A szövetséges hatalmak álilamférfiai úgy érzik, szükséges és hasznos, a had-* viselés és a frontmögötJii arcvonal ér­dekében való, ha minden héten meg­magyarázzák a hadseregnek és a pol­gári lakosságnak, mi is a célja ennek a háborúnak, miért nyúltak fegyver­hez, hogyan képzelik el a háború után Európa ujjárendezését s más ilyen, át­kozottul időszerű problémákat? Min­den héten beszél és beszámol Cham** berlain, Daladier, vagy Churchill- Min­den héten megmagyarázzák, hogy a háború után valami „egészen újat“ kel! majd építeni — s mindenki bólogat e 'magyarázatokhoz s a szive mélyén mindenki tudja, hogy „egészen uj“ megoldások nincsenek a földrészek la Ivóinak életében s csak a Végzet tudja, milyen lesz Európa, ha egyszer csak­ugyan elindul ez a háború, melynek méreteit és jelentőségét még elképzel­ni sem merjük. De mást is mondanak a szövetséges hatalmak vezető állam férfiai: azt is mondják, hogy egyelőre végig kell verekedni a háborút, még­pedig totálisan s a verekedéshez más is kell, mint pénz és fegyver. Mi kell hozzá? Az életformák átváltozása. Néha pontosan ezzel a szóval mond * iák, követelik, néha körülírják ezt a követelést: de értelme mindig ennyi. Engedjék meg, hogy abban a szeii- debb felelőtlenségben amit az állam­férfi soha, de az iró, mint a csörgő- sapkás udvari bolond, megengedhet magának, hangosan gondolkozzunk e követelésről. Nemcsak a franciákról és angolokról van itt szó, Mindany- nyiunkról szó van, akik ma élünk és itt élünk Európában. Értsük meg vég­re, hogy a „totális“ szó elsősorban Eu­rópa totalitására vonatkozik: nem tu* dóm, győznek-e a németek ebben a háborúban, de azt hiszem, a némete­ket „megverni“ a szó ezerklilencszázti- zennyolcas értelmében, nem nagyon lehet, wjr/ E fjv'tsvr’-'srí y " H j W s\ *r, A­c a l'Avt * éiiCp; , VM* V. i'i t'-J. st’.t 4’..»- t (A> Valami hasonló érzik a nyü--* gáti hatalmak államférfiainak beszédei­ből iis: szeretnék megverni Németor­szágot, de nem nagyon, inkább csak egy kicsit, úgy, hogy a német népnek ne fájjon túlságosan. Hitler és a nemzeti szocialisták mindenesetre tűnjenek el a spinről, de Németország maradjon csak anarchiamentes nagyhatalom, amely szépen egyensúlyt tart Kelet és Nyu­gat között* 1. Valami hasonlót szeretné­nek Nyugaton s azt hiszem ez az, ami nem lesz könnyű. Ezt Hitler is tudja, jobban, mint mi: s itt kezd ez a hábo­rú beláthatatlanabb vállalkozás lenni, mint valaha is voltak nagy küzdelmek az emberiség történetében. De egyelőre, akár kicsit, akár na­gyon, természetesen szeretnék meg* a érni a szövetségesek Németországot; s ezért tér vissza egyre makacsabban Daladier, Churchill és Chamberlain buzdító és tájékoztató beszédeiben ez a fogalom: meg kell változtatni az élet­formákat. Minden háború nélkülözése­ket követel a hadviselő országok Hin- terland-jától, ez természetes. De ez a háború többet, mást is követel, mint hus'ialan napokat, kenyérjegyet, taka­rékoskodást a szénnel és bizonyos élel­miszerekkel, pipereszerekkel, ruházati cikkekkel. Ez a háború megköveteli, hogy a hadviselő felek életmódjukban, társadalmi, gazdasági s nem utoljára lelki magatartásukban hozzáidomulja* nak az ellenfél életformáihoz, mert másképpen nem tudják kifejteni ugyan­azt az erőt, mellyel az ellenség támad, vagy védekezik. Nem szeretnék haland­zsáin! e nehéz kérdésről s ezért elöl­járóban állapítsuk meg 'talán, mi1 is az az életforma? Európa életformája természetesen változik vidék és faj szerint, változik a társadalmi osztá» Ívok igényei szerint s nem lehet pon­tosan íeiáliitani valamilyen életforma­képletet, mely a kétszoba-thalf, rádió, havi ennyi és ennyi jövedelem, tiszta ing, néhány öltözet ruha, kölosön- könvvtár s más hasonló kellemessé­gek és szükségességek elemeiből áll össze. Az európai életforma, a szó északi és nyugati értelmében, a háború kezdetéig mégis valami hasonló volt, az emberek becsvágya ennek a képlet­nek megalkotását követelte az élettől, egyszóval mondjuk ki végre: az euró­pai életforma, úgy is, mint vágyálom és úgy is, mint részlegesen megvaló­sított eszmény, kispolgári volt. Ebben a kispolgáriasságban természetesen el­fért sok minden, elfért benne a Louvre és a Rotschildok, a francia „kétszáz család“ csendes diktatúrája, de elfért benne a Népfront kísérlet is, továbbá az irodalom, művészet és a betegbizto­sítás. Nem kell lebecsülni: ez az élet­forma sokat alkotott s meg lehet ér­teni, hogy ragaszkodnak hozzá azok, akik beleszülettek s éltek benne. És mégis: ez az életforma érzi. hogy ezt a háborút elsősorban ellene vívják; ezért ragadtak fegyvert azok, akik ra­gaszkodnak hozzá. Mert ez a háború nemcsak az, ami kilátszik belőle. Ezt a háborúi nemcsak Churchill, Cham** berlain és Daladier vívják Hitler ellen. Nemcsak Nagybriíannia és Nagv-Fran- ciaország vívják Nagy-Németország el­len, nemcsak a demokráciák vívják a nemzeti szocializmus ellen: nem, ebben mm Ssqéíyf kapnak a katonai szolgálatra bébi voit magántisztriseí5k, Iparosok és munkások családtagjai A segély összege napi húsz lel j BUKAREST, február 10. (Rador.) A katonai szolgálatra behívott magán­tisztviselők iés iparosok családjainak segélyezése ügyében a munkaügyi mi*« niszter tegnap a sajtó képviselőinek nyilatkozatot adott és közölte, hogy a segélyezés következőként fog történni: 1. A megjelölt kategóriához tartozói behL vottak családjainak segélye 20 lej lesz naponként. 2. Ezt a segélyt a behívott és legfeljebb „sergent“ rangban levő munkások és magántisztviselők családjai kapják, ha a feltétlenül szükséges léteszközökben hiányt szenvednek. 3. Se*« gélj re jogosult családtagoknak tekintetnek: a feleség, kiskorú törvényes vagy törvénytelen gyermekek és a behiv'oltnak vagy feleségének szülei, ameny- nyihen a behívott tartja el őket. 4. A családi segélyt a behivoltnak, vagy családtagjainak semmiféle kötelezettségéért sem lehet lefoglalni, vagy visz- szatartíani. 5. A segélyek kifizetése a „behívott tisztviselők, munkások és ipa­rosok családjainak segélyezési alapjából“ történik, mely alap 40 millió lejes összegét a munkaügyi minisztérium, amunkásbiztosilöpénztár és a „munka­alap“ hozzájárulásával teremtik elő. 6. 4z alapból való segélyezés 1940 febm ruâr 1 tői a folyó költségvetés! év végéig történik, mely időszakra a katonai összpontosításban valóban eltöltött napok után a segélyt az arra jogosultak­nak kifizetik. 7. A segélyek kifizetését a munkásbiztositók pénztárai és hiva­talai eszközük egy bizottságnak felügyelete mellett, melynek a munkaügyi mi­niszter kiküldöttei és a munkaadók és munkások képviselői lesznek tagjai. 8. Azokat, akik jogosulatlanul családi segélyt vesznek fel, a büntető törvény* könyvben megjelölt büntetésekkel büntetik. Ezen segélynyújtással a munkás- biztasitópérztár egyelőre havi 600 lej segélyt fizet a behívott magántisztvi­selők, munkások és iparosok családjainak. Mcgvaitoiott a Misi«! ârmcgâlia- piiâsals eflflisi rendszere állapítják meg hatóságilag, a többi husnemüek szabad forgalom tárgyát képezik KOLOZSVÁR, február 10. Néhány nappal ezelőtt közöltük, hogy a hatósági ármegállapítások eddigi rendszere megváltozott, mert az elsőrendű közszükség­leti cikkek végleges ármegállapítása fölött ez után a Bukarestben működő központi árel­lenőrző bizottság dönt. A régi rendszer meg­változtatása késedelmet okozott a kolozsvári hatósági ármegállapításoknál is. Az árellen­őrző bizottság még a mult hónap végén meg­állapította a hatósági árakat, úgyhogy a ja­nuári árak február hónapra is érvényben maradjanak. Ezt az ármegállapítást aztán jó­váhagyás végett felküldötte Bukarestbe. Az elsőrendű közszükségleti cikkek ható­sági árának megállapítására vonatkozó jóvá­hagyás helyett tegnap a központi árellenőr­1 ző bizottsághoz uj rendelet érkezett, amely az ármegállapításokra vonatkozólag uj ren­delkezéseket tartalmaz. Eszerint — mint már megirtuk — a husnemüek közül csak a zsír és a marhahús árát kell hatóságilag megál­lapítani, a többi husnemüek szabad forgalom tárgyát képezik. A kenyérre vonatkozólag pedig az az utasítás érkezett, hogy a kenyér árát a Bukarestben érvényben levő kenyér színvonalán kell megállapítani. A rendelkezés értelmében Kolozsvár vá­ros tanácsa tegnap a következő hatósági árakat állapította meg: Marhaus I. rendű 27, II. rendű 23, III. rendű 20 lej, olvasztott zsir 50 lej, növen­dék marha 30 és bivaly 18 lej kilónként. A sertéshús és szalonnanemüek szabad for­galom tárgyát képezik és ezekre hatósági ár­megállapítás nem vonatkozik, minthogy a központi árellenőrző bizottság véleménye szerint csak a marhahús és a zsir elsőrendű közszükségleti cikk. A kenyér árát kilónként 50 bánival emelték fel. Ezek szerint a fehér kenyér ára 11, a félbarna 10, barna kenyér 9 lej kilónként. A városi árellenőrző bizott­ság a fehér és barna vekni, valamint a pék­sütemények árát hatóságilag nem állapította meg, minthogy ezek nem elsőrendű közszük­ségleti cikkek. TÁSNÁDY NAGY ANDRÁST A MAGYAR- ORSZÁGI MAGYAR—NÉMET EGYESÜLET ELNÖKÉVÉ VÁLASZTOTTÁK BUDAPEST, február 10. (Rador.) Tasnády Nagy András, volt igazságügyminisztert, a magyar parlament jelenlegi elnökét, egy* hangulag a magyar—német egyesület elnö­kévé választották az elhunyt Darányi volt miniszterelnök helyébe. ERŐSEN FELLFNDÜLT AZ OLASZ KERESKEDELMI TENGERÉSZET RÓMA, február 10. (Rador.) Havas: Az olasz kereskedelmi tengerészet á millió 448.500 tonna űrtartalmat kép visel. Jelenleg 400.000 tonnának megfe­lelő hajó van építés alatt. Olasz lapok szerint ez a kereskedelmi flotta nem csak az olasz, de a semleges államok tenger? kereskedelmét is lebonyolíthat ja. Egyes semleges államok — így töb­bek között Svájc — olasz hajókat bé relnek, vagy olasz hajóstársaságokhoa fordulnak. EGY ÉVE, HOGY XII. PIUST PÁPÁVÁ VÁLASZTOTTÁK VATIKÁN VÁR OS, február 10. (Rador S Március 3-án lesz egyeves évfordulója an­nak, hogy XII. Pius pápát megválasztották. Ebbő! az alkalomból bálaadó istentiszteletet tartanak és pápai beszéd fog elhangzani. A református teológia igazgatósága közli, hogy a február 11-iki akadémiai istentiszte­leten nem Vásárhelyi János püspök, hanem dr. Imre Lajos professzor fogja az Igét hir­detni. Akadémiai estélyek a református leoló« gián. A református teológián fnegkezdőónek a szokásos böjti akadémiai estélyek. Az else akadémiai estét f. hó 11-én, vasárnap dél­után 6—7-ig tartják, az alábbi műsorral: „Felelős-e Isten a világban levő rosszért“ cimen előadást tart dr. Gönczy Lajos teoló­giai igazgató-piofesszor. Verseiből felolvas Reményik Sándor. Énekel a ref. kollégium énekkara. Az akadémiai estélyek minden va­sárnap — március 17-tel bezárólag — ugyan ezen időben tartatnak meg. Belépti dij nines. VASÁRNAPI KRÓNIKA ÍRJA MÁRA! Életformák harca a háborúban elsőrendűen két életforma és két termelési rend áli egymással szemben. Ezért lesz, ha elkezdődik, ez a háború félelmesebb és elkeseredet­tebb, mint minden előző. Utálom azt a hideg nyugalmat, melynek képviselői férfias fölénnj el cikkeznek valamelyik — egyelőre még semleges — kuckóban erről az „elkezdődésrol“, ami a gya« korlatban azt is jelentheti, hogy mához hat hétre meghal a harctereken és a frontok mögött egymillió ember, meg sebesül, reszketős és nyomorék lesz másik hárommillió s eszelős iszonyat- I ban él a többi százmillió — utálom azt a nyugalmat, mely erről az eshetőségről I szakszerű közönnyel tud beszélni. Az írók szava nem hallatszik messze, mi­kor a fegyverek csörögnek, de azt hi­szem, helyes lenne, ha az utolsó pilla - I náthán, mielőtt „elkezdődik“ ez a ki« ! számithatatlan borzalom, minden or­szágban minden iró figyelmeztetné a felelőseket a következményekre: olyan vonaton ülünk, mfaidannyian Eufópá­I ban, melyet el lehet indítani, mely menetrendiszeriien halad egyideig, de nem lehet tudni, mikor és hová érke­zik meg?... Ezért nem árt mégegy- szer, utoljára, minden nyelven elkiál­tani: vigyázzunk! Talán van mégis egy mód, egyfajta megoldás, mely megállíthatja ezt a háborút, S nem tu- ‘ I dóm, jól hallok-e, de néha úgy érzem, : mintha Európa felelős államférfiak a i I szavak között hangoztatnák ezt az ag- godalmat és megemlítenék ezt az e'he- : j tőséget. Daladier és Churchill rendsze* I résén és makacsan felszólítják a fran« : 1 cin és angol népet, iparkodjék megér- 1 teni végre, miről is van sző; felszólít­ják, iparkodjék minden vonatkozásban hozzáilleszteni a i^yugateurópai kis4 polgári életformákat a totális háború követelményeihez. Ezt a követelést a t tömegek egyelőre nem értik egészen pontosan. Eljön az idő, talán nem is sokára, mikor megértik. Nem árt e hangokra figyelni s nemcsak a hadví> selő országokban, a szavak között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom