Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-13 / 9. szám

1940 j/anuâr 15. wm n un I mani» im mir BLLRX'Z'ÉK A petróleum problémája Németországban Lázas sietség fsl építik a „szirtis'ihus^jenzini** etőStlitó óriis üzemet I/ BERLIN, január 12. A legfontosabb satdasági kérdések egnke Németországban kétségkívül a petróleum ugye. Ennek megoldására a leghíresebb ve­gyészek dolgodnak a kitünően berendezett hatalmas laboratóriumokban, hogy valamilyen más anyagot találjanak fel, amely a petró­leumot helyettesíthetné. Azt mondják, hogy . a vegyészeknek már sikerült előállítani a ' úgynevezett „szintetikus benzintamelyet svédországi koszéul öl vonnak ki. Jelenleg azonban ezt a benzint nem lehet nagy mennyiségben előállítani. ' A legjelentősebb központ és legjobban őr­zött város Csehországban most a .kis Brux város, amelyet eddig csupán azok ismerhet­ték, akik Karlsbad környékén tettek gyakori kirándulásokat. Ma ez a kis városka as. amelytől Német­ország, mint valami csodától, a petróleum­blokád alól való felszabadítását várra , ugyanis itt építették fel azokat g hatnirnas üzemeket, ahol a szintetikus benzint f■•g­jják gyártani„ Az első építkezéseket, amelyeknél tízezer munkás dolgozott, múlt év májusában kezd­ték meg. Â munkások száma most megkét­szereződött és több, mint négyezer mérnök és szakértő dolgozik az üzemek felépítésé­nél. Az üzemek munkaképessége olyan nagy, hogy ötmillió tonna szenet képesek feldol­gozni, amelyből egymillió tonna szinteti­kus benzint tudnak kivonni. Azonban ez a mennyiség csak igen kismér­tékben fedi Németország petróleumszükségie- téí. A probléma egyik jó ismerője, dr. Fne denburg. a német hadsereg petróleumszükség­letét tizenkétmillió hatszázötvenezer tonru;frt becsüli. Ehhez a számhoz még hozzá kell adni a polgári lakosság szükségletét, amely a had­sereg szükségletével együtt eléri a húsza.Mió tonnát. Bizonyos azonban, hogy a íoíyo év­ben Németország a szintetikus benzinnel együtt is mind'égsze felét ha be tudja szerezni petróleum szükségletének, be. A pöttöm emberjelölt Vajda István „Az Isten üzen“ és Óhegyi László „őszi üzenet cimii verseit szavalta általános tetszés kö­zepette. ' A műsor hpsszabblélekzeíü száma B"kefi • László „Surzsi“ cimii egyfelvonásos bohóza­ta, Kárpáti M. Géza rendezésében. A cím­szerepet a rendező játszotta, a többieket pe­dig Róth Mimi, Bányász Olga és Nilgesz Gé­za. A kacagtató előadás harsány jókedvet fa­kasztott a közönségből. Ezután işmât dr. Albisy József lépett a pódiumra és újólag a magyar nóták poé/isá- ba vitte a hallgatóságot édes-bus nótáinál szárnyán. A műsor méltó bezárásaként Diószegi Béla., a Bukaresti Magyar Dalkör egyik büszkesége énekelt magyar hallgatónótákat cigányzene kisérettel. Dr. Albisy István fellépése, akit száz ön álló nótaestjéből igen jó! ismer az erdélyi közönség, nemcsak élvezetes é9 élményt je­lent a bukaresti magyarság f.ámára, hanem nagyfr.ntosságu magyar társadalmi eseményt. Megjelenése itt, Bukarestben, elsőrendű té­nyezője a magyar népi szellem ápolásának. és az itt felnövő nemzedékkel való megis­mertetésének. Az értékes művész Bukarest­ben telepedett le, ügy all.-Ilmánk lesz több­ször élvezni úgy alkotásainak, mint előadá sának művészetét és méltatni érdemeit. A teadélután rendezésében és sikerre Vi­telében resztvettek: Niculescilné, a nŐszövet- ség elnöke, Vaska Jánosié, özv. György Im­rén é, Farovich Pálné, Márton Imréné, Weisz Miksáné, Sütő Kálmánná. Kőszegi József né, Kassainé, Kassai Alexandrina. Márton Imre Bá'int. Sándor, Fábián István, Berky Józ~tf. Koncz Ferenc, Bákav Domokos, Petke Ed , Krájniker János és Nevezi János és Jenő. Vádlottak padiára került ■ - — be Hal Oémeíorszdi nem ¥d!íoz!csf eddigi Mdlísrisiií Hadihajók és írspüló^pok éMtSs^i»© fordítják tér» melésük nyo!e?an szlzildká.a né.net haiiüssmek KOPENHÁGA, január 12. (Rador.) A „National Tidende“ her í’ni tudósítója mértékadó forrásból je­lenít, hogy a birodalmi kancellárián tartott legutóbbi tanácskozásokon nem volt saíő uj német haditervrőh A ter­vek már régóta elkészültek, nincs j szükség: további tárgyalásokra, A né" met háborús gazdaságot illetően Goring , marsall úgy határozott, hogy a hadi­üzemek termelésének 80 százalékát repülő és liadihaióépitésre, a többit a csapatok felszerelésének pótlására for áitsák* Fénzbllntef lsi»9 ítélték a.« ö?3? a^l ittas állapotban majsáptetta a fala jegyfaját KOLOZSVÁR, január 12. Becsületsértés és hatóság elleni erőszak miatt állott tegnap a kolozsvári törvényszék Osoiauu-tanácsa előtt Stark György Egeres köíségi iparos, akit a községi jegyző, Mora- riu Ignat jelentett fel. A mult év végén ugyanis, egy közgyűlés alkalmával, amikor a jegyző az egybegyült embereknek valami fejdeleteket magyarázott, Stark György, aki kissé italos állapotban volt, kiabálni, majd veszekedni kezdett és mikor a jegyző rendreütasitotta, szidalmazni kezdte a jegy­A tegnapi tárgyaláson az elnök indítvá­nyára, az idős iparos sajnálatát fejezte ki a történtek felett és a nyilvánosság előtt ün­nepélyesen bocsánatot kért a jegyzőtől a sértésekért. Morariu Ignat, szintén az elnök kérésére, mint magánember megbocsátott a vádlottnak, azonban mint hatósági személy, megbüntetését kérte. A bíróság az enyhítő körülményeket figyelembevéve, hatóság el­leni erőszak miatt csupán 1000 lej pénz­büntetésre ítélte a megtévedt iparosmestert. közgazdaság MÉám Külföldi árukeresiei i mám mmm Ismerkedési osszejoveleh larlollak a bakaresti déli bérűiéi református ltjai BUKAREST, janu ár 12. Â • rşf.ortâ!?03 egyház déli parochiális kö­rében (Beilu, Ferentari é3 Serban Voda vá­rosrészek) lakó ifjai vasárnap délután tartot­ták ismerkedési összejövetelüket a Soseana Viilor 11$. szára alatti uj iskola-templom­ban, Szigéthy Béla kerületi lelkész vezetése mellett. Ez alkalommal ismét olyan jelenségre buk­kantunk, amely szomorúan jellemzi a buka­resti magyarság életkörülményeit és sajátos helyzetét. Az alig két évve! ezelőtt megtar­tott összeírás alkalmával 250 református ma­gyar ifjút, leányt és fiatalembert leltek fel ebben a kerületben. A karácsony előtti ősz- szeszámlálás alkalmával ezek közül mindössze harmincat találtak meg, a többiek ismeretlen helyre költöztek. Eltűntek, élnvelte őket a milliós bukaresti embprtenger. Szigethy Béla fáradozására igv mindössze negyvenötén jöt­tek el az ismerkedésre. Bevezetőül „A mi dalaink“ című nótás- könyvből tanultak néhány magyar népdalt. Utána olyan társasjátékot játszottak, amelyek az ifjak megismerkedésére rendkívül alkal­masnak bizonyultak Ezt követi© az összejövetel főpontja, dr. Tónk Emil fiatal orvos előadása „Vallás éá ifjúság“ címen. Az előadás vezérfonala a2 volt, hogy az ifjúság élete bizonytalan és nyugtalan. Ennek okai a biztos megélhetés és a béke hiánya, kilát ást alahsága, erkölcsi vi­lágnézet és saját nemiségének kérdései. A vallás tanítása mindezekre szilárd és egészen határozott válaszokat ad. Az ifjúság számára útmutató, bátorító alap a jövőre. Megmutatja az utat a népisége, nemisége, pénz, munka, becsület, stb. naponta felme* rülo kérdésekkel kapcsolatban. Nyugtalan vágyában a jövőre irányuló törekvés tör fel­színre. Az előadott anyagot külön-külön csopor­tokban vitatták meg a fiatalemberek, leányok és a közben összegyűlt felnőttek, azután pe­dig együttesen vonták le az előadás és vita konklúzióit. Végül rövid istentisztelet volt a Példabe­szédek Könyvének Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szivedet, mert abból indul ki minden élet“ cimü idézetének szellemé­ben. Az összejövetel jé hangulatban, régi ma­gyar népdalok éneklésével a késő esti órák­ban ért véget. SZLOVÁKIA Pozsonyi cég clearing alapon keres be- és kiviteli vállalatokkal üzleti összeköttetést- (22850). NÉMETORSZÁG Hamburgi vállalat bevitelre keres farmrt, (22.943). “ . . SVÁJC ‘ Zürichi cég kereskedelmi kapcsolatokat keres mezőgazdasági termékek és élelmisze­rek kivitelével foglalkozó cégekkel, (23.050). FRANCIAORSZÁG párisi képviseleti iroda Franciaország és gyarmatai részére keresi romániai export- vállalat képviseletét. (22.028), BELGIUM Brüsszeli import-export vállalat romániai exportőrökkel óhajt összeköttetésre lépni, (23.178). NÉMETALFÖLD Amszterdami vállalat szék-ülőlapot előál- Ütő gyárak iránt érdeklődik. (23.C48). LITVÁNIA' ’ Kaunas! importvállalat olyan cégekké» ke rés összeköttetést, amelyek vasrudakat,^ ge­rendákat, lemezt., kaszát és egyéb mezőgaz­dasági szerszámokat; építési anyagokat, tex­tilárut, nyerspamutot, gyapjú fonal at, Ken­dőt, fűszert, aszalt gyümölcsöt, ásványokat és vegyiszereket exportál. _. - — ’ SPANYOLORSZÁG San Felin de Guixois-i cég sörösüvegdu- sót előáilitó gvárak iránt érdeklődik, (21,379.) EGYESÜLT-ÁLLAMOK Newyorki cég nyersanyagot és félgyártmá­nyokat exportáló vállalatokkal óhajt össze­köttetésbe lépni. (21.372). Fenti cégek pontos eiméí é? nevét közit az érdeklődőkkel a bukaresti kereskeaeím; és iparkamara (Camara de Comerţ si Indít? trie. Serviciul de Informatram Bucurests I-, Sír. Bursei 4.) A megkeresésben hivatkozni kell s közlemények végén feltüntetett ikts- tőszámokra. Bukaresti magyar katolikusok műsoros teád Hután ja Milyen áralakulás várható a terménypiacon ? Az Ssii veléselrSl síé!© ronánisi jelentésed eléggé ftliídók BUKAREST, január 12. A bukaresti magyar katolikusok vasárnap, január 7-én jólsikerült műsoros teadélutánt rendeztek a „Tomis“ nagytermében. \ ve­zetőség ez alkalommal 3zámoh be a karácso­nyi ünnepség anyagi eredményéről, amely­nek — mint annakidején jelentettük — a szegény gyerekek segélyakcióalapjának merte rengése volt a célja A tiszta jövedelemből 15.000 lejt fordítottak a segélyezésre és je­lentékeny értékű természetbeni adományt osztottak ki most vasárnap a teadélután ke­retében . is a jelenlevő szegény gyermekek­nek, ' ' ' • Az előadást paler Horváth Sándorí vezette be „Ä gyermek“ cimü értekezésével. Utána Cíikó Etelka és Manolescu Sándorné szavalt általános tetszés mellett. A műsor szórakoz­tató részének fénypontja dr. Albisy József magyar nctaszerző fellépése volt. Saját szer­zeményeiből adott elő néhány izig-vérig ma­gyar, fülbemászó és szivhezszóló dalt. Művé­szetével, rokonszenves megjelenésével, nótái­nak megkapó, finom és érzelmes voltával, valamint sajátosan kreált előadási módjával olyan sikert aratott, hogy arra a legnagyobb hangversenydobogói sikerek között is alig ta­lálunk példát. A szűnni nem akaró sikert Konez Ferike ötéves szavalómüvéez fellépése szakította fél­KOLOZSVÁR, január 12. A terménvárak emelkedésé3 az argentínai rossz termésről érkező hirek kedvezően befo­lyásolták. Az állandó emelkedő irányzat azm ban nincs kellően igazolva, mert statisz­tikai kimutatások szerint az 1939. évvégi tartalék nagvohb volt a világon, miot ameny- nyit 1939 év elején kimutattak. Mult év­ben ugyanis rekordtermés volt és az 1933. évi termés színvonalát is elérte. A kanadai hatalmas termés hatalmas mértékben fel­duzzasztottá az Egyesült-Államok tartalékát s ha ehhez az ausztráliai jó termés eredmé­nyét is hozzászámitjuk, ellensúlyozva látjuk az argentínai hiány világpiaci befolyását. Argentína és az Egyesült-Államok ma is 9 millió tonna régi búzával rendelkeznek s ennek jelentőségét, növeli, hogy gyengült a szélsőkeleti kivitel és általában nehezebb a tengeri szállítás útja. S azt sem szabad fi­gyelmen kivül hagyni, hogy Európa rozster- i mese — Oroszország kivételével 25 mil­lió tonna volt mult évben és a rozs bizonyos mértékben a buzafogyasztást pótolhatja. ŐSZI VETÉSEK A nemzetközi mezőgazdasági intézet jelen­tése szerint az őszi vetések sokat szenved­tek a kedvezőtlen időjárás és az úgyszólván mindenütt elrendelt katonai koncentrálások ! tásra, Ami pedis a romániai őszi vetést il­leti, hivatalos közlemények szerint elég biz- e tató a kilátás. BEI Föl Dl PIAC I A belföldi búzapiacon lanyhulás tapasztal- ! ható. A kereslet csökkent, a dunai szállítás I megakadt, a tengeri szállitás pedig nagyobb j kockázattal jár. A külföldi valuták szabad- I forgalmi nyomott árfolyama a kivitelt szin­tén kedvezőtlenül befolyásolja. Tudvalévőiég s behozatallal foglalkozó cégeknek van első­sorban szükségük külföldi valutára, a kereí let emelése és az árfolyamok javítása céljá­ból tehát szükséges lenne a behozatali er. gedélyek szaporítása. Most úgy akarnak se­gíteni a helyzeten, hogy a nyersanyagbeho­zatali engedélyeknél egyáltalán nem lesznek tekintettel a kvótára, ugyanakkor pedig a behozatali kvótát is felülvizsgálják. Az áru­behozatalnál a régi kvóta csak irányadó kri­térium lesz, de nem sérthetetlen jog az en­gedélyek kiadása szempontjából. A kvóta': felülbirálása már azért is szükséges, mert a utóbbi három évben alig állapítottak meg ui kvótákat, holott sok uj cég alakult és ugyan­akkor a nyersanvagbehozata! is sokkal szűk í ségesebb ma, mint bármikor. Az errevonat- I kozó végleges rendelkezések már a közeli j napokban elkészülnek és azután nyilvános« sájgra is kerülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom