Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-11 / 33. szám

194 0 február I t.

ELLENZIK

V

'A szövetséges hatalmak álilamférfiai úgy érzik, szükséges és hasznos, a had-* viselés és a frontmögötJii arcvonal érdekében való, ha minden héten megmagyarázzák a hadseregnek és a polgári lakosságnak, mi is a célja ennek a háborúnak, miért nyúltak fegyverhez, hogyan képzelik el a háború után Európa ujjárendezését s más ilyen, átkozottul időszerű problémákat? Minden héten beszél és beszámol Cham** berlain, Daladier, vagy Churchill- Minden héten megmagyarázzák, hogy a háború után valami „egészen újat“ kel! majd építeni — s mindenki bólogat e 'magyarázatokhoz s a szive mélyén mindenki tudja, hogy „egészen uj“ megoldások nincsenek a földrészek la Ivóinak életében s csak a Végzet tudja, milyen lesz Európa, ha egyszer csakugyan elindul ez a háború, melynek méreteit és jelentőségét még elképzelni sem merjük. De mást is mondanak a szövetséges hatalmak vezető állam férfiai: azt is mondják, hogy egyelőre végig kell verekedni a háborút, mégpedig totálisan s a verekedéshez más is kell, mint pénz és fegyver. Mi kell hozzá? Az életformák átváltozása.

Néha pontosan ezzel a szóval mond * iák, követelik, néha körülírják ezt a követelést: de értelme mindig ennyi. Engedjék meg, hogy abban a szeii- debb felelőtlenségben amit az államférfi soha, de az iró, mint a csörgő- sapkás udvari bolond, megengedhet magának, hangosan gondolkozzunk e követelésről. Nemcsak a franciákról és angolokról van itt szó, Mindany- nyiunkról szó van, akik ma élünk és itt élünk Európában. Értsük meg végre, hogy a „totális“ szó elsősorban Európa totalitására vonatkozik: nem tu* dóm, győznek-e a németek ebben a háborúban, de azt hiszem, a németeket „megverni“ a szó ezerklilencszázti- zennyolcas értelmében, nem nagyon lehet, wjr/ E fjv'tsvr’-'srí

y " H j W s\ *r, Ac a l'Avt * éiiCp; ,

VM* V. i'i t'-J. st’.t 4’..»- t

(A> Valami hasonló érzik a nyü--*

gáti hatalmak államférfiainak beszédeiből iis: szeretnék megverni Németországot, de nem nagyon, inkább csak egy kicsit, úgy, hogy a német népnek ne fájjon túlságosan. Hitler és a nemzeti szocialisták mindenesetre tűnjenek el a spinről, de Németország maradjon csak anarchiamentes nagyhatalom, amely szépen egyensúlyt tart Kelet és Nyugat között* 1. Valami hasonlót szeretnének Nyugaton s azt hiszem ez az, ami nem lesz könnyű. Ezt Hitler is tudja, jobban, mint mi: s itt kezd ez a háború beláthatatlanabb vállalkozás lenni, mint valaha is voltak nagy küzdelmek az emberiség történetében.

De egyelőre, akár kicsit, akár nagyon, természetesen szeretnék meg* a érni a szövetségesek Németországot; s ezért tér vissza egyre makacsabban Daladier, Churchill és Chamberlain buzdító és tájékoztató beszédeiben ez a fogalom: meg kell változtatni az életformákat. Minden háború nélkülözéseket követel a hadviselő országok Hin- terland-jától, ez természetes. De ez a háború többet, mást is követel, mint hus'ialan napokat, kenyérjegyet, takarékoskodást a szénnel és bizonyos élelmiszerekkel, pipereszerekkel, ruházati cikkekkel. Ez a háború megköveteli, hogy a hadviselő felek életmódjukban, társadalmi, gazdasági s nem utoljára lelki magatartásukban hozzáidomulja* nak az ellenfél életformáihoz, mert másképpen nem tudják kifejteni ugyanazt az erőt, mellyel az ellenség támad, vagy védekezik. Nem szeretnék halandzsáin! e nehéz kérdésről s ezért elöljáróban állapítsuk meg 'talán, mi1 is az az életforma? Európa életformája természetesen változik vidék és faj szerint, változik a társadalmi osztá» Ívok igényei szerint s nem lehet pontosan íeiáliitani valamilyen életformaképletet, mely a kétszoba-thalf, rádió, havi ennyi és ennyi jövedelem, tiszta ing, néhány öltözet ruha, kölosön- könvvtár s más hasonló kellemességek és szükségességek elemeiből áll össze. Az európai életforma, a szó északi és nyugati értelmében, a háború kezdetéig mégis valami hasonló volt, az emberek becsvágya ennek a képletnek megalkotását követelte az élettől, egyszóval mondjuk ki végre: az európai életforma, úgy is, mint vágyálom és úgy is, mint részlegesen megvalósított eszmény, kispolgári volt. Ebben a kispolgáriasságban természetesen elfért sok minden, elfért benne a Louvre és a Rotschildok, a francia „kétszáz család“ csendes diktatúrája, de elfért benne a Népfront kísérlet is, továbbá az irodalom, művészet és a betegbiztosítás. Nem kell lebecsülni: ez az életforma sokat alkotott s meg lehet érteni, hogy ragaszkodnak hozzá azok, akik beleszülettek s éltek benne.

És mégis: ez az életforma érzi. hogy ezt a háborút elsősorban ellene vívják; ezért ragadtak fegyvert azok, akik ragaszkodnak hozzá. Mert ez a háború nemcsak az, ami kilátszik belőle. Ezt a háborúi nemcsak Churchill, Cham** berlain és Daladier vívják Hitler ellen. Nemcsak Nagybriíannia és Nagv-Fran- ciaország vívják Nagy-Németország ellen, nemcsak a demokráciák vívják a nemzeti szocializmus ellen: nem, ebben

mm

Ssqéíyf kapnak a katonai szolgálatra bébi voit magántisztriseí5k, Iparosok és munkások családtagjai

A segély összege napi húsz lel

j BUKAREST, február 10. (Rador.) A katonai szolgálatra behívott magántisztviselők iés iparosok családjainak segélyezése ügyében a munkaügyi mi*« niszter tegnap a sajtó képviselőinek nyilatkozatot adott és közölte, hogy a segélyezés következőként fog történni: 1. A megjelölt kategóriához tartozói behL vottak családjainak segélye 20 lej lesz naponként. 2. Ezt a segélyt a behívott és legfeljebb „sergent“ rangban levő munkások és magántisztviselők családjai kapják, ha a feltétlenül szükséges léteszközökben hiányt szenvednek. 3. Se*« gélj re jogosult családtagoknak tekintetnek: a feleség, kiskorú törvényes vagy törvénytelen gyermekek és a behiv'oltnak vagy feleségének szülei, ameny- nyihen a behívott tartja el őket. 4. A családi segélyt a behivoltnak, vagy családtagjainak semmiféle kötelezettségéért sem lehet lefoglalni, vagy visz- szatartíani. 5. A segélyek kifizetése a „behívott tisztviselők, munkások és iparosok családjainak segélyezési alapjából“ történik, mely alap 40 millió lejes összegét a munkaügyi minisztérium, amunkásbiztosilöpénztár és a „munkaalap“ hozzájárulásával teremtik elő. 6. 4z alapból való segélyezés 1940 febm ruâr 1 tői a folyó költségvetés! év végéig történik, mely időszakra a katonai összpontosításban valóban eltöltött napok után a segélyt az arra jogosultaknak kifizetik. 7. A segélyek kifizetését a munkásbiztositók pénztárai és hivatalai eszközük egy bizottságnak felügyelete mellett, melynek a munkaügyi miniszter kiküldöttei és a munkaadók és munkások képviselői lesznek tagjai. 8. Azokat, akik jogosulatlanul családi segélyt vesznek fel, a büntető törvény* könyvben megjelölt büntetésekkel büntetik. Ezen segélynyújtással a munkás- biztasitópérztár egyelőre havi 600 lej segélyt fizet a behívott magántisztviselők, munkások és iparosok családjainak.

Mcgvaitoiott a Misi«! ârmcgâlia- piiâsals eflflisi rendszere

állapítják meg hatóságilag, a többi husnemüek szabad forgalom tárgyát képezik

KOLOZSVÁR, február 10.

Néhány nappal ezelőtt közöltük, hogy a hatósági ármegállapítások eddigi rendszere megváltozott, mert az elsőrendű közszükségleti cikkek végleges ármegállapítása fölött ez után a Bukarestben működő központi árellenőrző bizottság dönt. A régi rendszer megváltoztatása késedelmet okozott a kolozsvári hatósági ármegállapításoknál is. Az árellenőrző bizottság még a mult hónap végén megállapította a hatósági árakat, úgyhogy a januári árak február hónapra is érvényben maradjanak. Ezt az ármegállapítást aztán jóváhagyás végett felküldötte Bukarestbe.

Az elsőrendű közszükségleti cikkek hatósági árának megállapítására vonatkozó jóváhagyás helyett tegnap a központi árellenőr1 ző bizottsághoz uj rendelet érkezett, amely az ármegállapításokra vonatkozólag uj rendelkezéseket tartalmaz. Eszerint — mint már megirtuk — a husnemüek közül csak a zsír és a marhahús árát kell hatóságilag megállapítani, a többi husnemüek szabad forgalom tárgyát képezik. A kenyérre vonatkozólag pedig az az utasítás érkezett, hogy a kenyér árát a Bukarestben érvényben levő kenyér színvonalán kell megállapítani.

A rendelkezés értelmében Kolozsvár város tanácsa tegnap a következő hatósági árakat állapította meg:

Marhaus I. rendű 27, II. rendű 23, III. rendű 20 lej, olvasztott zsir 50 lej, növendék marha 30 és bivaly 18 lej kilónként. A sertéshús és szalonnanemüek szabad forgalom tárgyát képezik és ezekre hatósági ármegállapítás nem vonatkozik, minthogy a központi árellenőrző bizottság véleménye szerint csak a marhahús és a zsir elsőrendű közszükségleti cikk. A kenyér árát kilónként 50 bánival emelték fel. Ezek szerint a fehér kenyér ára 11, a félbarna 10, barna kenyér 9 lej kilónként. A városi árellenőrző bizottság a fehér és barna vekni, valamint a péksütemények árát hatóságilag nem állapította meg, minthogy ezek nem elsőrendű közszükségleti cikkek.

TÁSNÁDY NAGY ANDRÁST A MAGYAR- ORSZÁGI MAGYAR—NÉMET EGYESÜLET ELNÖKÉVÉ VÁLASZTOTTÁK

BUDAPEST, február 10. (Rador.) Tasnády Nagy András, volt igazságügyminisztert, a magyar parlament jelenlegi elnökét, egy* hangulag a magyar—német egyesület elnökévé választották az elhunyt Darányi volt miniszterelnök helyébe.

ERŐSEN FELLFNDÜLT AZ OLASZ

KERESKEDELMI TENGERÉSZET

RÓMA, február 10. (Rador.) Havas: Az olasz kereskedelmi tengerészet á millió 448.500 tonna űrtartalmat kép visel. Jelenleg 400.000 tonnának megfelelő hajó van építés alatt. Olasz lapok szerint ez a kereskedelmi flotta nem csak az olasz, de a semleges államok tenger? kereskedelmét is lebonyolíthat ja. Egyes semleges államok — így többek között Svájc — olasz hajókat bé relnek, vagy olasz hajóstársaságokhoa fordulnak.

EGY ÉVE, HOGY XII. PIUST PÁPÁVÁ VÁLASZTOTTÁK

VATIKÁN VÁR OS, február 10. (Rador S Március 3-án lesz egyeves évfordulója annak, hogy XII. Pius pápát megválasztották. Ebbő! az alkalomból bálaadó istentiszteletet tartanak és pápai beszéd fog elhangzani.

A református teológia igazgatósága közli, hogy a február 11-iki akadémiai istentiszteleten nem Vásárhelyi János püspök, hanem dr. Imre Lajos professzor fogja az Igét hirdetni.

Akadémiai estélyek a református leoló« gián. A református teológián fnegkezdőónek a szokásos böjti akadémiai estélyek. Az else akadémiai estét f. hó 11-én, vasárnap délután 6—7-ig tartják, az alábbi műsorral: „Felelős-e Isten a világban levő rosszért“ cimen előadást tart dr. Gönczy Lajos teológiai igazgató-piofesszor. Verseiből felolvas Reményik Sándor. Énekel a ref. kollégium énekkara. Az akadémiai estélyek minden vasárnap — március 17-tel bezárólag — ugyan ezen időben tartatnak meg. Belépti dij nines.

VASÁRNAPI KRÓNIKA

ÍRJA MÁRA!

Életformák harca

a háborúban elsőrendűen két életforma és két termelési rend áli egymással szemben. Ezért lesz, ha elkezdődik, ez a háború félelmesebb és elkeseredettebb, mint minden előző. Utálom azt a hideg nyugalmat, melynek képviselői férfias fölénnj el cikkeznek valamelyik — egyelőre még semleges — kuckóban erről az „elkezdődésrol“, ami a gya« korlatban azt is jelentheti, hogy mához hat hétre meghal a harctereken és a frontok mögött egymillió ember, meg sebesül, reszketős és nyomorék lesz másik hárommillió s eszelős iszonyat- I ban él a többi százmillió — utálom azt a nyugalmat, mely erről az eshetőségről

I szakszerű közönnyel tud beszélni. Az írók szava nem hallatszik messze, mikor a fegyverek csörögnek, de azt hiszem, helyes lenne, ha az utolsó pilla - I náthán, mielőtt „elkezdődik“ ez a ki« ! számithatatlan borzalom, minden országban minden iró figyelmeztetné a felelőseket a következményekre: olyan vonaton ülünk, mfaidannyian EufópáI ban, melyet el lehet indítani, mely menetrendiszeriien halad egyideig, de nem lehet tudni, mikor és hová érkezik meg?... Ezért nem árt mégegy- szer, utoljára, minden nyelven elkiáltani: vigyázzunk! Talán van mégis egy mód, egyfajta megoldás, mely megállíthatja ezt a háborút, S nem tu- ‘ I dóm, jól hallok-e, de néha úgy érzem, : mintha Európa felelős államférfiak a i I szavak között hangoztatnák ezt az ag- godalmat és megemlítenék ezt az e'he- : j tőséget. Daladier és Churchill rendsze* I résén és makacsan felszólítják a fran« : 1 cin és angol népet, iparkodjék megér- 1 teni végre, miről is van sző; felszólítják, iparkodjék minden vonatkozásban hozzáilleszteni a i^yugateurópai kis4 polgári életformákat a totális háború követelményeihez. Ezt a követelést a t tömegek egyelőre nem értik egészen pontosan. Eljön az idő, talán nem is sokára, mikor megértik. Nem árt e hangokra figyelni s nemcsak a hadví> selő országokban, a szavak között.