Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-11 / 7. szám

FIZ EXXfiK 7 rmot •1940 jartn&r 1J. HHHM ■'.»tmemraerm mat®* feleld ÁJám és Tompa Lajos ipaíosláépviselőic látogatása Aradon ^rad íparosveze'őive! a legteljesebb egyetértésben lefoy'atott tárgyalások eredményeképpen még e hó 28a*an megtart] ik Ka!orsvárt at orstpgos iparos- eg(esü!e‘ a'a^uléköz yü'ését. Na^yérdakességü nyi­latkozatban szegezték Se álláspontjukat a képviselők ÁLLAM! SORSJÁTÉK ARAD, január 10. A Romániai Magyar Népiköz őrsét? két vezető személyisége: Teleki Ádám és Tompa Lajos képviselők kedden reggel Aradra érkeztek, hogy az or­szágos magyar iparos szervezet meg- aieifitárávai kapcsolatos kérdéseket Arad iparosvezetőivel megtanácskoz= zák. Mint köztudomású, mult év októ­berében az ország iparostársadalma. Kolozsvárt népes elökész'tö értekezlet let tiartott, amelyen elhatározta a-* or* szagos egyesület megalakítását. Ez a I tában. I nagyhorderejű határozat azóta álfán« j dóan felszínen van. elkészültek az I alapszabályok Is s most már csak a I gyakorlati megoldás következik. Teleki Ádám, mint a Népközösség iparos ta- j gozatának vezetője és Tompa Lajos ' iparosképviselő, az ügy érdekében fá j rsdhaíatlan agilitással dolgoznak: fel- • keresnk az egyes városokat, a helyszín I nen hallgatják meg az iparosvezéreket, S hogv a sérelmek és kívánságok a leg* I apróbb részleteiben îs figyelembe jö- ! llessenek már a megalakulás pill a na !Á képviselők eísö útja Aradon Re»n J hart Gyulához, az aradi magyar ipa rosság országos nevii ősz vezéréhez vezetett. Vele, valamint az itteni rna^ gyár iparosság több más vezető egyé= Tíiségével beható tárgvaíásokaí folytat* lak a kérdésről, melynek eredménye­képpen megállapodtaik abban, hogy az országos iparosegye^iilet alakuló köz™ gyűlését január 28 án Kolozsvárt fog­ják megtartani. GRÓF TELEKI ÂDÂM NYI4 LATKOZATA Az Ellenzék aradi munkatársa be- sEélget'ést folytatott Teleki Ádám és Tompa Lajos képviselőkkel, kik az idő­szerű kérdésekről igen érdekes nyilat­kozatot adtak. | — Az utóbbi időben gyakran kerestem fel Aradot — mondotta Teleki Ádám gróf —- amelyhez igy egyre szorosabb lelki szálak fűznek, Úgy érzem, nem is keli külön hang­súlyoznom. hogy az aradi magyarságnak bár­dikor a legnagyobb készséggel állok rendel­kezésére Ó3 minden jogos, igazságos ügvet, amellyel hozzám fordulnak, a lehető íegbe- hatóbhan, legíelkiismeretesebben tanulmá­nyozok át és juttatok el az illetékes fóru­mokhoz. JANUÁR 28-ÁN LESZ AZ ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉS Aradi látogatásunk alkalmával most Reinhart Gyulát kerestük fel, aki régi, ki­Mi? szólna hozza, ha már az ©lején kapna kellemes Lírt ? Ä levéíhordó meghozza a jó hírt Fa az Állaim Sorsjáték 4ANCÂE I5.-i.ki és 18.-ite< húzásaira sorsjegyet váéároi SORSIEGYARUDATOl Cluj, StP. Regina Mapia 48. akkor azonban egy nagy hiányt is tapasztó lünk. Hiányzik a romániai magyar iparosság szervezet1 sége. Az elmúlt évek alatt nem sikerült létrehozni országos viszonylatban egy olyan összefogó tömörülést, amely Itac* hatáson tudta volna képviselni a magyar ipát osság érdekeit. Két évtized eredménytelenségén okulva, mi úgy látjuk megoldhatónak a kérdést és úgy remélünk eredményes munkát elérni, ha a romániai magyar iparosság egységes szer* rezeibe tömörül. Teleki Adam gróf ennek az eredménynek sikeréért dolgozik nyolc hónapja. Az ő mun­kássága kidomborodott az október 22-íki köz­gyűlésén, amelyen kimondtuk az országos iparos szét vezet megalakításának szükséges­ségét. Mai utunk is ezzel a munkával kapcso­latos. Az aradi magyar iparosság vezetőjét, Ren-hart Gyulát kerestük fel, akinek tevé- kenvfege, eddigi munkássága, hivatotlsága országos tekintélyt szerez számára. Ö Szabó Béni mellett a leghivatottabb ar­ra, hogy vezelőszerepel kapjon az uj or­szágos intézményben. Közülünk, iparos képviselők közül, hiányzik Szabi Béni, akinek tizéves parlamenti mun- kásíSfra történelmi valóságként marad meg Erdély magyarságának történetében. Remél­jük, hogy Ívsz alkalom és forma, amikor rö­videden megint arra a posztra áll. amelyet olvan eredoiényeaen, tökéletes munkakészség­gel és tehetséggel töltött be. — őszinte felhívást intézünk az aradi ma­gyar iparossághoz, amely évszázadokon ké­résziül példás tevékenységet fejtett ki és amelytől az erdélyi magyar iparostársadalom eddig is sokat kapott, hogy alt jón teljes lel­kesedéssel oz uj mozgalom élére, amely egész Erdély magyar iparosságának érdekeit szol- gátjo. élettel való megtöltését, kiépítését tartja. A szomszédsági rendszer a néínetekqél kitü­nően bevált, de a mágyar történelem is is­merte a tizes szervezetekben való tömörü­lést. Ma tehát a régi szervezeteket ujitjuk fel tulajdonképpen ahhoz, hogy a népközöd ségi kereteket élettel töltsük meg. Ugyan­csak most tanulmányozzuk egyébként annak lehetőségét is, hogy a kereskedőket miképpen lehetne az iparosokéhoz hasohló közösségbe tömöríteni.-— Mint képviselők, mindannyian szoros érintkezést igyekszünk fenntartani a magyar­ság széles rétegeivel, panaszaikat felvesszük és a lehető.-ég szerint igyekszünk eljárni an­nak érdekében, hogy a sérelmeket, panaszo­kat orvoso'iassuk az illetékes tényezőkkel. Kötelességünknek tartjuk, hogy küzdjünk 'I nép ba jainak oí rostásáért és biztosítsuk a nweyarság legszélesebb rétegeinek munka• lehetőségét, megélhetését. Küzdünk mind* üío i jogos követelésekért, amelyéket prog­ramszerűen kidolgoztunk és emlékiratok formájában fektettünk fel. TOMPA LAJOS KÉPVISELŐ NYILATKOZATA igen figyelemreméltó Tompa Lajos képvi­selő nyilatkozata. Az általános iparosügyek- rő* beszélgetve, többek között a követke­zőket mondta: — Iparcsszempontból a jelenlegi helyzetet kielégítőnek látom. A magyar iparosság so­hasem volt képviselve olyan arányszámban a törvényhozásban, mint most. Jelenleg hat iparosképviselőveí rendelkezünk. Teleki Aduin gróf. aki a Népközösség iparos osztá­lyát Tezeíi. dr, Sós István, dr. Bartha Ignác, Ludvtg Gyula, Péter János, valamint magam, aki iparos vagyok, hiszen Tordán kerámiai üzemem van. A parlamenti adottság tehát mcgian arra, hogy az iparostársadalom ügyes* balos dolgait eredményesen képviselhessük és Q bajokat, sérelmeket orvosoltassuk. Ugyan­Az uj alalcoai nagyjelentőség! céljai — A magam részéről az uj alakulattól a í magyar iparostársadalom megújhodását, va- I iamint annak biztosítását látom, hogy meg- ! álljon azon az elszegényedési utón, amelyen j az utóbbi években haladt. Minden romániai magyar iparosnak nem­csak elemi kötelezettsége, hanem jól fel­fogott érdeke is, hogy az uj országos szer­vezetben tömörüljön, amelyben egyaránt szolgálja úgy a maga, mint az össziparos- ság érdekeit, A fenti célok megvalósitása, egy erős or­szágos iparos szervezet létrehívása nem utó­pia. Ennek lehetőségét bizonyítják azok az eredmények, amelyeket a gazdák szervezése terén az EMGE újjáépítése révén sikerült el­érnünk. Ha az iparosság nem érti meg az idő parancsát és csak egyénenként, elszige­telve kiván résztvenni az érdekeiért folyó küzdelemben, akkor széteső társadalmi osz­tály lesz, amely nem tudja feladatait telje- siteni. Ez azonban meggyőződésem szerint nem kővetkezhetik be, mert a magyar ipa­rostársadalom volt az, amely történelmi hi­vatását mindenkor teljesítette úgy a váro­sok védelmében, mint a szorgalmas és tisz­tes munkában. — Az 'említett tömörülés azonban nem­csak az iparosság, hanem az egész romániai magyarság szempontjából nagyjelentőségű. Akkor ugyanis, ) amikor a magyar iparosság érdekeit szol­gálja, egyben az itt élő magyar nemzet- testet erősiti, amelynek elszakíthatatlan része. Az országos magyar iparos szervezet alakítá­sának eszméje az országos magyar iparos­ságnak körében mindenütt őszinte megértés- sei találkozott és ez biztositék arra, hogy a szervezet nemcsak keret lesz, hanem élettől duzzadó alakulat, amely tényleges eredmé­nyeket ér majd el. — Ami a népközösségi munkát illeti, a Népközösség vezetősége az uj esztendő leg­fontosabb teendőjének azt tartja, hogy az egész országban megindult népközösségi szervezési munkát folytassuk. Örömmel hal­lom, hogy ez a munka Aradon is intenziven folvik. Hasonlóképpen indult ez meg a többi városokban is. Kolozsváron, valamint még tizenegy városban eredményesen halad előre a szomszédsági alapon történő szervezés. Â legtöbb vármegyében a kereteket már az el­múlt évben lefektettük, most ezeket élettel akarjuk megtölteni és ki akarjuk építeni őket. Ez a munka a rendkívüli idők nehéz­ségei ellenére is folvik. A Népközösség ma legfontosabb feladatának a vidéki keretek — Ami parlamenti munkásságunkat illeti, rövid két havi parlamenti tevékenység alatt ternlészet9í-rüíeg nem tudtuk keresztülvinni a magyar iparosság minden sérelmének or­voslását. E» részben annak is tudható be, bopv rövid idő alatt négy kormánnyal kellett Útiunkat egyengetni. Köztudomású, hogy 65 oldalas emlékiratban foglaltuk össze a ma­gyar-ág kívánságait. sérelmeit és ezt az <-*n- léki~ntot azon a délutánon 6 órakor kellett volna átadr-unk Calineseti néhai miniszterel­nöknek, amelyen két órakor a volt kormány­fő oly tragikus körülmények között elhunyt. Cahnescu Armand halála nemcsak a ro­mánság, hanem a romániai magyarság szem­pontjából is nagy veszteséget jelentett, mert. személye biztosítékot jelenteit, hogy orvosolni fogja a magyar kisebbség sérel­meit. Calinescuhoz hasonló kivételes energiát kép­A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre vart sliiksége. Jegyezzetek tehát hadseregfeb szerelési pénztárjegyeket (honokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pettziigyigazgatóságnál Jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták} is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 43 szá­zalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú hon, ahogyan a jegyzöfél akarja. Hat hónap múlva at állam n jegyzett összeg egyötödét (29 százalékát) visszafizeti, mig a három, vagy ötéves határidő lejária után as egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ÖS3° szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vag% 5 községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Naiionalatól a név' érték 70 százalékának megfelelő lomb&tdkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, akS as ország érdekét szivén viseli, kötele* pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését„ Kolozsmegye prefektusát At ANGLE ENESCU ezredet. visel Tatare6cu miniszterelnök ur személye is* aki iránt tiljes bizalommal és reménységgel viseltetünk A vele való első találkozásunk al­kalmával (t miniszterelnök ur bejelentette a kisebbség’ törvény elkészítését. Ettől a tör­vénytől várjuk kisebbségi életünk minden vonalán a függőben levő kérdések megoldá­sát és uj életlehetőségek megvalósítását, A tárgvalások befejezése után a képvise­lők látogatást tettek dr. Palágyi Jenőnél, a Magyar Népközösség aradi tagozatának^ elnö­kénél, valamint a tagozati irodában. Este a gvor-«vonattál tovabbutaztak, hogy szervező kerüljük utolsó állomását is meglátogassák. Taggyűlést tart az épitőmunkások céhe. Pénteken, január 11-én délután 5 órakor a Vaii-utca 1. szám alatt lévő saját otthoná­ban taggviilést tart a sznmostcrtománybeli épitőmunkások céhe Az Oltean Petru or­szággyűlési képviselő elnöklete alatt össze­ülő gyűlés ezúttal a tavaszi koilektivszerz > dések kérdésével foglalkozik. A családfők helyett a munkanélkülieké* hívják be Belgiumban. Brüsszelből jelentik. A kormány valószínűleg hazaküld 7—8001 családfőt, akiknek legalább 3 gyermekük van és ugyanannyi munkanélkülit hiv fegy verbe. Rendezik az ócskavas kereskedelmet. nemzetgazdaságügyi minisztériumban hic. tál szervezését tanulmányozzák, me; ' kész- pénzfizetéssel összevásárolná az eladásra ke rülő ócskavasat. A hivatal miniszteri ellen őrzés alatt állana. 1cönyvet ajándé­kozzon Mindent megtalál al Ellanzék kföny vosst í.l7 ibc ' Kolozsvár (Piaţa Unirii) kérhető nag) kÁrácMmyi ingyenes könyv;» gyaékben I Gyermeknek Szülőnek Testvérnek Barátnak Rokonnak Az araJl íárgyalásolc próbált szakembere az iparoa szervezési kér- léseknek. Vele és munkatársaival tárgyaljuk meg az országos iparos egylet alakuló köz­gyűlésének időpontját, valamint az ezzel vapcsolatos előkészületeket. Az országos egyesület alapszabályai már elkészültek és szokat úgy alkottuk meg, hogy megfelelő lé­lekkel, munkakészséggel áthatva minden vo satkozásban eredményesen szolgálhassák a nagyar iparosság érdekeit. Az alapszabs- vök szövegét néhány nápon belül elküldjük i vidéki népközösségi tagozatokhoz, amelyek páros osztályai megvitatják azokat és ész­revételeikkel együtt eljuttatják a népközös- iégi központhoz. A vidéki iparosság hozzá- izólásaival, észrevételeivel gazdagodva kerül ízután az alapszabályok végleges szövege az ilakuló közgyűlés elé, amelyet a most, Ara Ion hozott határozat értelmében január 28- Ikán Kolozsváron tartunk meg. Ezt megelo- sően, január 27-ikén, az előkészítő bizottság tartja meg tanácskozását. — Az alakuló közgyűlés megtartása után veszi kezdetét azután az igazi munka, azok aak a programpontoknak megvalósítása amelyeket már az októberi országos értekez létén leszögeztem. Ezek közül mindenekelotl a továbbképzés, a tanfolyamok szervezésé □ek. az iparosság utánpótlásának, kisipar kiállítások rendezésének, a hitelkérdés meg oldásának és megfelelő iparos sajtóorgánum biztositásának kérdéseit említem meg. A: uj szervezet feladatai közé tartozik majc természetesen az esetleges magyar iparos- kérelmek orvoslás végett való közvetítése a: íIÍp. t£!cf>c ikorm án\rtpn vpy.nîc h Öt A parlamenti csoport munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom